Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-20 / 212. szám

93 7. szeptember 20. > rY«¥UMÖL gyűlés ! Ha ezt, mint tényleg jelentkező szociális igazságot fogadom el, ak­kor kétségtelen, hogy azok, akik bármennyire tisztelik az állami élet minden funkcionáriusát, ha a bi­rói munkát az állami bürokratizmus egyes kategóriájába akarják bele­szorítani, szem elől tévesztik az élet kiáltóan jelentkező igazságait. A birói és ügyészi egyesület, akkor> amikor a magyar biroknak, ügyé­szek és jegyzők jogos anyagi és erkölcsi érdekeiért Száll síkra, nem érdek önös útját járja, hanem az állam fundamentumát kívánja meg erősíteni. Ez vezette az egyesületet min­denkoron, amikor felterjesztésével hangot adott illetékes tényezők előtt ennek a felfogásnak és szeretném, ha a mai országos közgyűlés a maga egyöntetű állásfoglalásával megerősítené a vezetőség minden­kori felfogását, hogy a birói stá­tus nem alkalmi szülemény. A bi­rói státus fejlődése igazolt, szük­ségszerű alkotmánybiztositék és en­nek az alkotmánybiztositéknak a a jutalmazás rendszerével való visz­szaejlesztése nem lehet egy ország igaz ügyének az alapja. (Hosszan tartó taps.) A magyar biró mindenkoron szá­mol hazája pénzügyi erejével, két­ségtelen azonban, hogv bájos kulturát teremteni a jövő nemzedéknek, hogyha a jelen nemzedéket kul urális igényei, ről való lemondásokra kény­szerítik. A magyar biró rongyaiban és küzdelmei közepette is megőrizte lelkének függetlenségét és kívánja, hogy a bírói kar kiegészítése az intakt hozzáférhetetlen férfijellem ki váltságának és tudásának sz?m előtt tartásával történjék. Ennek a felfogásnak kifejezést "is ad, s két­ségtelen az is, hogy tiltakozni fog mindenkoron az ellen, hogy a jelentkező kóros tüneteket ál talánositsák, mert a magyar birói és ügyészi kar az aki a kelevényeket a saját tes téből mindenkor irgalmatlanul ki fogja küszöbölni. Az is kétségtelen, hogy ezen jelen­feégeket az iníéző körök részérő! 'tár­gyalni kár volna az ország érdekei­nek szempontjából. Mi bizunk abban, hogy az ősz­szel okvetlenül napirendre kerü­lő rendelkezéseket a szem­pontokat figyelembe fogják venni. — Biztosithatok min­denkit, hogy ugy a parlamentben» mint a felsőházban, élén az ország első bírójának, a budapesti Ítélő­tábla elnökével, akiket ülésünkön üdvözölni ezennel szerencsém van (hosszan tartó éjjenzés és taps , mindent el fogunk követni, hogy a magyar birói és ügyészi kar jo­gos és méltányos kívánságai meg­hallgatásra találjanak. Én tudom, hofjy az élet küzdelmei, a napi gondok és a megpróbáltatások kö­zepette nem szavakat, hanem tet­teket várunk ! A magyar pirkadás. Mélyen Tisztelt Országos Köz­gyűlés ! A magyar élet ma csupa remény. A hazának a sorsa kétségkívül vissz tükrözi az egyének sorsát. Mi csak reményre vagyunk utalva, de szent meggyőződé.-em, hogy a ma­gyar remény, amely az igazság jegyében született, meg fog való­sulni. Hisz látjuk, hogy már de­reng az igazság. Nem tudok túlságosan vérmes reménnyel tekinteni erre a pirka­dásra, de a magyar sorsban ez a pirkadás is a magyar erőkifejtés­nek tényezője lehet és kétségtelen, hogy akkor, amikor a magyar bírók és ügyészek saját-jogos erkölcsi és anyagi érdekeik megtárgyalása vé­gett összejöttek Nyíregyháza vá­rosában, a derengés alkalmából ők is köszönthetik azt a férfiút, aki Európa közvéleménye előtt bátor­sággal tudott rámutatni a magyar igazságra. Azt mondjuk neki mi a magyar igazságnak objektív har­cosai, csak tovább az igazságért vívott harcokban ! A nemes hagyo­mányoknak az fog eleget tenni, aki a jog és törvény isteni parancs el­lenére eltiprott nemzetek igazságá­ért sikra száll. A biró sem öncél. Lehet, hogy ezek a hangulatok, de az élet csupa hangulat. A mi szivünket talán a saját ügyeinkből kifolyólag is keserűség tölti ei, de mi a keserűségben sem