Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-14 / 184. szám

1927. augusztus 14. JNfVíRYIDÉK. 3 ország problémáját s a magi körében 6 maga is tegyen me8 mindent, hogy a v;iág megismerje s próbálja jóvá tenni a rajtunk ese:t sérelmeket, sebeink gyógyítását hajtsa végre azzal az emberies érzéssel, amellyel mi védtük egy évezreden á. az európai kul

lurát a keleti barbár nép k véres hadjáratai ól. Gondoljon arra minden európai ember, hogy templomaiban azért harangoznak minden délben, meri ezelőtt több mint ötszáz esztendővel a magyarok maroknyi harcos népe hárított el Európa feje felől egy rettenetes veszedelmet, ön mellé

1 tartva oda a keleti hódítók fegyvereinek a Nyugat oltalmául. És végül gondolja meg minden nyugateurópai polgár, hogy amint atyái emberi kötelességüknek fogták fel a rabszolgaság megszüntetését, neki ugyanugy emberi kötelessége megakadályozni hogy a Balkánnak, alacsony kulturáju népeinek előnyomulása egy a régincl is sssé_ gyenletesebb rabszolgaságba döntse egy magas kulturáju nép millióit ' és eltiporja egy szerencsétlen népnek Európa védelme közben, szüneteiben kiépített magas kulturáját. A levél féladója mindenesetre kéri, amennyiben alaposabb felvflá. gositásra lenne szüksége, forduljon levéllel ahhoz az akció, hoz, amely a propaganda leve. I?zés nyilvántartását intézi. A propaganda leveleket minden magyar terjesziheti Ezeket mondja el a levél, a melyet a külföldi országokba küldene az akció során mindenki, akinek ott ismerőse van. Ámde nemcsak a magánlevelekhez kellene ezeket a leveleket mellékelni, hanem minden levélhez, amely Nyíregyházáról külföldre in. dul, akár kereskedő küldi rendeléssel üzletfeléhez, akár iparos küldi számlával megrendelőjéhez. Ezenkívül minden társadalmi egyesületnek küldeni kellene ahokhoz a társadalmi egyesületekhez, amelyek azonos feladatot töltenek be. — A cserkészcsapat például küldhet külföldi cserkészcsapatoknak leveleket s az egyházak fölkereshetik leveleikkel a külföldi egyházakat. A bélyeg, gyűjtők klubtársaik seregével álla. nak összeköttetésben s az eszperantisták eszmetársaik tízezreihez juttathatják el a magyar föld segélykérését. A magyar íflasági egyesületek a külföld hasonló intézményeinek Írhatnak, az iskolák pedig a külföldi iskolákat kereshetik fel felszólításokkal. A szakszervezetek a maguk hatalmas összeköttetéseikkel és szervezettségükkel erős eszközt bírnak arra, hogy az összeköttetéseik szálain, mint táviróhuzalokon mindenhova eljuttassák a munkájától kenyérkeresetétől, magyar testvéreitől megfosztott magyar magyar fájdalmát, amelyben egy a munkaadó és a munkás. A cél az lenne, hogy minél n

a" gyobb erővel induljon meg a propaganda, minél több levél menjen el a nyugati államokba. Természetes, hogy azokba az országokba, amelyek a tőlünk elvett | területek felett uralkodnak, nem le. Ivet küldeni leveleket. Ellenben fő- ' ként a nyugáti országokba mennél íöbb levélnek kell elmennie. — Svájcba, Németországba, a skandináv államokba s a világ minden tájára irányulnának a levelek, amelyeket az akció vezetősége külön-külön szöveggel fogalmazna mej aszerint, hogy melyik külföldi hatalom alattvalóiának szőlanak. Bizottságnak k ll alakulnia, a

