Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-05 / 149. szám

2 JSÍYÍRYIDÉK. 1927. julius 5 Volt miniszterek, detektív felügyelet alatt Bár Európában van az e_ei szín­helye, mégis jóleső érzéssel kell megállapítanunk, hogy Románia az a hely, ahol detek ivek őriznek volt minisztereket. Az eset szű­kebb szintere Erdély, az az Erdély, amely még a trianoni békedikátum előtt a müveit Nyugathoz tartozott (, a békeparancs szakította le a mű­velt Európa testéről s csatolta Ro­mániához s ezztel a Balkánhoz. Te­hát Erdély, a Bocskayak, Bethle­nek, Rákócziak Erdélye balkánizá­lódott. Európa kincses kamrája, a szabad népek szabad országa, ahol a különböző vallásfelekezetek sza­bad vallásgyakorlatának dogmá­ját törvénybe iktatták s ahol első­nek statuállak példát az egy liazá­baVi együt'élő népfajok egyházi és faji önkormányzatáról, Erdély, (a trianoni békeszerződés óta, — a Balkán tartozéka. Minden hir, ami onnann kihallat­szik, minden intézkedés, amelyről tudomást szerzünk, mind egy-egy arculverése a civilizációnak. Ha lát­szólagos csend van, akkor a csen­det használják fel arra, hogy a népek társadalmiasuását üldözzék és bántalmazzák; ha gazdasági, vagy poli ikai harc! van, akkor poli­tikai harcok adnak jogcíme^ arra, hogy a békés polgárok ellen pél­dátlanul indított inkvizitorius eljá­rások folvtattassanák le. Ha hal­doklik a Király s a nép a trónörö­kös nevét suttogja, mar fegyveres poroszlók állnak őrt minden poli­tikus portáján; ha jobban van a király s a királynéról esik szó, ak­kor a hírhedt sigurancia veri vé­resne kancsukáját. A romániai »alkotmányos küz­delemé amelynek előcsa.áro áfá­ról hírt hoznak az újságok, min­dennél jobb alkalmat nyújtanak ab­ból a célból, hogy a szabad véle­ménynyilvánítást az emberek tor­kára forrasszák. Valami "különle­gesen balkáni zamatra vall az a körülmény, hogy ha a hatalom Avarescu kezében volt, akkor. Ava­rescué lett a többség, ha Maniu kormányzott, akkor a Maniué lett a győzelmi pálma, ,s valahányszor Bratianu tért vissza a kormány­e'nöki székbe, mindannyiszor meg­volt és meglett a többsége. Pa­rasztpárt, nemzeti párt, néppárt, liberális párt, ha egyébkén, kén­követ is okádtak egymásra, min­dig többségi párt lett, ha a hata­lom az ő kezében volt. Kié a ha­talom, azé a többség: ez Romá­nia alkotmányos és "parlamentáris élete. De valamint Románia élete balkáni élet, ugy Románia alkot­mányos és parlamentáris élete is balkáni. Romániában tehát senki em c o­dálkozik afelett, ha máról-hoinapra a hatalomból kicseppent poli ikus «vogelfrei» lesz, politikai szabad­madár, akire 'minden pincérből lett detektív és fogháztöltelékből lett si^oranca főnök egyformán kiszab­hatja a 25 botütést. Szerencse, hogy az alkotmányos szabadságnaK ez á- rúdja nemcsak a nemzeti ki­sebbségeknek jár ki, hanem az er­délyi bukott román poli ikusok­nak is. Goldis, Maniu, Goga román mi­ni szterviseItt emberek. Egyik-másik a magyar parlamentnek is tagja volt. S íme, ami nem járt ki ne­kik magyar állampolgár korukban> abban most bőven van részük az egykori «Domnu miniszterek»-nek. Detektívek őrz;k őket, sőt annyira mennek a buzgó román de.ekti­vek, hogy a látogatóba menő csa­ládtagokat revolverrel kergetik el a volt miniszterek háza tájékáról. Erdélyben tör énik mindez. A Romániához csatolt Erdélyben. Ves sen számot lelkiismeretével a vén Európa s állapítsa meg azt, hogv abból az ideális szép országból, amelyet mindig Erdélynek hív ak s" amelyet mindig ezután is Erdély­nek fognak hívni: Balkáni csinált a trianoni békeparancs. á magyar dal fényes ünnepsége Nyíregyházán Ezrek és ezrek jelenlétében avatták íel a Nyíregy­házi tisztviselői Dalárda gyönyörű zászlóját. — A dalosverseny első dijait a Debreceni Szent László Dalegylet és a Kisvárdai Tisztviselői Dalkör nyerték. JiA «Nyir\idék» tudósítójától.) örökké emlékezetes és felejthe­tetlen marad a nyíregyházi közön­ség előtt a Nyíregyházi Tisztvi­selői Dalkör vasárnapi zászlószen­telési ünnepélye és az azt követő országos dalverseny. Már a meg­előző szombat este lázba ejté.te, lel­kesítette ezt a mi kultura iránt olyan fogékony közönségünket a véndégdálárdák impozáns felvonu­lása, a Kossuth-téren lezajlott gyö­nyörű fogadtatás és a lampionos szerenádok. A vendégdalárdák fogadása. A katonazenekarral, kibontott zászlókkal, példás, fegyelmezett rendben felvonuló 640 vendégda­lárdistát a Kossuth-téren szomba­ton este a nyíregyházi közönség élén Rácz Gyula dr. dalköri alel­nök üdvözölte. Minden szava a nyíregyházi lelkes közönség, mint vendégszerető házigazda szava volt és minden szavaból az elfoj­tott magyar bánat mélységes zo­kogása jajdult fel: A mindenható Isten segítségét kérem ahhoz, mondotta, hogy a trianoni határon belül, ahol ma minden olyan szomorú, ahol tépett vágyak és szétfoszlott remények hevernek szerteszét, a magyar dal égő fáklyái, ti magyar dalosok élesszétek a tüzet, forrasszátok egybe szere e'bsn és lelkesedésben a széthúzó mggyart s mutassátok meg neki az utal a magvar hajnal fele! A vendégdalárdák elragad atva a fogadás szépségétől, köszönő vá­laszuk után lampionos csoportok­ban szétszéledtek mindenfelé a városban, hogy a koszorúslányo­kat kedves, régi dalos szokás sze­rint éjjeli zenével tiszteljék meg. A zászlóavatási ünnepély Az előző nap délutáni nyári zá­portól lehűlt, verőfényes, kellemes vasárnapi napon délelőtt ^ fél 11 órakor avatták fel a Nyíregyházi Tisztviselői Dalkör ifjú zászló :át a Kossuth-téren ezrek és ezrek je­lenlétében. A felejthetetlenül szép , magasztos és részleteiben mégha- | tó ünnepélyt vasárnap reggel 7 & órakor a katonazenekar zenés éb­resztője vezette be, ezt követőleg az összes nyíregyházi templomok­ban ünnepies istentisztelet volt, melyet a vendégdalárdák művészies közreműködése tett Isten és em­ber előtt kedvessé. A Kossuth-téren, a római katho­likus templom előtt felállított dísz­sátorban és tribünökön a várme­gye és város vezetői és előkelősé­gei, valamint a nyíregyházi hölgy­közönség foglaltak helyet, a dísz­sátor és a tribünök körül hatal­mas félkörben pedig az összes tár­sadalmi egyesületek és a nyíregy­házi közönség impozáns tömege sorakozott. Délelőtt 10 órakor ér­kezett a díszsátor elé a vendégda­lárdák zászlós, fegyelmezett serege élén az avatásra váró zászló; ma­gyarruhás leánycsöppségek és a koszorús honleányok bájos és üde csoportjának kíséretében. A szólamok szerint felsorakozott dalosok Jakab József karnagy ve­zénylete és az ünnepi közönség áhítatos hangulata mellett a Magyar Hiszekegyet éneklik el, amely után Bencs Kálmán dr. megnyitó beszédet mond. A harcról, az elkeseredett ma­gyar harcról beszél Nyíregyháza város polgármestere, amely a tria­noni badar békeszerződés után, amint azt maguk a külföldiek is megjósolták, fellobbant miiden ha­záját szerető magyar emberben. Harcol a magyar egyelőre a kuli­ra fegyvereivel és ezt a harcát vi­lágraszóló dicsőség és győzelem kiséri. A magyar kultura előtt, a ma­gyar zene előtt az egész világ meg­hajtja az elismerés zászlaját. Ti kedves daltestvérek, eljötte­tek ide e város falai közé, hogy ennek a kul urának a zászlaját ma­gasan lobogtassátok és amikor Nyíregyháza város közönsége ne­vében üdvözöllek benne.eket, ké­rem a magyarok Istenét, bőséges áldással halmozza el törekvésteket és vigye sikerre azt a nemes ver­senyt, amit tí itt ma egymás kö­zött felvesztek! Diadal Mozi Kert Mozi hétköínap 5 és 7 arakor, vasdrnap 3,5,7,9 órakor. mindennap 9 órakor. Katonazene kísérettel. Julius hó 4-én is 5-én, hélfőn és kedden Ártatlan özvegy Két kis manequin kabndj% 7 felvonásban. Főszereplő: RS«se Klc. Avoy, a Ben Hur női főszereplője. UTAZÁS A FÖLDKÖZI TENGEREN Ritka szép tájképek gyűjteménye 5 felvonásban. Előzetes jelentés; Julius hó 6-án és 7-én, saerdán és csütörtökön a Városi Színházban 5, 7 és 9 órakor: Lesz maga juszt is az enyém... Szokols^ Olly, Szikla^ József, Radó Sánd or, E5»e«nai»«l Mihály, Harma t l" re. Kedves, bájos jelenet következik most, a koszorúslányok megkoszo­rúzzék a vendégtíalköök zászlóit. _ Egymásután lobogtatják meg zászlóikat a vendégdalárdák és hajt­ják meg a dobogón iruló-piruló rózsaszínű, vagy fehér jelenség, a koszorúslányok előtt, hogy lelke­sítő, hazafias lángra gyújtó szavak kíséretében babérkoszorúval ék ­sitsék a nemes harcba induló szebbnél-szebb lobogókat. Most Tóth Bálint miniszteri :aná­csos kir. pénzügyigazgató zíszléavp.tási beszéde köti le az ünnepi közönség figyel­mét. Már az első két-három mondatá­val a dalárdisták szivéhez ér és meghatott lelkesedésre emeli az im­pozáns tömeg hangulatos érzéseit. A magyar szabadságharcról be­szél, amikor Világosnál Ie.örött a zászló és meghalt a magyarok re­ménye. Rab lett a magyar és tilos volt ajkán a szó. Ebben a szo­morú időben alakult meg az első magyar dalkör. A mondott szót békóba verhe ik, de a lélek mélyé­ből feltörő dal feltartózhatatlanul száll a magasba Isten elé. Gondviselésszerű, hogy a .Nyír­egyházi Tisztviselői Dalkör szü­letése is arra az időre esik, amikor a magyar történelem égboltja szin­te beborult, sötétebben, gyászo­sabban és vésztjóslóbban, mint valaha. Alig két és fél éves ez a dalkör és ezalatt az idő alatt minden esz­tendőben versenyre kelt dalos test­véreivel és minden évben értékes dijakkal tért haza. Amikor az ország szomorú hely­zete. legsúlyosabban a tisztviselői kart sújtotta, amikor megélhetési küzdelmét a kétségbeesésig fokoz­ta, ez a társadalmi osztály nem csüggedt el, hanem elfojtva a maga verejtékes fájdalmát a haza iránti hűség, ragaszkodás és Sze­retet érzésétől tizve arra vállalko­zott, hogy a magyar daf üditő forrását megnyitva" elfelejtesse a szomorú jelent, megeleveníts; a dicső multat és előkészítse a szebb magyar jövőt. Gyönyörű példákkal mutat rá a magyar dal csodálatos erejére, a bölcsőtől a sírig velünk érzésére és a nagy magyar költő szavait idézi, hiszen ma még hervadtab­bak'és szárazabbak a magyar ágak, mint abban az időben, amelyek mostohasága a költőt a magyarság felrázására ihlették: fiaim csak énekeljetek! A viharos lelkesedést kiváltott ünnepi beszéd u'án lebontják a Nyíregyházi Tisztviselői Dalkör zászlójának burkolatát és az egyház k lelkész i megáld­ják a zászíi&t. Émkes János pápai prelátus, Nagy Lajos és Kopcsó János lel­készek tüzes szavakkal buzdítanak és sziveket lángragyujló, Isten és Haza szeretetben tettekre serkentő emelkedett beszédben adják az Ur áldását a fehér selyemből szőtt gyönyörű lobogóra, amelyet az ezeréves Magyarország címere éke­sít. A zászlóanyák névében Káll?y Miklósné helyezi el a zászlószege­ket és lelkes buzdító szavakkal átadja a zászlót a Nyíregyházi Tisztviselői Dalkör elnökén k A. Toris Bélának, aki dalköre nevé­ben szent fogadást tesz, hogy a zászlót díszítő ősi magyar cimer jegyében indul el a dalkör útjára és a magyar dalkul ura ápolása mellett 'erősi eni, lelkesi;eni és tett­re Uizelni fogja az ezeréves címer­hez tántoríthatatlanul ragaszkodó

Next

/
Oldalképek
Tartalom