Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-15 / 208. szám

1927. szeptember 15. JSfrfRVIPÉK. 3 f

;gye] a vasúti üzletszabályzat 61. szakasz ^1) pontja alapján fuvarozásra átvetetnek. Értesítjük egyben a t. szállitó,közönséget, hogy az átvevő által teljesítendő kirakást az átvevő kívánságára a lehetőséghez képest a vasút vállalja és pedig az |emlitett árudijszabás I. rész, B) szakasz XXVI- fejezet 4. e) pontjában megállapított dijszabásszerü ki rakási 'díj elleneben. Amennyiben a vasút az átvevőnek kívánságára az átvevő vezetése alatt végzendő kirakáshoz munkásokat bocsát rendelkezésre, ugy a vasút munkásainak igénybevételével végzett müvelet nem minősüt a vasút részérői történt kirakásnak. Ezzel a hirdelménnyel az 1926. évi szeptember hóban kiadott 103598—26. Fl-a. számú hirdetményünk hatályát veszti. Budapesten, 1927. évi szeptember hóban. Az igazgatóság• ZORO-HURU. legújabb filmje: A zugbankárok péntek, szombat, vasárnap a Diadalban. 48—52 fillért kinálnak helyenkint a mustért. A borárak váltazatianok. A Borászati Lapok írja: Legutóbbi jelenté-jünk óta a borpiacon nagyobb változás nem állott be. Az országban az óborkészletek fogytán vannak, az árak változatlanul 8—11 fillér között mozognak Malligand-fokonkint. Magyarországon az utóbbi időben beállott esőzések következtében a szőlők szép fejlődésne K indultak, egyes helyeken azonban rot hadás állott elő, amit azonban az utóbbi napok száraz időre való fordulása némileg helyrehozott. Az utóbbi hét folyamán a borkeieskedők már az uj mustért 48—52 fillért is kínáltak literenkint. Kötés azonban ilyen áron sem jött létre. A harcias gólya megszalasztotta a kutyát s megsebesített egy embert. Berlinből jelentik: Diitmann Johann német földmunkád K'rkow község határában füvet kaszált és munkája közben arra lett figyelmes, hogy kutyája ugatva kerget egy szárnyasebzett gólyát. A gólya hirtelen visszafordult és hosszú csőrével csapdosni kezdte üldözőjét, sőt a kutyát moit már ő maga kényszeritette gyors visszavonulásra. A földmunkái szorongatott helyzetben lévő hűséges kisérőtársa segítségére sietett, de a gólya a ha.almis termetű etnlM'rnek is n kiontott. Küzdelmes boxpárbaj fejlődő t m a gólya és az ember között. A nagy kereplő madár éles csőrévei a földmunkás szeme felé csapott s ' tizenöt centiméter hosszúságban arcán mély sebet vágott. A szerencsétlen ember a súlyos sérülés következtében elvesztett; "esz inéletét. Munkatársai tették autóra és kórházba vitték Dittmannt, ahot nyomban megoperálták. ' Emberemlékezet óta nem volt példa arra, hogy egy gólya, bár tudvalevő, hogy veszély eseiéri dühösen szokott védekezni, ilyen súlyos balesetet okozott volna. A nyíregyházi Máv. állomáson összeesett egy leány, akit eszméletlenül szállítottak be az Erzsébet kórházba. (A «Nyirvídék» tudósitójátói). Tegnap délben nagy riadalmat okozott a MÁV állomás környékén az a hir, hogy egy fiatat leány összeesett és meghalt. Munkatársunk érdeklődött illetékes helyen, s kiderült, hogy a szerencsétlenségről elterjedt hir ebben a formában nem felel meg a valóságnak. Az történt, hogy egy Somi Piroska nevü cselédleány az állomás mellett összeesett ugyan, de nem hali meg, hanem eszméletlen állapotban szállították be az Erzsébet közkórházba. A kórházban megállapították, hogy Somi Piroskának ninc

s súlyosabb baja, csupán muló roszszullétről van szó, amelybői néhány napi kórházi ápolás után kigyógyul. Megtalálták az 1855-i nyíregyházi kolerajárvány orvosi okmányait. 158 kolerás beteg volt Nyíregyházán és a járvány idején 77-en haltak meg. Meskó Pál főorvos azt fejtegeti, hogy a kolera nem ragályos, hanem a „miazma" okozza. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Dr. Konthy Gyula városi tiszti orvos érdekes okmányokat talál

1 levéltárának rendezése közben. A hetven-nyolcvan év előtti orvosi jelentések között megtalálta Meskó Pál főorvosnak a Nyíregyházán dühöngő kolera-járványról szóló jelentéseit. Meskó Pál a szabadságharcot követő évtizedben volt kiváló orvosa Nyíregyházának. Negyedévenként terjesztette elő jelentését a városi tanácsban. Az 1855. évben készült orvosi jelentések közül a második, amely április, május és junius hónapokról szól, már rámutat, hogy a Tisza mentén, valószínűleg az áradás után visszamaradt és rothadásokat okozó viz miatt ázsiai kolera fordult elő, — amelynek néhány esetét a nyíregyházi körzetekben is tapasztalta. A kolera veszedelmes méretet ölt. A második évnegyedről, 1855. julius—augusztus és szeptember haváról szóló jelentésében már kimerítően szól a kolerajárványról a város főorvosa. A kolera járványszerű fellépése a jelentés szerint a julius 12-iki esettel kezdődött, amikor az Orosi utca keleti részén Kovács György timármester házában egy iieves lefolyású, minden kórtüneteiben felette "makacs ázsiai kolera-kóreset fordult elő. A betegséget nyolc órán át tartó hasmenés előzte meg. A főorvos megjegyzi, hogy már ennek az évnek májusában v olt néhány koleraeset, de ezek az esetek »csempészett kóresetek«, mert a betegek nem Nyíregyházán, haazonban már Nyíregyházán is kitört a járvány, vagy amint akkor jelentette az orvos : a körjárat Egy földmiveiö családjában kezdődött a vész. Július 15-én egy Pristyák nevü földművelő családjában, kint a tanyájukon több egyénen észleltek igen makacs kolera esetet. A .járvány befészkelte magát a város déli részébe. A rettenetes betegség mint 1848—49-ben, most is ebben a városrészben pusztít és ezt a körülményt Meskó Pál főorvos igen figyelemreméltónak tartja. Rámutat", hogy a Debreceni-, Virág-, Serház-, Liba és Szarvas-utcákban, vagyis az Alvégen estek legtöbben martalékául a dühöngő vésznek, ellenben a város felső, vagyis északi és nyugati része a Viz-utcát kivéve majdnem egészen érintetlen maradt a vésztől. Sok volt a sár az alvégen. Ennek okát a főorvos abban látja, hogy az alvégten sok a pocsolya, nedvesek a lakások, nincs jó ivóvíz, ellenben az északi utcák kevésbbé vizesek, a lakások is szárazabbak, van jó ivóvizük, s a közeli szőlők, fás részek jó levegőt biztosítanak ezen a vidéken. »A' körnek majdnem kizárólagos Színhelyét képezé« ez- a városrész — írja a jelentés. A honoráciorokat nem bántotta a vész. Érdekes megállapítása Meskó Pál dr.-nak az is, hogy a kolera esetek nek leginkább a nejiéz munkával elfoglalt földművelő nép esett áldoU-iegCK tlMtl IN^ircgy Uétídil, Íia- I Miugiaii luiumuvau uc(j v-a^Li. aiuunem vidéken fertőződtek. Juliusban I zatul. Az iparosok közül már keDiadal M029Ó I ^T———NMMM—MM

MMWTIHM

B I Szeptember 14-én és 15-én, szerdán és csütörtökön a Diadal Mozgóban 5, 7 és 9 órakor, TOMMBX legújabb filmje; 1 SCeanény legény! Cowboy történet 6 felvonásban. Á rivalda szerelmese I 6 fejezet a kulisszák világából. — Főszereplő: Virginia Valii Előzetes jelentés: Szeptember 16, 17, 18, péntek, szombat, vasárnap I Zoro-Huru legújabb filmje: Zugbankarok g Lángmező hőse, Bessie Lowe vesebb szenvedett kolerában, a honoraciorok pedig egyáltalán nem kapták meg a betegséget. Az ázsiai »ge

rjesztő okául« legtöbbször — irja Meskó — a meghűlés tapasztalható. Az ötvenes évek orvosi tudományára jellemző, hogy a jelentés felveti a kérdést: az ázsiai kolera ragály, vagy »kórgerj«, miazma utján terjed-e. — Meskó Pál dr. állást foglalt az ellen a 'tanítás ellen. amely szerint a kolera ragályos. Szerínta a kolera nem ragály, hanem »miasma« utján terjed. Rámutat, hogy »oly egyének .lepettek meg a kórtól, akik kolera betegekkel legkisebb érintkezésben sem valának, hanem az emberek társaságától majdnem elszigetelve, a tanyákon pásztori életet folytatván, még sem kerülhették ki a kolera miazma kártékony befolyását... A járvány házról-házra és utcáról-ut cára való terjedését soha nem lehetett észrevenni, hanem az harmadik, negyedik utcába átugorván, ott foly tattá kártékony munkáját.« Az ápolók, a kórházban lévők közül egy sem esett a kolera betegségbe. Figyelemreméltó körülményként említi meg Meskó dr., hogy »a járvány kitörése előtt népünk egészségi állapota jókarban diszlett«. A kolera fellépése megszüntette a Nyíregyházán szokásos váltó lázat és Meskó dr. megfigyelése, hogy a kolera és a félbenhagyó lázak körjáratai egymást kölcsönösen kizárják. Hetvenhét haláles t. Az egész járvány alatt Nyíregyházán 158 kole

raeset fordult elő. A férfiak közül 77, a nők közül 81 esett kolerába. Meghaltak 77-en, éspedig 37 férfi, 40 nő. A tiz évig terjedő életkornak között 29, a iiz és a husz év között 34, a husz és harminc életév között 38, a harminc és negyven év között 28, negyven és ötven év között 17, ötven és hatvan év között 6, hatvan és hetven év között 6 kolera megbetegedés fordult elő. Nem fizettünk nagy adót a halálnak. Nyíregyháza népessége akkor 14.000 lélekszám volt. A járvány a lakosság 0.5 százalékát pusztította el s azt a főorvos akkor kedvező aránynak mondja, mert »más években, amikor a járványtól szabadok valánk, a halálnak nagyobb adót fizettünk, mint ez évben«. Orvosi ápolásban 21 kolerás egyént nem részesítettek a hozzátartozók gondatlansága miatt. Hogy védekezlek a kiol ra ellen A kolera elleni óvószerről azt mondja Meskó Pál dr., hogy más ellenszer nincs, mint a szabályszerű és megszokott életrendnek háborítatlan folytatása, .nyugodt és derült kedély. A betegségtet Iegiöbb ecetben hasmenés szokta megelőzni. »Ennek' komoly figyelembe vétele, ha veszélyeztetett életünket koc káztatni nem akarjuk, annál inkább szükséges, mivel csak a hasmenés stádiumában remélhető a kolera biz tos gyógyítása. »Későbben, midőn jéggié dermed a beteg, az orvosi tudomány hatása keskeny körre szorítva vagyon«. »|ég, mákony, lánggyökér és mustár — ira az orvosi iejentés - legtöbbször elégitek ki gyógyhatási igényeinket. A koIe

raájrvány Meskó Pál dr. jelentése szerint 1855. szeptember 14-én szűnt meg. Az 1866 iki járvány emléke. Volt kolerajárvány 1866-ban is, de ennek a járványnak részleteiről nem szól részletes jelentés. — Az 1866-ik évi kolerajárványról megkerült az a jelentés, amely a járvány megszűnéséről szól. Ez a kö-