mely a felek rendelkezésére bocsátja a levelek német, francia, angol, olasz, holland és esperantó fordítását. A bizottság feladata ezekből a levelekből kellő mennyiséget kinyomatni s a közönség rendelkezésére bocsátani. Azoknak a derék hazafiaknak akik nemcsak leveleik melléklete, ként akarják küldeni a bizottság leveleit, hanem külön is hajlandók küldeni ezeket, címeket ad az akció vezetősége. Azt hisszük, hogy ilyen levélnek, amelyet ismeretlen küld, segélyt kérve a szerencsétlen magyar nemzetnek, talán még megdöbbentőbb hatása lesz. A bizottság valamennyi külföldi lapnak megküldi a levelet, kérve annak ismertetését és megkérve azokat a magyar ügy népszerüsité sére, a magyar kérdés állandó felszínen tartására. Avégből, hogy ezekre a propaganda részletekre a kellő anyagi segédeszköz rendelkezésre álljon, a bizottságnak anyag alap megteremtéséről kellene gondoskodnia. Amikor ezt az akciót megindítjuk, kötelességünknek érezzük kijelenteni, hogy minden magyar embernek a mienkhez hasonló önzetlenséggel kell arról véleményt alkotnia. Ennek az önzetlenségnek elsősorban az akciót vezető bizottság megalakításánál lesz szerepe. Természetes, hogy az akció csak akkor lesz teljes értékű, csak akkor éri el a kívánt hatást, hogy ha abban politikai, világnézeti, társadalmi és vallási különbség félretételével Nyíregyháza egész népe közreműködik. »EbbőI lehet igen nagy dolog«. Debrecenben, ahol az akció kipattant, Magbss György polgármester állt a mozgalom élére. A pol gármester az akaióról a következőket mondotta: A gondolatot nagyon jónak tartom, az teljesen megnyerte a tetszésemet s a felkérésre a vezetést szívesen vállalom, mert az én lelkemhez és szivemhez is közel áll és élt már lelkemben és szivemben nekem is. — Rothermere lord, amikor nagy akcióját megindította, maga is azt mondotta, hogy én megtettem a magamét és most már tegyétek me^ m is a magatok kötelességét. És valóban most már nekünk, magyaroknak magunknak is kell cselekednünk. — Ismétlem, a gondolatot nagyon jónak tartom. Hiszen csak a jnagam személyét tekintve is, magamnak is több ismerősöm van Svájcban, akiket e mozgalom kapcsán felkereshetek levelemmel és akiknek lelkében felkelthetem a magyarok küzdelme és igazsága iránt nemcsak a rokonérzést, hanem a cselekvő jóakaratot is. E/pusztulnak a •• LEGYEIÍ.SZUNYOGOK, ¥ MOLYOK. KAN6YÁK. POLOSKÁK." BOLHÁK, 5VÁ8ROGARAK TETVEK 5TB.VALAMINT PETÉIM ÉS TOJÁSAIK. — Nekem ez akció sikere iránt « bizodalom és reménység él a lel- ' kémben. Ebből lehet igen nagy dolog. De ha nem is tudunk nagyobb kifejlődést adni a gondolatnak, de a legkisebb mértékben is előmozdítjuk e kérdést és csak egy lépéssel visszük is közelebb a megvalósulás felé minden magyarnak vágyát, meg van a jutalmunk, hogy megtettük a magunk kötelességét. De nem szabad pesszimisztikusan gondolni ez akció sikerére. Azon kell lennünk és kell lennie mindenkinek, hogy a gondolat minél széksebb körben terjedjen, a mozgalom nőjjön, hatalmasodjék. Nagyon örülnék, ha mi itt Debrecenben megindítjuk a mozgalmat és az annyira terjedne, hogy előállana Budapest, az ország fővárosa és azt mondaná, hogy az ország középpontjából ő akarja tovább vinni és nagyobbra növeszteni e mozgalmat. — Ebben a munkában mindenki- _ nek önzetlenül kell dolgoznia, hogy ha valaki avatottabban és erősebben tudja folytatni a megkezdet

1 küzdelmes munkát, vegye at és folytassa teljes lelkesedéssel, mi azután is ott leszünk a munkában, kivesszük részünket a kiiz

1delemből és azt fel nem adjuk soha, sem mint vezérek, sem mint közkatonák. — És nem szabad egy pillanatot sem elmulasztanunk, mos; dereng hosszú éjszaka után a magyarnak- Most nem szabad senkinek sem aludnia, most mindenkinek fel kell kelnie és dolgoznia. Ez akcióba bele kell kapcsolódnia a legteljesebb erővel mindenkinek. Mi a teendő Nyíregyházán Nyíregyházán, felfogásunk szerint, a Nemzeti Szövetségnek lehetne feladata az akció megindítása és ébrentartása. A Nemzeti Szövetség nyíregyházi csoportjának elévülhetetlen érdemei vannak a Trianon ellen való tiltakozás gondoatának osztáy, párt, Miekezet felett való egyetemes propagálása terén. A Nemzeti Szövetség elnökségét e helyen hazafiúi szivünk egész hitévé] és reménységével kérjük meg, álljon a mozgalom élén és alakítsa meg a propaganda bizottságot, amelybe minden párt, felekezet, osztály, egyesület belevonatnék. A propaganda leveleket a bizottság megszerkesztené, azokat lefordíttatná, a közönséget a bizottsági tagok utján felhívná a propadandában való részvételre. Debrecen megmozdult és szomszédjának, Nyíregyházának visszhangzó szavát várja. Induljunk mi is a kibontott zászló ala. Nyíregyházi testvérek, legyünk egyek a jelszóban: «Save Hungary», Mentsétek meg Magyarországot. Ahol az enyészet segítő társává szegődik az Ember... Látogatás a leipzigi krematóriumban. (A Nyirvidék alkalmi tudósítójától.) Leipzig egyik legnevezetesebb negyedében fekszik a Südfriedhof, Németország egyik leghatalmasabb temetője. Előtte mered büszkén a magasba a »Völkerschlaclitdenkma!« gigászi kő-teste, amely Európának egyik legkolosszálisabb műremeke és amely a Leipzig mellett 1813ban vívott Napóleoni-ütközet nagyságát szimbolizálja. A Südfriedhof exotikus, keleti pompájú parkokra emlékeztető sir-rengetegének közepén, barokk-stilusu, mélységesen komor épület terpeszkedik. Egy torony és két hosszú kémény kölcsönöz számára eredetiséget. Alig két évtizeddel ezelőtt építette ezt a leipzigi városi tanács, meghajolva a nyugati korszellem elengedhetetlen követelményei előtt. Ez a szomorú elhagyott épület, a leipzigi krematórium. Különös borzongás fut végig a testünkön, mikor az illatos fenyők árnyékában a széles oszlopcsarnok elé érünk, amelyből gyéren világított keskeny folyosók futnak az épület belsejébe. Szerencsések vagyunk. Megérkezésünk pülanatábao szólal meg ugyanis a főkápolna Jekharangja, jelezve, hogy a krematóriumban temetés készül. Ezt bizonyítja az épület előtt álló furcsa typusu fekete autó: a halottas kocsi, amely megett személy-autók sorakoznak fel hosszú sorban. A főkápolna szárnyas kapuja kitárva: s a bensejében misztikus homályban zokogás csuklik fel. Gyászolók fekete serege ül a hosszú széksorokon : viaszsárga, fájdalomban megmerevült arcok, könnyboritott szemek villannak meg a keskeny ablakok szines üvegén belopódzó sugarak alatt. Az áhítatos csöndben félénken huzódunk meg a legutolsó széksorban. Szemben a díszes oltár előtt törtfényü gyertyák lobogása alatt áll a fekete lepellel I

——M

i " 1 I A tlr

,jagQS&& gondjait, ha elakarja felejteni, jöjjön el augusztus 14-én, vasárnap este 9-kor ( a „Korona-szálló" termében Eökény-Boross kacagó estlére. Jegyek Ferenczynél. Telefon: 318. 4637—1 = í!

,í!!l!!!!l