Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-27 / 193. szám

JSrtfÍRYIDElL 1927. augusztus 27' Megmozdulnak a kisgazdák. A drágaság enyhítését célzó ha­tósági intézkedésekkel szemben a kisgazdák ellenakciót kezdtek, mert «iz a meggyőződésük, hogy ezek az intézkedések nem egyeztethetők össze a termelők érdekeivel. En­nek a megmozdulásnak, ahogy a kisgazdakörökben kijelentik, politi­kai következményei lesznek, mert a termelők elkeseredetten harcolni akarnak a vegzaturák ellen és a maguk igaza mellett. Most már csak az a lényeges kérdés, hogy ez az uj harc vájjon milyen hatással lesz az élelmisze­rek árának kialakulására. Mert ami eddig történt a drágaság leküzdé­sére, az nem egyéb, mint egy sereg olyan hatósági intézkedés, amely nemhogy csökkentette yol­na a drágaságot, hanem a drága­ság mellé még ujabb ellenségeket is szerzett a fogyasztóknak a terme­lők személyében. Ez pedig semmi­esetre sem lehetett a cél ,mert a dolgok ilyenformáju kiélezésével megint csak ujabb bajok fognak zudulni az élelmiszerpiacokra és a fogyasztóközönségre. Mindegyik tábor a saját érdekei megvédéséért harcol és el kell is­merni, hogy a kormány helyzete nem könnyű akkor ,amikor ilyen feladat jnegoldására vállalkozott. De ha már vállalkozott, akkor nem szabad megengednie, hogy mellék­vigányra terelődjék az ügy és hogy politikumot csináljanak belőle, mi­kor az egész drágaságkérdésnek semmi köze sincsen és nem is lehet a politikához. Tessék csak elképzelni egy ilyen kiujuló harcot a termelők és a kormány között, mélynek a fogyasztók óriási tábora csak néma szemlélője lehet. — Ugyebár lehetetlen elképzelni, hogy békességes megegyezés származzék abból az összekoccanásból, melyet nem a megegyezés utáni vágy, ha­nem az éles ellentétek csak azért is való "kierőszakolása teremtett. Ez lehetetlenség. De ha igy van, ak­kor sürgősen elejét kell venni a bajnak és nem szabad megengedni, hogy elmérgesedjék. Tessék meg­vizsgálni a termelők ügyét is. Tes­sék megkeresni azokat a hibákat, amelyekre a termelők, mint a drá­gaság előidézőire rámulatnak és ahelyett, hogy személyi vagy po­litikai kérdést csinálnák a dolog­ból, ezeket a hibákat kell orvb­solni. Mert nagyon természetes, hogy az objektivitás elve alapján min­degyik érdekelt fél panaszát és bajait meg kell hallgatni és ki kell vizsgálni. Nem lehet azt mondani, hogy csak a fogyasztók érdeke a fontos és megvédelmezendő, mert ez igazságtalan megállapítás lenne és az egyik érdekelt fé! elnyomatá­sára vezetne, vagy legalább is adna alkalmat. De viszont azt sem szabad megengedni, hogy a termelők politikai retorzióval élje­nek, vagy fenyegessenek, mert eh­hez először nincs joguk, másodszor nem egyeztethető össze az ilyen harcolásí módszer a megértés és tisztesség fegyvereivel. Igenis, azt állítjuk a fogyasztók szemszögéből nézve is, hogy a termelő kisgazdák megmozdulása (jogosult, mert! a ható cági In ézkedé­sek egyoldalúnak lá fszanak és nem képviselik egyforma mértékben mindkét fél érdekeit. A drágaság gyors letörésével esetleg 1 olyan esz­közökhöz fognak nyúlni, melyek érzékenyen sértik a termelő kisgaz­dák érdekeit s ezáltal ellenségeket nevelnek a magyar oiacok számá­ra barátok helyett. Ez nem lenne igazságba De nem lenne igazságos és jogosult sem az a harcmodor, amelyre most a kisgazdák készülőd nek a kormánnyal szemben. Itt most nincs helye a harcoknak. — Közös erővel és minden ambícióval mindkét tábornak arra kell töre­kednie, hogy miképpen segithet leg hamarább