feledjük soha, hogy a biró sem öncél, ha­nem a biró is azért van, hogy ha­zája sorsának munkása legyen. Én megragadom ezt az alkalmat, hogy Nyíregyháza városának éppen ugy mint a nemes vármegyének Köszön­jem a fogadtatást. Mi nagyon jót tudunk distingválni bírók es ügyé­szek, hisz az élet körülményeinek alapos mérlegelése foglalkozásunk és láttuk, hogy az itteni fogadtatás nem a sablon Szülöttje, hanem az igaz magyaros vendégszeretet spon­tán megnyilvánulása. (Hosszantartó éfj'ennef és tapssal'ünneplik Nyír­egyháza városát és polgármesterét.) Köszönjük nekik, hogy alkalmat adtak ügyünknek megtárgyalására és midőn az összes megjelenteket és azokat is, akik a mi ügyünk iránt érdeklődé t tanúsítanak ezen az or­szágos gyűlésen és megjelenésükkel bennünket megtisztelteK, szivem egész melegével üdvözlöm, az or­szágos közgyűlést megnyitom. Üdvözlik a kormányt és az igazsáSügyminisztert. Wolff Károlyt percekig tapsolja a be zéd hatása alatt mindjobban lelkesülő közgyűlés, majd dr. Mé­száros Lajos főtitkár számot ad a gyűlésen megjelent klildöt.ekrői. A nyíregyházi közgyűlésen az ország 23 osztálya közül 19 osztály kép­vi eltette magát 47 kiküldöttel. Wolff Károly elnök erre megál a­pitja a közgyűlés határozatképessé­get és a gvülés első ténykedése, nogy ragaszkodó szeretettői, hűség­től áthatott üdvözlő táviratban kö­szönti Vitéz Horthy Miklós kor­mányzót és Pesthy Pál igazság­ügyminisztert. A vármegye törvényható­sága és Nyíregyház i város kőaönségc üdvözlik a bírá­kat és ügyíszskef. A közgyűlésen két lelkes üd­vözlő beszéd hangzik el: az egyi­ket dr. Szesztay Zoltán kir. kor­mányfőtanácsos, vármegyei fő­ügyész mondja a Szabó le-: vármegye törvényhatósága, a másikat dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtaná­csos, polgármester, Nyíregyháza kö zönsége nevében. Szabolcs, Ung és Bereg egyelőre egyesitett vármegyék törvényhatósá­ga és tisztikara nevében — mon­dotta a főügyész — mély tiszte­lettel és szeretettel üdvözlöm a magyar igazság itt megjelent és közgyűlést tartó tagjait. A törvény­hatósági tisztviselőket és az igaz­ság szószólóit egy közös végcél vezérli. A magyar igazságszolgál­tatást és a magyar közigazgatást 1869-ben, mindössze 58 éve válasz­tották külön. Az igazságszolgáltatás és közigazgatás annyira eggyé lett, népünkben ezen egység még min­dig annyira él, hogy az árvaszéki ülnökök árvabirónak és a járási főszolgabírót főbírójának nevezi. Most végcélben, szellemben mind­nyájan mindig egyek vagyunk. Kö­szöneteit mondhatok a vezetőség­nek, amikor igen helyesen- közgyű­lésüket egy magyar vidék fejlődő városába hozta össze. Helyes, hogy a magyar bírák kiváló reprezentá­sai egyidőre Ieszálljanak a vidékre és megismerkedjenek a vidéki kar­társaikkal, lelki világukkai és akik fejlett ítélkezésre hivatottak, a vidék népével, mert tudjuk, hogy az em­berismeret épp annyira szükséglete a bírónak es ügyésznek, mint a művésznek az ő anyaga. Az előbb közös végcélról beszéltem, ez a kö­zös végcél nem lehet más mint min­den magyar ember kívánja é3 re­méli fohaszával, elrabolt területeink visszaszerzését. (Hosszantartó taps) Minket feldaraboltak és lefegyve­reztek. A mi katonánk: az író a tollával, a tudós a könyvével és a magyar bíró a maga szaktudásá­val és hófehér fedhetetlenségével és a szaktudás kell, hogy ide vonzza az elszakított vidékek népét, akik az ottani igazságszolgáltatás priz­máján keresztül nézik, ami itt tör­ténik s ott most igazságot nem találnak és ide vágynak az igazság­ért. (Taps.) £n az igazságügy har­cosaioan egy, a haza visszaszerzése­ért munkát végző hadosztályt Iátok és ennek a hadnak vezérkara önök, akik most itt egybegyűltek és kí­vánom a magyarok Istene segítse győzelemre ezt a vezérkart. A polgármester beszéde. Dr. Szesztay Zoltán lelke iíő ere­jű beszéde után Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester üdvözli a közgyűlést a következő nagyhatású szavakkal: Méltóságos Elnök Ur! APOLLÓ Hétfőn HAEEY PIE JLm Kedde n 2 nagy filmje egyszerre: „fiz idegnélküli ember" „fl fekete bohóc" Összesen 17 íelvonás. ni unni ii hiii i i miiii in m nwiiii'iwimiw'i 111 a 1 wi<n ii •iWiiiHTfíiii"innrTmi'"i— Szerdán Csütörtökön Beregi Oszkár első amerikai filmje Kalandorok országa Adolf Mfenjoui A szerelem mostohái A két attrakció, 15 felvonás, egyszerre . Elóadasok kezdete: 5, 7 és 9, órakor. Mélyen tisztelt Közgyűlés ! Az állam egyik legfontosabb té­nyezője az a szerv amely hivatva van a polgárok egyes életviszo­nyaira törvényeket szabni, de azo­nos fontosságú tényezője az állami életnek a z a testület, amely a tör­vényhozó akaratát az egyes pol­gárok magán- vagy büntetőjogi viszonyaira hivatva van alkalmazni. Egy állam fejlettségének legelső fokmérője a z, hogy mily bírói testü­lettel rendelkezik és hogy ezen tárói testület ítéletei a jog, igazság és etikai alapon állnak-e ? Azt merem állítani, hogy ettől függ egy szerves állami élét szel­lemi és gazdasági emelkedettséig|e mert hiszen a toké is szeizmográf énéi fogva csak egy oly ál­jellegéné lam gaz am gazdasági életében keres elhe­lyezést, ahol érzi és tudja, hogy jogai az állam törvényei korlátain (belül a független bíróság által min­dig meg lesznek oltalmazva. Öröm fogja el lelkünket, ha a magyar birói testület és a körülöt­tünk fekvő utódállamok bírósága között párhuzamot vonunk, mert érezzük azt a nagy felsőbbséget. amellyel a többiek felett a magyar birói testület bir. öröm fogia el lel­kűnket, hogy a magyar birói tes­tületet egy színvonalra állithatjuk a nagy nyugati nemzetek bírósá­gaival. Öröm és a biztonság érzete tölti el szivünket, mert érezzük, és tud­juk, hogy minden egyes vitás kér­dést nyugodtan tehetünk a magyar birói kar asztalára döntés végett, mert ebből a döntésből az emberi­leg megközelíthető teljes igazság fog kicsendülni. E magas színvonalon álló testü­let, amidőn városunk falai között tartja országos közgyűlését, az első szavam az üdvözlés szava. Üdvöz­löm az Országos Bírói és ügyészi Egyesületnek városunk falai közöt 1 megjelent tagjait és e város egész, lakosságának szeretetét tolmácso­lom. De engedjék meg, hogy a má­sodik szavam a kérés szava legyen. Arra kérem önöket, hogy midőn rövid idő múlva visszatérnek oítho­tiukb'a, e csonka ország minden ré­szébe, vigyék el magukkal azt a tudatot, hogy e város falai között Istenfélő, haza és munkaszerető la­kosság él, amely nem volt hajlandó sem a múltban, s nem lesz haj­landó a jövőben sem a jelenlegi helyzettel megalkudni s nem fog megszűnni békés uton, de ha kell, harci eszközökkel dolgozni ama nagy célért, hogy a szőke Tisza partja mellől ide kéklő hegyaljai hegyláncok tetején vöröslő trianoni határt összetörje. Amidőn még egyszer üdvözlöm önöket, mint Nviregyháza város vcendégeit, az Országos Egyesület Munkájára Istennek bő áldását "ké­rem. Az üdvözlőbeszédre a lelkesedés tapsvihara a válasz, majd Wolff Károly ad néhány meleg szóban visszhangot a közgyűlése, mélyen­ható üdvözlé ekre. A közigazgatás és az igazságszolgáltatás közötti viszonyt illetően hangoztatja: a magyar bíró a pártatlanság tógája alatt érző. meleg szivet hord. Gyönyörű tanulmányt hallunk ezután a közgyűlés kiváló előadó­jától, Torzsay Biber Gyula ítélő­táblai bírótól. Témában ma nincs hiány, mondotta — ha körülnézünk és befelé nézünk. És valóban a biró életét mélyen erősítő témákai világit meg ugy, hogy előadására méltán vonatkoztathatjuk a szava­kat, amelyeket ő mond, a Kúria elnökének egyik gyönyörű fejtege­téséről: márványba és a lelkekbe vésődő, időt álló igazságok! Ilyen igazságokat foglalt klasszikus sza­vakba az előadó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom