Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 146-172. szám)
1927-07-07 / 151. szám
2 JNÍYÍRYIDÉK. 1927. juiius 7. Hempergés a lejtőn. A drágaság olyan kérdéssé nőtte ki magát, amelyről talán legtöbb szó esik naponta. Mindenki tudja, de-aki teheti, mindenki drágít. Eleinte felfelé kerekítés cim alatt emélgették az árakat, szerény egy pár fillérrel, de hogy a naiv magyar fogyasztóközönség ezt az indokolatlan müveletet birkatürelemmel bevette, vérszemre Jcaptak s époly indokolatlanul drágitnak tovább, de most már nem fillérekkel, hanem sokkal kiadósabb összegekkel. A megejtett utánaszámitások szerint a pengő forgalombahozatala óta legalább 50 százalékkal drágult a piac s ezt nyomon követte egyéb holmi megdrágulása is úgyannyira, hogy már jobban izzadunk a drágaságtól, mint a melegtől s mégis fázunk az áraktól. Ez az erkölcstelen és semmivel nem indokolt nyerészkedési manőver igen nagy veszélyt hordoz magában : a valutáris demoralizációt. Pengővalutánknak legfontosabb célja volt, hogy a közgazdaság stabilizálása mellett stabilizálja a takarékosságot is. Az általános drágulás azonban ép ennek fordítottját idézi elő. Amig a mult évben az emberek a tizezer koronást már kezdték respektábilis összegnek látni s kétszer megforgatták mielőtt kiadták volna, a mai pengőket játszi könnyűséggel hajigálja ki a publikum, mert vevőereje a drágulás folytán kevesebb lett, mint a megfelelő régi címletnek. Azt a pénzneuraszíéniát, amit boldogult koronánkkal láttunk elharapózni, az ország tönkrejuttatása nélkül nem tehetjük meg a pengővel is. Ha ez a folyamat tovább tart, az csak a zülléshez vezetget. Amint a pénzügyminiszternek legutóbbi nyilatkozatából kitűnik, a kormány nem hajlandó tétlenül nézni tovább a drágítás üzelmeit. Ugy halljuk, hogy a rendőrség is, mindenütt munkaba lépett, hogy normális keretek közé szorítsa az erkölcstelen áradatot. Ez Valóban komolv közérdek s a magunk részéről'kiáltó szóval fordulunk az illetékes körök felé, hogy jöjjenek az intézkedések inkább ma, mint holnap. De olyanok legyenek ezek, amelyek csakugyan segítenek is. Ha már békevalutánk van, vissza kell térnünk azokhoz az állapotokhoz, hogy min'den fillérnyi drágítás csak" komoly nemzetgazdasági okok kényszerítő hatása alatt kö-« vétkezhessék be, ne pedig ötletszerűen és indokolatlanul, mint ahogy ma történik. Ennél fontosabb belkérdés ma nincs. Nemcsak Gu!?ás Menyhért érdeke, hogy a szinügyi bizottság sürgősen döntsön a szini szezon idejének kérdésében, hanem a közönségé is. C onrad lfeidt] HRLAC U Titkos kéz (A Nyirvidék tudósítójától.) Megírtuk már, hogy ' Gulyás Menyhért színigazgató kérvényt adott be a szinügyi bizottsághoz, •amelyben a szini szezon megkezdésének idejét néhány hónappal elhalasztani kérte. A kérvénnyel kapcsolatban ki is fejtettük álláspontunkat, amely szerint a város színházlátogató publikumának nemcsak gazdasági, hanem művészeti szempontból is érdeke, hogy a színház jó néhány hónapig üresen álljon. Gazdasági szempontból azért, mert — mint azt a közelmúlt szezonban is láttuk — a publikum anyagilag teljesen kimerült, nem képes a színpadi kulturára áldozni, művészeti szempontból pedig azért, mert Gulyasék még a legeslegkisebb darabokat is lejátszották, ugy hogy tekintetbe véve a budapesti színházak három hónapos szünetjét a rendelkezésre álló rövid idő alatt a Gulyás társulat nem lesz képes olyan 'friss repertoárt összeállítani, amellyel végighúzhat egy négy hónapos szezont s amellylel kielégítheti a nyir- í egyházi közönség kényes igényét. Egyszer már kifejtett álláspontunk szerint a publikum úgysem vesztene azáltal, ha egyrészt lehetővé tennék Gulyás' Menyhértnek, hogy szini tekintetben Kecskemétet és Nyíregyházát egybekapcsolja, másreszt megengednék neki, hogy a nyiregyházi szezont csak a jövő év március, vagy február havában kezdje meg. Ezzel, mint már fentebb mondottuk csak nyernie a publikum, viszont Gulyás Menyhért személyében támogatná erkölcsileg az igazán segítségre szoruló vidéki magyar színészetet, mert nem az a színészet támogatása, ha minduntalan elgáncsoljuk a szinidirektorok törekvéseit, hanem az, hogy egyengetjük részükre a boldogulás útját. Végül az is fontos eboen a kérdésben, minél sürgősebben döntsön a szinügyi bizottság. Nemcsak Gulyásnak fontos, hanem a közönségnek is, amely végeredményben tudni akarja, milyen társulat jön Nyíregyházára s mikor kezdődik a téli szezon. A Kisvasutakon mniik, hogy a Városi Üzemi R.-T. hetenként egyszer menettérti jeggyel kombinált egy pengős fürdőjegyet bocsásson a közönség rendelkezésére. (A Nyirvidék tudósítójától.) Megírtuk már, hogy a Városi Üzemi R.-t. igazgatósága kilátásába helyezte, hogy a sóstói fürdőélet fellendítése szempontjából hetenkint egyszer 50 százalékos fürdőkedvezményt rendszeresít. Jelenleg 1 pengő 60 filléres menettérti jeggyel kombinált fürdőjegy van forgalomban. Ez a jegy feljogosít a Sóstóig és vissza való utazásra, első osztályú kabinra s lepedő és törülköző használatára. A heti egy napos kedvezményes für dőzés terve szerint az I. osztályú fürdőt lepedő és törülköző használattal 60 fillérért hajlandó az Üzemi R.-t. E^ni s ha a kisvasutak igazgatósága ezzel szemben erre a napra 40 filléres menettérti jegyet adna, lehetővé tenné a publikumnak, hogy helenkint egyszer egy pengőért megfürödhessen a Sós- ® tón. Csak a kisvasutakon múlik • tehát, hogy ezt a szociális erejű I (és a Sóstó forgalma szempontjából nagy jelentőségű újítást rendszeressé lehessen tenni. A kisvasutaknak ez a tarifaengedménye csak látszólag járna vesztességgel, mert a forgalom meg sokszorozódásával a vasút könnyen megtalálhatná a maga számítását s nemcsak hogy veszítene, hanem még nyerne ezen az akción. Még mindig többet ér így 40 filléres jeggyel utazó emberekkel megtelt vonat, mint egy villamos kocsi, amelyben alig lézeng egy-két drága, menet'érti jegyes utas. (*) Óvatos és gondos házfaszszony nem takarékoskodik, ha befőttkötöző hólyagpapirt vásárol. — Az Ujságboltban kapható Penészmentes Pergament Papir oly prima minőségű, hogy egyszeri kötözéssel is megvédi a befőttöket, minden penészgombától. Városi Szinház Julius hó 6-án és 7-én, szerdán és csütörtökön, 5, 7 és 9 órai kezdettel: Lesz maga juszt is az enyém... Filmszkeccs számos film és számtalan színpadi részben. Irta: Harraath Imre Zenéjét szerzette: Eisemann Mihály. SZEGÉLYESEN FELLÉPJEK: SZOKOLAY OLLY a Fővárosi Operettszínház tagja. SZIKLAY JÓZSEF a Városi Szinház tagja. RADÓ SÁNDOR az Andrássy úti Szinház tagja Minden előa dást katon az enekar k ísér! •••iHnwaiiaBKaaBBaDB^B^BiaaBSBBMHBiiKBiii Helyárak; Páholyülés 2 P —. Zsöllye 150 P. Támlásszék 1"20 P' Erkély 1 50 P. Ilik emelet 50 fillér. IIII1 III—IHIIIIIII III lllll !!•—• IMI———M—Hl Julius hó 6-án és 7 én a Diadal nem tart előadást. Két nyilatkozat. Alig van ember aki ne olvasta volna azt a támadó cikksorozatot, amely egy közéleti és magas állami tisztséget viselő férfiú dr. báró Petrichevich Horváth Emil volt népjóléti államtitkár ellen a Magyarország cimü fővárosi lapban megindult. Az államtitkár a bírósághoz fordult jogvédelemért. Ez a bírói eljárás most ért végett még pedig a' két alábbi nyilatkozattal. A cikkírók nyilatkozata a következő: A »Magyarság« 1925. év julius 31-én, augusztus 15-én, augusztus 18-án, október 28-án, október 30-án, november 22-én, december 4-én és december 16-án megjelent számaiban közzétett cikkeket a szerkesztőségen kívül álló egyének, részben meneküllek által szolgáltatott adatok és információk alapján a közérdeket vélvén szolgálni, jóhiszeműen irtuk meg. Minthogy a cikkek megjelenése óta eltelt hosszabb idő lefolyása alatt a való tényállást módunkban állott megismerni és a báró Petrichevich Horváth Emil ur által közölt adatokból és bizonyi'ékokból is arra a meggyőződésre jutottunk, hogy információink tévesek voltak, e téves információk alapján irt cikkekben foglalt vád tárgyává tehető összes tényállítások miatt őszintsajnálatunkat fejezzük ki. A »Magyarság« szerkesztősége. Dr. Pethö Sánd 0r s. k. Dr. Radnai Endre s. k. Thury Lajos s. k. Előttünk: Dr. Király Aladár s. k. tanu. Dr. Szacsvay László s. k. tanu. A nyilatkozatnak a bíróság előtt történt felolvasása után Petrichevich báró a következőket mondotta: Tekintetes kir. Törvényszék! A »Magyarság;< szerkesztősége, valamint vádlottak nyilatkozatai tényként megállapítják, hogy a kérdéses cikkeket, melyeknek rágalmazó tartalmát feljelentésemre a kir. ügyészségnek adott miniszteri felhatalmazás alapján a vádhatóság vád tárgyává tette, a szerkesztőségen kívül álló egyének információi alapján Írták meg. Ugyancsak megállapítja e nyilatkozat tényként, hőgy ezen ínformációk tévesek voltak, őket félrevezették, ennélfogva az időközben megismert helyes tényállás alapján e cikkekben foglalt és vád árgyává tehető öszszes tényállítások és sértő következte é :ek miatt őszinte sajnálatukat fejezik ki, illetve bocsánatot kérnek. Engem a feljelen és megtételénél nem személyes bosszúvágy, hanem megtámadott egyéni és közhivatalnoki reputációm megvédése vezetett s igy reám nézve nem az bírt jelentőséggel, lio^y fog-e az Félőbíróság vádlottakra büntetést kimérni, hanem az, hogy a nyilvánosság előtt megállapittassék, miszerint a rólam írott rágalmazó cikkek valótlanságokat tartalmaznak s hogy azon állitások, melyekért a bűnvádi eljárás folyamatba tétetett, a nagy nyilvánosság előtt valótlanoknak nyilváníttassanak. A vádlottak és azon lap szerkesztősége, melyben a sorozalos támadások megjelentek, áPal adott nyilatkozat büntetőjogi és egyéni felfogásom szermc magában foglalja annak a megállapítását, hogy vádlottak nincsenek abban a r.elyze,ben, hogy inkriminált állilásaikat bizonyítani tudják, sőt épen ellenkezőlég, ők maguk elismerik, hogy a való tényállás megismerése után meg kell állapiíaniok azt, hogy az ellenem használt és inkriminált: •
