Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-20 / 188. szám

JSíVlRVIDÉK. 1927, augusztus 20 A nyitott villamoskocsik fölé hálót feszítenek, hogy az esetleges szerencsétlenségnek elejét vegyék. A sóstói Szeréna lakot a város az legmodernebb gyermektelepévé alakíttatta. (A «Nyirvidék» tudósiíó,'ától) A Kisvasutak sóstói vonalán nagy népszerűségnek és látoga­tottságnak örvendenek a nyitott ko­csik. A nyári napokban mindig zsúfoltak voltak e zek a friss leve­gőt biztosító nyitott kocsik. — Minthogy a kocsi felett a villa­mos áramot adó drót szabadon van, ugy, hogy ha elszakadna, a közönségre esne és a magas fe­szültségi áram halálos veszedelmet okozna. A Kisvasutak igazgatósá­ga, hogy az esetleges szerencsétlen­séget elkerülje, olyan hálóval sze­reli fel a nyitott kocsikat, amely az áramvezető drót leszakadása ese­tén felfogja és szigeteli a villany­drótot. Értesülésünk szerint eb­ben a tárgyban Konthy Gyula dr. városi tiszti főorvos is előterjesz­tést tett és a tanács a nagyfontos­ságú preventív intézkedés megté­telére felhívta a Kisvasutakat. Az „állatvédelem" nevében egy tír megszólított egy csibét szállító hölgyei és az állatokat megszabadította kínos helyzetükből. (A «Nyirvidék» tudósitójátó ). Nyíregyházán a háború előtt te­vékenyen működött az Állatvédő Egyesület. Ha az egyesület ma is élne és hatna, bizonyára nagyobb gonddal őriznék az arra hivatottak az érző, szenvedő állatok épségéi, azoknak épségét, akiket ama Assisi testvéreinek nevezett. Ma sa nos Nyíregyházán nagyon sok panasz hangzik fel az állatok kinozása mi­att. Ütik. verik, éheztetik a jószá­gokat, de legszembetűnőbb az állatkínzás a piacról hazatérő vá­sárlókról, akik a kacsát, libát, csi­bét az állat lábánál fogva lógatva, sőt néha lóbálgatva viszik haza a piacról, nem gondolva, milyen ret­tenetes szenvedést okoznak ezzel szegény páriáknak. Tegnap egy nyi. egyházi ur meg­szólította azt a hölgyet, aki egy pár csibét hintázgatva vitt. Még alig ocsúdott fel a hölgy megle­pődő ttségéből, amikor az állat iránt részvétet érző ur kivette ke ébőf a csibéket és elhelyezte kosarában. Mert szépen elfértek a kosárban a csibécskék, hálásan pislogva a ke­gyes úrra, aki ilyen aktiven szol­gálja az állatvédelem ügyét. Hölgyünk erősen elpirulva sie­tett haza. ! (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A sóstói állomástól a gondozott Í utakon haladva, meglepődve állunk meg a volt Szeréna lak előtt. Alig négy hét alatt egy uj intézmény 1 varázsolt ide a városi tanács elha­tározása, dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos polgármester­nek messzeföldön ismert, ország­szerte elismeréssel, dicsérettel em­legetett alkotni tudása, építő energiája. A Szeréna-lakot, amelyet a város tudvalevőleg a Leány egy­lettől vett át, modern gyermekott­honná alakították rövid néhány hét alatt át. A Szeréna lakot renoválták, a hozzátartozó területet bekeri ették, terraszokat létesítettek költséget,, fáradságot nem kimélő íz lés tel ve­zetett munkával. Uj, tornyos, erké­lyes épület hirdeti, hogy itt ui in­tézmény, kényelmes, kellemes gyermekotthon van. Az alsó ter­raszon van az uj épület, amelynek földszintjén fedett foglalkoztató termek, fürdőkabinok vannak, ahol a gyermekek tuss alá állhatnak, az emeleten is a gyermekek üdülésére alkalmas helyiségek épültek. — Praktikus, csinos épület. Körötte játszótér, homok, hinta, mászórúd és minden, ami kedves, edző, szóra­koztató az ott üdülő gyermekeknek. A városnál szeptember 7-én lesznek a választások. Kiket jelölnek az orvosi állásra? (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy a vá­rosnál megüresedett és a sátus­rendelet értelmében újonnan szer­vezett állásokat rövidesen betöltik. Értesülésünk szerint Mikecz Ist­ván alispán ma tűzte ki a választá­sok napját. Az állásokra szeptem­M \ I IIMIIII ber 3-ig lehet pályázni, mig a vá­lasztások szeptember 7-én lesznek. Valószínű, hogy a betöltend őál­lások közül különösen az orvosi ál­lásért 'folyik erős küzdelem. Az elsősorban jelöltek között Hartos János dr. és Fábry Gábor dr. nevét emlegetik. Burger István nevét örökíti meg az uj otthon, annak a földbirto­kosnak a nevét, aki halálás ágyon a gyermekek, szegények, elhagyot­tak könnyeit letörlő jósággal hagyta óriási vagyonát jótékony­célra. A Burger Alapítvány jöve­delméből építették az uj otthont, ahol boldog üdülésre vonulnak a szegény, gyenge testalkatú nyíregy­házi gyermekek. Előbb lányok, most fiuk üdültek a telepen/ — Wagner Irénke óvónő, a gyerme­kek forrón szeretett Irénke nénije és Wagner Andrásné gondozzák programmszerüen a gyermekeket, akik pompás ellátást, szórakozást kapnak. Az otthonban üdülő gyer­mekek csak arra kérik a felügyelő nőt, hogy «ne adjanak annyit en­ni a gyermekeknek®. Más bai nincs. Hiznak, gyarapodnak, ját­szanak, kacagnak" a boldog gyer­mekek, akikre Irénke néni féltő gonddal őrködik egész nap. Az uj gyermekotthont megtekin­tette Bálás Károly Máv. üzletvezető, aki kijelentette, hogy ilyen mo­dern és szép gyermekotthon ma nincs a vidéken. Értesülésünk szerint a város az Otthont avató ünnepségre meghívja a népjóléti minisztert is. ; I i ! i —• « : < l Egy dohánykertészt a taliga rndja a kerítéshez szegezett. (A «N>irvidék» íuió-i ójától.) Nyírturán borzalmas szeren­csétlenség áldozata lett Radócz Ist­ván dohánykertész. Zoltán-féle ura­dalom dohányföldjéről dohányleve­leket szállított, a községben lévő pajtába. Amint a dohánnyal meg­rakott talyiga az országúton ha­ladt, az úthenger mozdonyával ta­lálkozott, amelynek pöfögésétől a taliga elé fogott csikó annyira megijedt, hogy vad futásnak eredt és elragadta a taligát. Radócz Ist­ván kibukott a talyigából, egy kerí­tésnek esett ugy, hogy a taliga rúd­ja valósággal a deszkákhoz sze­gezte. A dohánykertész külső sérü­lést nem szenvedett, de belső sé­rülései olyan súlyosak, hogy eszmé­letét vesztette és be kellett szállí­tani a nyíregyházi Erzsébet kór­házba. (*) őszi és t.li diva.lap-ujdonsá. gok nagy választékban kaphatók az Ujságboltban. mfezánnak — persze a pogácsára gondolva. — Igen. És hatalmas! — bólon­gatott házigazdám. — És micsoda porlósü — nvul­tam a tálha egy ujabb porcioért. Parmezán kaján pofával szemlél­te étvágyamat. — Aztán akarnál-e örömet sze­rezni jó nagyapádnak? — Hogy akarnék-e? Sohasem et­tem kitűnőbb falatot, mint itt ez a d/óval töltött édes-paprika! — ettem tovább. — Mindig mondtam én, hogy derék legény vagy, öcskös! (Azt ! ördögöt! Amikor csak telette, be­feketített a nagyapám előtt). — Minden ember áldhatná az Istent, ha ilyen hü unokát adna neki! — hízelgett Parmezán to­vább. — Voltaképen még te «£m tudod, fráter, hogy mekkora jóság lakozik benned! Csakugyan nem tudtam. Epén akkor vettem ki a huszonötödik porciót és rövik jubileumi szilen­ciumot