Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-26 / 192. szám

1927. augusztus 26. JSÍYÍRYIDÉK. 3 Ati jegyzetek. VII. Szegények a gazdag községben. — Levél Moszkvából- — Felekezeties, kedűs. A Duna mentén üdülő nyír-* egyháziak figyelmét nem kerülte el a szociális válság sem, amely ott lappang a mai élet felszíne alatt. Balga, rossz politikus, gyermeke jö­vőjével nem törődő önző, aki nem érzi ,hogy ég a talai a lába alatt, hogy igy, amint van, soká nem tartható egyensúlyban az élet, * 'ü-U^JAim ál rí olórrfr'p lpn» — --- _ gel átfűtött rétegekben eruptív energiák növekednek s a csend, amelyben a sokszor önfeledt, ma­gabizó polgárságnak Számolnia kell. Abban a községben is, ahol mi tartózkodtunk, ahol az élet minden jelenségét figyelemmel ki­tsértük, a jómóduakkal szemben ott van az ínségesek serege. Amilyen napfényes, derűs a kisgazdák jó­léte, olyan nagy az ínség a falu­végen. Középső réteg nincs, jó­mód és nyomorgás állanak szem­ben. Ezen az ellentéten helyes bir­tokpolitikával segíteni kellene. A nincstelenség forralja a Moszkva felé pezsdülő vágyakat, a vörös szellem vágyát és idézését. A kom­munizmus kegyetlen, iszonyatos és Véres volt a kalocsai járásban. Az egyik uszódi vezér Moszkvába ju­tott, ahonnan a falubeliek szerint ma dollárokat és zsibbasztó ígé­reteket küld haza. Hogy-hogy nem levele a szovjet fővárosból is Úszódra érkezik és ebben a levél­ben dicsekedve írja, hogy meglás­sák, nem sokára visszajön, fehérru­hás lányok várják és jaj lesz ellen­ségeinek. A hiszékenyek hisznek és a társadalmi ellentét két pólusa között titkon fokozódik a feszült­ség. Okos előrelátással, elbizako­dottság nélkül kell ezt a kérdést figyelmi, prerenciával gyógyítani a beteg társadalmat. Felekezeti villogás nem volna a nép között, ha nem lennének vil­longást szító vezérek. A kálvinis­ták erősen többségben vannak. — Templomuk impozáns, belseje mű­vészi elrendezésű, istentiszteletei megkapóan szépek és lendületesek. A katholikus templom a falu vé­gén van, kis csinos kápolna. Derék­esperes szolgálja benne az Urat. A falu még nem emelt szobrot nagy­számú hősi halottjának, mert a katholikus vezetőség közül néhá­nyan kifogásolták, hogy a hősök szobra a református templom elé kerüljön. Pedig ez a tér a falu fő­tere s a hősök nem felekezet, ha­nem a magyarság hősei. Kicsinyes meddő ellentétek égnek, rombolnak magyar és magyar között feleke­peti téren itt is, mint az ország bár­mely részén, ahol a magyarság nemzeti öntudata nem emelkedő mindenek felé, nem dönt végső ar­gumentumként. A nép maga távol áll, tisztán, Istennek kedvesen, a Megváltó sze­•rető ,egybeforró szivének áhítatá­val szereli embertársát. Valóban kívánatos, hogy az intelligencia ve-f gye át a nép vezetését, de az elfo­gult vezetők megmérgezik a lelke­ket ,többet rontanak, mint ameny­nyit építeni tudnak. Az ösztöndíj törvény végre­hajtása. A Hivatalos Lap közli a vallás­és közoktatásügyi miniszternek a közalkalmazottak gyermekei tanul­mányi ösztöndijáról szóló törvény­cikk végrehajtása tárgyában kiadott rendeletét. A végrehajtási utasítás szerint a középiskolai ösztöndíj összege 400, a főiskolai ösztöndíjé 800 ,az okle­vél megszerzése utáni ösztöndíj 1000 pengő, ösztöndíjban állami, törvényhatósági, községi és egyhá­zi 'tényleges vagy nyugdíjas (özve- | gyí nyugdíjas) alkalmazottak, ide- I értve a honvédség, csendőrség, vámőrség, és folyamőrség alkalma­zottai gyermekei részesithetők. — Nemkülönben az állami üzemek al­kalmaizottainak gyermekei. További feltételek : vagyontalan ság ,kifogástalan erkölcsi magavi­selet, jeles, vagy legalább általá­nos jó ,de emellett valamelyik tan­tárgyból különösen kiváló tanulmá­nyi előmenetel; középiskolai rendes tanulói, vagy egyetemi, vagy fő­iskolai hallgatói minőség. Középiskolai tanuló ,akivel a fel­sőkereskedelmi iskolai és a tanító­képzőin tézeti tanuló egy szempont alá esik, csak akkor kaphat ösztön­dijat, ha legalább a VF. osztályt elvégezte. Ez alól a szabály alól 5—6. osztályú tanulók javára csak a legritkább esetben tehető kivétel, ha rendkívüli szellemi képességű ta nulóról van szó, akik ösztöndíj nél­kül a szülők szegénysége következ­tében tanulmányait V abbahagyni volna kénytelen. Az összes ösztöndijak adoma-* nyozása hivatalból történik. Kö­zépiskolai tanulók részére az ösz­töndijat az igazgató, illetőleg a tan­kerületi főigazgató javaslata alap­ján a miniszter adományozza. A közoktatásügyi kerületek felállításá­val az adományozási jog ezekre száll át. Az egyetemi és főiskolai hallgatók részére az ösztöndijat az egyetemi karok, a műegyetemi ta­nács, illetőleg a főiskolai tanártes­tület adományozza. Ötven cserkészt visz a Eiosz díjtalanul a diósgyőri kirándulásra. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Kiosz vasárnapi kirándulása ui jelenség Nyíregyháza társadal­mának történetében. Ez a város, amelynek társadalmában olyan ke­Vés a megszervezi ttség és a szociá­lis aktivitás ,még nem látott oly nagyszabású megmozdulást, mint amilyenre a Kiosz vezetősége által kezdeményezett vasárnapi kirándu­lás mutat példát .Több, mint két­száz kiránduló indul a tanulmány­ukra és a ié z t\evők lehe ő.é e;zik, hogy ötven cserkész, a zenekar tagi­jai ingyen vesznek részt a kirándu­láson. A munlcás cserkészek bevo­nása és az a lelkesedés, amellyel a kirándulás ügyeit intézik, igazolja högy a polgárság megfrissitő uj megszervezése lehetséges, csak le­gyei, akiben él a szervezés tuda­tossága, erőképességte. A kirándu­lásra még jelentkezhetnek a részt­venn iakarók . A vásári árusok nem tudják megszokni a nyiregyházi Szahara-sivatag szemet-szájat betöltő homokját. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Mióta á zöldségpiac a Buza-térre került, a második kerület 'felé irá­nyul a város forgalma. Mégis, va­lahogy hiányzik az a sürgés-for­gás, ami a Zöldség-téri piacot jel­lemezte. Az árusok mintha nem olyan jó szívvel állnának strandjukon, mintha nem törődnének azzal, hogy árujokon minél előbb túladjanak. El vannak keseredne. A nyiregy­házi Szahara szemet-szájat porral töltő számumja tényleg nem alkal­mas arra, hogy valami különöseb­ben megkedveltesse magát azokkal az emberekkel, kik kényének-ked­vének- teljes mértékben ki vannak szolgáltatva. A Buza-tér egy másik átka az állandó huzat. Nagyon sok árus betegje ennek a hat utcaszakasz­ból kitermelt légköri jelenségnek. Mindenki panaszkodik. Az árusok valóságos nosztalgia félével kíván­koznak vissza a négy oldalról el­zárt Zöldség-térre. Megnyugtatjuk őket, aztán elin­dulunk «árnézőbe». x Valósággal szenzációként hatott az Olcsó dinnye. Egy 8—10 kilós dinnye 50—60 fillér. Káposzta ke­vés van, de az sem túlságosan drá­ga, 6—8 fillér egy-egy kilós fej. A budapesti burgonyapiac utóbbi napokbani árzuhanása itt is érezteti áldásos hatását.. Egy 50—60 kilós zsák burgonya 2.40 P, rózsa 3 P. Egy koszorú fokhagyma, melyben 80—100 fő van, 1.20 P, 2 P közt talál vevőt. Dinnye feltűnően sok van, 50 szekerén legalább 10000 db. Dél felé már 20—30 fillérért nagyon szépet lehet kapni.. Általában* vévé az tapasztalható, hogy megtört a piaci árusoknak az a csökönyössége, mely abban nyil­vánult meg, hogy ipkább hazavitték árujokat, de nem adták a kért áron. Ugylátszik, hogy a pengőt jobban megbecsülik, mint a boldog em­I lékü koronát. A búzapiac szokatlanul élénk délelőtt kilenc óráig. Ugyanis, ez­ideig nem szabad a kereskedőknek •••••••^HMHBi APOLLÓ Kis, csütörtökön utoljára T7#>1«nc Tífel* Nagyvárosi erkölcs­V WA r aj 2 7 felvonásban. IVIAX LINDER leghíresebb szerepében: Hét évig nem lesz szerencsém ••••nauaanaMBBHBmnaaBtaMHB Péntek Szombat Vasárnap JÓKAI MÓR örökbecsű regénye filmen: ARANYEMBER A teljes regény egyszerre! HAROLD LLOYD legjobb burleszk attrakciója: A TEKGERÉSZ Előadások csütörtökön: x/« 8 és 7*10, péntektől 5, 7 és 9 órakor. vásárolni. Nagyon sokan szerzik be egész évi lisztszükségletüket, ami rendkívül egészséges gazdasági jelenség. Van olyan házi asszony, aki 2-3 mázsa búzát vásárol" ^egyenesen ta­ligára rakatja és viSzi a malomba. Ily módon legalább 10 százalé­kos megtakarítás érhető el az évi liszt fogyasztás értékéből. Az árak napról-napra mutatnak valamelyes esést ,de még mindég drágább 15—20 százalékkal Nyír­egyháza, mint a szomszédos kisebb piacok. Akörnyékbeli tanyák gazdái még nem hozták piacra terményüket. A minden évben előforduló sajnálatos jelenség ez idén is megismétlődött. A tanyai gazdák terményük visz­„zatartásával, a tartózkodó kínálat­tal áremelkedésre spekulálnak. Az eladók nagyrésze a kisebb falusi gazdákból, szűk járandóságuk el­adására szoruló cselédekből rek:u­tálódnak ,kiknek égető szükségük Van ajpénzre. Ez a forrás azonban hamar kimerül, s mint má-kor, ez idén is, a terméseladás főidejében, a terményárak felugrását fogja elő­idézni. A kereskedőket nagyon nehéz helyzetbe hozza az a furcsa, ál­dástalan körülmény, hogy a nyír­egyházi gazdák nem veszik tudo­másul a budapesti tőzsde jegyzését és ha nem kapják meg termé­nyükért azt az árat, amit otthon az »anyókával« megbeszéltek, ha­za fordítják a tele szekér rúdját. Nagyon gyakran előfordul, hogy a nyiregyházi piacon magasabb árat kérnek a terményért, mint a pesti tőzsde ijegyzés. A kereskedők vételkedv nélkül járkálnak a piacon s. alkalmazkod­nak a helyzethez: ha ti ugy, hát nti is ugy. Elhatározták, hogy, mind addig nem vásárolnak, mig a gaz­dák fel nem adják passzív-rezisz­tenciájukat. Kíváncsiak vagyunk, hogy ki fog előbb kiéhezni. Előre­láthatólag a kereskedők, mert a nyíregyházi gazda tejből, tyúkból, tojásból kifizeti az adót, a koszira való meg »majd csag kikerül a házkörül«. Ruhaneműt meg ráér­nek télen is vásárolni. Mikor a ke­reskedők már nem beszélnek »olyan lóhátról«. A ruhakereskedők és a rőfösök között is csüggedt a hangulat. Ar­ra a néhány vevőre, kiknek nagy­része félnapig alkuszik, aztán el­megy, húszszor annyian vannak. A napagyonütés problémáját ugy próbálják megoldani, hogy kitesz­nek a sátorsor közé egy asztalt és — durákoznak. Igaz ugyan, hogy ebből nem lehet megélni, de leg­alább erre az időre elfelejtik a mindennap gondéi it. A szíjgyártók, kötélverők is a sátor körül való sétálással töltik el a anpot. Ha néha akadna egy bátortalan vevő, csüggedt kézle­gyintéssel indítják útnak: hoz­zon belépőjegyet öregem. Ingyen nem lehet nézni». Egyedül az ó:skapiac forgalma kielégítő. Itt a kereslet tejesen fe­di a" kínálatot. Nagyon sok olyan árut keresnek, ami nincs. Itt meg­lepően olcsó minden. Porcellán vázától félméteres átmérőjű szal­makalapig mindent meg lehet vá­sárolni pár fillérért. Nagyon gyakran talál az em­ber olyan mü-, vagy gyakorlati értékű " tárgyat, amit tized, sőt századrész aron örömmel ad el az árus. Az ócskapiac forgalma je­lentősen megnövekedett, mióta a Hatzel-térről a Szegényház-térre került. A üatzel-téri piac — látszólag — nem felel meg a hozzáfűzött vá­rakozásnak. Ennek az oka abban keresendő, hogy a vevők megvan­nak győződve a «nagypiac» olcsóbb ságáról. V. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom