Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-16 / 209. szám

1927. szeptember 16 JSfVíRYIDÉK. 7 Rövid hirek. — A fotóművészek második nem­zetközi kiállítását most tartják Budapesten. Harminchét nemzet fo­tóművészei 1500 képet állítottak ki. — Kelemen Béla, a szegedi kor­mány 70 éves volt belügyminisz­tere, kardpárbajt vivott Tabódy Zsolt nyugalmazott honvédezredfc­— Ezer embert ölt meg egy óriási szökőár Japánban. — A francia futballszövetség selyemzászlót küldött a MLSz-nek­— Kétszázötven millió értékű ék­szert loptak el egy parádi nyaraló­ból. — Oroszországban újraéledt a bolsevista terror. — Budapestről gyalog ment Deb recenh e egy sikkasztó román állam­polgár, akit megérkezésekor letar­tóztattak. — Julién Durand, a francia ka­mara kereskedelmi bizottságának elnöke, a magyarokkal szemben el­követett igazságtalanságok jóvátéte­lét követeli. — A jugoszláv választások vég­leges eredménye a következő: kor­mánypárti radikális 94, Pasics-frak­ció 17, Davidovics demokrata-párt 63, bosnyák-muzulmán.párt 16, Radics 62 (ezek közül egy szlovén parasztpárti és egy montehegrói pa­rasztpárti) Szlovén néppárt 21, füg­getlen demokrata (Pribicsevis­párt) 23, földműves párt 9, német párt 6, horvát föderalísta 2, horvát néppárt 1, szocialista 1 mandátum. A magyarok a radikálisok közé vannak számítva. — Sir Howard d' Egville, a Brit Parlamentek Szövetségének főtitká" ra, aki a magyar viszonyok tanul­mányozására Budapestre jött, ki­jelentette, hogy az egész angol köz­véleményben nagy szimpátia ta­pasztalható Magyarország iránt. — A magyar református egyház az elszakított országrészek 900 egy­házközségével nem tud érintkezést találni. — Csongrád és Csanád megyé­ben nagymértékben lépett fel a gyermekparalizis-járvány. Batto­nyán szaporodnak a megbetegedé­sek. — Balmazújvároson forró vizbe zuhant és meghalt egy 2 éves kis­lány. — Bécsben egy segédmunkás agyonlőtte barátnőjét, majd öngyil­kos lett. — Eddig 74 halottat halásztak ki a bukovinai, árvízből. Az árvízka­tasztrófa egész Északbukovinát si­ralomvölggyé változtatta. — Ma reggelig nem árulta el ne­vét a párisi olasz alkonzul gyil­kosa. — Marnier és Favereau francia repülők ma reggel áltak starthoz, hogy Szibériába repüljenek. — Anglia halálos csapásra készü­lődik Szovjetoroszország ellen. — Minich tanár Gráczba utazik hogy pontos értesüléseket szerezzen Forgács Anna halála körülményei­ről. — Nurmi nem vett részt a svéd —finn atlétikai viadalon s jgy Svéd­ország győzött 98.86 ponta rányban. A finn futógép azért maradt távol a versenytől, mert egy haragosa is starthoz állt. — Tegnap éjszaka a budapesti és bécsi megfigyelő állomások ka­tasztrofális földrengést jeleztek, melynek fészke valószínűen Kis­Ázsíában volt. — Zenedei hirek. Füredi Henrik államilag engedélyezett mag. zene­iskolájában be lehet iratkozni egész nap folyamán áz iskola helyiségé­ben, Kállai-utca 2. szám alatt. — Tandíj havi 14 pengő, beiratkozási dii 14 pengő. lOx Mily ériékek mennek évente füstbe a trágyatüzeléssel ? (A «Nyirvidék» tudósitójától.) A Tiszántúli Mezőgazdasági ka­mara évek óta energikus akciót folytat a Tiszántúl egyes vidékein ma is dívó trágyatüzelés szokásá­nak leküzdésére. Akciója során je­lentékeny sikereket ér tel, sok köz­ségben felhagyott a lakosság e tü­kozló szokással. De, sajnos, így is számos község van n^a is, köztük igen nagy ha­táru városok is, hol a gazdák egy része, dacára a felvilágosító .pro­pagandáinak, most is makacsul ra­gaszkodik ez ósdi, káros szokáshoz. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara legutóbb a földmivelésügyi minisztertől a trágyaanyagok tü­zélőszerré kiszárításának és hasz­nálatának rendeletileg való eltiltá­sát kérte. Egy katasztrális hold istálló­trágya szükségletét — mondja a kamarai megokolás — gyengén fe­dezi 4 évenkénti 200 mm. istálló­trágya. Évenkénti szükséglet tehát 50 mm. trágya. Ha ezt a trágya­meninyiséget tüzelőszerré dolgozzuk Tel, cca. 12.5 mm. trágyatüzelő anyagot nyerünk. Tehát minden 12.5 mm: szárított trágya eltüze­lés? 1 kat. hold terület istálló­trágyáját rabolja el. Ha ez a trágyamennyiség minde/t gyben a talajba kerülne, akkor bú­zánál a trágyázással elért termés­többlet cca. 250 kgr. szem és 500 kg. szalma lenine kat. holdanként. Sajnos, egyáltalán nem tulozunk, amikor a Tiszántúlon Vüzelésre használt szárított trágya mennyisé­gét 6250 vagonban állapítjuk meg, mely mennyiség eltüzelésével 50.000 kat. holdat fosztanak meg a szük­séges és más anyaggal pótolhatat­lan istállótrágyától, lehet, hogy en­nek többszörösét is. A mezőgazdasági termelést bu­zaértékben ezzel 1250 vagon szem­veszteség és 25.000 vagon szalma­veszteség éri. Az elmaradt szalmatermés több­letéből 10.000 vagon istállótrágya származnék, tehát a feltüzelt 'trá­gyamennyiség 40 százaléka csupán a szalmatermésből megtérülne. Az 1250 vagon buza mai pénz­értéke mázsánként 3.750.000 pengő. Nézzük mennyi tüzelőanyag len­ne ebből az összegből beszerez­hető: 1. Aprított tűzifa (detail áron") 8750—10.000 vagon. 2. Ma­gyar szén (detail áron 8750—10.000 vagon. 3. Legjobb porosszén (de­tail áron) 4735 vagon. Láthatjuk e számadatokból, hogy ha csupán 50.000 kat. holdra vesz­szük is fel ezt a területmennyiséget, melynek istállótrágyája évente a Tiszántúlon tűzre kerül, akkor is mily óriási mérvű károsodás éri közgazdaságunkat egyetlen év alatt, amit még súlyosabbá és jó­val nagyobbá tesz az a körülmény, hogy az istállótrágyázástól megfosz­tott földek évről-evre romjának és mindig kisebb termésátlagokat hoz­nak. í A Tiszántúl Mezőgazdaságának egyik legnagyobb veszedelmét há­rítja el a földmivelésügyi mi­niszter, ha a Tiszántúli Mezőgazda­sági Kamara kérését teljesítve, a trágyaanyagok '-Lüzeléset rendeleti­leg eltiltja, ami a közeljövőben bi­i zonyára meg is fog történni. Egy bolseviki-gyanús nő, aki a meggyilkolt orosz cár unokahugának adta ki magát, két napig agitált Debrecenben az ottmaradt orosz hadifoglyok között. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Debrecenből jelentik : Szeptem­ber 8-án egy orosz nő érkezett Debrecenbe, aki különös ruházatá­val magára vonta a járókelők fi­gyelmét. A titokzatos hölgy felke­reste Maur József Batthyány-utcai cipészt, aki mint orosz hadifogoly került Debrecenbe s itt állandóan megtelepedett. Az orosz vöröske­reszt misszió formaruháját viselő, fiatal nő Alexandra Romanovnának mutatta be magát és előadta, hogy a cári családdal közeli rokonságban áll. Édesanyja nővére volt Miklós cár­nak, bátyja pedig a legyilkolt trón­örökös titkos tanácsosaként teljesí­tett szolgálatot. Családjának tag­jait a bolsevikiek lemészárolták, ő azonban, aki kilenc nyelven beszél' több mágnás-hölgy társaságában Párisba szökött s az orosz vörös­keresztes missziónál nyert alkalma­zást. Jelenleg azon táradozik, hogy a Magyar országon maradt orosz f jglyo­kat visszavezérelje Oroszor­szágba s őket anyagilag is támogassa. Ez ,zel kapcsolatban felmutatott egy lapot, melyen azoknak a szibériai nőknek névsora állott, kik magyar foglyokkal házasodtak össze s akik most az ő közvetítésével hazatér­hetnek a régi hazájukba. Végül felemiitette, hogy Répássy rend crfogalmaző engedélyével végzi misszióiát és arra kért Maur Józsefet, hogy hozza őt össze a Debrecenben 'élő oroszokkal. Maur József, bár azonnal gya­nússá vált előtte a magasrangu nagyhercegnő személye és' meg­lehetős kétkedéssel hallgatta a szerb és bolgár szavakkal vegyes orosz beszédet, mégis megismer­tette vele Cserkaszoff Pál, Pav­lenko János, Szemiliak Ignác és Draku István honfitársait, akik ugyan nem szándékoznak vissza­menni Oroszországba, de szívesen elvállalták a missziós munkában való segédkezést. Alexandra Romanovna másnap a cipész feleségének társaságában díjmentes táviratot akart feladni Cigánybáró Jókai Mór örökbecsű műve filmen. — Főszereplők: Lya Nlar*a, Verebes Ernő, Míchael Bohnen, William Dicterle és Fenyő Emil szeptember 16, 17, 18, péntek, szombat, vasárnap a Városi Színház Mozgóban, Párisba, de már a postahivatalban, nem tudta felmutatni az iga zolványát. Emiatt dr. Tatay Zoltán vöröske­resztes titkárhoz fordult .se­gítségért, aki szintén gyanúsnak ta­lálta. Különösen az idegeneket ellen őrző hivatal fogott gyanút és dr. Répássy rendőrfogalmazó a titok­zatos nagyhercegnő személyét ille­tőleg kérdést intézett BarinQvSzky herceghez, a budapesti Orosz Vö­röskereszt Egyesület vezetőjéhez, aki azt a felvilágosítást adta, hogy van ugyan az egyesületnek nyolc miSz­sziós hölgy-tagja, de azok jelenleg nem tartózkodnak Magyarország te­rületén s Alexandra Romanova nevli vö­röskeresztes nőt nem is ösmer. Az információ alapján dr. Répássy fogalmazó ismételten igazolásra szó litotta fel a »missziós-nővért«, aki teljesen elvesztette szokásos nyu­godtságát és a hozzá intézett kér­désekre egymásnak ellentmondó, zavaros feltételeket adott. Nagy a gyanú, hogy a >:na ( ry­hercegnö« sötétkék formaru­hája alatt egy bolsevik! agitá tornő lappang s ezért Répássy Alexandra Roma­novná't a fogdába utalta, majd érte­sítvén a belügyminisztérium nyo­mozó osztályát, ennek rendelkezé­sére felkísértette Budapestre. ZORO-HURU legújabb filmje; A zugbankárok péntek, szombat, vasárnap a Dfadalbnv Vetsera bárónő állítólag Ferenc József leánya volt. Newyorkból jelentik: Egy évvel a mayérlingi tragédia után, 1890­ben, «Egy császárné mártiromsa­ga« cim alatt anonym könyv jelent meg Amerikában. A könyv Erzsébet királyné éle­tét irta le és nagy szenzációt kel­tett azzal, hogy felfedte a mayér­lingi tragédia állítólag igaz tör­ténetét. A könyv szerzője Marguerita de Godart grófnő, akinek XIV. Lajos és Navarri Henrik az őse volt, hat­vanhat éves korában szívbajban elhunyt. A Cumliffe-család szerint a grófnő magától Erzsébet király­nétól, akinek bizalmasa volt, ér­tesült a. mayérlingi tragédia igaz történetéről. Eszerint Vetsera Mária édesanyja valamikor Ferenc József barátné­ja volt. Mikor Ferenc József ér­tesült arról, hogy Rudolf trónörö­kös válni akar és el akarja venni Vet era Mária bárónőt, közölte ve­le, hogy a bárónő valószínűleg féltestvére. Rudolf trónörökös a mayérlingi kastélyban közölte a szörnyű gyanút szerelmesével, aki a közlés hatása alatt, egy óvatlan pillanatban mérget vett be. Rudolf nem akart nélküle élni és főbe­lőtíe magát. Ez a verzió érdekeden találko­zik Maurice Paleologue újság cik­kével, — ami évekkel ezelőtt egy pári i lapban jelent meg. A francia diplomata ugyanígy hiondotta a mayérlingi tragédiát és arra hi­vatkozott, nogy ' Eugénia császár­nétól hallotta a verziót, akinek vi­szont maga Erzsébet királyné mon­dotta el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom