Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)
1927-08-20 / 188. szám
JSíVlRVIDÉK. 1927, augusztus 20 A nyitott villamoskocsik fölé hálót feszítenek, hogy az esetleges szerencsétlenségnek elejét vegyék. A sóstói Szeréna lakot a város az legmodernebb gyermektelepévé alakíttatta. (A «Nyirvidék» tudósiíó,'ától) A Kisvasutak sóstói vonalán nagy népszerűségnek és látogatottságnak örvendenek a nyitott kocsik. A nyári napokban mindig zsúfoltak voltak e zek a friss levegőt biztosító nyitott kocsik. — Minthogy a kocsi felett a villamos áramot adó drót szabadon van, ugy, hogy ha elszakadna, a közönségre esne és a magas feszültségi áram halálos veszedelmet okozna. A Kisvasutak igazgatósága, hogy az esetleges szerencsétlenséget elkerülje, olyan hálóval szereli fel a nyitott kocsikat, amely az áramvezető drót leszakadása esetén felfogja és szigeteli a villanydrótot. Értesülésünk szerint ebben a tárgyban Konthy Gyula dr. városi tiszti főorvos is előterjesztést tett és a tanács a nagyfontosságú preventív intézkedés megtételére felhívta a Kisvasutakat. Az „állatvédelem" nevében egy tír megszólított egy csibét szállító hölgyei és az állatokat megszabadította kínos helyzetükből. (A «Nyirvidék» tudósitójátó ). Nyíregyházán a háború előtt tevékenyen működött az Állatvédő Egyesület. Ha az egyesület ma is élne és hatna, bizonyára nagyobb gonddal őriznék az arra hivatottak az érző, szenvedő állatok épségéi, azoknak épségét, akiket ama Assisi testvéreinek nevezett. Ma sa nos Nyíregyházán nagyon sok panasz hangzik fel az állatok kinozása miatt. Ütik. verik, éheztetik a jószágokat, de legszembetűnőbb az állatkínzás a piacról hazatérő vásárlókról, akik a kacsát, libát, csibét az állat lábánál fogva lógatva, sőt néha lóbálgatva viszik haza a piacról, nem gondolva, milyen rettenetes szenvedést okoznak ezzel szegény páriáknak. Tegnap egy nyi. egyházi ur megszólította azt a hölgyet, aki egy pár csibét hintázgatva vitt. Még alig ocsúdott fel a hölgy meglepődő ttségéből, amikor az állat iránt részvétet érző ur kivette ke ébőf a csibéket és elhelyezte kosarában. Mert szépen elfértek a kosárban a csibécskék, hálásan pislogva a kegyes úrra, aki ilyen aktiven szolgálja az állatvédelem ügyét. Hölgyünk erősen elpirulva sietett haza. ! (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A sóstói állomástól a gondozott Í utakon haladva, meglepődve állunk meg a volt Szeréna lak előtt. Alig négy hét alatt egy uj intézmény 1 varázsolt ide a városi tanács elhatározása, dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos polgármesternek messzeföldön ismert, országszerte elismeréssel, dicsérettel emlegetett alkotni tudása, építő energiája. A Szeréna-lakot, amelyet a város tudvalevőleg a Leány egylettől vett át, modern gyermekotthonná alakították rövid néhány hét alatt át. A Szeréna lakot renoválták, a hozzátartozó területet bekeri ették, terraszokat létesítettek költséget,, fáradságot nem kimélő íz lés tel vezetett munkával. Uj, tornyos, erkélyes épület hirdeti, hogy itt ui intézmény, kényelmes, kellemes gyermekotthon van. Az alsó terraszon van az uj épület, amelynek földszintjén fedett foglalkoztató termek, fürdőkabinok vannak, ahol a gyermekek tuss alá állhatnak, az emeleten is a gyermekek üdülésére alkalmas helyiségek épültek. — Praktikus, csinos épület. Körötte