Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)
1927-08-04 / 175. szám
6 JSíIrfRYIDEKL 1927. augusztus 4 Vasárnap a tanyán. 5 Irta: Sétáló. A város ideget őrlő zaja már teljesen elkábította az agyamat. A folytonos zaj, csilingelés, autótülloölés az őrülettel határos feszültségig fokozta az idegeimet. Nyugalomra, csendre vágytam. Szerettem volna elvonulni a világtól messze, egy csöndes, Ms bogárhátú házikóba, hova nem jut a modern élet profán zaja. Mindenki a falut, a százszor, ezerszer mígénekelt idillikus falut ajánlotta- Levegőjének balzsamos, uj életet adó hatalmas ertjében bizakodóan, féltő gonddal ajánlgatták megbomlott idegrendszeremre gyógyitó-irként a falut. Megvallom, hogy nekem egy. csepp '.kedvem sem volt magamat a/falu agyondicsért klímájára bízni. ,Valami különös, megmagyarázhatatlanul lenszenv fogott el a falu iránt, valahányszor dicsérni kezdték előttem a falu »romlatIan«, üde, tiszta légkörét. Ellenszenvem egy szinte nevetségesen kis epizód látásától merítette a tápot. Az eset tavaly történt. Vasárnap délután egy nagyobb társasággal kirándultunk egy közeli faluba közös barátunkhoz, ki nemrég nősült és családi körülményei kényszeriíették, hogy falura költözzön. (T. i. 160 holdas kis mintagazdaság kezelésének a vezetésére kénySzeritették a családi körülmények.) Barátunk, valamint a fiatal bájos asszonyka lekötelező szívé lyességge* fogadták társaságunkat, !s mint mondották, eseményt képez a mi megjelenésünk a falusi magány egyhangúságában. Azonban átugrom a délutáni események Ifeirását s rátérek egyenesen az én ellenszenvem születésének kezdetére. A faluban bál volt. Természetes, hogy ezt a rendkívüli falusi élményt nem hagyhattuk megtekintetlenül. Bár ne néztük volna meg. Akkor legalább még ma is a régi falu hamisítatlan levegője élne emlékezetemben. Itt azonban nem ismertem rá a falusi élet puritán egyszerűségére. Amint közeledtünk áz urasági dohánypajtához, mindjobban kivehető volt egy léha operett-melódiának, a falusi vályogvető-zenekar által átpreparált hangegyvelege, jobban mondva hangzagyvaléka. Menetközben azonban azzal vigasztaltuk magunkat, hogy ez bizonyára csak tüntetés akar lenni a bennünket észrevett banda részéről, oly irányban, hogy lássuk, jobban mondva" halljuk a banda »nagyvárosi« fejlődését. De midőn a helyszínre értünk, ez önámításból teljesen kiábrándított bennünket a szemünk elé táruló kép. A »nyájas« olvasó bizonyára látott már "olyan friss Sütetü népszínművet, ahol a magyar paraszt legényt lobogós ingujju, pitykés dolmányos, pantallós nadrágos és fűzős cipős jelmezbe bujtatva ábrázolják. Nos kedves olvasó, ilyenforma kép tárult a mi »testi és lelki« szemeink elé a jó öreg dohánypajta árnyat adó szalmafedele alatt. Tessék most még ehez hozzágondolni a kikolmizott hajú és egy különös rózsaszínű festékkel kipirositott arcú, a falusi és városi női ruhaduet között fantasztikus átmenetet képező félig bő, félig szűkszoknyás falusi ártatlanságokat és akkor teljes egészében maguk előtt látják az elénk táruló festői képet. És most végül méltóztassanak maguk elé varázsolni azt a hamisítatlan falusi ifjúságot — symmit táncolva! Kérdezem önöket, kedves olvasóim, nem-e volt jogosult és alapos az a megmagyarázhatatlan ellenszenv, mely engem a falusi üdüléstől visszamásztan igyekezett? Ilyen előzmények után szinte betegesen ragaszkodtam azon gondolathoz, hogy csak ki, ki jó meszszire, valami elhagyott, • istenhátamögötti, csendes kis tanyára, hol madárdalos, árnyas kis csalitban, elmerengve a természet végtelenségében, tölthetek el néhány feledhetetlen, kellemes napot. Már előre beleéltem magam az eljövendő paradicsomi boldogság bűbájos varázsába, magam előtt lát-* tam a szép magyar sokát, egyik oldalon végtelennek látszó aranykalászos búzatábláival, honnan kacéran kacsingat ki a pipacs vérvörös virága s a búzavirág égkékje szende szelídséggel hívogatóan integet, mig a másik oldalon smaragd földjével a lehajló kék éggel egybefonódó pázsiton a csendesen legelésző gulya és ménes nyújt festői látványosságot, csak néha zavarja meg az áhitatos csendet egy-egy kolompszó, vagy a csikóRbojtár ostorcsattogása. Álmodozásomból a villanycsengő éles berregése zökkentett vissza a nagyvárosi let megunt zajos légkörébe.. Idegesen pattantam fel kényelmesnek mondott fotelemből, bosszankodva, hogy igy megzavarják csendes ábrándozásaimat. Boszszankodásom azonban hamarosan a legőszintébb jókedv váltotta fel láttára nem várt látogatómnak', 14 nem volt más, mint "legkedvesebb barátom, Cserey Gyurka, kivel katonáé knál együtt ettük a császár kenyerét (jobban mondva a szép Olga cukrász-kisasszony süteményét). A viszontlátás örömeinek első percein átesve, Gyurka barátom aggódó pillantással nézegette sápadt arcomat s midőn ismételt kérdezőskődésére elpanaszoltam sápadtságom okát, szemrehányólag adott kifejezést azon eljárásom feletti méltatlankodásának, hogyrWa teljesen megfeledkezve, ezideig nem vettem igénybe csendes kis tanyai vendégszerető házát. S miután csak hosszas magyarázkodás után sikerült vele megértetnem, hogy miért nem ülhetek azonnal vo natra, és nem mehetek oda ki az ő kis paradicsomába, megkeltett becsületszóval fogadnom, hogy a lehető legrövidebb idő alatt hozzáutazom. Néhány nap elteltével, doígaim rendbenhagyása után elutaztam Gyurka barátomhoz. Az őrháznál — hol csak feltételes megállóhely volt — már várt reám egy könnyű kis futókocsi, elébe fogva két gyönyörű vasderes. A türelmetlenül kapálódzó két szép állaton meglátszott, hogy gazdája nem tartja a zabosláda kulcsát valami eldugott, hozzáférhetetlen helyen. Mint két táltos, ugy repCTlt a könnyű kocsival a két deres. Egy-egy utkanyarulatnál a hajamszála — nevessenek bár ki érte, de úgyis bevallom — az égnek állt afeletti félelmemben, hogy a vizzel félig telf árokban szedem össze magam, akaratlanul is hidegvizkurát véve. Végre szerencsésén megérkeztünk a 14—15 km. távolságnyira levő tanyára. A házigazda a veranda előtt j várta jöttömet s a legszeretemmé!- I tóbb fogadtatásban részesített. « Lerázva magamról az ut porát, a fiatal gazda kalauzolása meltett megtekintettük még ebéd előtt a belsőségét. Pompás látványt nyújtott a kis kcnyhakertészet szemet gyönyörködtető s párját ritkító pedanteriával kezelt zöldséges ágyaival, hol ritkán látható nagyságú példányai voltak képviselve a sárgarépáknak, petrezselymeknek; a virágágyak meg egyenesen a szenzáció erejével hatottak. Azt a gyönyörű panorámáját a szebbnél szebb viola és szekfü tábláknak, melyek a szemlélő elé tárultak, toll leirni nem képes, festő művészi ecsetje kell ahoz, hogy az ott eLerülö szinpompát érzékeltetni tudja. Képviselve volt ott a rózsaszín megszámlálhatatlan árnyalatbán, férfi szemet bóditó rózsás asszonyi testszin, husvörös és bíborpiros és a jó isten a megmondhatója, még miféle színek kápráztatták a szemet. Szín- és illatártól megbűvöl'en tértülnk be a pompás kényelemmel berendezett kis kastélyba, hol a ház asszonya negédes "vadgerlebugáshoz hasonló, kedves behízelgő hangjának bátorítása mellett ültünk asztalhoz. A magyaros konyha zamatos, ízletes főztjeinek és sültjeinek felsorolásával nem izgatom fel az ínyencek ingerlékeny étvágyát. Az ebéd vidám hangulatban ért véget, mi után visszavonultunk szobáinkba, átlustálkodni a déli idő forró napsütését és rekkenő melegét. A forróság enyhülésével Gyurka barátom és bájossan kedves felesége társaságában elindultunk — egy rövidke sétát teendő — a majorba. Alig jutottunk a cselédházak közelébe, amikor egy néger falunak is dicséretére váló, hirtelenében szinte meghatározhatatlan fajú hangszerektől származó vifcongó, sivító és brugó hangkáosz üti meg füleinket. Magamban kezdtem szidni sorsomat, mély a nyugodt, csendes magány helyett ismét ilyen bábeli zűrzavarba sédért. Közelebb menVe a csűrhöz, honnan a felséges hang szállá felénk, látjuk, hogy a tanya fiatalsága áldoz egy rögtönzött bál keretében táncszenvedélyének. Hanem, szent Terpschtichose, micsoda tánc ez! Mily jó, hogy istenséged nem érhette meg e modern kor divatos tánckreációinak létét! Ha ezt látná, amit itt a Lánc elnevezés alatt lejtenek, ellebegne istenséged a nagy nirvánának rózsaszín fátyolködéi? át a légi táncos kis faunok légióival" a láthatatlanság mesSze távlatába, hogy még a legkisebb njesz se hatolhasson fel e profán tánc- és zeneprodukcióból felségles füleinek hallókörébe. Hogy elragadtatásom érthető Iegven, megpróbálom lehetőleg hűséges képét adni a hallottaknak és látottaknak. Két klarinétos fújta tele tüdővel a prímet, hárman tamburán kontráztak hozzá és egy viharvert harmonika helyettesi'eíte a nagybőgőt. E nagyszerűen összeállított zenekar játszotta szívhez sz^Jóan a Bobhercegtől a «Bob úrfi hej legény a talpán...» kezdetű dalt a Iegélképzelhetetlenebb módon. — Most tessék ehez hozzágondolni iótulajdonosoK! Az idei nyár rendkívül viharos lesz! Mindenki szerelje fel antennáját automatikusan műkSdö villámháritó készülékkel. Az egyszerű kapcsoló nem elég, mert azt könnyen elfelejti leföldelni. Rendelje meg még ma „Nova" villámhárító készülékemet 3 pengő 60 fillérért, amely nyugalmát és berendezését biztosítja Dokupil Byula g.-mérnök Budapest, Üllöi-út i. (Kálvin tér sarok.) 6981 10—15 párt, melyek közül a gyöngébb nem a stelázsipapir igénybevételével erősen kipirult arccal, a buby-frizurát utánzó sima hajfésüléssel, oldalt hosszan hagyott (pardon!) pájeszszerü hajtincsekkel, zsákszerű szük- és rövidszok» nyáikkal (térden alul ép ujjnyi) igyekeznek a divattal lépést tartani. Viszont a gáláns gavallérok sem maradnak mögötte a divatnak. Széles felsőszáru bricsesszükLen, melyet minden lábszárvédő nélkül akarnak összhangba hozni az egyik közismert cipőgyár tehénbőr bakancsával, divatos c«*os zakót viselnek. A nadrágot egy jó erős strapa nadrágtartón kívül még egy sport bőröv is igyekszik biztonságban .és gazdáján tartani. Mindezeken felül az előbb emiitett zene ütemeire .élénken lejtenek egy modern uj itáncot, melyben imitt-amott szerepet juttattak a régi jó «mártogatésnak» is, főaikatrészéta foxtrott és schimmy rángásai alkotják, míg egy kis részét szinte enge s ztelésként a boston lassú keringése alkotja. Mindezeknek láttára pedig enyhülést, csendet, pihenést és pusztai idillt áhítozó megkínzott, agyongyötört idegrendszerem oly nagyszerű kan-kant kezdett lejteni, minek hatása alatt szent fogadást tettem, hogy ezután, ha pihenésre vágyom, inkább választom valamely kis provincin kórházának ideggyógyosztályát, -ífcint a hamisítatlan, romlatlan, istenáldotta falu vagy tanya csöndes magányát. ANGI T ünnepelt primadonna személyesen isztességes asszony ABRY LIEDTKE LIANE HAYD pof f ó Csak pénteken Szives tudomására hozom a nagyétdaaű közönségnek, hogy ezentúl állandóan rak t árun tartok saját készítésű női,férfi és gyermekharisnyát va óüi cérnázott selyemflórból készítve, jutányos árak mellett. Készítményem tartósságra nézve jóval felülmúlja a külföldről beözönlő hasongyártmányokat s mindenkinek saját érdeke, hogy nálam egy próbavásárlást vagy megrendelést esíközöljön. Kiváló tiszteletlel: 4165 Első Nyíregyházi Harisnyakötöde Wohl Ármin, Nyíregyháza, Bethlen ucca 5. Harisnyafejeiéieket és talpalá sokat gyorsan és pontosan eszközlök.
