Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 146-172. szám)
1927-07-31 / 172. szám
2 JSfY ÍRYIDEíL 1927. julius 31. A drágaság letörése. A drágasági ankétek során végre valami kellemeset is el lehet könyvelnünk, amely mint első eredmény jelentkezik abban a harcban, amelyet a drágaság ezerfejü hidrája ellen indítottak teljes hivatalos aparátussal. Ez a kellemes első eredmény, az elsőrendű élelmicikkek forgalmi adójának eltörlése, melyről a legutóbbi drágasági ankéten Vargha pénzügyi államtitkár bejelentéséből vettünk tudomást. Tagadhatatlan, hogy nem sok bizalommal néztünk az elé a harc elé, amellyel hivatalos helyről megtámadták a már nagyon is elevenünkre tapintó drágaságot, de annal nagyobb örömmel kell elkönyvelnünk ezt az intézkedést, amely minden valószínűség szerint arra fog vezetni, hogy legalább is részben megkönnyítse az árak lefelé való kialakulását. És ha már a drágaság ellen való harcunkban a szimpátikus jelenségek fölsorolásánál tartunk, hadd essék néhány szó a népjóléti államtitkárról is, aki végre félretéve a súlyos és nehézkes adminisztrációk hosszú sorát, a maga valóságában akarta meglátni es tapasztalni az uralkodó drágaság okait és körülményeit, nem sajnálva a fáradságot, személyesen tett látogatásokat azokon a helyeken, ahol a iaci üzleti szellem nem éppen álamtitkároknak való módon mutatja meg a maga foga fehérét. Ennek a személyes utánajárásnak köszönhető főként az a gyors eredmény, amely arra vezetett, hogy eltörölték az elsőrendű élelmiszerek forgalmiadóját és ezzel az adóeltörléssel kiirtották egyik tényezőjét a drágaságnak is. Mert nehogy azt' higyjék, hogy csupán a fölösleges aggodalom szülte azokat a fájdalmas felkiáltásokat, melyeket a kereskedők hallattak a drágaság letörésével kapcsolatban, mikor a súlyos adóterhek enyhítését kérték csökkenteni elsősorban. A fogyasztók mellett a kereskedőknek is igazuk volt és fl mi csak örömmel vehetjük tudomásul ezt a könnyítést, amellyel az állam most segítségére siet a' társadalom kereskedő tagjainak. Igenis kétségtelen, hogy a drágaság egyik főokozója az a rengeteg és ma már fölösleges megadóztatási mód amellyel a kereskedőket megnyomorgatják és amelyre való hivatkozással némi alapot is nyert az az árdrágítás, amelyet fogyasztói szemmel nézve legtöbbnyire indokoltnak tartanak. Jó és egészséges volt tehát ez | az intézkedés mindenképpen, bár naiv hit lenne ezután arra gondolni, hogy a drágaság'azonnal megfog szűnni ezután az intézkedés után. Sőt még részleges eredménye ís csak abban az esetben lesz, ha kellő ellenőrzést fognak gyakorolni továbbra is azon az alapon, ahogy a népjóléti államtitkár személyesen megkezdette és nem engedik, hogy az eladó most már forgalmiadó nélkül drágíthassa to- . E vább az áruját. Az első eredmény tehát megvan és most már csak arra kell ügyelni, hogy ennek a fiktív eredménynek kifelé is meg legyen az eredménye a vásárló közönséggel való vonatkozásban. Mert sajnos az eddig tapasztalatok arra mutatnak, hogy nem volt elégséges sohasem az az állami intézkedés, amely a kereskedők segítségére sietett elsősorban és a fogyasztók sorsának jobbrafordulását mintegy a kereskedők lelkiismeretére bízta. Az eredmény 'természetesen az volt, hogy a kereskedők jártak jól és egyébként minden maradt a régiben. Az elsőrendű életszükségleti cikkek forgalmi adójának eltörlése tehát — reméljük — nemcsak a kereskedők részére fogja meghozni az árak javulását, hanem kellő ellenőrzéssel egyik kiinduló pontja lesz annak a folyamatnak, amely a drágaság teljes letörését fogja vég eredményijen eredményezni. rH.IM.ntM 1 Szépül a Sóstó és nj köntösbe öltözött a Szeréna-lak. Erdei iskola lesz a szegény gyerekek számára. (A «Nyirvidék» tudóiitójától). Az újítások, szépítések, meglepetések egész sorozatát szemlélhetni a Sóstón. Az újszerű átalakítás az újság ingerével hat; a szép szem lelete vonzó hatással bír. Igy tehát nem csoda, ha Nyíregyháza gyöngye, a Sóstó mindinkább magához láncolja azokat is, kik eddig drága pénzen, idegenben nyaraltak. Kemény Zsigmonddal mondhatjuk, hogy: a tündérvidék emlékeinek varazshatalma alá esettnek érezzük magunkat, midőn a máról-holnapra — mintegy varázspálca intésére — az előbukkant sóstói meglepetéseket elbűvölten nézzük. íme itt látjuk a hidat, dfe ;nem a sóhajok, hanem a szeretet hídját, melyen átlépve bejutunk a Kardos ístván kulturtanácsnok nap-nap mellett látogatta Szernalakhoz. Micsoda mesés erdei iskola, melyről a «Nyirvidék» 1925. évi számában tett említést. Dt szebb, tökéletesebb már most is, mint a Sopronbánfalva melletti erdei iskola. Egyelőre azonban a szegények-szegényei, — mert igy választotta ki a tanácsnok nemes szive — fognak itt kellemesen szórakozni, foglalkozni és meggyőződésszerülég fogják vallani az eddigi hitüket, amit Arany János árVaja a feltett kérdésekre oly szépen vall: «É1 még a jó Isten, ő engem is szeret, megadja, ha kérem a mai kenyeret». ' r I-m ! ; ; ( S) (*) Sínger gépaejyem mindenféle színben kapllató a Singervarrógép üzletben. Nyíregyháza, Vay Ádám-u. 2. ? wmmmm mm mmm mmnmmm Székely-Keresztur, aug.25.1860. 1849. julius 30-án éjjel Petőfi Sándor Székely-Kereszturon Varga Zsigmondnál hált. Julius 31-én reggel 6 órakor indult el Petőfi az Ujszékelen volt főhadiszállásra, de már ekkor a tábornok és táborkara útban volt Segesvár felé, hol akkor Lüders orosz tábornok állott 18 ezer ember és 48 ágyúval. Majd a csata leírása után igy folytatja: Fejéregyháza (Segesvárral szemben) még 1848 őszén le volt égette, s így mi a romok között foglalánk helyet én hivatásómmal — a sebesültek kötözésével — elfoglalva. Petőfi egy sütőkemencére ülve, belemerült a csatatér és a táj szemlélésébe. Többször láttam őt helyéről távozni, de mindig viszszakerült s gyönyörködni látszott miként szedik össze a székely fuvarosojk a nem messze lecsapott golyólöt. Délután négy óra felé a csak Öldöklőbb kezdett lenni, a sebesültek szaporodtak. Éppen egy kassai fuvaros fölkarját metszem ketté — melyet egy golyó szétzúzott —, mikor Petőfi mellettem elhaladóit, s a Fejénegyházán alul elfolyó patak hídjának karjához dőlt. Itt állott mintegy félóráig elmerengve. Tő!* mintegy 200 lépésre dolgozott egy 6 fontos, s lőtte az országút mellett felállított orosz lovasságot. Hihető, Sok kárt tett bennök, mert nemsoká rá is erősen kezdettek tüzelni, s egy golyó Petőfitől alig 30 lépésre ütött a földbe, a felvert föld és por őt is ellepé, s hihetőleg szemébe is jutott, mert azt zubbonya szárnyával hosszasan törölgeté. Ekkor helyét megváltoztatá, felénk közeledett, s hátát a falu kapuzátyákra vetve, nézte a csatát és elmerült gondolataiba, még pedig annyira, hogy a csakhamar hallatott iszonyú zsibaj, ordítás, egy tömeg tele tüze sem volt képes figyelmét azon hely re vonni, hol az történt. Én mel- j lette futottam egy helyre, hogy an- j nak okát megtudjam, s mig kér- , dém tőle «mi baj őrnagy ?», ő j nem felelt semmit. Előttem csak- j hamar kitárult a vész egész nagy- : sága. Tőlünk alig ezer lépésre azon ' percben bontá meg két ezred dsidás a tömeggé alakult zászlóaljat. A huszárság verekedett, de mit tehetett alig '300 annyi ellen. Rákiálték Petőfire. Odamutaték az eseményre, ő odameredt s csak annyit mondott «potomság». Csakhamar az egész arcvonal megfutott. Én rámutaték a balszárnyra hol a tábornok is futott. Petőfi szemét odaveté, Szónéikűl megfordult s futni kezdett. Én is csakhamar helyemre érve, lovamat kézügybe kapva ráültem s száguldottam. A huszárság már mind elfutott volt, a tüzérség ágyuit odahagyá, amelyek a balszárnyra voltak állítva, a gyalogság egy részével az erdőbe menekültek. Mi futottunk az országúton felfelé. Engem helyismeretem rövidebb uton vezetett. Utánunk a két ezred dsidás. Mikor a falutól már jól kijöttünk, láttuk, hogy a lovasság nagy részének még volt ideje a bekeritési körön kívül hatolni, de a gyalogságból csak az menekült, ! 1 Értsük meg egymást. { (Válasz Siposs Árpád feleletére.) Nem szeretem az önmagáért való polémiát, nem is az a célom. De a Nyirvidék hasábjain lefolyt vitában mindinkább divergens vonalak alakjában távolodnak el egymástól azok a szálak, amiknek az lenne a feladatuk, hogy egymás mellett maradjanak mint olyanok amelyek közös talajból indultak ki. A Siposs Árpád ur felelete magyarázni akarja előbbi cikkét, ami abban áll, hogy homlokegyenest ellenkezőjét írja mindannak, amit először irt. Ha én azt .állítom, hogy a telefonkagylónak zsinórja van, ezt nem bizonyíthatom azzal, hogy a filoxerát permetezéssel irtják. Beszéljenek az idézetek, melyek konkrét formái az igazságnak. Abban a vendégjogból, drágaságból, idegenekből összelimonádézott cikkben olvashatók a következő sorok: »...városunk lakossága is cserébemenőnek vette az ideözönlött menekültek ellátását és igyekezett megédesíteni a hontalanság kenyerét... Lassankint azonban szétfoszlott ez a megktilönbözöttség és az embereket ne m hatotta meg, ha valaki hazafiúi bánatáról szónokolt, mert erről mindannyian beszélhettünk volna... A menekültek egyrésze most csak azt látta, hogy most már neki is nélkülöznie kell. Most már nincs megelégedve a várossal, stb. stb.« Legyen elég ebből a betűiéből, hiszen ennyiből is nyilvánvaló, hogy az igazi menekültekről van szó. Ezeket valótlankodia egy kalap alá a cikkíró a bűntettekkel, a piaci árdrágítókkal. Semmi megkülönböztetés nincs. Hiszen ezekre célozva irja, hogy a közönség ne tegyen kivételt a menekültekkel ! — Kell fényesebb bizonyíték arra, hogy a menekülteket ez a vicinális gondolkozás végzetesen össze évesz tette a gazemberekkel? Most pedig disztingváljunk. Tény az, hogy mint mindenütt, a menekültek között is vannak svihákok. Ha az egyetemes emberiség képletét papírra "vetnők, a gazemaki tartalékba volt állítva, azok, kik tűzben voltak, bekérj íteffek. Engem lovam a körön kivül segített. Petőfi gyalog volt, s igya "körben benne maradt. Egy darabra érve, visszanéztem s Petőfit hittem felismerni- A helyet, hol latt^/n, e pillanatban is annyira képzelem, hogy rá tudnék mutatni, s valahányszor mellette elmegyek, önkénytelenül felmerül előttem akkori alakja, amint fedetlen fővel, széteresztett ingnyakkal, lengő zubbonyával futni láttam. A menekülés későbbi részletéről Qyalokay Lajos honvédszázados és Szkurka György közhuszár számolnak be, kik elesni látták a költőt. Petőfit ismeretlen helyre tették sirba. De sírja nem az a kicsiny hely, hol porlik, hanem az egész magyarság lelke, melyben őrökké él. Hantja íelett J/irmilyen elem szállja is meg, magyar virágok fakadnak minden tavasz nyiltával, felette magyar dalt dalol a csalogány, magyar lélek őrködik a távolból ís, s nem mond le róla, míg magyar dalt dalol csak egy ember ís, s szabadságra, szerelemre hazaszeretetre tanít a meghalt költő halhatatlan költészete. Rabigát nem tűrő lelke kitör a sírból, s igazságot követel, folyton föltámadó emléke egyesit, lelkesít, áldozatot követel és" diadalra vezet! SCHM10THAUER IMnMíf.M keserűvíz megtisztítja a szervezetet a belekben kí pződő egészségtelen anyagoktól, e^nkíti a mirigyek működését, felfrissíti a vérkeringést, megelőzi az érelmeszesedés ós az öregségi elváltozások kifejlődést. Kapható kis és nagy üvegben. Szétküldés! hely: Igmándi keserűvíz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék ismételadóknak kívánatra bérmentve.