játszótér, homok, hinta, mászórúd és minden, ami kedves, edző, szórakoztató az ott üdülő gyermekeknek. A városnál szeptember 7-én lesznek a választások. Kiket jelölnek az orvosi állásra? (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy a városnál megüresedett és a sátusrendelet értelmében újonnan szervezett állásokat rövidesen betöltik. Értesülésünk szerint Mikecz István alispán ma tűzte ki a választások napját. Az állásokra szeptemM \ I IIMIIII ber 3-ig lehet pályázni, mig a választások szeptember 7-én lesznek. Valószínű, hogy a betöltend őállások közül különösen az orvosi állásért 'folyik erős küzdelem. Az elsősorban jelöltek között Hartos János dr. és Fábry Gábor dr. nevét emlegetik. Burger István nevét örökíti meg az uj otthon, annak a földbirtokosnak a nevét, aki halálás ágyon a gyermekek, szegények, elhagyottak könnyeit letörlő jósággal hagyta óriási vagyonát jótékonycélra. A Burger Alapítvány jövedelméből építették az uj otthont, ahol boldog üdülésre vonulnak a szegény, gyenge testalkatú nyíregyházi gyermekek. Előbb lányok, most fiuk üdültek a telepen/ — Wagner Irénke óvónő, a gyermekek forrón szeretett Irénke nénije és Wagner Andrásné gondozzák programmszerüen a gyermekeket, akik pompás ellátást, szórakozást kapnak. Az otthonban üdülő gyermekek csak arra kérik a felügyelő nőt, hogy «ne adjanak annyit enni a gyermekeknek®. Más bai nincs. Hiznak, gyarapodnak, játszanak, kacagnak" a boldog gyermekek, akikre Irénke néni féltő gonddal őrködik egész nap. Az uj gyermekotthont megtekintette Bálás Károly Máv. üzletvezető, aki kijelentette, hogy ilyen modern és szép gyermekotthon ma nincs a vidéken. Értesülésünk szerint a város az Otthont avató ünnepségre meghívja a népjóléti minisztert is. ; I i ! i —• « : < l Egy dohánykertészt a taliga rndja a kerítéshez szegezett. (A «N>irvidék» íuió-i ójától.) Nyírturán borzalmas szerencsétlenség áldozata lett Radócz István dohánykertész. Zoltán-féle uradalom dohányföldjéről dohányleveleket szállított, a községben lévő pajtába. Amint a dohánnyal megrakott talyiga az országúton haladt, az úthenger mozdonyával találkozott, amelynek pöfögésétől a taliga elé fogott csikó annyira megijedt, hogy vad futásnak eredt és elragadta a taligát. Radócz István kibukott a talyigából, egy kerítésnek esett ugy, hogy a taliga rúdja valósággal a deszkákhoz szegezte. A dohánykertész külső sérülést nem szenvedett, de belső sérülései olyan súlyosak, hogy eszméletét vesztette és be kellett szállítani a nyíregyházi Erzsébet kórházba. (*) őszi és t.li diva.lap-ujdonsá. gok nagy választékban kaphatók az Ujságboltban. mfezánnak — persze a pogácsára gondolva. — Igen. És hatalmas! — bólongatott házigazdám. — És micsoda porlósü — nvultam a tálha egy ujabb porcioért. Parmezán kaján pofával szemlélte étvágyamat. — Aztán akarnál-e örömet szerezni jó nagyapádnak? — Hogy akarnék-e? Sohasem ettem kitűnőbb falatot, mint itt ez a d/óval töltött édes-paprika! — ettem tovább. — Mindig mondtam én, hogy derék legény vagy, öcskös! (Azt ! ördögöt! Amikor csak telette, befeketített a nagyapám előtt). — Minden ember áldhatná az Istent, ha ilyen hü unokát adna neki! — hízelgett Parmezán tovább. — Voltaképen még te «£m tudod, fráter, hogy mekkora jóság lakozik benned! Csakugyan nem tudtam. Epén akkor vettem ki a huszonötödik porciót és rövik jubileumi szilenciumot tartva, csodálkozva meredtem az olasz szemébe: — Honnan tetszik tudni, Parmezán bácsi? Parmezán hunyorgat. Aztán egy kicsit előredűlt és azt motyogta: — De mit ér ez a nagy jóság, ha bátorság, az fölötte kevés van? Először elsápadtam. Azután elpirultam. Elsápadtam a gya'ázó szó miatt, és elpirultam, mert eszembe jutott, hogy ha én ezt az embert visszasértem, soha többé nem esaem ilyen pogá.s... akarom mondani, nem Iá:om Türr Istvánt. Mit szólna, ehhez a két kicsi, ha én egy-két avas (!) pogácsa miatt ilyeneket eltűrnék. Felugro tam. — De ez már nem igaz!! — Na, jna! Nem hiszem én, hogy hozzá mernél nyúlni a citromsárga krizantémokhoz! — Hát már hogyne mernék! Ilyet nek-m ne mondjon senki, mert én azt el nem tiiröm még... Türr Istvántól sem! —buzdultamParmezán felállt és megölelt. — Hála Istennek, hogy nem csalódtam benned. Bátor is vagy, nagyapádnak is hü gyerme e va:y: ez aztán beszéd! Hanem van még egy nagy tulajdonság, ami nélkül azt el nem végezheted, amit rád bizok. Ez a titoktartás. Ha nem szólsz semmit, ugy megy minden, mint Lódánba a ménkű. Nem szóltam közbe. Csak hagy beszéljen. — Arról van szó, fráter, hogy mához egy hétre, pont a nagyapád születése napján hajnalban erős' fagy lesz, de azt ő nem tudja. Ez a fagy a virágokat tönkre teszi. Azazhogy csak tenné, ha itt nem volna az ő hü és igaz barátja, Parmezán. Mert én fogom ezt megakadályozni, én. Érted? De ő ne is tudjon róla, csak mikor már meg lesznek mentve az isteni virágok. Tudod, én nagyon szeretem a meglepetéseket. (Na, persze!) — Az én tervem az, hogy az előtte való éjszakán eljössz hozzám és a tőlem kapott szemel meglocsolod a virágok tövét. Azzal lefeküdsz és jól betakarózol, hogy meg ne fázzál. Jó? Rendben van? — Rendben, rendben. Augusztus 24-én reggel félhatkor, mikor a nap lángarany szekéren elindult onnan kelet felől, nagyapám hálátadó szívvel lépett •ki a kertbe. Csodás volt az a reggel. Millió meg millió virág ii'atozott: imádkozott. A rózsák kecsesen lóbálták magukat, a szegfűk kíváncsian meredtek az ég felé, s a krizantémok... — ...jaj! a krizantémok!... a csodaszép citromsárga krizantémok összezsugorodva, meghalva csüngtek a fonnyadt száron. Megölte őket Parmezán fagy eilem mesterkedése. Azt hiszem, sósav lehetett. ; / Csak nézeit-nézett a halott virágokra az én galambszivii nagyapám és szép csöndesen végigvágódott a gyepen. Azt hittem — meghal. Két napig nem volt eszméletén, folyton félrebeszélt. Harmadnap odamerészkediftm a betegágyhoz. Rámnézett az öreg nagyon szomorúan: — Parmezán...? És én csak a fejemmel mertem az igent rábólintani. De negyednapra Parmezán (ak nek igazi nevét máskor mondom meg) két tő csodaszépsegii ci romsárga krizantémot kapott ajándékba. Az utolsókat, amic éleiben maradtak. Odaadta az utolsót, mert min 1 ő mondta: — Hagyjuk meg az irigye et az ő irigységükben, öi.et illeti az 1 irigység citromsárga virága. SCHMIDTH tUER keserűvíz reggeli előtt fél pohárral langyosan litisxnalva megtisztítja a szervezetet a belekben képződő egésesígteten anyagoktól, élénkíti a mirigyek működését, felfrissíti a vérkeringést, megelőzi az érelraesresedé* és az öregségi elváltozások kifejlődését. Kapható kis és aagy üregben. Szétküldés! hely: Igmándl keserűvíz forrárrállalat Kom&rom. Árjegyzék ismételadóknak klvánatra.bérmentve.