Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-09 / 179. szám

1927. augusztus 9 JSÍYÍRYIDEJC. 7 lenül (a Földmivelésügyi Miniszté­rium i(Budapest, V., Órszágháztér 11..) VI. főosztályának főnőkéhez cimezve, (legkésőbb folyó évi szep­tember 15-ig küldjék meg. : A tanfolyamokra jelentkezőkl csak korlátolt számban vehetők fel. A felvételi kérvényen a községi elől járóságnak, vagv a legelietési tár­sulati elnöknek igazoln-ia kell fo­lyamodónak a legeltetési társulat­nál, a községnél, vagy a közöös le­gelőkben érdekelt birtokosságnál viselt .tisztségének vagy alkalmazá­sának minőségét. 1 nyíregyházi dohányjövedéki hivatal vezető­jének előadása az orosi tanulmányi kiránduláson. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tu­dósítójától.) Mulíheti számunkban hírt ad­tunk a szabolcsvármegyei gazdák orosi kirándulásáról. A kirándu­láson, amely a Burger-birtokon történt, 'nagyjelentőségű dohány­termelési szakelőadást tartót 1 Pus­kás Antal főfelügyelő, a nyiregy házi dohányjövedéki hivatal veze­tője a következőkben: Az erőteljes fejlődésnek indult dohánytő siet mihamarább virág­koronát kibontani, hógy a meg­érlelendő magterméssel fajának fennmaradását biztosítsa. A kerti dohányoknál, ahol a nyerendő le­véltermés könnyedsége, élénk vi­lágos szine, illata és zamata a sluJy­hozam rovására is főcél, a virág­korona, közhasználatú • kifejezés­sel: a buga, érintetlenül megha­gyatik. Az úgynevezett nehéz­levelü dohányoknál azonban, ame­lyek közzé a Szabó lesvármegye szerte termelt debreceni, vagy sza­mosháti és kapadohányok is tar­toznak, a virágkorona idejekoráni eltávolítása, azaz hépies nyelven: a bugázás nemcsak szükséges, de kötelezően elrendelt teendő is. A bugázás célja az, hogy mindazon tápanyagok, amelyekből a szerte­szétágazó, aránylag hatalmas vi­rágkorona és a nagymennyiségű magtermés kiépítkeznék, természe­tes ,rendeltetésüktől eltérfíetfen a már meglevő levélzet további na­gyobbméretü kiépítésére és felhiz­lalására fordíttassanak. A bugázás, vagy tetőelhányás munkamozzanatával dől el az is, hogy a dohánytőn hány levél ha­gyatik meg. É müvelet helyes* avagy helytelen lebonyolításává' egy-egy dohánytermelő gazdaság üzleti mérlege sulvos milliókkai gyarapítható és viszont kárbaveszet­ten apasztható. Sajnos dolog, hogy országos viszonylatban is a bugá­zási müvelet hibás, tehát káros ke­resztülvitele nem szorványos, de túlnyomó többségű jelenség. Mil­liárdokra megy a kár, amit e cson­kaország közgazdasága veszít az elhibázott munka folytán előállott minőségi és mennyiségi dohány­termés eredményekben. A mezőgazda minden munkája a természet parancsaihoz simul és igazodik, kalendáriuma mindig az uralkodó időjárás, ez pedig sze­szélyes és kiszámíthatatlan, egy­általában nem sablonszerű. Teen­dőit tehát a helyzet adottsága szab­ja meg. A dohánytermelési munkamoz­zanatok legfontosabbika: á bugá­zás is mindenkor a számbaveen­dő szempontok mérlegelésével az adott kellő pillanatban végzendő el. Szó lehet tulkorai, kései, tulmély, tulmagas és a helyesen keresztül­vitt tetőelhányásról. A magyar földön termelt dohány féleségek tenyészideje 90—110— 120 napra terjed, azaz a kiültetés­től kezdve annyi időre van szük­ségé, hogy összes levelei beérve letörhetők legyenek. A korai ültet­vények kifejlődése és beérése gyor­sabb ütemü, mint az elkésetteké, sőt ez utóbbiak sokszor féléretten kényszertörés alá kerülnek a szep­temberi korai deres-fagyos éjje­lektől való félelem miatt, ami ujabb károk és veszedelmek oko­zója. Tehát a tenyészidőnek má­jus—szeptember eleji időközben kell lezajlania és a tetőelhányássai kapcsolatos levélszám szabályozás is kell, hogy számoljon azzal, hogy a meghagyandó levelek ezen idő­pontig teljes kifejlődöltséggel, be­érten letörhetők legyenek. A levelek számánajc szabályozásá­nál a dohánykertészek túlnyomó­részt abba a hibába esnek," hogy tulkorán és tulmélyen telejeznek, vagyis jóval kevesebb levelet hagy­nak meg a tővön, mint amennyit az kinevelni képes lett volna. A tulmélyen "bugázott tövek le,elei durva szövetüknél, érdekességük­nél fogva alárendelt minőségű anyagot szolgáltatnak és ez jóvá­tehetetlen hiba. Viszont az elké­sett, avagy tulmagas tetejezés is kárt okoz, amennyiben a kelleténél nagyobb számú levelek meghagyá­sával (azok soványak, tartalmatla­nok, ^üresek és töredezők lesznek, nem szólva jóval kisebb terimé­jükről sem. A 'bugázással tehát sem sietnii sem elkésni nem szabad. Tulko­rai a bugázás akkor, amikor a virágbimbók egészen fejletlenek és a hegylevelekkel csokorszerüen kö­rülzárva vannak, tulkéső, amidőn a Virágszár a hegylevelek felett teljesen kiemelkedve 'keményedni, fásodni kezd. Helyes a középuti azaz akkor kell bugázni, amidőn a kissé széttolódott hegylevelek fe­lett a bimbós korona szabadon áll. A dohány homoktalajokon gyor­sabban fejlődik, tehát a bugázás időpontja korábban áll be, mint a kötött, kevésbbé tevékeny talajo­kon. A bugázással karöltötten történ­vén a dohánytő leveleinek any­nyira fontos kihatású szabályozása, e műveletnél az iránytadó S2£m­pontok a következők: 1. Csapadékban szegény, száraz időjárás mellett kevesebb, csapa­dékdus, kedvező időjárású évekoen több levél hagyandó meg. 2. Dusán, istálló trágyával trá­gyázott, vagy humuszdus talajon nagyobb szamu, tápszerekben sze­gényebb talajokon kevesebb lehet a levelek száma. Homokos talajokon rendszerint mélyebben tetejezünk, mint kötött földeken. 3. Korán beállt és kedvező idő­járás mellett gyorsan fejlődő do­hányokon nagyobbszámu levél ha­gyandó, mint az elkésett, satnya , fejlődésü ültetvényeken. A meghagyandó levelek száma 8—16 között váltakozhat. A tető­elhányást csak napközben, ami­kor a levelek a melegben lankadtak* szabad végrehajtani. Minthogy a dohányültetvények fejlődése talaj­minőség, fekvés, korábbi, vagy ké­sőbbi ültetés, ismételt foltozás és számos egyéb ok miatt rendsze­rint nem egyforma, a bugázás is a dohány fejlettsége szerint rész­letekben " végzendő el. A virágkorona elhányása után a dohánytő felső leveleinek közép­ső hónaljrügyei esős időben na­gyobb számban és gyorsabban* száraz idpben mérsékeltebben és későbben, mintegy 8—10-ed nap­ra kihajtanak. Ez a kacs. A kacs­hajtások mihamarább el távolitan­dók, mert növekedésük és fejlődé­sük a törzslevelek minőségének és súlyának rovására történik. A kacslepett, elhanyagolt 'dohánytö­vek levelein rendszerint fellép a rozsdásodás, ami érzékeny ér­tékvesztességet jelent. A kacsozás művelete is csupán napközben, lankadt levélzet mel.ett foganatosí­tandó. A gondosan megismételt kacsozás után, a doliány levelek érése veszi kezdetét, amelynek két­ségtelen ismertető jeleiről más al­kalommal lesz szó. i Elnök a szakelőadások sorát le­zárva köszönetet mond ugy a gaz­dasági egyesület, mint a gazda­közönség nevében a szakelőadók­nak és különösen Juhász Árpád főigazgatónak jóindulatába ajánlja a termelőket és kéri, hogy tovább is támogassa őket a dohányterme­lés aktuális kérdéseiben. Ezek után Szabó Mihály föld* mivesiskolai igazgató mutatta be a dohánypalánta és burgonyültető szerkezeteit, amelyek igen egyszerű­ek, e^y közönséges használt sor­vetőgepre vannanc helyezve és a dohánypalánta ültető gép előön­töző szerkezettel is fel van szerel­ve. A dohánypalánta ültető gép munkába állíttatott és ismételten szemünk előtt bizonyította be hihe­tetlen gyors és precíz munkaképes­ségét, amellyel egy óra alatt 30 kiszolgáló munkással teljesen pon­tos növény- és tőtávolságra tud elhelyezni pgy katasztrális hold palántát. A jelenlevő gazdák nagy elismeréssel voltak ezen dohánypa­lánta ültető szerkezet iránt és még a dohánykertészek tetszését is meg­tudta azzal nyerni. Juhász Árpád igazgató szintén yJÚBA ELEK KÖNY VNYOMDÁJA* tiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiifiuinivniiiiilriiiTfiriHifiitiniiiiiiiiiiiiiifi. iiiuiifiiiiiiiiiifiiiiiiifiiiiiiiiiiiutHWftiiHiiifitiiiniiiiftiiitiiiunHftiiuiiiiiir fiiiiiiiiffiiiufffiiiiiifiiimiiiifiuiiutiiitiutíiiiNiHSiuviwniuiiifiiiifiiiiiiiiiiiifi késziti a nyomdai szakmába vágó összes munkákat, nevezetesen: hivatalok, gazdaságok, iparosok, keres­kedők és magánosok részére szükséges ügykezelési nyomtatványokat, broschurákat számlákat, levél­papírokat, falragaszokat, röplapokat, cégkártyákat, gyászlapokat, részvétkártyákat, névjegyeket, eljegy­zési értesítéseket, lakodalmi és báli meghívókat stb. A „Nyírvidék" Szabolcs-, Szatmár-, Bereg- és Ung­vármegyék egyetlen napilapja. H rdetési rovata a legelőnyösebb és legeredményesebb eszköz ugy az üzleti, mint gazdasági s magánéletben e őforduló adásvételelek, stb. propagálására. Apróhirdetései útján ezrek jutottak álláshoz és ezrekre rug azoknak száma kik ezúton jutottak alkalmazottakhoz. Könyvkötészete vállalja és késziti a legegyszerűbb­től a legdíszesebb kivitelig hivatali könyvek, regé­ryek, folyóiratok, üzleti, s általában mindennemű könyvek bekötését tartós kivitelben, szolid árak mel­lett, valamint késziti gobelin és pasztellképek s kézi­munkák kaschirozását és keretezését. Nyíregyháza, Szécheoyi-ut 9. — Telefon: 139. szám,

Next

/
Oldalképek
Tartalom