Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-12 / 155. szám

JNÍYÍRYIDÉK. Í927. julius 12 Az ifjúság. Irta: I. W. Cappelen. „Tiszteld az öreget, tanítsd az ifjút " Valaha ez volt a bölcs mondás, ma már megfordították igy: »Tiszteld a fiatalokat«. Az öregek egyszerűen kimaradtak a Credóból? Sehogyan sem tudok belenyugodni a szavak ilyetén való fölcserélésébe. A fiatal sohasem lehet olyan tisztes, épen mert fiatal, mint az öreg az agg koráért, nem is kiván az lenni — még csak ez hiányoznék. Képzeljük csak el, hogy valaki fiatalemberek társaságában poharat, ragad, szólásra emelkedik és imigyen kezdi beszédét: »Tiszteletreméltó fiatal hölgyeim és uraim!« Igaz, hogy vannak esetek, amikor a fiatalemberek is megérdemlik a tiszteletünket és ilyenkor azt meg is kell adnunk nekik. De általánosságban a fiatalok tőlünki öregektől csak azt várhatják, hogy figyelemmel legyünk rájuk és becsüljük meg őket, amint azt megérdemlik, még akkor is, ha nem valami világrengető dolog az, amit véghez vittek. Meg kell állapítanom, hogy az én fiatalkoromban édes-keveset törődtek velünk ifjakkal. Lefékeztek bennünket, nem volt szabad előretörnünk. Nem vehettünk részt bármilyen vitában, még akkor sem, ha eszünk érett is lett volna arra. Bizony, sok családban a fiataloknál nem engedték meg, hogy együtt legyenek a felnőttekkel. Ez helytelen dolog volt, de most a mi időnkben fordult a Tcocka: »les extremes ses touchent«. Ma, ahogy én látom, messzire haladt a világ az ellenkező irányban. Hullámzó az élet. Ha ma körülnézünk a különböző családokban, sajnos, azt kell látnunk, hogy a fiataloknak tulkorán jut szó és tisztesség a maguk körében. Minket öregeket pedig korán nyugdíjaznak. Ez azonban, hogy enyhén szóljak, nem szerencsés" állapot. Mert nem szabad figyelmen kívül hagyniok a fiatalóknak a mi sok, drágán szerzett tapasztalatunkat és nem szabad épen olyan hibás módon lekicsinyelniük bennünket, mint azt valaha fiatalkorunkban az öregjeink tették velünk. Együtt kell dolgoznunk, megbecsüléssel és tisztelettel egymás iránt. Ha él még atyád, vagy idősebb barátaid vannak, ne csak' meghallgasd tapasztalt beszédjöket, hanem kérjed is ki tanácsukatAz öregedő ember szívesen beszélAz élet viharai lehiggasztották, türelmessé tették őt. Mindennek előtt pedig ne feledkezzél meg erről a régi mondásról: »Tiszteld és becsüld az öregeket«. Enélkülnem jutsz előre és megakadsz a pályádon. Azonban a fiatalságnak magának kell kiverekednie a sorsát. Vegyünk egy képet a mai korból. Hány fiatal, tehetséges üzletembernek menne jobban a sorsa, ha hallgatna idősebb társaira, akik az elmúlt idők üzleteinek menetét tapasztalták ki. Mert a viszonyok átlag husz évenként változnak, de azért mindig ugyanazokkal a jelenségekkel találkozunk: rózsaszínű, aranyosan csillogó végtelen remények és a végén szürke, fájdalmas csalódás, bátortalanság, talán sötét kétségbeesés. Hát sohasem okulnak az emberek? Nem, amig a fiatalok meg nem szívlelik az öregek tanácsát. Természetes és részben megbocsátható, hogy a fiatalos merészség bátrabb tettekre ragadja az ifjakat,i de azért mégis hallgatniok kellene a tapasztaltabb, idősebb üzletemberekre, hiszen azok bizonyára jó szívvel adtak volna tanácsot, hogy addig menjenek csak, amig jó a játék. Sokan kerestek nagy pénzetet fiatalkorukban, de nern tudták azt megtartani: könynyen szerzett pénz hamar elrepül. Végre is a magunk tapasztalása a legjobb tanítónk. Az én apám sajnos meghalt, mikor én még csak huszonegy éve® voltam és nagyon fájlaltam, hogy még nem voltam elég érett arra, hogy hasznát vegyem az ő tapasztalatainak. Ti azonban akik olyan boldogok vagytok, hogy atyátok még életben van, kérjetek tőle tanácsot, mert meglehet, hogy nem beszélnek addig, amíg nem kérdezitek őket. A fiatalság legyen takarékos mindennel a tehetsegén és munkaerején kivül. Különösen akkor dolgozzék, amikor nehezen sikerül a dolga, vagy ha újra kell kezdenie. Pompás segítség a szabad természetben űzött sport, persze csak akkor, ha nem esünk túlzásba. Kiket avattak vitézzé Szabolcsvármegyébél ebben az évben? (A Nyirvidék tudósítójától.; Ez év junius 26-án volt az évi szokásos vitézi szék avatási ünnepsége a Margitszigeten, amely alkalomból több nyíregyházi és szabolcsmegyei tartalékos tisztet és legénységi állománybeli katonát avattak föl. Ezeknek a névsorát csak most sikerült imegszereznünk s a következőkben adjuk: Vitézzé avatott tisztek: Dr. Thurzó György m. kir. állami rendőrkapitány, volt tart. főhadnagy Nyíregyháza, Bartha Károly v. tart. főhadnagy, gimn. tanár Kisvárda, dr. Szecsy István v. tart. főhadnagy, kir. törvényszéki jegyző, (berendelve a debreceni kir. ítélőtáblához), Szabó Lajos v. tart. hadnagy, tanár, Apagy. Nemes tiamary Lajos v. tart. hadnagy, urad. számtartó, Tiszadob. Hegedűs József v. tart. főhadnagy, pénzügyi fogalmazó, (Celldömölkre helyeztetett át). Bátky József m. kir. csendőrszázados Nyíregyháza. Vitézzé avatott legénységi állománybeliek: Lászlóvári (Sitku) András v. t. szakaszvezető, földműves, Kótaj. Torda (Bunász) Gábor őrvezető, Sényő. Bodnár János törzsőrmester, Tiszalök. Nagy Sándor őrmester Nyíregyháza. Papp jj Ferenc v. t. közvitéz, földműves, Nagykálló. Berbécs András v. t. őrmester, Nyíregyháza (Kossuth L. utca 19.). Fácán' József v. t. szakaszvezető, kőműves, Kisvárda. Varga (Daku) Áron v. t. őrmester, földműves, Tiszabezdéd (Főutca 163.). Vajas András v. t. tizedes, Pátroha. Szabó István v. t. őrvezető, erdőőr Nyíregyháza. Majoros József v. t. tizedes, földműves, Tiszaeszlár. Szabó Péter v. t. tizedes, fogházőr, Nyíregyháza (örökös föld). Hegedűs István v. t. közvitéz, földműves, Apagy. Sebők (Schmied) Károly v. t. szakaszvezető, földműves, Balsa. Kerekes János 12. h. gy. e. törzsőrmester, Nyíregyháza. Csongor (Dzudzsák) András v. t. tizedes, földműves, Nyirbéltek. Csegeí János v. t. tizedes, földműves Szabolcs. Balázs Gusztáv' m. kir. csend őrőrmester, Mátészalka. Töndik György v. t. tizedes, földműves, Sényő. Nyüsti József v .t. tizedes, földműves, Nyíregyháza. (Felsősmia). Imre János v. t. őrvezető, dohánykertész, Ibrány. Kobzos (Frenkó) András v. t. közvitéz, földműves, Napkor. Ojtozi (Puncsák) János v. t. tizedes, Pócspetri. Somogyi István v. t. szakaszvezető, urasági inas, Nyírbogát. á Városi üzemi R.-T. múlt évi gazdálkodása. áz 1926. é?i ÜL iizleiév eredménye. — Az egész vonalon haladás észlelhető. (A Nyirvidék tudósítójától.) Felkerestük a Nyinegyháza-Városi Üzemi R.-t. igazga óságát és érdeklődtünk a városi üzemek mult évi jövedelmezősége felől. A következő felvilágosításokat kaptuk: Hazánk gazdasági viszonyainak a szanálás sikerült befejezése következtében beállott javulása, vállalatlink mult évi munkálkodásán minden vonatkozásban érezhető. Dacára a súlyos pénzügyi helyzetnek, amelyben vállalatunk még mindig sínylődik, haladást állapíthatunk meg, amely haladás nemcsak mérlegünk anyagi eredményében, hanem az üzemek fejlesztésében, azoknak terjeszkedésében és az adminisztráció kiépítésében is HétfŐn OLIVE BOROEN, a fekete amerikai szépséggel Kedden EZÜST LEPKE Egy szép leány karrierje 6 fejezetben. BUCK JONES a cow boy shampionnal: A pokolmező Kalatídok a vadnyugaton 6 felv. Szerdán GEOREE O'BKIEN legújabb attrakciója Csütörtökön Két hős harca egy leányért ü. francia Egy bájos fruska és egy titokzatos férfi szerelmi regénye. Előadások kezdete; V48 és V*10 órakor. mutatkozik. Azon üzemekre vonatkozólag, amelyek eredményét lapunkban még nem ismertettük, a következő adatokat nyertük: Kertgazdaság. Nagyméretű fejlődés mutatkozik a kertészetben, hisz a város közterei évről-évre nagyobb igényeket támasztanak virágkertészetünk iránt és ezeket az igényeket zavartalanul ki tudtunk elégíteni. A kertészet fejlesztésére a mult évben összesen 97.378.182 koronát fordítottunk. Eladásra került 650 darab gyümölcsfa, 1335 darab díszfa, 6340 darab bokor és fenyőA kertgazdaság bruttó bevétele 309 millió, a faiskolái 112 millió volt. Az árukészletek szaporítására, egyszóval a termelésre kereken 300 millió koronát fordítottunk. Tennis üzem. Tekintettel a tennis sport iránt megindult nagy érdeklődésre, a minthogy a meglevő három pálya a város sportkedvelő közönségénlék igényeit semmikép ki nem elégítette, a mult évben három uj pályát építetttünk, azonkívül alapos tatarozást eszközöltünk összesen 83.0^3.250 korona értékben. A tennispályákat a Nyíregyházi Lawn Tennis Clubnak adtuk bérbe. Ezen üzemnél az 1926. évben 18.438.657 korona bruttó nyereséget értünk el. 1925-ben 9.103.133 korona volt a nyers bevétel. Hirdetési vállala . A mult évben 25 drb. fakörüli hirdető oszlopot állítottunk fel és 3 darab uj hirdetőtáblát. Bruttó nyereség: 56.268.070 korona. 1925., évben: 30.519.903 korona. A kályhagyár. mult évi számlája veszteséget mutat fel. Hogy a megnövekedett forgalom dacára a kályhagyár még sem tudott hasznot produkálni, indokolható azzal, hogy a mult évben ujabb tipusu kályhaformák készítésével voltunk elfoglalva, amely költségeket az üzem terhére elszámoltuk, természetes azonban, hogy egy év alatt ezen kiadásokat kalkulációba venni nem tudtuk. Minthogy a kályhagyár termékei iránt az érdeklődés mindinkább fokozódik, száihithatunk arra, hogy a jövőben veszteség nem fog bennünket többé érni. C Eladtunk helyben 81, vidéken 32 darab kályháfr Az üzem bruttó bevétele; 381 millió korona volt. Téglagyár. Tekintettel a rendőrségi palota építéséhez eladott 900.000 darab tégla sürgős leszállítására, a téglagyárat erőltetett üzemben keüe.t megindítanunk. Az összes tégla termelésünk 1.792.721 darab volt, amelyből 422.900 darab készült kézzel, a többi pedig gépen. Bruttó nyereség: 187.938.206 korona. A téglát 700.000 darab kivételével az év végéig sikerült értékesíteni. Időközben tekintettel az építkezés fellendülésére, főleg pedig a vármegye nagyobb'szabásu építkezésére, a megmaradt téglának értékesítése rövid idő kérdése. A jéggyár termelése, illetőleg a jégfogyasztás az 1925. évihez viszonyítva majdnem 50 százalékkal emelkedett. Készült összesen 72.018 tömb jég. 1925. évben 48.831. A jéggyár bruttó nyeresége: 115.226.680 korona volt, mely eredmény annál is inkább kedvező, mert a jeget olcsóbban adtuk, mint akár a miskolci, akár a debreceni jéggyár.