Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-04 / 175. szám

1927. augusztus 4. JsftÍRYIDÍK. Szóval — mint látjuk — van a reflexeknek egy bizonyos csoport­ja, amelynek létrejöttéhez az agy­kéreg jelenléte nem szükséges. Tessék elképzelni egy újszülöttet, aki pár pillanattal előbb jött a világra. Ha egy ilyen csecsemőnek emlőt helyezünk a szájába, a cse­csemő ezen ingerre szopó mozgá­sokkal (reflex) fog reagálni. Még a legelfogultabb anya sem fogja azonban azt állítani, hogy az ő csecsemője azért tud szopni, mert okos. A csecsemőnek van egy vele­született ingere az éhség, az ajak­nak emlővel való érintése egy kí­vülről jött véletlen inger, melyre a csecsemő öröklött de öntudatlan reakcióval válaszol. Van tehát a reflexeknek egy cso­portja, melyet elődeinktől örök­lünk, ezeket a reflexeket nevezi Pavlov feltétlen vagy öröklött, vagy ős-reflexeknek. Van a ref­lexeknek egy másik még hatalma­sabb csoportja, melyet a külvilág millió ingereire való örökös rea­gálás közben szerzünk. "Ezeket ne­vezi Pavlov szerzett vagy feltételes reflexeknek. A reflexeknek két rendje van tehát: az ős-neflexek, melyeknek létrejöttéhez szellemi ténykedése az egyének szava szükséges; szerzett reflexek melyek az agykéreg rész­vétele mellett az élet folyamán ke­letkeznek. A szerzett reflexek nyil­ván magasabb rendűek és ezért őket Pavlov superreflexeknek is nevezi. Méltóztassék rágondolni a ben­nünket állandóan körülvevő mil­liónyi és milliószor megismétlő­dő inserekre s'a folytonosan meg­ismétlődő reakciókra s akkor nem lesz nehéz elképzelni és megér­teni a szerzett vagy superreflexek keletkezését. Hogy fogalmat nyerjünk arról, hogyan módosulnak az egyszerű, vagy ős-reflexek magasabb rendű reflexekké, leirom röviden Pavlov egyik hires állatkísérletét. ő egy kutyának hasüregét meg­nyitva, "felvágta annak gyomrát is és azon egy olyan kis nyílást léte­sített, mely a külvilággal áffandó összeköttetésben volt és rajta ke­resztül az /dónként kiválasztott gyomornválka megjelent és távo­zott. Röviden mondva késziíett egy mesterséges gyomorsipolyt, mely­nek segítségével tanulmányozhatta az tdönként kiválasztott gyomor­nyálkát. Ha egy ilyen gyomorsipolyos ku­tyához" hússal közeledett, a gyo­mor váladéka erősen meenövekedett (ez öröklött reflex). Most a kí­sérletet ugy módosította, hogy az esetek bizonyos Számában a hust felmutatván a kutyának, ugyan­ekkor a zongorán leütötte a C hangot, most már egydejü husfel­mutatás nélkül ütötte le és azi ta­pasztalta, hogy a C hangra a ku­tya ugyanolyan mennyiségű és sű­rűségű gyomornyákot ürített a si­polyon át, mint a hus látására­Ez a módosított vagy szerzett reflex. Ebből pedig azt a következtetést vonhatjuk le, hogy két vagy több tartósan együttható különnemü in­ger az ősreflexet ugy módosítja, hogy ezen ingerek mindegyikére egy és ugyanazon reakció követ­kezik be. Pavlov kísérleteit Bechterev egy lépéssel tovább viszi. Hiszen a nyálelválasztás a fizika szemüve­gén át nézve nem egyéb mint po­tentiális energiának kinetikai ener­giává való átalakulása, azaz egy­szerűen mondva: mozgás. M® 5 szóval az élő lény és ennélfogva az ember is bizonyos ingerre, vagy ingerekre bizonyos 'fajta mér­hető, vagy ezidőszerint nem mér­hető mozgással válaszol. Bechterev tehát tanulmány tár­gyává tette az asszociációs mozgási reflexeket, azaz az emberek akarat­lagos mozgásban nyilatkozó lelki folyamatait. Vizsgálatainak végső konklúziója ugyanaz mint Pav­lové. A lelkifolyamat nem eg^éb, mint az egyénnek törvényszerű re­akciója a külvilág számtalan inge­reire, azaz öröklött és szerzett ref­lexek combinatiója. Bechterev módszerét »objectiv psychologiának«, magyarul tárgyi­lagos lélektannak nevezi. Tárgyilagosnak tárgyilagos az orosz iskola kísérleti lélektana, de ugyanakkor fogyatékos is, mert a lelki életnek egy hatalmas ágáról az érzelmek és indulatok világáról egyáltalán nem tájékoztat bennün­ket,és így ismeretelméleti szempont­ból nem visz bennünket közelebb a lélek problémájának megoldásá­hoz. ) A városi felsőkereskedelmi iskola aj otthonban szeretné megülni tízéves jnbilenmát. (A Nyirvidék tudósítójától.) A nyíregyházi városi felsőkeres­kedelmi iskola bejelentette a vá­rosi tanácsnak, hogy fennállásának közelgő 10 éves jubileumát ugy szeretné megünnepelni, ha megfe­lelő elhelyezkedéshez és épülethez jutna. Keri a várost, mondja ki elvben, hogy ha a felügylelő-bizott­ság megfelelő segélyt es Jr31csönt szerez, hajlandó az intézet uj he­lyiségének felépítéséről tárgyalni­A városnak ez ellen nincs is semmi Jíifogása s így a felsőkereskledelmí iskola építkezesének nem lesz aka­dálya. Pénteken a katonazenekar vonószenekara hangversenyezik a Kioszkban. (A Nyirvidék tudósítójától.) Az elmúlt pénteki nagy siker arra ösztönözte Lengyel Nándort, a Károlyi-téri kioszk agilis tulajdono­sát, hogy az e heti péntekre a ka­tonazenekar vonós együttesét szer­ződtesse le. A zenekedvelő közön­ségnek a legközelebbi pénteken te­hát ujabb zenei meglepetésben lesz 'a része, amennyiben vonós összeálli­fásban -fogja hallani derék kátona­zenészeinfet. Az idei rekkenő hőség kedvez a szabadság alatti hangversenyek­nek, ezeket a napokat tehát ki kell használnia ugy a zenekarnak, mint a nagyközönségnek. Ez az igye­kezet pedig — mint a legutóbbi példa mutatja — feltalálható mind­a kettőben. logyan lehetne a sóstói erdei ntat és a vár­megye nem kövezett útjait járhatóvá tenni ? Ujrendszerü gép, amellyel 8 méter széles ut kijavítása 1 kilométeres hosszúságban 48 pen­gőbe kerül. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Az ország egyes helyein mos­tanság földes utakat javító géppel kísérleteznek. Aki ismeri az alföldi útviszonyokat, bizonyára örömmel fogadja a hirt, hogy egy utjavitó gép rövid időn belül teljesen rend" beohzza az igen sokszor javíthatat­lan dűlőutakat. A g'ép az útpályát nivellálja, a kátyúkat kitölti és magát az uttestei lehengereli. Amerikában már 32 év óta ilyen gépekkel tartják karban a földes utakat. A községek maguk szerez­nek be anniy gépet, amennyi az útjaik karban tartására szükséges. Egy teljesen elhanyagolt 8 méter széles útpályán naopnta 800—1000 folyóméter hosszúságban állítja az utat helyre. A már kijavított utak­ból 6—8 kilométert javit ki a gép egy nap alatt. A minisztériumokban is felismer­ték ezeknek a gépeknek a jelentő­ségét és ennek köszönhető, hogy egy ilyen utjavitó géppel most az Alföld egyes helyein kísérleteznek. Legutóbb Gyomán dolgozott az ördöngös masina, ohgy az ottani erősen kötött szurkos földü utakból a vásárszél, a kondorosi—orosházi, valamint a gáttól kezdve a mező­túri uton végezzen a gép próba javításokat. Élénk érdeklődéssel látogatták APOLLÓ Szerdán Csütörtökön 44 TOM MIX ELŐRE! (Rablók a Pacific expressen.) Tom Mix legújabb fllmszenzácioja! üOJLiF (Egy hős kutya története.) A két film, 13 felvonás egy műsorban. Pénteken, csak egy napig! NAGY ANCI Erdély ünnepelt primadonnája, a nyíregyházi közönségnek volt ked­vence műsor keretében Személyesen fellép 1/a8 és V2IO órakor. HARRY LIEDTKE és LIANE HAYD JSL tisztességes asszony Egy orosz hercegnő szerelmi regénye 9 felvonásban. meg ezeket a munkálatokat a mi­nisztériumi kiküldöttek is velük együtt más városok megbízottai. A próba nagyszerűen sikerült s a jelenlevő szakértők mindannyian nagy jövőt jósoltak a gépnek. Ugy értesülünk, hogy cca 9000 pengőbe kerül egy ilyen gép. A gép árának 5 évi amortizációja és a teljes üzemköltségével együtt egy 8 méter széles ut egy kilométer hosszúságban kijavítva 48 pengőbe kerül. Ezzel a géppel a sóstói erdei utat, mely hihetetlenül rossz álla­potban van és egyáltalában nem felel meg a mai automobilkorszak igényeinek, valamint Szabolcsvár­megye nem kövezett és egyelőre ki nem kövezhető utjaif"olcsón és gyorsan ki lehetne javítani. Az aludttejről. Kedvelt nyári eledelünk az aludt­tej, nemcsak azért, mert könnyű és könnyen emészthető étel, hanem azért is, mert különösen jól hű­tött állapotban savanyu izénél fog­va igen jól hűsít is. Ez az utóbbi tulajdonsága pedig a nyári meleg­ben nem megvetendő. Azt is tud­juk valamennyien, hogy az aludt­tej igen tápláló eledel is, hiszen a tej összes alkotórészei benne van­nak és igy legalább is annyira érté­ikes táplálóanyag, mint maga a tej. Végül pedig igen könnyű étel, aki tehát nem birja, — különösen nyá­ron — a nehezebb eledelt, bízvást élhet aludttejjel, csak hasznára vá­lik az. A közhiedelem azt tartja, hogy az aludttej jól megőrizni segít a test erőit, az emésztés elősegítésével tisztítja a vért és hogy a Balkán­félsziget egyes részein oly sok em­ber éri el a száz éves kort, azt ja­varészt a nagy alukttejfogyasztás­sal lehet magyarázni. Ám "még ha nem is tulajdonítunk ekkora csoda­tevő erőt az aludttejnek, azt el kell ismernünk róla már a fentebb el­mondottak alapján is, hogy étren­dünkben a legjobb eledelek közé közé tartozik es ha készítése meg­felelő gonddal történik, legegész­ségesebb eledelünk egyikének tart­hatjuk. Az aludttej a friss, édes tejnek egyik erjedési terméke. Készítése nagyon egyszerű: a tejet kis köcsö­gökbe, poharakba töltve langyos helyre állítjuk és állani hagyjuk, míg az magától megalvad. Ezt az alvadást olyan apró élőlények — tejsavbaktériumok — okozzák, me­lyek a levegőben nyáron mindenütt jelen vannak és a tejbe kerülve, gyorsan elszaporodnak, ha megfe­lelő körülmények azt megengedik­A megalvadást pedig ugy okozzák, hogy a tejben lévő cukortartalmat elerjesztik és tejsavvá alakítják, ez a sav azután a tejben lévő másik anyaggal, a fehérnyével kocso­nyás, savanyu tömeget alkot. A tej zsírtartalmát az egész folyamat nem érinti, a zsir szépen felszáll a tej felületére és mint jóízű, édes­kés tejföl, csak javítja az aludttej izét. Az alvadás akkor áll be leg­hamarabb és legtökéletesebb mód­ra, ha a hőmérséklet 26—30 fok körül mozog. Ilyenkor szépen össze áll a tej és ha megkocsonyásodott, behüthető, hogy aztán hidegen még üdítőbb és jobb izü eledelt szolgál­tasson. Az aludttej élvezetét semmiféle egészségügyi szabály nem korlá­tozza. Természetes, hogy ha a ké­szitsi mód nem tiszta, vagy ha az üvegek, tartályok tisztántartására nem fordítanak kellő gondot, eset­leg az édes tej is szennyezett volt, akkor az aludttej élvezete bizo­nyos veszedelmekkel járhat, hi­szen a tejsavbaktériumokon kivül más, az emberre kártékony bakté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom