Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-28 / 194. szám

4 jSÍYÍKYIDÉK, •KWMtaMUK atBMMMMMtiiemnaMM 1927 augusztus 28 ra csak hetek múlva kerül sor. — Nem" siet azonban a gazda a ter­méssel a piacra azért sem, mert hacsak nincs végkép rászorulva, igyekszik jobb árat elérni búzá­jáért vagy rozsáért. Sajnos, a gaz­dák helyzete nem olyan rózsás, mint sokan gondolják. Súlyos adóterhek vannak vállainkon, ame­lyek már-már (összeroppan tanak bennünket. Sok gazda portáján megperdült immár a végrehajtó dobja is, ami végzetesen szomorú jelenség. Mi éppen azon az uton vagyunk, hogy szövetkezetekbe tö­mörülve magtárat építsünk, hogy ne legyünk kénytelenek a közvetítő kereskedelem kénye kedvének ki­szolgáltatni magunkat. Ki kell je­lentenünk, hogy ha a kormány igar zán szivén viselné a kisgazdák ügyét, megszervezné a gazdasági termeivények értékesítését, ugy hogy minden gazda megtalálhassa a maga fáradságának jól megér­demelt gyümölcsét. Sajnos, azt kell mondanunk, hogy nekünk még ma sincs elég nyomós szavunk. — Nemtörődöm emberek vagyunk, akik szerényen élve, azt hisszük, hogy nem ér igazságtalanság ben­nünket, ha nem is lépünk akcióba. Hovatovább látjuk, hogy ez nem mehet igy és kénytelenek leszünk nagyobb nyomatékkal és súllyal vé­deni érdekeinket. Ami a piaci büntetéseket illeti, az rendszerint nem gazdát, vagy termelőt sujt, hanem azt az áru­sítót, aki harmad, vagy negyed kézből vette már az általunk igen sokszor potom áron eladott porté­kát. Én magam a napokban két kocsi dinnyét hoztam be rende­lésre és vevőm kijelentette, hog« az igért öt fillért már nem adhat a dinnye kilójáért ég csupán 4 fil­lért kínált, amit én természetesen nem fogadhattam el. Estefelé újra felajánlotta az 5 fillért, amire én oda is adtam a dinnyét. De váj­jon mit érez a gazda, amikor azt kell látnia, hogy az ő 5 filléres dinnyéjyét néhány lépéssel odébb már 10, vagy 12 fillérért adják tovább, a városban pedig még en­nél is magasabb áron árulják. — Csak a legszegényebb termelő megy maga ki a piacra, olyan asszony, akinek otthon 7 gyerme­ke vár kartonra, amelyet ugyan­csak drágán vásárol meg édes­anyjuk. Mondhatom, fáj, ha egy­egy tojásért megbüntetik a terme­lőt, talán nem is nézve, hogy egyik nem éppen olyyan, mint a másik, egyik nagyobb, másik ki­sebb. Ezeket mondotta elkeseredetten gazdáink egyik vezető embere és mi készséggel adunk helyet pana­szos kijelentéseinek. Nyíregyházán senki sincs, Ki ne tudná máma, Hogy a STIBE­cipönek Nincsen sehol párja. Stibi József, Erdélyi Cipő­üzem, Zrinyi ilona-u. 2. A Hatzel-tériek örömmel látják piacuk fokozatos fejlődését és kijelentik, hogy szivesen látják az ócskapiac visszahelyezését is. • "A A (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Lapunk egyik cikkében egy piaci sétáló összevetvén a különböző piacok forgalmát, megjegyezte, hogy a Hatzel-téri piac forgalma látszólag nem olyan nagy, mint a többié. A Hatzel-tériek erre vo­natkozóan egyhangzóan kijelentik, íiagy a nemrég felújított Hatzel-téri piac, forgalma évről-évre növeke­dőben van és a múlthoz képest erős haladást mutat. A környéki lakosok már-már megszokják ezt az uj piacot és igen súlyosan érin­tené őket, ha valaha is a piac megszüntetésére gondolnának. — A környéki vásárlók nagy örömmel látták, hogy a Hatzel téren im­már gyümölcs is kapható. Sajnálat­tal állapítják meg azonban, hogy az odatelepitett, igen kellemetlbn bűzt terjesztő, az élelmiszerek szomszédságába éppen nem való nyers bőr és tollárunak helyt adtak a" Hatzel-téren. Az érdekelt lakos­ság kérelmet intézett a város ta­nácsához, amelyben ezeknek az oda nem tartozó nyers áruknak az áthelyezését kérik és kijelentik, hogy a Hatzel-térről valamikor el­vitt ócska piacot szivesebben lát­nák, mert ez a piac, ha odahe­lyeznék az iparos tanulók otthona közvetlen közelébe, nem ártana az élelmiszerpiacnak, viszont az ócs­kapiac nagy közönséget vonz oda s nagy mértékben élénkíti a Hat­zel téri piac látogatottságát és for­galmát. A városi tanács értesülé­sünk szerint jó akarattal fogadta a Hatzel-tériek kérelmét és telje­síteni is hajlandó azokat. Hogyan képviselte Hódmezővásárhely várost a polgármester helyett Csókán városi hajdú. A polgármester nem találta a kajánt, aki a zászlóval elmen* 1 reprezentálni városát a Szent István napi körmenetben. Hódmezővásárhely városát a budapesti Szent István-napi kör­meneten és a buzaünnep felvonu­lásán Csáky Lajos dr. hódmező­vásárhelyi h. polgármesternek kel­lett képvisejnie. A polgármester Csodán Péter városi hajdút vitte magával a fővárosba. A polgár­mester a gyorsvonat második osz­tályán utazott, a hajdú pedig a város zászlajával és a polgármes­ter diszmagyarjával a harmadikon. A keleti pályaudvaron egy vas­utas meg akarta bírságolni a vas­úti kocsiban szállított zászlót. — Nagy vita támadt, amelyben végül Csókán Péternek lett igaza. A polgármester közben kiszaladt a pályaudvar elé autót keriteni. A hajdú is kicihelődött a vonatból sok csomagjával, de a nagy to­longásban nem találta meg a gaz­Városi Szinház és Kert Mozgó Augusztus 27-én és 28-án, szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Éljen az élet! Regény a mondáin életből 7 felv. Főszerepben: Heiena Makovska és Wladimir Gaidaroff. A szent hazugság Filmregény 6 felv. Főszerepben: MAGDE BELLAMY A 3/«8 órai előadások kedvező idő esetén a Kert Mozgóban tartatnak katonazene kísérettel. Hétfőn Kedden Csákó és kalap. Jákob fiai. dáját. Tűvé tette a pályaudvart és a környéket, de eredménytelenül. Végül is nem volt más tennivalója> minthogy szállást keressen magá­nak. A zászlóval, a diszmagyar­ral és a sok csomaggal bekvárté­lyozta magát a Tattersallban és azután megint a polgármester ke­resésére indult Végigjárta az ösz­szes nagyobb szállodákat, de s.eho*i sem találta gazdáját. Szent István napjának reggelén Hódmezővásárhely hajdúja egye­dül maradt. Polgármesterére még mindig nem tudott ráakadni. Ugy vélte azonban, hogy városa nem hiányozhat az ünnepi körmenet­ből, felvonult tehát diszes hajdu­öltözetében a Várba és a zászlóval a kezében beállt a körmenetbe Vá­sárhelyt reprezentálni. Ugy gon­dolta, hogy majd összeakad akör­IIRoicsó Augusztus 27-én és 28-án, szombaton 5, 7 és 3 órakor, vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor Lengyelvér Regényes történet 8 felvonásban. I rész; A wakukfiók. II. rész: Lángok lovagja. Mindkét rész egyszerre! SZEREPLŐK: Petrovich Szvetiszláv, Bojda Juci, Lóth Ila, Gaál Annié, Mattyasovszky Ilona, Szécsi Ferkó, Vándori Gusztáv, Bolváry Géza, Ujyári Lajos, Nagy Adorján és Szarvasi Soma. Hétfőn Kedden Csákó és kalap. Jákob fiai menetben gazdájával. A százez­res tömeglen azonban nem igy történt. — Vége volt a körmenet­nek, következett a buzaünnepség és a hajdú még mindig egyedül volt. Most sem jött zavarba,'oda­állt a Csongrádmegyéből érkezett deputáció közé s igy Vásárhely lo­bogója a felvonulásról sem hiány­zott. Eddig nem is volt semmi baj. csak ezután következett. A derék zászlótartó hajdú a sikerült repre­zentálás után szállására igyekezett s a nagy tömegen kellett keresztül­hatolnia. Itt aztán egy zsebtolvaj kiemelte zsebéből noteszét és 15— 20 pengőnyi vagyonát, amely a visszautazáshoz kellett volna. Tanácstalanul, üres zsebbel ál­lott a nagy városban, kezében a zászlóval, — de a véletlen itt is segítségére sietett. Oazdjáával most s;m került össze, de talál­kozott Csongrádmegye főjegyzőj­vel, akit Szentesről "ismert. Elpa­naszolta neki tragikomikus kaland­ját és kétségbeejtő helyzetét. A főjegyző 10 pengőt adott neki köl­csön a hazautazáshoz Igy került haza Csókán Péte r városi hajdú Vásárhelyre, miután becsű tettel képviselte városát Szent István napján. Csáky Lajos polgármester, mi­után hajdúját már szombaton el­vesztette, még aznap visszatért Vá­sárhelyre, hisz díszmagyar nélkül részt sem vehetett volna az ünnep­ségeken. Hódmezővásárhelyen most min­denki a hajdú esetén mulat, mert bebizonyosodott rajta, hogy a haj­dú, ha a harangöntéshez nem is ért, de a reprezeníáláshoz igen. Hogyan gyűjt tagokat az 51. sz. íiókpénztár? Talán nem lesz érdektelen be­mutatása annak, hogy a Magyar­országi Munkások Rokkantsegélyző és Nyugdijegyletének 51. sz. fiók­pénztára, mely Sopronban van, ho­gyan gyűjti a humanizmus szolgá­latában álló egylet tagjait. E kér­désre megfelel a »Bopronvármegye« c. lap, mely hetenkint többször hoz kimerítő hirdetést. Hatalmas betűk mutatják a cimet, mely minden ol­vasó figyelmét felhívja s aztán jön a segély, nyugdíj, baleset, hátrama­radt igényjogosult női tagok özve­gyi nyugdijának, a nem tagok vég­kielégítésének, az árvák árvase­segélyének fizetési módjai. Aláhú­zó ttan hirdeti, hogy tag lehet akár szellemi, akár fizikai munkát végző férfi, vagy nő. Felvételnél orvosi vizsgálat nincs. Tagsági dijakból mutatóul kettőt hirdet; a III. osz­tályban heti 80 fillér, a Vl-ban heti 100 fillér. A beiratási dij 2 P. — Megállapított segélyek 1927. eszten­dőre 10 évi tagság' után a VI. osz­tályban havi 270.000 K (21 P 60 fillér), 20—30 évi tagság után ha­vi 640,000 K (51 P 20 fillér), illetve 920,000 K (73 P 60 fillér). A III. osztályban ezen összegek fele jár. Ezek után hirdeti, hogy hol és mikor lehet naponként beiratkozni Jelszó: Fiatal korában gondoljon öregségére ! Az 51. számú fiókpénztár hirde­tését a nyíregyházi 150. Számura és annak ügybuzgó elnökére gondol­va mutattam be azon reményben, hogy a taggyüjtésnek ezt a mód­ját is megpróbálják s ha beválik: megtartják. ' • l r' * , fK) Kényelmes hatszemélyes turaauto megrendelhető Iisay festékűdötben, — Telefon szám: 2-45,

Next

/
Oldalképek
Tartalom