Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-09 / 179. szám

| 1927. augusztus 9 JSfYÍRYIDÉK. 3 góleredmény volna egy-egy izzadt­ságos bajnoki mérkőzés után. Hogy ez eng«m keserűséggel tölt el, annak okát mindjárt megfogja érteni kedves Szerkesztő Ur, ha megösmeri az én mélyreható fürdő­programmomat, mely szerint a kö­vetkező közéleti funkcionáriusoknak javallottam volna a fürdő haszná­latát: A közszeretetben álló sóhivatal­nak; a telekkönyvi árverési hirdetmé­nyeket és végzéseket szerkesztő re­ferensnek; az adókivető bizottságnak (te­kintettel a sok fagyos gabonára); a forgalmi adó hivatalok el­használt ruhanemüek vételárát el­lenőrző különítményeinek; a Sportegyesületek vezetőinek és végül a Szabolcsi Kézmüiparosok Lap­ja érdemes szerkesztőjének. Fenti névsor elolvasása után megérti ugyebár kedves Szerkesztő Ur az én nagy szívfájdalmamat és belátja, hogy képtelen vagyok leve­Jem irását folytatni mindaddig, mige nagy fájdalmamat a feledés jóté­kony fátyla be nem boritja. Hasonló megpróbáltatásoktól óv­ja önt az ég kedves Szerkesztő Ur és kívánok önnek, valamint az ön­nel izzadó hűséges munkatársainak erőt, egészséget és kitartást a to­vábbi küzdelemre. Tisztelő híve : Sétáló. A megszállott Erdélyből Akik tisztában vannak maguk­kal. Az oláh sport-szövetsegek Föderációja az amterdami olimpíá" szon való szerepléshez szükséges anyaiak kiutalása érdekében kér­vénnyel fordult az oláh kormány­hoz, a kormány azonban a követ­kező indokolással utasította el a kérelmet: »nehogy a románok a holland főváros olimpiai arénáján a nevetség táfgyai legyenek«. A Cuvaníul a maga részerői a legtel­jesebb mértékben helyesli a kor­mánynak ezt az állásfélfogását. És hogy van az, hogy a magyar ifjak évről-évre világbajnoksággal tér­nek vissza a külföldi versenyekről ? Miért nem kell nekünk sohasem félnünk attól, hogy »világnevetség tárgyai« leszünk ? * Fiaim szeressétek egymást ! — mondá egykor János evangélista. Az oláhok evangéliumából e mon­dás, — ugy látszik — kimaradt, a tények legalább is ilyenfélét bizo­nyítanak, ha Maniu és Bratianu viszonyát vesszük szemügyre. A két pártvezér és pártjaik között immár szó sem lehet a tervbeveit közele­désről, sőt a Maniu-féle nemzeti parasztpárt megszűnt az a bizo­nyos »második kormányképes párt« lenni, amelyiknek tervezték. Kü­lönben Bratianu és Maniu között éles konfliktusra is került sor az oláh parlament folyosóján, ahol Bratianu miniszterelnök odaszólt utóbbinak: »Ön a tegnapi felszóla­lásával nem tett nagy politikai ké­szültségről tanúságot. Ennek az ak­tusnak a külföldön súlyos követ­kezményei lesznek. De én meg fo­gom mutatni a külföldnek, hogy az Ön törekvésének útját állom és az ország mellém fog szegődni, mert tisztában van azzal, hogy az Ön pártjával semmi jót sem lehet csi­nálni^ Maniu erre nyugodtan azzal válaszolt: »A történtékért önt ter­heli felelősség.« A legkönnyebb a külországi semleges sora: az az egymásról táplált vélemények te­kintetében mindkettőnek igazat ad. Egyik 19, a másik egy hia husz ! I • Az erdélyi egykori és mostani igazságszolgáltatás. A »Schwae­bische Volkspresse« irta az össze­omlás után, hogy a 'régi magyar igazságszolgáltatás a mostani oláh területeken: »minden tekintetben mintaszerű volt, fenkölt gondolko­dású birák sora állt szolgálatában, akiknek a bírói székben más törek­vésük nem volt, minthogy meg­győződésük szerint igazságot szol­gáltassanak^ Egy pár hónap lefo­lyása alatt minden megváltozott. A bírák tudatlanok s a felek elkerülik a bíróságot és választott bírósághoz fordulnak. Egy öreg munkás mon­dotta egy képviselőnek: Nekünk a csendőr annyi, „,int a hóhér, a rendőr tolvaj, a biró rosszakaratú bosszúálló. 