tartva, csodálkozva mered­tem az olasz szemébe: — Honnan tetszik tudni, Parme­zán bácsi? Parmezán hunyorgat. Aztán egy kicsit előredűlt és azt motyogta: — De mit ér ez a nagy jóság, ha bátorság, az fölötte kevés van? Először elsápadtam. Azután elpi­rultam. Elsápadtam a gya'ázó szó miatt, és elpirultam, mert eszembe jutott, hogy ha én ezt az embert visszasértem, soha többé nem esaem ilyen pogá.s... akarom mondani, nem Iá:om Türr Istvánt. Mit szólna, ehhez a két kicsi, ha én egy-két avas (!) pogácsa miatt ilyeneket eltűrnék. Felugro tam. — De ez már nem igaz!! — Na, jna! Nem hiszem én, hogy hozzá mernél nyúlni a citromsárga krizantémokhoz! — Hát már hogyne mernék! Ilyet nek-m ne mondjon senki, mert én azt el nem tiiröm még... Türr Istvántól sem! —buzdultam­Parmezán felállt és megölelt. — Hála Istennek, hogy nem csa­lódtam benned. Bátor is vagy, nagyapádnak is hü gyerme e va:y: ez aztán beszéd! Hanem van még egy nagy tulajdonság, ami nélkül azt el nem végezheted, amit rád bizok. Ez a titoktartás. Ha nem szólsz semmit, ugy megy minden, mint Lódánba a ménkű. Nem szóltam közbe. Csak hagy beszéljen. — Arról van szó, fráter, hogy mához egy hétre, pont a nagyapád születése napján hajnalban erős' fagy lesz, de azt ő nem tudja. Ez a fagy a virágokat tönkre teszi. Azazhogy csak tenné, ha itt nem volna az ő hü és igaz barátja, Par­mezán. Mert én fogom ezt meg­akadályozni, én. Érted? De ő ne is tudjon róla, csak mikor már meg lesznek mentve az isteni virá­gok. Tudod, én nagyon szeretem a meglepetéseket. (Na, persze!) — Az én tervem az, hogy az előtte való éjszakán eljössz hoz­zám és a tőlem kapott szemel meg­locsolod a virágok tövét. Azzal le­feküdsz és jól betakarózol, hogy meg ne fázzál. Jó? Rendben van? — Rendben, rendben. Augusztus 24-én reggel félhat­kor, mikor a nap lángarany sze­kéren elindult onnan kelet felől, nagyapám hálátadó szívvel lépett •ki a kertbe. Csodás volt az a reggel. Millió meg millió virág ii'atozott: imádkozott. A rózsák kecsesen lóbálták ma­gukat, a szegfűk kíváncsian mered­tek az ég felé, s a krizantémok... — ...jaj! a krizantémok!... a cso­daszép citromsárga krizantémok összezsugorodva, meghalva csüng­tek a fonnyadt száron. Megölte őket Parmezán fagy eilem mes­terkedése. Azt hiszem, sósav lehe­tett. ; / Csak nézeit-nézett a halott virá­gokra az én galambszivii nagy­apám és szép csöndesen végigvá­gódott a gyepen. Azt hittem — meghal. Két napig nem volt eszméletén, folyton fél­rebeszélt. Harmadnap odamerészkediftm a betegágyhoz. Rámnézett az öreg nagyon szomorúan: — Parmezán...? És én csak a fejemmel mertem az igent rábólintani. De negyednapra Parmezán (ak ­nek igazi nevét máskor mondom meg) két tő csodaszépsegii ci rom­sárga krizantémot kapott aján­dékba. Az utolsókat, amic éleiben ma­radtak. Odaadta az utolsót, mert min 1 ő mondta: — Hagyjuk meg az irigye et az ő irigységükben, öi.et illeti az 1 irigység citromsárga virága. SCHMIDTH tUER keserűvíz reggeli előtt fél pohárral langyo­san litisxnalva megtisztítja a szervezetet a belekben képződő egésesígteten anyagoktól, élénkíti a mirigyek működését, felfrissíti a vérkeringést, megelőzi az érelraesresedé* és az öregségi elváltozások kifejlődését. Kapható kis és aagy üregben. Szétküldés! hely: Igmándl keserűvíz forrárrállalat Kom&rom. Árjegyzék ismételadóknak klvánatra.bérmentve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom