Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-19 / 187. szám

1927. augusztus 19 JSfYÍRYIDÉKL 7 Dunának visszhangja költésze­tünkben, eléggé kifejezésre jutta­tón, nincs a magyar pikturában sem. — Szinte felfoghatatlan és mégis nagyon jellemző, hogy ez a két testvérfajta, a finn és az észt kö­zött milyen távolságok vannak­Kultúrában, rendezettségben, hala­dásban, becsületességben, morál­ban, mindenben. Az eszt egy bal­kán nép, a finn a nyugateurópai­ság teljessége, de ideálisan,. — Büszkék lehetünk a finn ro­konságra s bizony sajnálatos,— hogy intézményesen semmi isem történik ennek a kapcsolatnak ki­építésére. Pedig Finnországba^ rendkívüli az érdeklődés a magyar ság iránt. Sokszor előfordult ve­lünk, hogy faluba kerülve, beke­rültünk egy családhoz s azok meg­kértek arra, hogy beszéljünk egy­más között magyarul, hogy hall­hassák a magyar -nyelvet. — Valami nagy hasonlatosságot azonban nehéz felfedezni. A leg­fontosabb, hogy a hangsúly a finn nyelvnél is az első szótagon van s azért akad néhány szó, mely kö­zös gyökerűnek latszik. Például : «eleven» finnül «elöván» t vagy «hal» finnül «kal», «viz»: «vezi», «uszik»: «juszik» s még mások is vannak. — Érdekes, hogy az intelligens finnek sem igen beszélnek idegen nyugati nyelvet. Ez óriási nehéz­segeket okozott nekünk, mert alig tudtuk megértetni magunkat. — Valóban a finnországi emlé­keink a legszebb emlékeink. De vannak nagyon csunyá emlékeink is. Eltekintve a Németországban töltött rettenetes hónapoktól, ami­dőn semmi támogatást nem élvez­tünk s gyalog kellett megtennünk •az egész utat Berlintől Drezdáig egy száraz veknivel a hónunk alatt, de a Csehszlovák emlékeinkről sem szívesen beszélünk. — Ilyen az életünk nekünk. De mégis szép ez az élet, mert utána következő életünk rövid lesz azok­nak a szép élményeknek a meg­emésztésére, amin keresztüllmen­tün/k s amiken még keresztül fo­gunk menni. v — Most Nyíregyházáról Miskol­con át Budapestre megyünk, hogy az afrikai és ázsiai útleveleinket elintézhessük 'és tovább folytassuk utunkat. LEVENTEÜGY. Szabo'.csvármegye nyíregyházi le­vente lövészcsapata részére a vár­megyei lóverseny folyó évi augusz­tus hó 21-én, (vasárnap) fog meg­tartatni. Felhivatnak a lóversenyre kije­lölt levente-ifjak, hogy a versenyen való részvétel céljából f^lyó hó 21-én, (vasárnap) reggel 7 óra­kor a katonai lövöldénél, (huszár­laktanyán tul) a legszigorúbb bün­tetés terhe alatt, föltétlenül jelen­jenek meg. A leventék gondviselői pedig felkénetnek, hogy a lóversenyre ki­jelölt fiaikat a legpontosabb meg­jelenésre utasítsák. Augusztus hó 20-án, délután pedig a parancsnokok által kiadott utasítás szerint az eddig használt lőtéren a kijelölt ifjak tréningre megjelenni tartoznak. Levente-sapka viselése kötelzö­Városi testnevelési °v ügyosztály. PC*! ca & k m sütést felelősséggel vállal íCiSS Zoitfifí féregírtó' 3'' Szarvas ucca 48 szám Leveleket: Grfinn. Megmozdult a híd a dalosok alatt. Szegedi tudósítónk a dalosver­seny napok egy izgalmas epizód­járól számol be a következőkben : Hétfőn alkonyatkor, mikor a SzAK ujszegedi sporttelepén a hangverseny befejeződött, a közön­ség csak ugy tódult át a hidon Sze­ged felé. De ugyanakkor elindult a dalosok hatalmas menetoszlopa is a városba. A hidon e mber ember hátán nyüzsgött, de ez még nem okozott bajt, hane m megszólaltak a zenekarok és száz és szaz ütemes lépésétől dübörgött a hid. Elfeled­keztek arról a szabályról, amelyet ka'onai osz;ag soha sem mu'aszfc el, ha hidra lép: Ne tarts lépést! Az ütemes lépések alatt ugyanis a hid vasszerkezete lassan lengésbe jön és az ujabban érkező ütemes lépé­sek ezt a lengést egyre fokozzák, úgyhogy esetleges baleset sincs ki­zárva. Természetesen a hid vasszerke­zetének ilyen nagymérvű lengésének az előidézésére hosszan tartó, vagy hatalmas erejű ütemes ütésekre len­ne szükség. A visszatérő dalosok ha talmas serege és a hidat ellepő kö­zönség olyan lengésbe tudták hozni a hidat a dalosok lépései folytán, hogy szemmel látható volt és any­nyira érezhetővé ,vált, hogy sokan elvesztették egyensúlyukat, sőt szá­mosan saját lábukban akadtak meg. Egyszer csak felhangzott a nyul­szivflek ajkán a rémült kiáltás: Mo­zog a hid! Sokan ijedten menekül­tek s kisebb pánik támadt. Szeren­csére kéznél volt a rendőrség, de a dalosok egy része is észrevette a pánikban rejlő veszélyt és azért rög 1­tön beszüntették a zenét. Elhangzott a fioyelmeztetés: Ne tarts lépést ! Majd a rendőrség szabályozta a hidon való átkelést. A közönség és a dalosok ezért lassabban tudtak csak visszatérni a városba. A dalos szövetség közgyű­lésének folytatása, az eredmény ki­hirdetése ezért csak késedelmesen vette kezdetét. A hid lengésének hire hamar el­terjedt és egész este szóbeszéd tár­gya volt. A jól informáltak a hid elhanyagoltságában vél lék megtalál­ni ennek a pánikkeltő, de alapjában természetes jelenségnek okát. Szak­értők szerint azonban semmiféle ve­szély nem fenyegetett. F modern, uj tipusu, kifogás­talan üzemképes állapotban olcsón eladó! Marton és Társa B. T. Nyíregyháza. 4727-2 Jósa András- és Arany János­utca sarkon üzlet azonnal kiadó. Alkalmas suszter- vagy szabónak. 7776-3 Biztositásban jártas, jó összekötte­tésekkel rendelkező aquisiteurök kerestetnek. Cim: Péchy Sándor, Zrinyi Ilona ucca 6. szám. 7779 A yoghurtról. Bizonyára minden házjkisasz­szony tudja, hogy az édes tejnek aludtejjé való átalakításához ínem kell egyéb, mint a tejesüveget pár órára jó meleg, vagy legalábbis langyos helyre állítani. Ez alatt az idő alatt a tej a beléhullott apró erjesztőgombák hatása alatt meg­erjed, aludttejjé lesz, ami azután megfelelően lehűtve, sok ember­nek kedvenc nyári tápláléka, hű­sítője, frissítője. A frissen fogyasz­tott és egyébként is tisztántartott aludttej ellen egészségi szempont­ból sem lehet kifogást emelni, mert az erjedési folyamat a tej táplálóértékéből mit sem von le és csak abban az esetben rejthet magában az eludttej némi vesze­delmet, ha a tisztasági követel­ményeknek nem felel meg. Termé­szetes azonban, hogy a tökéletes tisztaságot nem lehet ott biztosi­tanunk, ahol arra vagyunk utal­va, hogy a levegőből lehullott er­jesztőgombák változtassák aludt­tejjé az édes tejet, hiszen a gom­bácskák mellett egyéb, nem kívá­natos szennyeződés is bőven éri a tejet. Ezért, de más oldalról azért is, hogy az erjedés tiszta­ságát biztosítsák, megpróbálkoz­tak az erjesztő anyagoknak tiszta utón való előállításával. Tapasz­talatból tudhatjuk ugyanis, hogy az aludttej néha, különösen hosz­szabb állás után, elveszíti kellemes, enyhén savanyu izét és keserű, kel­lemetlen fanyar izüvé válik. Ez arra mutat, hogy az erjedés nem ment végbe tisztán, azaz, hogy a megkívánt savanyu erjedés mellett még másfajta erjedéses folyamat is érte a tejet, ami izét és tápláló­értékét egyaránt rontja. Hogy ezt elkerülhessük, a tiszta erjesztőket kell használnunk. Ha fezeket a gom bákat, melyek egymás mellett hat­va, a tejnek közönséges erjedését okozzák, egymástól elkülönített, tiszta 'enyészetben alkalmazzuk, ak­kor különféle