a szomorú állapotokon. De harcra nincs szükség, ujabb összetűzés csak rontana a helyze­ten és ezt ugy a kormánynak, mint a kisgazdapártnak észre kell ven­nie és be kell látnia. Békés, okos és kiegyenlítő megoldást kérünk, mely a fogyasztók és termelők ér­dekeinek közös megvédésével együttesen fogja szolgálni a kor­! mány érdekeit. A bnjfosiak félnek a téli sötéttől. Egy pár villanykörtével ellehetne intézni ezt a kérdést. utcaiak, miként szomorkodnak a tanácsi döntés olvasásakor. Mi azt hisszük, lehetne segileni a baj'on s ha annyi mindenre telik, ami fény­űzés, a Mák-utcaiak kérése mel­lett, telhet az elsőrendű közbizton­sági érdeket szolgáló világításra is. A Mák-utca világítását egyébként néhány póznával és villanykörtével el lehelne intézni, mert az utca elején már van is villanyvezeték. A bujtosiak értesítést kaptak a városi tanácstól ,hogy a kért járdaburkolást egyelőre nem kap­ják meg, a villany világi lást azonban igen, de — csak 1928-ban. Addig azonban egy bizonyára zord tél vár a bujtosiakra, akik eleve félnek a téli sártól, még jobban a kutyákat támadásra buzdító sötéttől. Már most megesik az ember szive, ha látja, miként aggódnak a Mák­Egy leány megverte 82 éves nagyanyját. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Egy kissé különösen hangzik s j meghökken az ember, ha olyasmit hall, hogy a gyermek megfeledke­zik magáról s szülei ellen vét, de talán még jobban fokozza a meg­döbbenést az, ha a nagyszülőre emeli kezét a magáról megfeledke­zett gyermek s különösen ha az leány. Az élet sajnos sokszor muta\ fel ilyen sajnálatraméltó eseteket. Ilyenről érkezett híradás a közeli Tarpáról. Ázv. Qelbermann Áronné, Fren­kel Lea 82 éves tarpai öregasz­szony feljelentette a vele egy fe­dél alatt élő unokáját, Qelbermann Esztert, mert ez megverte. — A testi sértés elkövetésére hozhat féi magyarázatot a magáról megfeled­kezett leány, oka azonban nem le­hetett s mentsége sincs reá, aminthogy ilyen esetben a cseleke­detet nem is lehet, de nem is szabad menteni. Az ok különben valami semmiség, özv. Gelberman­né megtiltotta unokájának, hogy a ftrt egyik szilvafájáról gyümölcsöt szedjen. Qelbermann Eszter erre kést ragadott s megfenyegette, hogy belészurja, majd mégis meg­gondolta a dolgot, a kést eldobta s puszta kézzel esett neki a 82 éves törődött asszonynak s alapo­san megverte. A felvett orvosi le­lett szerint 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett az asz­Szony. Az eljárás a magáról megfe­ledkezett leány ellen megindult. A Stefánia Szövetség Nyíregyházi csoportja a tanyákra is kiterjeszti anya- és csecsemő­védő akcióját. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A Stefánia Szövetség nyiregvházi csoportja, amely az anya és cse­csemővédelem terén eddig is olyan áldásos eredményekre mutat­hat rá, elhatározta, hogy működé­sét kiterjeszti a nyíregyházi ta­nyákra is. A Szövetség nyíregyházi védőnői programmszerüen jelen­nek meg a tanyákon és ott ta-) náccsal és utasításokkal látják el a szülő anyákat és azokat, akiknek három éven jflóli gyermekük van. Ez a felvilágosító akció, amely különösen a gyermektáplálás terén igyekszik felvilágosításodat nyújta­ni, az első lépése a tanyai ak­ciónak, mert a Stefánia Szövetség nyíregyházi csoportjának az a cél­ja, hogy a védőnők után a Szö­vetség orvosai fognak kiszállani a tanyákon, ahol rendszeresítik az anva és csecsemővédelem munká­ját. ; Iklódi Molnár Zsigmond magyar motivnmos selyem njságtartót küldött Rothermere lordnak ruhás férfi vett kölcsön. A bicikli­tolvajt az államrendőrség nyomo­zására Oroson fogták el és kisér­ték be a nyíregyházi rendőrségre. Biciklit loptak Schwartz Dezső kerékpárkölcsönzőtől is, ahol egy magát Balázs Péternek nevező la­katos munkás szökött meg a köl­csönvett géppel. A bicikli száma 44268, Breibel-féle gyártmány. — Aki ilyen jelzésű biciklit talál, je­lentse be a rendőrségen. F öldes Imre TERIKE elvárosi 6 művész személyesen Színház együttesével Mészáros Giza Harsányi Rezsó' Balta Zsuzsi Kálmán Erzsi Varadi Lajos Borai Lajos (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Iklódi Molnár Zsigmond mint a Szabolcsi Kézműiparos felelős szerkesztője, értékes, magyar ízlés­sel készített ajándékot küldött Rothermere lordnak. Az ajándék finom fehér selyemből készült uj­ságtartó, amelyet aranyzsinór' és nemzetiszínű selyemszalag és szalag csokor szegélyez és amelyen igen szép szines himzés van. Az ujság­tartó mellső lapján két egymással viaskodó kakas nagy taréjos szí­nes tollas hímzett rajza látható, felső részén pedig a lord nevét és a hozzá füzodő üdvözlő szavakat hímezték ki hozzáértő gondos ke­zek. A hímzést kézdipolyai Tuzson Emília, Iklódi Molnár egyik növen­déke készítette művészi ízléssel. A nyíregyházi Kerékpárkölcsönzők minden igazoltatás nélkül adják ki a drága gépeket, amelyek közöl napról-napra eltűnik egy-kettő. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Több biciklitolvajlással kapcso­latban a nyíregyházi rendőrség felhívta a Nyirvidék utján a nyír­egyházi kerékpárkölcsönzőket, hogy ne adjanak boldog-boldogtalannak kölcsön kerékpárt. A kölcsönzők, sajnos, nem hallgattak a figyel­meztetésre, örültek, ha bárki is gépért jelentkezik, nerfi igazoltat­ták a kérelmezőt, adták a drága gépet kölcsön bárkinek, aki a köl­csöndijat lefizette. Ezért napról­napra ujabb bicikli-tolvajlások ad­nak gondot a nyíregyházi rendőr­ségnek. Legutóbb Gubán nyíregy­házi biciklikölcsönzőtől loptak el egy kerékpárt, amelyet egy katona­A nyíregyházi m. kir. Pénzügyigazí­gatóságtól. 62.032—IIH927. szám. HIRDETMÉNY. A hus után fizetendő általános, forgalmi adónak ideiglenes elen­gedése tárgyában kiadott 1927. évi 104.983. sz. P. M. rendeletet az. érdekeltek által való tudomásvétel és a rendeletben előirt rendelkezé­sek végrehajtása végett az aláb­biakban közhírré teszem : 1- §• 1. A marhalevél kötelezettség alá eső állatoknak (a szarvasmarhá­nak, bivalynik, juhnak, kecské J nek, sertésnek, lónak, szamárnak, öszvérnek) közfogyasztásra, vagy a magánfogyasztástól különböző bár­milyen célból való levágása alkal­mával 2o/o-os általános forgalmi adót kell fizetni. 2. Meg kell fizetni a forgalmi­adót az adómentesen magánfo­gyasztásra vágott állatokból nyert hus, vagy más termékek után, ha azt az, aki az állatot levágta vagy levágatta, más fogyasztók részére árusitja. 3. Ugyancsak általános forgalmi adót kell fizetni a magánfogyaszi­tás céljából adómentesen vágott ál­latokból nyert hus és egyéb termé­kek után is, ha a vágató a vágás­kor nyert terméket akár feldolgo­zott, akár feldolgozatlan állapotban való forgalombahozatal céljára eladja. 2- §• 1. Az 1. §. 1. bekezdése értelmé­ben a vágáskor fizetendő általános forgalmi adó alapja az állatnak a levágás után képviselt teljes for­galmi értéke, amely azonban a le­vágást esetleg megelőző utolsó át­ruházáskor fizetett vételárnál keve­sfebb nem lehet. Az adó alapjából sem a belső részek, vagy egyéb

Next

/
Oldalképek
Tartalom