Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-07 / 151. szám

2 JNÍYÍRYIDÉK. 1927. juiius 7. Hempergés a lejtőn. A drágaság olyan kérdéssé nőt­te ki magát, amelyről talán leg­több szó esik naponta. Mindenki tudja, de-aki teheti, mindenki drá­gít. Eleinte felfelé kerekítés cim alatt emélgették az árakat, sze­rény egy pár fillérrel, de hogy a naiv magyar fogyasztóközönség ezt az indokolatlan müveletet bir­katürelemmel bevette, vérszemre Jcaptak s époly indokolatlanul drá­gitnak tovább, de most már nem fillérekkel, hanem sokkal kiadó­sabb összegekkel. A megejtett utá­naszámitások szerint a pengő for­galombahozatala óta legalább 50 százalékkal drágult a piac s ezt nyomon követte egyéb holmi meg­drágulása is úgyannyira, hogy már jobban izzadunk a drágaságtól, mint a melegtől s mégis fázunk az áraktól. Ez az erkölcstelen és semmivel nem indokolt nyerészkedési manő­ver igen nagy veszélyt hordoz ma­gában : a valutáris demoralizációt. Pengővalutánknak legfontosabb célja volt, hogy a közgazdaság stabilizálása mellett stabilizálja a takarékosságot is. Az általános drágulás azonban ép ennek fordí­tottját idézi elő. Amig a mult év­ben az emberek a tizezer koronást már kezdték respektábilis összeg­nek látni s kétszer megforgatták mielőtt kiadták volna, a mai pen­gőket játszi könnyűséggel hajigálja ki a publikum, mert vevőereje a drágulás folytán kevesebb lett, mint a megfelelő régi címletnek. Azt a pénzneuraszíéniát, amit bol­dogult koronánkkal láttunk elha­rapózni, az ország tönkrejuttatása nélkül nem tehetjük meg a pengő­vel is. Ha ez a folyamat tovább tart, az csak a zülléshez vezet­get. Amint a pénzügyminiszternek legutóbbi nyilatkozatából kitűnik, a kormány nem hajlandó tétlenül nézni tovább a drágítás üzelmeit. Ugy halljuk, hogy a rendőrség is, mindenütt munkaba lépett, hogy normális keretek közé szorítsa az erkölcstelen áradatot. Ez Valóban komolv közérdek s a magunk ré­széről'kiáltó szóval fordulunk az illetékes körök felé, hogy jöjjenek az intézkedések inkább ma, mint holnap. De olyanok legyenek ezek, amelyek csakugyan segítenek is. Ha már békevalutánk van, vissza kell térnünk azokhoz az állapotok­hoz, hogy min'den fillérnyi drágí­tás csak" komoly nemzetgazdasági okok kényszerítő hatása alatt kö-« vétkezhessék be, ne pedig ötlet­szerűen és indokolatlanul, mint ahogy ma történik. Ennél fonto­sabb belkérdés ma nincs. Nemcsak Gu!?ás Menyhért érdeke, hogy a szinügyi bizottság sürgősen döntsön a szini szezon idejének kérdésében, hanem a közönségé is. C onrad lfeidt] HRLAC U Titkos kéz (A Nyirvidék tudósítójától.) Megírtuk már, hogy ' Gulyás Menyhért színigazgató kérvényt adott be a szinügyi bizottsághoz, •amelyben a szini szezon megkezdé­sének idejét néhány hónappal elha­lasztani kérte. A kérvénnyel kap­csolatban ki is fejtettük álláspon­tunkat, amely szerint a város szín­házlátogató publikumának nem­csak gazdasági, hanem művészeti szempontból is érdeke, hogy a színház jó néhány hónapig üresen álljon. Gazdasági szempontból azért, mert — mint azt a közel­múlt szezonban is láttuk — a pub­likum anyagilag teljesen kimerült, nem képes a színpadi kulturára ál­dozni, művészeti szempontból pe­dig azért, mert Gulyasék még a legeslegkisebb darabokat is leját­szották, ugy hogy tekintetbe véve a budapesti színházak három hóna­pos szünetjét a rendelkezésre álló rövid idő alatt a Gulyás társulat nem lesz képes olyan 'friss reper­toárt összeállítani, amellyel végig­húzhat egy négy hónapos sze­zont s amellylel kielégítheti a nyir- í egyházi közönség kényes igényét. Egyszer már kifejtett álláspon­tunk szerint a publikum úgysem vesztene azáltal, ha egyrészt le­hetővé tennék Gulyás' Menyhértnek, hogy szini tekintetben Kecskemétet és Nyíregyházát egybekapcsolja, másreszt megengednék neki, hogy a nyiregyházi szezont csak a jövő év március, vagy február havában kezdje meg. Ezzel, mint már fen­tebb mondottuk csak nyernie a pub­likum, viszont Gulyás Menyhért személyében támogatná erkölcsileg az igazán segítségre szoruló vidéki magyar színészetet, mert nem az a színészet támogatása, ha mindun­talan elgáncsoljuk a szinidirektorok törekvéseit, hanem az, hogy egyen­getjük részükre a boldogulás útját. Végül az is fontos eboen a kér­désben, minél sürgősebben dönt­sön a szinügyi bizottság. Nem­csak Gulyásnak fontos, hanem a közönségnek is, amely végered­ményben tudni akarja, milyen tár­sulat jön Nyíregyházára s mikor kezdődik a téli szezon. A Kisvasutakon mniik, hogy a Városi Üzemi R.-T. hetenként egyszer menettérti jeggyel kombinált egy pengős fürdőjegyet bocsásson a közönség rendelkezésére. (A Nyirvidék tudósítójától.) Megírtuk már, hogy a Városi Üzemi R.-t. igazgatósága kilátásá­ba helyezte, hogy a sóstói fürdőélet fellendítése szempontjából heten­kint egyszer 50 százalékos fürdő­kedvezményt rendszeresít. Jelenleg 1 pengő 60 filléres me­nettérti jeggyel kombinált fürdő­jegy van forgalomban. Ez a jegy feljogosít a Sóstóig és vissza való utazásra, első osztályú kabinra s lepedő és törülköző használatára. A heti egy napos kedvezményes für dőzés terve szerint az I. osztályú fürdőt lepedő és törülköző hasz­nálattal 60 fillérért hajlandó az Üzemi R.-t. E^ni s ha a kisvasutak igazgatósága ezzel szemben erre a napra 40 filléres menettérti jegyet adna, lehetővé tenné a publikum­nak, hogy helenkint egyszer egy pengőért megfürödhessen a Sós- ® tón. Csak a kisvasutakon múlik • tehát, hogy ezt a szociális erejű I (és a Sóstó forgalma szempontjából nagy jelentőségű újítást rendsze­ressé lehessen tenni. A kisvasutaknak ez a tarifaen­gedménye csak látszólag járna vesztességgel, mert a forgalom meg sokszorozódásával a vasút könnyen megtalálhatná a maga számítását s nemcsak hogy veszítene, hanem még nyerne ezen az akción. Még mindig többet ér így 40 filléres jeggyel utazó emberekkel megtelt vonat, mint egy villamos kocsi, amelyben alig lézeng egy-két drága, menet'érti jegyes utas. (*) Óvatos és gondos házfasz­szony nem takarékoskodik, ha be­főttkötöző hólyagpapirt vásárol. — Az Ujságboltban kapható Penész­mentes Pergament Papir oly prima minőségű, hogy egyszeri kötözéssel is megvédi a befőttöket, minden pe­nészgombától. Városi Szinház Julius hó 6-án és 7-én, szerdán és csütörtökön, 5, 7 és 9 órai kezdettel: Lesz maga juszt is az enyém... Filmszkeccs számos film és számtalan színpadi részben. Irta: Harraath Imre Zenéjét szerzette: Eisemann Mihály. SZEGÉLYESEN FELLÉPJEK: SZOKOLAY OLLY a Fővárosi Operettszínház tagja. SZIKLAY JÓZSEF a Városi Szinház tagja. RADÓ SÁNDOR az Andrássy úti Szinház tagja Minden előa dást katon az enekar k ísér! •••iHnwaiiaBKaaBBaDB^B^BiaaBSBBMHBiiKBiii Helyárak; Páholyülés 2 P —. Zsöllye 150 P. Támlásszék 1"20 P' Erkély 1 50 P. Ilik emelet 50 fillér. IIII1 III—IHIIIIIII III lllll !!•—• IMI———M—Hl Julius hó 6-án és 7 én a Diadal nem tart előadást. Két nyilatkozat. Alig van ember aki ne olvasta volna azt a támadó cikksorozatot, amely egy közéleti és magas állami tisztséget viselő férfiú dr. báró Petrichevich Horváth Emil volt népjóléti államtitkár ellen a Ma­gyarország cimü fővárosi lapban megindult. Az államtitkár a bíró­sághoz fordult jogvédelemért. Ez a bírói eljárás most ért végett még pedig a' két alábbi nyilatkozat­tal. A cikkírók nyilatkozata a követ­kező: A »Magyarság« 1925. év julius 31-én, augusztus 15-én, augusztus 18-án, október 28-án, október 30-án, november 22-én, december 4-én és december 16-án megjelent számaiban közzétett cikkeket a szer­kesztőségen kívül álló egyének, részben meneküllek által szolgál­tatott adatok és információk alap­ján a közérdeket vélvén szolgálni, jóhiszeműen irtuk meg. Minthogy a cikkek megjelenése óta eltelt hosszabb idő lefolyása alatt a való tényállást módunkban állott meg­ismerni és a báró Petrichevich Horváth Emil ur által közölt ada­tokból és bizonyi'ékokból is arra a meggyőződésre jutottunk, hogy információink tévesek voltak, e té­ves információk alapján irt cikkek­ben foglalt vád tárgyává tehető összes tényállítások miatt őszint­sajnálatunkat fejezzük ki. A »Magyarság« szerkesztősége. Dr. Pethö Sánd 0r s. k. Dr. Radnai Endre s. k. Thury Lajos s. k. Előttünk: Dr. Király Aladár s. k. tanu. Dr. Szacsvay László s. k. tanu. A nyilatkozatnak a bíróság előtt történt felolvasása után Petri­chevich báró a következőket mon­dotta: Tekintetes kir. Törvényszék! A »Magyarság;< szerkesztősége, valamint vádlottak nyilatkozatai tényként megállapítják, hogy a kér­déses cikkeket, melyeknek rágalma­zó tartalmát feljelentésemre a kir. ügyészségnek adott miniszteri fel­hatalmazás alapján a vádhatóság vád tárgyává tette, a szerkesztősé­gen kívül álló egyének informá­ciói alapján Írták meg. Ugyancsak megállapítja e nyilatkozat tény­ként, hőgy ezen ínformációk téve­sek voltak, őket félrevezették, en­nélfogva az időközben megismert helyes tényállás alapján e cikkekben foglalt és vád árgyává tehető ösz­szes tényállítások és sértő követ­kezte é :ek miatt őszinte sajnálatukat fejezik ki, illetve bocsánatot kér­nek. Engem a feljelen és megtételénél nem személyes bosszúvágy, hanem megtámadott egyéni és közhivatal­noki reputációm megvédése veze­tett s igy reám nézve nem az bírt jelentőséggel, lio^y fog-e az Félő­bíróság vádlottakra büntetést ki­mérni, hanem az, hogy a nyilvá­nosság előtt megállapittassék, mi­szerint a rólam írott rágalmazó cikkek valótlanságokat tartalmaznak s hogy azon állitások, melyekért a bűnvádi eljárás folyamatba téte­tett, a nagy nyilvánosság előtt va­lótlanoknak nyilváníttassanak. A vádlottak és azon lap szerkesztő­sége, melyben a sorozalos támadá­sok megjelentek, áPal adott nyilat­kozat büntetőjogi és egyéni felfo­gásom szermc magában foglalja an­nak a megállapítását, hogy vád­lottak nincsenek abban a r.elyze,­ben, hogy inkriminált állilásaikat bizonyítani tudják, sőt épen ellen­kezőlég, ők maguk elismerik, hogy a való tényállás megismerése után meg kell állapiíaniok azt, hogy az ellenem használt és inkriminált: •

Next

/
Oldalképek
Tartalom