aludttejeket kapha­tunk, aszerint, hogy az egyes er­iesztők savképző hatása milyen módon és milyen mértékben nyil­vánul. Ma már többfajta ilyen tiszta erjesztő van forgalomban és a közönséges aludttej mellett szá­mos másfajta erjesztett tejet ké­szíthetünk velük. Ezeknek legismer­tebbje a yoghurt. Ize hasonló a közönséges aludttejéhez, de eny­hébben savanyu, ami pedig a leg­fontosabb, az erjesztéskor a savó nem válik benne ugy külön, mint az aludttejben és igy nem áll any­nyira össze, inkább tejfelszerü, sürü folyadék csak. Az eredeti ha­zája Bulgária, ott igen régóta is­meri a ;nép is és gondosan őrzött oltóanyaggal késziti a legkisebb parasztember is. (Még azt az er­jeszt őgombát is, melynek segítsé­gével itthon előállítják, bacilius bulgaricusnak hívják). Ma már ná­lunk is igen könnyű hozzájutni ehez a yoghurt-erjesztőhöz és ebből következik, hogy otthon is igen egyszerű módon készíthetjük az aludttej félét. A készítésnél igen fontos az, hogy a tejet elő­ször felforaljuk! Ez éppen a leg­nagyobb különbség az aludttej és a yoghurt között. A felforralt tejet azután lehűtjük ismét és apró kis üvegekbe, felliteres, háromdecis üvegekbe töltjük. Most hozzákever­ünk a kis üvegecske tartalmát, ami­ben az oltóanyagot, megfelelő hasz nálati utasítással forgalomba hoz­zák. (Budapesten az Állatorvosi Főiskola tej laboratóriumában igen olcsón beszerezhető ez a készít­mény.) Négy-öt órai állás után teljesen megalvadt és készen van a yoghurt, ami azután lehűtve, el­sőrendű frissítő és tápláló ételnek mondható. A továbbiakban azután már nincs többé szükségünk sem­miféle erjesztőszerre, mert az egy­szer elkészített yoghurtból elég, ha egy kis kávéskanállal elteszünk másnapra és azzal oltjuk be a friss tejet. Ilyen módon egész nyá­ron át magunk készíthetjük a leg­tisztább és igazán egészséges aludt­tejet. Nagyon kívánatos volna, ha iez a készítési mód minálunk is el­terjedne, mert ha nem is igaz az az állítás, hogy Bulgáriában azért van a legtöbb százéven felüli élet­korú ember egész Európában, mert a legtöbb aludttejet és yoghurtot ott fogyaszt/ák, annyi kétségtelen, hogy a tejnek egszséges félhasz­nálásában nagy változatosságot je­lentene a közönséges életben is a jóizü és igazán egészséges yoghurt­nak bővebb fogyasztása. Madjide Mnsíafa szul­tána hercegnő levele a nyíregyháziakhoz. A várva-várt szépséges Madjide Mustafa hercegnőtől ma nagy szo­morúságot árasztó levelet hozott a pósta. A levél a nyíregyháziakhoz szól és — egy szanatóriumból ér­kezett. A bájos török hercegnő, akit olyan álmodozó várakozás elő­zött meg Nyíregyházán, nagy be­teg és súlyos operáció előtt áll. — Majd, ha Allah segítségével meg­gyógyulok — irja a török hercegnő, felkeresem az önök városát, most nem tehetem — ne haragudjanak imádkozzanak értem — ezt írja Madjide Mustafa és így- bármily fájdalmas, egyelőre le kell monda­nunk arról, hogy láthassuk a Vá­rosi Színházban, ahol a hirdetett előadás elmarad. (*) őszi és téli divatlap-Újdonsá­gok nagy választékban kaphatók az Újságból tban. jiilllUHIIIIlUMUIIIlHIUUlllHlllMRIlflHIIinflWKik. Kátrány, karbolineum, kreolin legolcsóbban BrüllnóI, Telefon: 143. 3082 ^IIIBIItlIHHIHIIiliBHiHHIIIIHlUIIIiaiimiHIIlllUII^ Ha Budapestre jön, látogassa meg Fischer Jenő és Társa selyemkűIöRlegssségek üzletét Budapest IV., Petőfi Sándor utca 6. szám (a Belvárosi Sziebáz épületében), ahol legolcsóbban vásárol Grépe de Chinéket, Georgettokat és mindenféle divatselymet. 4611-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom