Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-17 / 185. szám

JSíVlRVIDÉK. 1927. augusztus 17 Mérsékletet! Lapunk egyik legutóbbi számá­ban arról esett szó, hogy a város rohamos fejlődése és a sokoldalú speciális probléma lehetetlen fel­adatok elé állítják a város közönsé­gét. A felsóhajtás nagyon is indo­koltnak látszik és ugy vélem, hogy ez nemcsak a városra, hanem az egész vármegyére is vonatkozik. Fogytán van a puskapor és nem kap utánpótlást a muníció. Nekem ugy rémük, hogy a baj onnan származik, hogy az illeté­kesek nem nagyon takarékoskodtak tak vele. Már tudniillik a muní­cióval. Néhány év óta olyan mo­hósággal megy nálunk minden­féle közmunka, mintha nem is mi vesztettük volna el a háborút, ha­nem nekünk fizetnének aranyrako­mánnyal telt vasúti kocsikban ha­di-kárpótlást a legyőzött országok és nem tudnánk mit csinálni a sok pénzzel! Fékevesztett tempóban megy itt útépítés, város-szépités, paloták nő­nek a földből, ragyogó boulevár­dok születnek elhanyagolt utcák helyén, villamos centrálét készí­tünk a vidék számára, százával épí­tünk iskolákat s az idegen előtt büszkén mutogatjuk rohamos fejlő­désünk kápráztató külsőségeit... Igaz, hogy mindezekre a köz­munkákra szükség volt szociális szempontból, mert sok munkaal­kalmat nyújtottak a leszegényedett, munkanélküli embereknek s más­részről az is igaz, hogy régi ter­heik tői megszabadultak ávrosaink, vármegyéink és csábító volt a könnyűszerrel visszafizetett régi adósságok helyére ujakat venni kölcsön... nekem azért mégis ugy rémlik, hogy ennyi mohóság mégis sok volt a jóból és egy kissé las­súbb tempó egészségesebb lett volna. Azokat az újonnan épült sok száz kilométeres utakat nemcsak felépí­tettük, de fenn is kel maid azokat tartanunk és fizetnünk kell a köl­csönvett pénzeknek a kamatait, amelyek bizony, a békebeli városi és megyei kölcsönök típusához képesti valóságos uzsora-kamatók és — ne adja Isten — de eljöhet majd az az idő is, amikor lejárván a 20 éves szanálási felfüggesztés, eset leg meg kell kezdeniük a hadi kár­pótlások törlesztését is... Miből fog mindez telni, ha már most fogy­tán áll a muníció!!? Es amellett legégetőbb városi feladatainkhoz hozzá se kezdhet­tünk. Már sokszor megírtuk, hogy addig, amig egy városnak nincsen vízvezetéke és csatornázása, addig a városias külső csak szemfény­vesztés, mert egy modern város el­ső és nélkülözhetetlen attributuma épen a vízvezeték és a csatorná­zás s ha az nincsen meg, akkor a pompázó parkok és ragyogó köz­világítás mellett sincsen jogunk hi­valkodni azzal, hogy város va­gyunk. Itt kellett volna kezdeni s minden erőnket arra kelett volna koncentrálni, hogy ezt a problé­mát oldjuk meg és csak azután kellett volna fokozatosan a szépé­ízet s egyéb külsőségek követelmé­nyeire gondolnunk. Ám most már a vízvezetéki mun­kálatok is megkezdődnek, de ag­gódva nézünk a jövő elé, hogy a még mindig súlyos pénzügyi vi­szonyok között fogjuk-e bírni a nagy kamatokat, amiket az igény­be veendő kölcsönök után fizet­nünk kell majd!? Bizony nem könnyű kérdések tezek s mi a feltornyosuló gondok küszöbén nem tehetünk egyebet, mint amit már ismételten tettünk — hogy mérsékletre kérjük a ve­zetőket. Az alkotás vágya, az újjáépítés láza próbáljon megalkudni az anyagi nehézségekkel és lépést tar­tani a teherbírással... Ez a nemzedék, melyhez tarto­zunk, annyira kivette a részét minden megpróbáltatásból, pénz és véráldozatból, hogy minden joga meg van ahhoz, hogy egy kis kí­méletet gyakoroljanak vele szem­ben. Mi sem kaptunk mindent készen eleinktől... Utódaink se tehetnek majdan nekünk -szemrehányást amiatt, hogy az ő számukra is ha­gyunk valamit megoldatlanul... Épen ezért hangsúlyozzuk most is: mérsékletet kérünk az alkotás­ban és a legmesszebbmenő takaré­kosságot a kivitelben! Sasi Szabó László. Látogatás a nyíregyházi dalárdák szegedi koszorús lányainál. A nyíregyházi dalárdák szálláshelyén. - A tutorok. ­Szeged városa megvendégeli a dalárdistákat. A »Nvirvidék« kiküldött tudósí­tójától.) Szeged, szombat délelőtt. Pénteken egy tiszaparti halász­csárdában vacsoráztunk. Persze hai volt a menü. Váczy Sándor bá­tyám és én rántott harcsát rendel­tünk, Magyar Lajos elöljáróban ha­lászlét 'kért. Hatalmas rántott har­csa adagokat hoztak ugy, hogy az enyémet a később érkezett Rácz Lacival kellett megfeleznem. Sán­dor bácsi megette a maga porció­ját. Magyar Lajos a harcsa, csuka kárász, ponty és kecsege-keverék­ből álló halászlét a lovagiasság; sza­bályai szerint és a helyzethez mért komolysággal bekebelezvén, válto­zatosság okáért roston sült kárászt rendelt még ráadásul. Na, kapott is oly hatalmas sült kárászt, hogy talán még most is birkózik a szál­káival. Vacsora után Szeged éjjeli éle­tét tanulmányoztuk Horváth István rendőrtiszt baráü kalauzolása mel­lett. Bejártuk Szegednek minden zegét-zugát és gazdag tapasztala­tokkal tértünk meg szállásunkra. Másnap egyet konstatáltunk: éjjel jobban kiismerjük magunkat Szö­gedében, mint nappal. Szombaton délelőtt diszbe vág­tuk magunkat és levizi tel tünk a nyíregyházi dalárdák koszorús leá­nyainál. Először a Nyíregyházi Városi Dalegylet koszorús lányához Bak Mancihoz mentünk el Váczy Sán­dor bátyámmal. A hatalmas és dús­gazdag Bak-gőzmalom cég tulajdo­nosának Bak Endre m. kir. kor­mányfőtanácsos bájos leánykája kedvesen fogadott bennünket szü­leinek Fenyő-utóai palotájában és érdeklődött a nyíregyházi viszo­nyokról. Nővére férie ugyanis nyír­egyházi származású. Megbeszéltük a koszoruslányi teendőket, amely után Sándor bácsi szegedi isme­rőseit kereste fel, én pedig Magyar J Lajossal és Rácz Lászlóval a Nyíregyházi Tisztviselő Dalkör ko­szorús lányát Balogh Juliskát ke­restem fel a Tisza Lajbs körúton. Sugárzó kedevsséggel, bájos sze­retetreméltósággal fogad bennün­ket a kis koszorúslány édesanyjá­val, Balogh Marcell volt szegedi ügyvéd, kiváló kríminalista és pub­licista özvegyével és végtelenül el­ragadó szögedies kiejtéssel fejezi ki örömét, hogy a Nyíregyházit Tisztviselői Dalkör koszoruslánysá­gát kapta. Ismeri a Nyírséget és sok szépet hallott Nyíregyházáról és arra kér minket, hogy beszél­jünk a Tiszántúlról, ahová ő mindig elvágyott. Másfél órai köz­vetlen, kedves diskurzus után a délutáni viszontlátásig elbucsezunk és bejárjuk a nyíregyházi dalárdák elhelyezesi körletét, " meggyőződni róla, hogy minden készen áll-e a délután érkező nyíri testvérek foga­dására. A Városi Dalegylet a szegedi piarista főgimnázium VI., VII. és VIII. osztályú tantermét kapta szállóhelyül és a tantermek közül a VII. osztályú tanterem a női kí­sérők és vendégek részére van be­rendezve. Természetesen csak amolyan szükséglakásokról lehetett szó a földre teritett szalmazsákokkal és katonai pokrócokkal, de 7000 em­ber tömeges elszállásolását a város máskép megoldani nem tudta. A tantermek azonban szellősek és ami a fő, feltétlenül tiszták. A Tisztviselői Dalárda Szeged város felsőkereskedelmi iskolájá­ban nyert elszállásolást ugyancsak három tanteremben. A jelszó itt is földre feritet t szalmazsák és pokróc. Megkíséreltük legalább a hölgyek részére jobb elszállásolást biztosí­tani, ez azonban minden fárado­zásunk dacára csak részben sike­rült. Minden dalárda mellé az orszá­HRa, kedden utoljára ZORO HÜRO 3 legjobb filmje Q órás műsor keretében. Szökjünk meg tanár ur! A két köszörűs. Nagyvárosi poronty. őszesen 21 felvonás egyszerre. Szerdán MAGDE BELLAINY Csütörtökön BUCK JONES: Népitélet Bécsi forradalom 14 felvonás egy műsorban Előadások kezdete: 1/*8 és 1/il0 órakor. gos dalosevrseny szegedi rendező­bizottsága egy-egy állandó vezetőt rendelt ki, akik egész nap a dalárda mellett vannak és mindenben kész­ségesen segítségül szolgálnak. Ezek az úgynevezett tutorok. A mi tutorjaink Hirsch József szigorló (t>rvos a Városi Dafegylet részére és Horváth István rendőrségi segéd­tiszt a TisztviseJői Dalárda ren­delkezésére. Nagyon kedves, fárad­hatatlan urak ezek, akik minden te­kintetben segítségünkre vannak és szinte nélkülözhetetlenek ebben a khaoszban, amibe az országos dal­verseny révén belékerültünk. A versenyrendezőség kijelölte az egyes dalárdák étkezési helyét is, ahol ebédet és vacsorát kapnák; sze­mélyenként 4 pengő ellenében. A Városi Dalárda a szegedi hí­res Próféta vendéglőben étkezik, míg a Tisztviselői Dalkör részére a nem kevésbbé nevezetes Kas­vendéglős jelölte ki a rendezőség Az ellátás bőséges és kifogástalan. Erősen készül Szeged városa a ma délutáni és a vasárnapi datos ünnepségekre, amelyeket hétfőn és kedden a város által rendezendő kirándulások fognak követni. — Ezenkívül a város megvendégeli a dalárdistákat vasárnap délelőtt, amikor az ujszegedi ünnepségről visszajönnek. Ma, szombat délután az állo­másra sietünk az 5 órakor,érkező kir. hercegek ünnepies fogadására, míg este 9 órakor sze renádo(: adunk a koszorús lányoknak és a vendég­látó Szeged ávros notabiitásainak. v. g. Földes Drogéria: Főposta melletti sarok. A Nyíregyházai „Tátra" levente csapat szép szerep­lése a szolnoki országos sport versenyen. A nyíregyházai »Tátra« levente­csapat f. hó 7-én Szolnokon a Szolnoki Máv. országos sportver­senyén a leventék részére kiirt 4X1000 méteres staféta futásban a vidéki csapatok között a máso­dik helyezést érte el. A stafétában 8 csapat közül 3 fővárosi és 5 vi­déki csapat indult, mely verseny­ben a két fővárosi befutó után célbaérkező egyetlen vidéki csapat a Ceglédi Move Sport Egylet stafé tája után, mellyel a győzelemért hatalmas küzdelmet viva, második helyre szorul. A «Tátra» verseny­zői erős konkurnenciás versenyben most indultak először és csupán versenyrutinhiány és a szokatlan idegen környezet volt az oka annak hogy fiaink nem mint győztesek jöttek meg. Ezen szép értékes teljesítmény mindnyájunknak örömére szolgál s hisszük, hogy a közeljövőben ne­mes versenyekben megedződve, mint büszke győztesek emelik vá­rosunk leventéinek értékőt. A versenyben induló stafétának az összeállítása a következő volt: Leszkoven—Huber— Komlós Mó­na, — mely staféta még sokat fog hallatni a jövő versenyein magá­ról. Fagylalt, jegesKávé naponta kapható a Sípos cnkraszdaban, Zrinyi Ilona ucca 3., az udvarban. TELEFON : 8-13. 2498

Next

/
Oldalképek
Tartalom