Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-17 / 185. szám

lín'17. augusztus 17. 5 w. Földes Drogéria: Főposta melletti sarok. — Nem magának, de m?ga alatt vágja a fát, ha ne

m a világhírű speciálisan fatüzelésü, légfütéses, folytonégő Zephir kályhát használnálja, amely 10 kgr. fával egész napon keresztül kellemesen átfüt egy inormál nagyságú szobát. 10 évi tartóssági garancia és fele fa megtakarítás bármely folytonégő kályhával szemben. A legalacsonyabb kémény mellett is kiválóan működik. Árjegyzéket készséggel küld: Héber Sándor, kályha és iüzhelygyáros Budapest, Vilmos császár-ut 39. — Az Unghv&ry László faiskola szőlő- [és borgazdasági r.-t. Cegléd, (most bocsájtotta ki a minden gazda f, kertmüvelő által nagyon jól (ismert nagy képes árjegyzékét. Az(izléses és kiválóan összeállított katalógus 'tartalmazza a faiskolai növények, (konyhakerti és virágmagvak, ikertészeti szerszámok legteljesebb -és szakszerűen tájékoztató (árjegyzékét. Az árjegyzéket kibocsátó <éget érdekelné az is, hogy az árjegyzéket kérő olvasóink ,vidékén milyenek a talaj- és éghajlati .viszonyok, hogyan fejlődnek,ott az egyes gyümölcsfajok és,hogy vannak-e a környéken nagyobb ,gyümölcsösök. Ezt az árjegyzéket mindenki, aki lapunkra hivatkozva kéri azt a cégtől, ingyen és bérmentve kapja meg. Minden olvasónknak, aki ilyen természetű kérdésben érdekelve van, szívesen ajánljuk a fenti céget. Az Ungváry László r.-t. Cegléd budapesti irodája, IV., Váci-utca 29— 33- készségesen áll mindenkinek rendelkezésére. Telefonszáma: Teréz 118—48. A csodászépen kiállított árjegyzék a Pallas nyomdai •müintézetből került ki. Úti levelek. Nyíregyháza—Uszád I. Itt jártak, itt tettek tanulságot a nyirségi agrár-kultura fejlettségéről a kalocsai gazdák. Főszolgabíró, szolgabíró, jegyzők vezették a Duna menti járás magyar német ajkú kisgazdáit és ezzel itt, Szabolcsban tanulni valót adtak nékünk is. A jövő utja, a fejlődés utja, a boldogabb jövő arcának megvillanása, hogy a közigazgatás emberei ódaállottak a rögöt biró, földemberek élére

: jertek tanulni, jertek utánunk mi tanítani viszünk titeket, mert mi tudjuk, hojgjy a ti több tudástok a mi jobb életűnk, a mi javaink növekedése, gyermekeink igazabb emberi élete, jöttek a kalocsaiak, nem tudom, mélyere néztek-e sokan annak, mi a jelentősége, hogy itt jártak. Lovas Kovács András, a gazdák vezére, kifejezésre juttatta, hogy ő látja, mit jelent nemzeti szempontból, a nemzeti energia fokozása szempontjából Dr. Markó jenő főszolgabíró megjelenése kisgazdáink élén. A tanult ember sima kezének a munkás tenyérrel való testvéri összekapcsolásából váltódik ki a hatalmas energia, amely felveti újra a magyar trikolort a Kárpátok bércére. Azon a földön, ahol ennek a tanulságnak reményt tápláló búzája terem, a kalocsai járás községeiben jártunk néhányan, nyíregyháziak látni vágyó szemmel, hallgatódzó lélekkel, élményt szomjazón, színeket, vonalakat, táj- és emberarculatokat figyelőn. A Tisza mentéről indultunk a Duna partjára, Kalocsa mellett, Úszódon szemeltük ki helyzetük, körülményeik miatt ki sem mozdulhatnak, akiket sorsuk vissz, nem elhatározásuk^ sokan Erdélyt sem ismerik, a Felvidéket, a táiszépségekben dus, gyönyörűségeket teli kézzel hintő tündéri vidékeket sem. A kis nyiregyházi társaság nem ment jcúlföldre, a Balaton mellé sem. Egy kis Duna menti falu kikötőjében nézte a suhanó fehér hajókat, ezüstös sirályokat, a paprika, a majoránna termő kalocsai járásban, azok között a lelkes, müveit elméjű és szivü gazdák között, akik nem régen itt jártak. Ezekben a levelekben számolnak be impreszszióikról, emlékképeikről, amelyekben drága magyar földünk, drága testvéreink arca tükröződik. r Miért fim! el a szabolcsi burgonya a pesti piacról? Szabolcsban Kincsesek kartellben a bnrgonyakereskedők. azt a pontot, ahonnan tanulmányutakra járhatunk. Milyen idegenül is hangzik a fülnek ebben a sok mindent elmulasztó országban: tanulmányútra indulni nem a külföldre, nem Német, Olasz vagy Francia országba, hanem ennek a vérző, csonka hazának vármegyéibe. Keveset hallottunk ilyesmit; Erre a nyárra, azt a pénzt, amelyet utazásra szoktam fordítani, nem viszem a külföldre. M^ek, bejárom a Dunántult, Székesfehérvár, Pécs, Győr városokat, va°y: elmegyek Mohácsra a Csele patakhoz, elmegyek Kiskőrösre, Petőfi szülőházához. A német ember ismeri hazája földjének minden darabját, a magyar emberek közül (nem azokra gondolok, akik anyagi Nyíregyháza. {A Nyirvidék tudósítójától.) Dréhr Imre államtitkár, Szabolcsba készül, hogy személyesen ellenőrizze és ha teli meg is rendszabályozza a burgonyakartellt, mert Pesten az a felfogás alakult ki, hogy több napon át nem volt szabolcsi burgonya a pi

acon. Tudósítónk Nyíregyházán a vármegye legnagyobb burgonyakereskedőjénél, a Burgonyatermelők Szö vetkezete nyíregyházi kirendeltségénél érdeklődve a következőket állapította meg: A pesti piacról néhány napra valóban eltűnt a szabolcsi burgonya, mert sem a szabolcsi kereskedők, sem pedig a Szabolcsban tartózkodó pesti burgonyások nem voltak képesek szállítani. Ennek elsősorban az időjárás abnormitása volt az oka. Szabolcsban három héten át 25—30 fokos hőség voltA talaj olyan száraz volt ezekben a napokban, hogy a kapavágással megtört talajban minden vágás megsértette a burgonyát. Amikor ebben az időben F%stre érkeztek a burgonyaszállitó vagonok, a sértett burgonya megrohadt és használhatatlanná lett. A napokban egész Szabolcsot gazdag eső öntözte meg. Most meg az volt a baj, hogy a sáros burgonyát ismét nem vagonirozhatták a kereskedők. Várniok kellett, mig egy kissé szárazabb az •időjárás. A szabolcsi kereskedők nincsenek kartellben. Mindegyik kereskedő ugy dolgozik függetlenül, ahogy tud. Az, hogy a kereskedők magasabb ár érdekében visszatartják a burgonyát, képtelenség. A korai burgonyát, amelyet most Pestre szállítanak, nem lehet raktározni, mint a rizsét. A burgonyát, amint a termelőktől beérkezik, azonnal vagonba rakják és szállítani kell. Ami a pesti árakat illeti, az a helyzet, hogy amikor ott az árak 11 fillérre estek, a termelők beszüntették a szedést és hagyták a burgonyát, hadd fejlődjék tovább. A termelő meg kell, hogy találja a minimális termelési hasznot, különben nem ad korai szállításra, a burgonyát a földben hagyja. Az a burgonyaféle egyébként, amelyet Pest vásárol, a korai Rózsa, Ella, nem terem nagyon sok Szabolcsban. Ezekkel a burgonyafélékkel a nagyobb uradalmak nem foglalkoznak, inkább tömegélelmezési burgonyát termesztenek. A most Pestre kerülő burgonya leginkább kisebb termelőktől való, akik a burgonyatáblák helyére ősszel búzát fognak vetni és igyekeznek a burgonyát kiszedni, hogy az őszi vetés alá mihamarabb előkészítsék a talajt. A szabolcsi burgonya szállítása most, hogy az időjárás kedvezőbb, megindult és ma indult el Kecskemétről hét vagon Pestre. Nincs hát semmi baj, lesz szabolcsi burgonya, kartellektől pedig, amelyek nincsenek, ne féljen a pesti piac. A Dessewffy-Mtbizományi uradalom hegyaljai pincészete ismét megkezdte működését. Látogatás a tokaji és mádi borpincékben. — Séta a kialndt tokaji vulkán szerpentiontjain, a világ legjobb borát termő szőlőtőkék között. — Cseppfolyós aranyló kincsek a föld alatt. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Az autó kilencvenes tempóban suhan végig a tokaji országút sima testén s néhány perc alatt Qörögszálásra érkezünk, a Dessewffy hitbizományi uradalom középpontjába, ahol az uradalom gazdasági és kereskedelmi ügyeit intéző «Nyirség» mezőgazdasági és ipari részvénytársaság székel. Innen Witz Gyula uradalmi felügyelő és Szabó Gusztáv gazdasági titkár társaságában megyünk Tokajba, majd onnan Mádra. A községben hihetetlenül rosszuton, óriási piszokban evickél az autó föl a dombra, ahol az 1653-ban épült katholikus templom mögött, egymás mellé sorakozva állnak a különböző borpincék vasrácsos kapui, amelyek közül egyiknek a bejárata fölé ez a három betű van kőbe vésve: G D K 1854. Gróf Dessewffy Kálmán nevének kezdőbetűi ezek, azé a grófé, aki megalapította a hitbizományt. M

ellette hasonló vasrácsos kapu van, másik bejárata a különben egységesé hatalmas, kilenc mellékággal biró pincének, amelyben serény munka folyik. A hitbizományt bérlő «Nyirség» r- t. ugyanis újból megkezdte a forradalmi zavaros idők miatt megakadt pincészet kultiválását. Talán mondanunk sem kell, hogy milyen óriási jelentősége van ennek a különböző hamisítások folytán megtépázott tekintélyű tokaji bor régi jó hírnevének viszszaálÜtása szempontjából. Az egész világon tokaji néven forgalomban lévő borok közül 95 százalék egészen biztosan hamisítvány. Minden erőnkkel védeni kellene ezt az istenadta csodálatos kincset, amely nemcsak valutáris előnyt jelent a magyar gazdasági, életre, hanem nemzeti szempontból is propagativ jelentőségű, mert a tokaji bor a világ legjobb bora. A mádi kilencágú borpince zegzugos, misztikus sötétségében, halvány gyertyafény mellett kóstoljuk meg a két, három és négyputtonos asszu borokat. Olyan mindegyik, mint a folyékony arany s emellett mézédes, a maga természetességében, amelyben nincs egy makula idegen anyag sem. Isteni ital, klirályok asztalának büszkesége kellene, hogy legyen s mi egyszerű földi halandók, egymás után kóstoljuk a pompásnál pompásabb nektárt, a csodálkozás és meglepelés hangos nyilvánításával. Az asszu borok mellett a világhírű szomorodni borokra kerül a sor, majd a buja illatú barna ürmösre, amelynek olyan az ize, mint egy lángoló szerelmü érett aszszony csókja. Azonban csak módjával. Mert amilyen szívesen itatja magát ez az isteni ital, épen ugy megboszulhaíia magát a barátságával visszaélővel szemben. Gyerünk tehát a világosságra! A suhanó autó kiszellőzi fejünkből a csodálatos mámort. Hipphopp, megint Tokajban vagyunk. Felsétálunk a kialudt vulkán oldalán, az üdén zöldelő, gyönyörűen ápolt szőlőtőkék között vágott szerpentin uton. A táj elragadó. A Tisza-hidak, az országút keskeny szalagja, az újonnan épült tokaji strand, mint apró játékszerek tréfálkoznak velünk. Lenn, a szőlőkezelő lakásának hűs udvarán nagyszerű uzsonna vár, gyöngyöző szomorodni borral. Egy pillanatra megtekintjük a veszedelmesen hűvös tokaji pincét is, amelynek bejárata fölött ott díszlik a Dessewffy-család cimere. Nagyban folyik a világ legjobb borainak palackozása, hogy szinte hihetetlenül olcsó áron tegye hozzáférhevővé ennek a nemes italnak az élvezetét úgyszólván mindenki számára. A «Nyirség» pincészete a legmodernebb gépekkel és egyéb eszkör zökkel van felszerelve. A Dessewffy hitbizomány címkéje pedig csalhatatlan biztosíték arra, hogy a bor abban a hamisítatlan valóságábap fog a fogyasztóhoz kerülni, ahogyan az a természet dúsan teritett asztalára került. Lassan bealkonyult, s a reflektorral megvilágított országúton titokzatos sebességgel berregünk hazafelé... Földes Drogéria: Főposta melletti sarok. A szépséges ladjide Mustafa személyes fellépése Napkelet asszonya c. fényes sikerű filmszkeccs címszerepében a Városi Színház Mozgóban augusztus t9., 20. és 21., pénteken, szombaton és vasárnap.