Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-12 / 182. szám

JSÍYÍRYIDÉK. Quo nsqne tandem... Pár hete, hogy Bécsben felfordult a polgári rend s nyilt forradalom tette bizonytalanná nemcsak a pillanatnyi élet- és vagyonbiztonságot, hanem az egész osztrák köztársaság létét. A zavargások az ismeretes bírói ítélet miatt törtek ki, amelyben a bécsi esküdtszék felmentette a somfalvi vádlottakat, akik tudvalevően nacionalisták s azért állottak esküdtszék előtt, mert szorongatott helyzetükben rápuskáztak az őket támadó proletárokra. Az esküdtszék megállapította a jogos önvédelmet és felmentette a vádlottakat. Az ítélet persze nem volt ínyére a szocialista és kommunista érzületü proletariátusnak és megrendezték a forradalmat... Most ugyanez az eset ismétlődik Amerika Massuchettes államában, ahol két, bizonyos Sacco és Vanzetti nevű proletárt itélt halálra a legfőbb törvényszék s az ítéletet most kellene rajtuk végrehajtani. A kivégzés hirére mint egy ember állott talpra a viíág proletáriátusa és itt ÍS, ott is tünteté eket rendeznek a halálra-itéltek kiszabadítása céljából,— sőt egyes helyeken már véres kirobbanások is történtek... Bombát dobtak a földalatti villamosba, amelynek két halott és ötven sebesült áldozat

P van. — Uticában, egy másik amerikai városban is robbanások történtek s ugy látszik, hogy egy bizonyos központi irányítás dolgozik a burzsoázia megfélemlítésén, az elitéltek érdekében... Hogy Bécsben 100-on felül volt a forradalmi zavargások áldozata, hogy Ujabban megint további áldozatokat követel a két elitélt érdekében kifejtett propaganda, az aji^ak a bizonyos központi szervezetnek a szfitnében olyárí semmiség... A fő az, hogy az egyetemes proletár érdek presztízse nőj jön, és a gyáva burzsuj megszeppenve huz za be... a bátorságát s ne merjen proletár érdek ellen bíráskodni... Quo usque tandem???... Meddig tart még ez a kihivó, ez az arcpirító fennhejázás?? Es meddig tart a polgári társadalom birka-béke-türése??? Ugy tudjuk, hogy Amerika még a régi polgári rend alapján áll. — Ugyanezt nísszük Angliáról. Anglia már szakított a szovjettel s naponta jelét adja abbeli készségének, hogy az egész világot terrorizáló és behálózó szovjet-propagandával le akar számolni... Vájjon a történtek után Amerika is melléje fog-e szegődni, vagy tovább türi, hogy független bíráinak ítéletére, politikai Indokokból fittyet hányjanak a világ proletánai, anarchistái és bolsevistái..,??? Es türi-e, hogy meg merészeljék félemlíteni az állam igazságszolgáltatását egy jogerős ítélet végrehajtásában??? A polgári rendnek legféltettebb, legszentebb intézménye, legerősebb támasza a független bíróság intézménye, amely felette álf politikának, egyéni és társadalmi érdeknek, Kormánynak, végrehajtó hatalomnak, barhonnan jövő befolyásnak. Ez az a legfőbb palládium amelynek rideg, tárgyilagos, igazságos és részrehajlatlan ítélkezése képezi a biztositékát minden polgári berendezkedésnek, erénynek, v

ragyonnak, életnek... Most egymás utan két izben ennek a legszentebb polgári intézménynek a tekintélyét próbálják megalázni, ítéletét iíluzóriussá tenni az osztályharc megátalkodott fanatikusai, a polgári, rqnd eskütt ellenségei és a világhatalmak még mindég nem látják elérkezettnek az utolso, a tizenkettedik órát arra, hogy egy hatalmas és erélyes összefogással megindítsák annak a bizonyos központi szervezetnek kiirtására irá- í nyúló keresztes-hadjáratukat... Mi már évek óta hirdetjük a szükségességet ennek az uj keresztes hadjáratnak. Mi, akik a bolsevizmus őrjöngéseit saját bőrünkön tapasztaltuk ki, már evek óta hirdetjük, hogy ki kell operálni Európa — most már sajnos, az egész Világ — polgári társadalmának testéből ezt a rákos, fekélyes betegséget, mert egyszer késő lesz... Most megint belekiáltunk a körültünk leskelődő éjszakába... Quo usque tandem... Kicsiny terjedelmű 0 hangunk, de ha többször kiáltunk, talán végre mégis csak meghallják azok, "a kikre tartozik. Egyelőre elég, ha a magunk kis hatáskörében készítjük elő a lelkeket a nagy leszámolás szükségességére... S. Szabö L. Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara tanulmányi kirándulása. (A «Nyírvídék» tudósítójától). A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara szeptember hó 20., 21., 22., 23. napjain mezőgazdasági tanulmányi kirándulást rendez Makór ra, Mezőhegyesre, Orosházára és Békéscsabára. A tanulmányút részletes prograjnmja a következő: Szeptember hó 20-án: Indulás Debrecenből 7 óra 10 pérckor orsvonattal Cegléden keresztül zegedre. Szegedre érkezés 13 óra 48 perckor. Szegedről indulás az ACSEV-tal 14 órakor Makóra. Makóra érkezés 15 órá 26 perckor. Makói fekeztetési állomáson a makó—mezőhégyfesvidéki lóállomány megszemlélése. Indulás Makóról 15 óra 8 perckor. Érkezés Mezőhegyesre 20 óra 23 perckor. Közös vacsora, elszállásolás. Szeptember hó 21ién: Mezőhegyes megtekintése, a Ménesbirtok által rendelkezésre bocsájtott fogatokon: Indulás 6 órakor. A tanulmányi társaság megszemléli: központi tehenészetet, központi lóistállót, sertéshizlaldát magyar gulyát, szüzgulyát, gazdasági csőaor, csikó és kanca ménest. Ebéd után: Kendergyár, Gidrán ménes, Digestor, ökörhizlalás, Pepiner juhászát, Ménesudvar megtekintése. Közös vacsora. ' Szeptember hó 22-án: Mezőheg indulás 'hegyesről 7 óra 35 perckor, érkezés Orosházára 8 óra 33 perckor. Délelőtt az orosházai tanyavilág megszemlélése az orosházai gaz dák fogatain. Ebéd Gyopáros fürdőn. Indulás Orosházáról 14 óra 39 perckor Békéscsabára. Érkezés Békéscsabára 15 óra 40 perckor. Elszállásolás. Az öntözött rétek megtekintése, közös vacsora. Szeptember hó 23-án: A sertéshizlaldák és az Almásy-uradalöm megtekintése. Indulás Békéscsabáról 23 óra 15 perckor. Szajolba érkezés 2 óra 16 perckor. Indulás Szajolból 2 óra 54 perckor érkezés Debrecenbe szeptember hó 24én 7 óra 9 perckor. A tanulmányut költségeinek fedezésére a jelentkezéskor 80 P fizetendő. Ha a vasúti kedvezményt megkapjuk, ami kilátásba van helyezvje, a fennmaradó öszszeget a tanulmányut végeztével a résztvevők visszakapják. A 80 P tanulmányuti költsegben: vasutijegy (II. oszt.), ellátás, elszállásolás, különféle korsi, autóbuszdíjak bennfoglaltatnak. Jelentkezni lehet szeptember hó l-ig a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamaránál (Debrecen, Hunyadi-u. 5.) „Csak az fáj, hogy Isten szép napját nem láthatom többet..." Kórházi látogatás a maróiugos szerelmi dráma megvakult áldozatánál. — Régi, hűséges szeretője, gyermekükkel karján, könnyezve lesi minden gondolatát a betegágynál. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Egy kilenc éve tartó szerelmi viszony borzalmas epilógusának meg vakult áldozata, Koleszár János gazdasági kulcsár fetreng előttünk, a hófehér kórházi ágyon. Egész testét súlyos mart sebek borítják, bal kezgnpk ujjain (a jobbat a háborúban vesztette el) szintén súlyos égési sebek éktelenkednek. Feje teljesen be van potyázva, csak szája látszik ki a kötésből, de az is össze van égve. A betegágy mellett régi szeretője ü}, karján egy féléves gyerekkel. A gyászruhás fiatalasszony könnyezve simogatja hűtlen szeretője kezét. Borzalmas szenvedésének láttára elfelejtette, hogy az kilenc hosszú éven keresztül mellőzte őt, annak a Diadal Mozi Kert Mozi 5 és 7 órakor. 