Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 146-172. szám)
1927-07-02 / 147. szám
J/YÍÍIYIDÉK. 1927 iulius 2 A Népszövetség. Ir'a : Pillér József. A magyar—román birtokperből kifolyólag nagyon idő- és alkalomszerű lesz érdemben vizsgálat tárgyává tenni, ezt, a világ legfőbb hatalmának nevezett alakulatot, hogy tulajdonképpen miféle szervezet az, amely az összes nemzeti államok feje felett a .Damoklészkardját suhogtatja. Minden alakulat életrevalósága, tendenciája, annak iránya s működése eredményéből Ítélhető meg. Ha magyar nemzeti vonatkozásból szemléljük ez alakulatot, megdob' benéssel állapithatjuk meg, hogy eddigi döntései mindig a magyar nemzet kárára és veszélyére történt, ami azt igazolja, hogy a magyar nemzettel szemben a legnagyobb mérvű rosszindulatú tendenciák vezetik. Részletekbe bocsátkozva megállapíthatók ugyanis a következő tények: " 1. Ellenünk döntött azzal, lvogy a békediktátumban előirt és kötelezővé tett népszavazást az elszakított területeken végre nem hajtotta. 2. Ellenünk döntött akkor, amikor népszavazás előtt a határköveket lerakni engedte, azokat mai napig megtűrte és ki nem hányatta. 3. Ellenünk döntött akkor, amikor a megszállott területekről a tisztviselőket kiüldözni engedte. 4. Ellenünk döntött akkor, amikor a békediktátumban előirt terheknek, igv a kiüldözött tisztviselők nyugdijának elvállalására, illetve viselésére a megszálló hatalmakat el nem kötelezte. 5. Ellenünk döntött akkor, amikor a szanálást azon alapelvhez kötötte, hogy a «magyar középosztálynak el' kell pusztulnia». — Itt nyilvánul meg legerősebben azon gonosz tendencia, hogy a Népszövetség nem a nemzét megerősödését, de legyengitését, elpuszttiását célozza. 6. Ellenünk döntött és a magvar nemzeti önérzet és szuverenitása ellen vétett akkor, amikor "a nemzetet gyámság alá helyezte-, idegen diktátort rendelt feléje Scmiedt jeremiás személyében, akit különben személvében tisztelünk. 7. Ellenünk döntött s a mindenéből kifosztott nemzet kiélését célozza akkor, amikor az ellenőrző bizottságok egész raját zúdította reánk több milliárdra menő terhére a saját megélhetésével vivódónemzetnek. 8. Ellenünk döntött akkor, amikor a történelmi műemlékeket a megszállott területeken barbár módon lerombolni engedte. 9. Ellenünk s tőlünk elszakított . testvéreink ellen döntött akkor, • amikor a békediktátum ellenére a magvarok földjét, iskoláját, nagy alapítványait, templomát, nyelvét elrabolni engedte. 10. Ellenünk s a megszállott területen sínylődő testvéreink ellen döntött akkor, amikor a Felvidék gyártelepeit lerombolni engedte s ezáltal munkás testvéreinket kenyér nélkül hagyva, a legnagyobb nyomorúságba' taszította. 11. Ellenünk döntött akkor^imikor a kisebbségek jogos pan^zait, sérelmeit figyelembe nem vette, azokat 'a békediktátumnak megfelelőleg nem orvosolta. 12. Ellenünk döntött most legutóbb, amikor a magyar-román biríokperben a döntése másodszor is elodázta csupán csak azért, mert a békediktátum értelmében a magyaroknak kellett volna igazat szolgáltatnia. Ennvi és még sok más bűnözés után valóban csak nagyon enyhe kifejezéssel élt gróf Bethlen István miniszterelnök, amikor a Népszövetséget farsangi cirkusznak minősítette, mert nevezhette volna más egyébnek is. Különbéi aki a Népszövetség összetételét közelebbről ismeri, megállapíthatja, hogy ott nem any(nyira a nemzeti államok képviselői, hanem a nemzeti lelkektől teljesen idegen elemek dominálnak a nemzetek szinei alatt. Tudni kell még azt, hogy magának a Népszövetségnek egyetlen egy szál katonája sincs. Ereje csak abban a taktikában rejlik, hogy mint a háború alatt: egyik nemzeti államot a másik ellen uszitja; egyik nemzeti állam erejével a másikat igyekszik letörni, megsemmisíteni s a rendezők páholyból nézik, hogyan mészárolja le egyik nemzet a másikat. Most, ugylátszik, Oroszország után Magvárországon a sor; ezért fegyverezték le a magyart s öltöztették talpig fegyverbe a szomszédokat, hogy amaz védekezni se tudjon emezek támadásai ellen, mig aztán ezekre is rákerül majd a sor. Meg kell még emlieni — men nagyon jellemző — a Népszövetségnek azon, legutóbb hozott határozatát, hogy: «ha valamely államot egy másik állam .megtámad, az előbbinek határtalan kölcsönt folyósit.» íme, a világbéke legfőbb őre háborús alappal rendelkezik! Vájjon honnan? Melyik nemzeti állam van ma abban a helyzetben, hogy háborús alapra adakozhat? — Érdemes lesz ezek felett gondolkozni. A julius 3-iki dalosversenyre eddig 12 dalárda nevezett be, több mint 50 taggal. A Nyíregyházára érkező vendégdalárdák névsora. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A Nyíregyházi Tisztviselő Dalkör'július hó 3-i zászlóavatási ünnepélyére és az ezt követő dalosversenyre eddig a következő dalárdák jelentették be részvételüket: 1. Debreceni Iparos Dalegylet 53 taggal. 2. Debreceni Petőfi Dalkör 41 taggal. 3. Debreceni Szent László Dalegylet 29 taggal. 4. Debreceni Szent László Dalegylet vegyes kara 32 taggal, 5. Diósgyőri Polgári Dal- és Olvasókör 41 taggal. 6. Kisvárdai Tisztviselői Dalkör 33 taggal. 7. Kisvárdai róm. kath. egyházi vegyes énekkar 60 taggai. 8. Nagyhalászi ref. egyház énekkara 40 taggal. 9. Szolnoki Iparos .Dalkör 38 taggal. 10. Szolnoki Iparos Dalkör vegyeskara 42 taggal. 11. Szolnoki Máv. Milleniumi Dalkör 45 taggal. 12. Ujfehértói Első Daloskör 36 taggal. A dalárdák julius hó 2-án, szombaton délután érkeznek a 15.59, 19.35, 19.40 és a 20.— órakor érkező vonatokkal. Ünnepélyes fo' gad tatás Kossuth-téren. Este 10 órakor a dalárdák lampionos szerenádot adnak a koszorús lányoknak. Julius hó 3-án, vasárnap reggel 9 órakor a dalárdák ünnepi istentiszteleten vesznek részt az összes templomokban, amely után a zászlószentelési ünnepély következik a Kossuth téren, a már ismertetett programmal. Délután 1 órakor díszebéd a Nagykorona vendéglőben. Egy teríték ára 3.20 P. Délután 3 órakor dalosverseny a Városi Színházban, amelyet versenyen kívül a Nyíregyházi Városi Dalegylet nyit meg : Lányi Ernő: Magyar* nyelv és Farkas NándorRózsa van a keblén cimü kari darabokkal. A dalosverseny színházi helyárai: Páholy 10 P. Üllőhelyek: 1, 1.50 és 2 P. f, jegyek az Ujságbol^ban válthaKi akar állami erdei facsemetét és suMngot venni ? á föidmiveiésügyi minisztérium akciója. A m. kir. föidmiveiésügyi minisztérium a következő hirdetményt bocsátotta ki : Az állami erdei fa csemetekertekből az 1927. év őszén és az 19^8. év tavaszán az állami szűk- I ségleteken felül fennmaradó facsemete- és suháng-feleslegek a következő feltételek mellett fognak* az ezeket igénylő birtokosoknak kiadatni : /. Feltétel. A hatóságilag már APOLLÓ M Ma, pénteken utoljára Kacagó Nyíregyháza! 12 felvonásban. Verhetetlen Dodó I Samu szerencséje - 8 a * ! 