1924-ben az aradi tör­vényszék elnökévé egy kisenevi bi rót: C. Simonosescut nevezték ki, aki oroszul tudott, járatos volt az orosz törvényekben, de nem tudott gyárul és nem ismerte sem a ma­gyar, sem az osztrák jogot. A ko­lozsvári törvényszék elnökévé S. Praporgescut nevezték ki, aki íté­leteiben nem alkalmazta az Erdély­ben érvényben levő jogot és ami­kor feljelentették, nem szégyelt az­zal védekezni, hogy a jogot nem ismerte. A tudatlanságnak szinte fantasztikus esetei történték meg az erdélyi törvényszékeken. Kolozsvá­rott, amikor egy Horváth nevű ügyvéd Gorkii »Éjjeli menedék­hely«-ét említette felebbezésébCn, a bíró meg akarta idézni Gorkijt, hogy nyilatkozzék menedékhelyéről. Egy másik biró Szatmáron irre­denta akciót sejtvén, egy Szent An­tal jelige alatt jegyzett adományban idézést bocsátott ki Pádua'í Antal ellen. Egész özöne jelent meg a rendeleteknek, amelyek eltiltották a kisebbségi nyelvek használatát. Kü­lönösen a Bratíanu-kormány igaz­ságügyminisztere, Florescu járt eb­ben elől, aki még a bírósági szemé­lyek mag'ántársalgásában is eltil­totta a nem oláh nyelven való be­szédet. Az erdélyi »Pátria« is meg sokallotta ezt a buzgalmat és azt irta, hogy a miniszter törvényjavas­latot fog benyújtani arról, hogy olyan tolvajt, aki nem tud oláhul irni és olvasni, nem szabad be­ereszteni a tömlöcbe. »A bíróság csődje« közismert dolog Romániá­ban. 1926. szeptemberében az ügy védek országos egyesülete Cudalbu igazságügyminiszter jelenlétében tartotta meg évi közgyűlését. Az el­nök, Dobrescu, megnyitó besztjdéf ben pontokba foglalta az ügyvéd­ségnek az igazságszolgáltatás elleni kifogásait. Ezekben elmondotta, hogy a bíróságok iránti bizalmat­lanság folyton nő, a polgári sza­badságjogoknak nincs értéke, a vé­delem a vád előnyére el van nyom­va és hogy a törvény előtti egyen­lőség csak elmélet: tényleg a fe­i lek teljesen ki vannak szolgáltatva | a, birák önkényének.- És e tényeket I maguk az oláhok állapították meg! A kultuszminiszter egyelőre Nyíregyháza és Sátoraljaújhely városokra adott játszási engedélyt Gulyás Menyhértnek. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A hivatalos lap mai száma közli a kultuszminiszter rendeletét, amely szerint szeptember 1-étől kezdődő és jövő év augusztus 31-éig tartó érvénnyel tizennyolc színigazgató, nak játszási engedélyt ad a meg­jelölt városokban, illetve községek­ben. Szegeden a város részére adta meg a miniszter a szinigazgatási engedélyt. Gulyás Menyhért igaz­gató Nyíregyházára és Sátoraljaúj­helyre kapott engedélyt, de kifeje­zetten : egyelőre ezekre a városokra, vagyis rövidesen Kecskemétre is megkapja a játszási engedélyt. Nyíregyházát és Szabolcsvárme­gyét Gulyás Menyhért játszási en­gedélyén " kivül a következő igazga­tók érdeklik: AlaPi Nándor: Országos K amara Színház néven drámai stagione tár­sulat. Előadásokat tarthat az or­szág egész területén, egy-egy vá­rosban azonban csak 12-12 napon át, az illető városba (községbe) be­osztott színigazgató sziniidénye előtt legalább 1 hónappal, sziniidénye után viszont azonnal. Előadásaihoz az illető városba (községbe) beosz­tott színigazgató külön hozzájáru­sa nem szükséges. Csolnakossy Gyula: Hajdúbö­szörmény, Hajdúnánás, Hajdúszo­boszló, Mátészalka, Berettyóújfalu, Vásárosnamény, Kisvárda Püspök­ladány, Nyírbátor, Fehérgyarmat, Ujfehérfó, "Hajdudorog. Nagykálló, Csenger, Mándok, Nagyléta, Bal­mazújváros, Hajduhadház, Derecs­ke, Biharkeresztes. Tompos Péter: Sárospatak, Sze­rencs, Tokaj, Szikszó, Putnok, Me­zőkövesd, Sajószentpéter, Edelény, Heves, Abaiíjszántó, Mezőcsát, Ti­szafüred, Pásztó, Gödöllő, Jász­apáti Jászárokszállás, Diósgyőr, — Kunmadaras, Kunhegyes, Jászkisér, Tiszapolgár, Büdszentmihály, Ti­szalök, Abádszalók.' DIADAL MOZI V KERT MOZI hétköznap 5 és 7 érakor, vasárnap 3,5,7,9 órakor. mindennap 9 órakor. Katonazene kísérettel. Augusztus hó 8-án és 9-én, hétfőn és kedden: Vőlegény a láthatáron Vidám történet 7 felvonásban. Főszereplő: Bebe Daniels. Két bakkancsos Vígjáték 7 felvonásban. — Főszereplő: Wallace Berry. Előzetes jelentés: Augusztus 10-én és 11-én, szerdán és csütörtökön Emil Jannlngs, Conrad Veldt, EHsabeth Bergner. A rendelet egyébként felhivia az illetékes közigazgatási és rendőri hatóságokat, hogy a vidéki színé­szet súlyos helyzetére való tekin­tettel a színtársulatok működését segítsék elő és semmiféle drámai stagione-társulatnak, sem pedig egyénnek külön játszási engedélyt ne adjanak a szini évad alatt, az ilyen kérelmeket feltétlenül uta­sítsák vissza. Nagy Anci forró sikerrel vendégszerepelt az „Apollódban. (A «Nyirvídék» tudósítójától). Nagy és intelligens közönség hodolt pénteken este az «Apolló»­ban iNagy Anci kiforrott, ország­szerte ,elismert művészetének. A kiforrott, 'vidéki nívón régen felül­emelkedett művésznő minden szá­mával tapsorkánt provokált ki a lelkes közönségből. Nagy Anci művészetét, nagysze­rű technikáját felesleges méltat­nunk Nyíregyháza közönsége élőit. Városunk közönsége az elmúlt évek ben megtanulta tisztelni, szeretni és nagyrabecsülni Nagy Ancit, ki­nek iabszolut tiszta csengésű, fe­ledhetetlenül bájos hangjában oly sokszor volt alkalma gyönyörkööd­A péntek esti felléptéről, mint bá­jos reminisceínciáról kell megem­lékeznünk. Visszaidézte lelkünkbe jazt a sok kedves, kellemes közvet­lenséget, amit városinkból volt távozása óta oly sajnálatosan nél­külöztünk. Kedvessége, szépsége, hangja és technikai fejlettsége — ha lehet meghatványozódott legutóbbi ta­lálkozásunk óta. Gyönyörű Tisztán csengő hangja valósággal elbűvöl­te a közönséget, mely átszellemült arccal figyelte a művésznő bájos arcjátékát és mozdulatait. A vi­szontlátás öröme csak növelte azt a hatást, melyet a művészi ízlés­sel kiválogatott énekszámok keltet­tek. Poirett «Régi dal»-a, Dienzl Oszkár «Liliomszál»ia, Lambert «Gílíng-galang»-ja, valamint Le­hár »Frasquítá«-jából és Szabados «Bolond»-jából elénekelt részlteit a legtökéletesebb hanganyaggal és technikával szálltak a hódoló kö­zönség felé. Minden számot dörgő tapsvihar követett. Bár sajnáljuk, hogy a művésznő nem maradt to­vább köztünk, mégis örömmel je­lentjük, hogy a miskolci színház ajánlatát valószínűen elfogadva, ma reggel Miskolcra utazott ven­dégszereplésre. i GYÚJTSON: Gyógynövényeket, fcöháisat, ezüsthársat. papsajtievelet, KOffISBOOARAT, pipacsviragot, kék búzavirágot, csalánlevelet, fehérmályvalevelet, ezerjófüvet és mindenféle egyéb gyógynövényeket. Száraz készletét ajánlja fel a HYDR0rL0RA®„ r y N£ Gyógynövény R.-T.-nak, Budapest, VI., Király ucca 12 . szám. Azonnalra kiadó két szobás lakás teljesen különbejáratu a Széchenyi uccán. — Irodának, orvosi rendelőnek kiválóan alkal­mas. — Cim a kidóhivatalban. 4022-?

Next

/
Oldalképek
Tartalom