9 órakor katonazenével Augusztus 11., csütörtökön "W Ifi | (ASSZONY iP A LEJTŐN) Mindennapi történet 7 felvonásban. — Ossip Düraov színműve. Szereplők: Nju Elisabeth Bergner, a férj Emil Jann ngs, a poéta Conrad Veidt fí szerelem bolondja Főszereplők: Bánky Vilma és Max Linder. Előzetes jelentés: Augusztus 12„ 13„ 14. Bagolyígfasem 2 rész 18 felvonás Egy perccel 12 előtt, Lucíano Albertini. Oraustark. 1927. augusztus 12 másiknak a kedvéért, ki /most, mint a végzetes merénylet tettese, a földi igazságszolgáltatás beteljesedését várja. Koleszár János, a dráma áldozata nehezen érti meg, mit akarunk tőle. Kinosan vonagló száján kínosan ömlik a szó: «Nem tudom uram... Ne tessék haragudni, de olyan nehezen értek meg valamit... (Faj... a szemem helye. Sajnos, csak a helye... Aztán az arcom, mellem, hátam... Csupa seb vagyok... Rettenetes...» Arcán látszik az erőlködés, hogy fájdalmas ordítását viszszatartja. Sebes, összeégett keze kint van a takaró alól. A vastag pólyán át szemetájékát simogatja«Csak mégegyszer láthatnám Isten szép napját... De az már nem lesz többet. Nem lehetett segíteni. Pedig Eckert doktor ur nagyon sze rette volna legalább az egyik szememet megmenteni... De nem lehetett. Istenem mi lesz velem...-. Inkább meghaltam volna... Mit ér így az életem... Senkim sincs a világom). A mellette ülő gyászruhás fiatalasszony könnyezve hajol hozzá: «Ugyan, hogy mondhatsz ilyet? Hát én senkid se vagyok? A megvakult ember kezével keresi a vigasztaló kézéi: . «Igaz. Te itt vagy. Meg a kis fiu A mi kis fiunk... Igaz. Talán megsegít az Isten... Hiszen olyan sokat szenved tem...» «Hogy történt, ugye azt szeretné tudni az ur. Bizony egy kissé nehéz ezt így elmondani. De megpróbálom. Kilenc éve ismerjük egymást. Egész ido alatt, valósággal hatalmában tartott az az asszony. Ha egy nap nem m

entem, másnap értem jött. Ez így mept kilenc hosz szu évig. Számtalanszor meg akartam. szüntetni ezt a viszonyt, mert tüdtam, éreztem, hogy ennek nem lesz jó vége... De nem lehetett... Másfél hóilappal ezelőtt rávett, — hogy költözzek lakásukra. Ez meg is történt. A férjjel egész jóban voltam. Együtt jártunk mulatni. A merénylet előestéjén is együtt mentünk az Otthon vendéglőbe, on nan a törvényszékre, hol egy, a lakásadómat is érdeklő házhelykiosztási fiigyet tárgyaltak. Innen visszamentünk az Otthonba. Kissé többet ittunk a rendes mennyiségnél, de nekem nem ártott meg, lakásadóm azonban ugy berúgott, — hogy végigdalolta az utcát. Hazatértünk után én lefeküdtem. Pár perc múlva bejött az aszszony es heves szemrehányásokkal illetett engem, mert — mondta — én az urának elmondtam a mi viszonyunkat. £n persze visszauta itottam ezt az alaptalan vádat, de az asszony nem hitt nekem és haragosan .távozott. Alig öt perc múlva a férj jött be és megkérdezte tőlem, hogy igaz-e, miszerint én az ő feleiégével viszonyt folytatok? Én azt mondtam neki, hogy most mindketten |be vagyunk rúgva és ez az állapot nem alkalmas egy ilyen ügy letárgyalására- Ö nem elégedett rneg ézzel a válasszal, hanem rendkívül durván követelte, hogy mond jam el neki az igazságot. Olyan Szavakat és kifejezéseket használt, ami engem nagyon feldühösieít, egy kicsit — mint mondtam — be is voltam rúgva, és kereken kijelentettem, hpgy »Igen, kilenc esztendeje folytatok viszonyt a feleségeddel!« Ebben a pillanatban berohant az asszony és a kezében magasra tartott üveget, arcomhoz csapta. Irtózatos fájdalom vett erőt rajtam. Azt még hallottam, hogy az aszszony elfutott és a férj megkérdezte, hogy: «A kórházba szállítsalak, vagy itt maradsz?» Többre nem emlékszem, mert elvesztettem az eszméletemet és csak a kórházban tértem magamhoz.