1 Szahara! pikton A kis cs"vargó Szombat 2ÜOKO-HUHU Vasárn aP háztúznézők Eljegyzési komédiával egybekötött házassági dráma 7 felvonásban. Várkonyi Mihály, világhírű magyar szinész legjobb amerikai filmje Gi^ánf szerelem (Elnémult húrok.) Egy szép asszony és egy cigányprímás szerelmi regénye 7 fejezetben, Előadasok kezdete; x/t8 és VélO órakor. véglegesen kijelölt mindazon kopár, vízmosásos vagy futóhomokos területekre, amelyekről a kopárjavitási tervek jóvahagyást nyer tek, a szükséges erdei facsemeték olyan feltétel mellett adatnak ki, amint azt a birtokosok részére a jóváhagyott kopárjavi'ási tervek kilátásba helyezték. II. Feltétel. A hatóságilag még ki nem jelölt, de közgazdasági érdekből befásítahdó kopár, vízmosásos és futóhomokos területekrei valamint kisebb birtokosok önkéntes elhatározásából az Alföldön tervbe vett erdőtelepítések céljaira igényelt erdei facsemeték — amennyiben az .illetékes m. 'kir. erdőfelügyelő vagy m. kir. erdőhivatal vezetője igazolja, hogy a csemeték ára folyamodót agyagi erejéhez mérten túlságosan megterhelné — kivételesen és csak teljesen indokolt esetben, a termelési költségek elengedésével szolgáltatnak ki és a csemetekertben csomagolatlanul átvéve, a kiszedési csomagolási és a felvevő vasúti állomásig való fuvarozási költségek megtéri ése ellenében fognak kiadatni. A vasúti szállítási költség mindenkor az érdekelt birtokost terheli. ///. Feliélel. Hatóságilag még ki nem jelölt, de közgazdasági érdekből befásítandó kopár síb. területekre, valamint azon alföldi erdőtelepi .ésekhez és fásításokhoz, amelyeket módosabb birtokosok túlságos anyagi megterhelés nélkül saját költségükön elvégezhetnek, úgyszintén az állami ellátásba vett és állami ellátás alatt nem álló erdőterületek vágásainak és tisztásainak beerdősiíésére és egyéb fásítási célokra szükségelt erdei facsemeték és suhángok az alábbiakban megállapított költségeknek és ezenkívül az esetleg; felmerülő csomagolási és szállítási költségeknek megtérítése ellenében lesznek kiszolgáltatva. A csemeték és suhángok ára és kiszedési költsége a következő: A) Iskolázatlan magágyi csemeték ezer drb.-kint; a zárjelben nem lévő árak az 1 éves csemetékre, a zárjelben lévő árak a 2 éves csemetékre vonatkoznak: 1. Erdei fenyő 4.— P. (6 — P) 2. Fekete fenyő 4.— P (6.— P). 3. Tölgy, cser 7.— P (9.— P, 4. Akác 5.— (7.— P) 5. Gledics, sophonora, maciura 6.— (8.— P) 6. Juhar, kőris, szil 5.50 P (7.50 P) 7. Celtís, olajfűz, koelrutlieria 6.50 (8.50Y 8. Hárs 8.— P. (11.— P) 9. Eperfa, vadalma' vadkörte, vadcsereszmys 7.— (9.— P) 10. Amerikai dió 7.— P (9.— P) 11. Vadgesztenye 5.50 (7.50) 12. Szelid gesztenye 11 — (15.— P) 13. Fűz-, [nyár- és tamariska dugvány sima 3.— (—.—) 14. Fűz-, nyár- és tamariska dugvány gyökeres 6.— (8.— P) 15. Egyéb fafajok 8.— (11.— P.) B) Iskolázatlan 3—4 éves magágyi csemeték : 1. Erdei fenyő ezre 8. - P. 2. Fekete fenyő ezre 8.—• P. C) Iskolázott csemeték ezre : 1. Erdei fenyő 2 éves 7.— P^, 3 éves 9.— P. 2. Fekete fenyő 2 éves 7.— P. 3 éves 9.— P. D) Suháng darabja a 4—14. számuakból : 1. oszt. 0.50; II. oszt. 0.30. A 15. szám alattiból: I. oszt. 1.— P; II. oszt. 0.60. A fenti árakban a csemeték és suhángok kiszedési költsége, mely ezer darabonkén; fenyőcsemeiénéí 1 P 40 f., lombfacsemeténél 2 P, suhángoknál darabonként 8 f. már bennfoglal tátik. Csomagolási fis a felvevő vasúti állomáshoz való fuvarozási költség ezer darab csemete után 1 P, egy csomag suháng után 2 P. A facsemeték és suhángok ki-