Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-25 / 191. szám

1927. augusztus ,25. JSÍYÍRYIDÉK. 3 A pályázók száma, természetes is, még gyarapodni fog és a városházán, ahol régóta nagy csend van; szeptember 7-jén Ke­mény harcot vivnak egymással a posszibilis jelöl tek. Úti jegyzetek. VI. Meghaltak mind. — A magyar gazda áldozat.étele- — A kisgazdák szolgabirája. A nyíregyháziak könnyes Szem­mel hallgatják Simó gazdát és fe­leségét. Ott állunk az utcai Szobá­ban. Szép müvii falusi bútor, ma­gasra tornyosuló ágy, felette rá­más kép, fényképnagyitása az egyik Simó fiút ábrázolia. A mel­lén, szive fölött oda van erősiive a nagy ezüst érem. A szerb harc­iéren harcolt hősiesen a kemény­kötésű ,szép, barna fíu, elesett. Sz£mbén véle a falon egy másik szép magyar arc, á másik fiu, akit a harcok viharában elkerült a halál, de itthon egy vadászat után hazatérőben az ölére támasztott fegyver sült el, annak golyói ron­csolták szét a fiut. Simó bácsi és felesége egyedül maradtak, a sze­rencsétlenség áldozatául esett fiu özvegyével és az unokával. A nagy vagyonnak most ez a pirospozsgás fiu az örököse ,meg az a galamb­szivü bánatos asszony, a fiatal öz­vegy, aki azóta egyszer se mosoly­gott és a fekete szinnek örökre el­jegyezte szivét. A magyar földműves társadalom áldozatlételének megkapó példája a ma gyermektelen, szép fiaira meg­adással gondoló, jóságos magyar gazda, Simó Lajos. Dr. Markó Jenő, a kalocsai já­rás föszolgabirája, Mihályfy Szek­rényessy főjegyző urak, Úszód fő­bírája és mi, nyíregyháziak vet­tünk részt azon á vacsorán, ame­lyet Simp gazdáék rendeztek egy júliusi napon. Ami az asztalra ke­rült, remeke a hagyományosan ki­tűnő magyar konyhának: a lángo­lóan piros csibepaprikás tüzessé­géhez a szabolcsiak nincsenek ugy hozzászokva, mint itt a paprika hazájában az emberek, de a ka­csasültnek az a zamata, illata, amely itt a falusi asztalnál gyö­nyörködtetett, nem volt ismeretlen előttünk sem. A sülteket olyan tor­ták és édes sütemények követték, amelyek a városi asztaloknál is nagy figyelmet keltenek és a nyír­egyháziak e téren nem kételkedhet­tek á dunaménti gazda feleségek szakácstudományának felsőbbségé­ben a szabolcsi falubéli konyhák felett. A gazdavacsora egyébként is igen sokat adó, figyelemre méltó tanulságokkal szolgáló volt. Már a kalocsai kisgazdák nyíregyházi ki­rándulásán megkapott bennünket a főszolgabírói és a nép fiainak bel­ső kontaktusa, a közigazgatás elő­kelő tisztviselőjének kultúrpolitikai nemzetpedagógiai aktivitása. Mindig nagy nyeresége a szociális haladásnak, a nemzeti lélek érzésí, erősödési folyamatának, ha á bü­rokratizmus száraz, vértelerisége, vagy a hatalmi tudat .üressé fel­fuvó gőgje helyett a járást az al­kotómunka vágyától tüzelt, a ma­gyar nép olthatatlan szeretetéből az igazi hazafiság e mély erőforrá­sából táplálkozó aktivitás vezeti mind előbbre. Pest vármegye járá­saiban uj idők uj eszméinek len­dítő ereje, tavaszt varázsló fuval­lata érzik. Ez az erő lobog Markó [enő dr. főszolgabíró tevékenysé­gében. Erős kezét a magyar földműves kérges kezébe Szorítja és viszi elő­re a haladás ösvényén, viszi mesz­sze földre, ahol ujat láthat, ahol tanulhat. Otthon a járásban a községek jegyzőit, főbíróit, elöljá­róit összegyűjti és a közigazgatás az élet uj problémáiról tartat elő­adást. Külföldi tanulmányútjain szomjas lélekkel gyűjti, dolgozza fel a hasznosítható tapasztalatokat. Az a könyv, amelyet bajorországi utja tapasztalatairól irt, széles körben keltett feltűnést és elismerést. Itt Simó bácsiék vacsoráján is lendülettel, uj magyar élet lehető­ségének hitével beszél jegyzőinek, gazdának, a főbíró urnák, itt is tanít, itt is tanulnak tőle. A kalocsai járás népességének, településének történetéről tudunk meg érdekes adatokat. Ebben a járásban vannak né­met, tót, szerb községek is. A ka­locsai érsek nemzetisége szerint jöt­tek a települők ide. A német ere­detű würtenbergieket, a felvidéki tótokat, a délvidéki szerbeket ho­zott a járásba, amelynek igy lett tarka a nemzetiségi térképe. Sok eszméitető, uj téma került felszínre az uszódi gazda vacso^ ráján, ahol megerősödött az a hitünk, hogy a város és a falu közeledése nem ábránd, hogy a falu kulturális színvonalának eme­lése könnyen megvalósítható. Kér­dés, ha programmszerüen és lé­lekkel dolgozó, igazi akaratembe* rek állanak a nép élén a közigaz­gatási téren is. Eállay Miklós főispán, aki a „Flandria" nevü hajón ntban van Brazilia felé, nyilatkozik a delegáció feladatairól. A magyar kivándorlók helyzetével behatóan foglalkozik a delegáció. Budapest. Kállay Miklós dr. Szabolcs- és Ung-vármegyék főis pán ja, a Tiszántúli Mezőgazda* ság Kamara elnöke, a rio de ja­neírói kereskedelmi kongresszus magyar delegátusa, Amsterdam­ban hajóra szállt és a »Royal Hol­land Lloyd« legszebb hajóján, a Flandrián útban van Brazília felé. Főispánunk a Flandrián egy uj­fcágirónak a következő jelentős nyi­latkozatot tette a magyar delegá­ció feladatairól : * — Bármikép is állították be ezt az utat, egy bizonyos, hogy ma­gunkkal visszük elsősorban azt a legfontosabb elhatározást, hogy ezen a nagyfontosságú kongresszu­son szegény hazánkat jól reprezen­táljuk. Sok érdek kivanta, hogy Magyarország részt vegyen,' a rio de janeirói korngresszuson, hisz ma Braziliába vándorol ki a legtöbb magyar, már csak az ő kivándorlá­suknak kérdésével is ott, a helyszí­nen, behatóan foglalkozni és a ki­vándoroltak helyzetét megismerni, feltétlenül fontos feladat. Én a me­zőgazdasági érdekképviseletek de­legátusának tekintem magamat, ezen az uton, hol igyekezni fogok olyan dolgokat mtglátni, amit eset­leg odahaza is értékesíteni lehet maid. Egy éjszakai ruhatolvaj, aki biciklit is lop, hogy sietve menekülhessen. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Nyíregyházán az utóbbi időben mindgyakoribbak az éjszaka be­surranó tolvajok mérési fosztoga­tásai. Az éjszaka tolvajai kilesik, hol vannak az éi Jdején is nyitott ablakok, nyitott lakások és az alvók mellől lopják el a szobában talált értékeket, legtöbbször az alvó ru­haneműjét. Az elmúlt éjszaka a Víz-utca egyik házába lopództak Jd€ a tolvajok. Ebben a házban egy asztalosmühely van. Az inas az egyik nyári műhelyben alszik ugy, hogy az ajtót az éjszaka ide­iére ís nyitva hagyja. A íolvaiok ellopták az inas egész ruházatát, majd a házba lopództak be, a. konyhában felnyitották a szek­rényt és az abban található ruhát ellopták. Ugyanezen az éjszakán tünt el a Viz-uíca környéki egyik korcsmából egy bicikli is. Való­színű, hogy az éjjeli lakásfoszto­gató ezen a kerékpáron sietett ei a lopott holmival. Készölnek a Luther-téri és a Kálvin-téri nj parkok. (A »Nyirvidék« tudósítójától.") Amikor Nyíregyházát a »parkok városa« megtisztelő, elismerő névé­vel tűntetik ki, sokan, akik semmid nek sem tudnak örülni, ami hala­dás, ami alkotás, szebb, jobb éle­tet jelentő uj eredmény, igy szól­nak: Szép, szép a sok uj park, de mindez csak fényűzés. Vízvezeték, csatornázás kell ! Kövezés kell ! Is­kola, kórház kell! És igy tovább ! De a bölcs és jólelkű ember sze­líd mosollyal fogadja a kifogásoH kat, át van hatva attól a meggy őH. ződéstol, amely Nyíregyháza taná­csát és annak kiváló vezetőjét, a város fáradhatatlanul, semmivel vissza nem riaszthatón alkotó pol­gármesterét, dr. Bencs Kálmánt vezérli: a park — a polgárság egészsége, kedve, élettöbletét hoz­za. Valóban áldás a város népének egészségére a sok szép virágú, lom­bos park. A Károlyi-tér, a Des­sewffy^tér parkjaiban állandóan nagy sereg vidám gyermek "üdül, minden padnak van gazdája, mesr sze utcákból sétálnak fel az embe­rek a parkok üde zöldjének, kai cagó virágainak látására. A térmé­szetet, a szabadban üdülést kedve­lőknek uj örömet jelentünk : a vá­rosi tanács elhatározta, hogy még az ősz beállta előtt parkot léte­1 sit a Kálvin-ltérnek és a Luther­térnek e célra kijelölt helyén. Az uj parkok néhány hét múlva elké­szülnek és Nyregyháza valóban az lesz, aminek dicsérőn mondják : a a parkok városa. mii w Vakmerő lopás a nyiregyházi piacon. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Nyíregyházán a Zöldség-téren vakmerő lopás történt. Az egyik hentesáru vásári bódéban Dankó András hentestől elloptak 270 pen­gőt. A hentes a vevők kiszolgálásá­val völt elfoglalva, a pénz ott volt a mellényében, amelyet a nagy melegben a bódé falára akasztott fel. A tolvaj a hentes háta me­gett surrant a bódéba és a 270 pengőt kilopta a mellényzsebből. Évadnyitó előadások az Apollóban. Az Apolló pénteken tartja évad­nyitó előadását, mely alkalommai Jókai Mór örökbecsű regényét, az Aranyember-t mutatja be egy pom­pás Harold Lloyd burleszk kísére­tében. Péntektől, azaz 26-ától az Apolló naponta hétköznapokon 5, 7 és 9 órakor kezdi előadásait, míg vasár- és ünnepnap az előadások 3, 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. Jókai Mór: Az aranyember elő­adásaira ajánlatos jegyekről előte gondoskodni. \ Rövid hirek. — A debreceni Nagyerdő biz­tonságát napok óta veszélyeztetik gyanús egyének. A rendőrség nagy 1­1 arányú razziát fog tartani. — Debrecenben egy 13 éves fiu elvesztett 35 fillért s emiatt nem mert hazamenni, hanem a Nagy­erdőben ütött tanyát, ahol már ö^ hete lakik gályákból épitett kuny­hójában. — Megkezdték a debreceni kis­templom renoválását. A templomot karácsonykor adják át uiból rendel tetésének. — A debreceni Csokonai szin­ház díszleteit és a földszint linó­leum burkolatát megrágták a pat­kányok. — Diósgyőrben Arnóth Miklós földmives ittas állapotban ösz­1 szeszólalkozott két haragosával, Fred János és Gócs János földmi­vesekkel s mindkettőjüket össze­szurkálta. Letartóztatták. — A gorögkatholikus tanítók or­szágos kongresszusa szeptember 5Hén Miskolcon lesz. — A tjszai ev. egyházkerület köih gyülése ma van Miskolcon. — A közgyűlésen Geduly Henrik és dr. Zelenka Lajos elnökölnek. Nyíregy­házáról a közgyűlés hivatalból való tagjain kivül is igen sokan utaztak Miskolcra. . — A somogymegyei Merenyén szombatra virradóra erős szélben 21 gazdának a paitája, istállója és takarmánya leégett. A tüz martalé­ka lett négy lakóház is. — Faragó László kerekegyházi 21 éves gazdalegény egy hatóság előtti ügyéből való elkeseredéséi­ben elvagta a torkát. Beszállították a "kecskeméti kórházba. Állapota életveszélyes. — Alpáron Kis Jánosné 11 hó­napos Mariska nevü leánya az anya gondatlansága következtében beleesett a lúgos fazékba s kinos szenvedés után meghalt. — Kecskeméten 8 napi elzárásra és 80 pengő pénzbüntetésre ítél­tek egy embert ocsmány beszéde miatt. — Az Izsáki-uton egy kecske­méti lakos kétlovas kocsiját a lo­vak belefordították áz árokba. —• A szerencsétlenség okozója egy száguldó autó volt. A kocsi utasa könnyebb sérüléssel menekült 'ki a balesetből. — Kecskeméten Joó Mihályné késsel összeszurkálta Liptai Ger­gelynét, aki Joóné férjét elcsábi!­fotta. Joóné önként jelentkezett a rendőrségen. Liptainé életbenmaf­radásához kevés a remény. RADIO-MIHALIK VEZET msrt gyártmánya olcsó cs TÖKÉLETES! .Boross-Gárdos" magántanfolysm Budapest, Rákóczi út 57/a. szám Előkészít szeptemberi vagy dtcem­beri összevont vizsgákra, érettségire. (Válaszbélyeg. ) 3944-?

Next

/
Oldalképek
Tartalom