Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-30 / 171. szám

NYIRVIDÉK. 1927 julius 30. ay Károly világhirü indián regénye filmen 7 Dorothy Mackail Pat O'Malley Vera Reynolds Zsasu Pitts Josef Schildkraut Elinor Fair név . egy műsorban | Harisson Fair pol I ó Hétfőn kedden Borszeszmentes gyümölcsleveknek házilag való elkészítése. A gyümölcsfelesleg sokféleképpen értékesíthető. Bizonyos gyümölcsökből készíthetünk gyümölcsborokat, továbbá u. n. nemes pálinkákat, likőröket, gyümölcsszörpöket és másféle romlás nélkül eltartható készítményeket is. A gyümölcs nemcsak élvezeti szer hanem meglehetősen értékes élelmiszer is. Táplálóhatását kisebb-nagyobb cukortartalmának köszönheti. A gyümölcsfélékben található savaknak étrendi hatásuk van, mig zamatanyagaik azok élvezetét k*l limessé teszik. A különböző gyümölcsökben találunk azután bizonyos egyéb alkotórészeket is, amelyek az egészség fenntartása szempontjából nagyon fontosak. Gyümölcslevek előállítására számos kerti, valamint vadontermő gyümölcs alkalmas. Egy-egy hektoliter málna, ribizke, cseresznye, alma, körte, birs, naspolya, áfonya leve kerekszámban 6, 7, 9, 10, 8, 6, 9, 7 kgr. cukrot tartalmaz. A málna, aVibizke, a cseresznye saz erdei eper levéből gyümölcsszörpöt szokás készíteni. Még pedig ugy, hogy a teljesen érett, hibátlan gyümölcsöt összezúzva kipréselik, megszűrik, jól leülfepitik, majd a tiszta ülledékmentes levet megfefelőmeny nyiségü cukorral együtt egyszer felfőzik. Egy-egy liter gyümölcsléhez rend szerint 1.80 kgr. cukrot szokás venni. A gyümölcsszörpöket részben konyhai célokra használják egyes tésztafélék ízesítésére. Reszben a megfelelő minőségű ásványos vizekkel, vagy pedig szódavízzel keverten mint szomjuságcsillapító s üdítőitalt fogyasztják. A cukortartalmú gyümölcsök frissen kisajtolt leve változás nélkül csak rövid ideig áll el. Hamaro San erjedésnek indul az s akkor a benne lévő cukor szesszé változik. Minden cukortartalmú gyümölcs külső felületén, héjján, bőrén találunk nagy számban apró, szabad szemmel nem látható élesztőket, a melyek a gyümölcstevekben feloldott cukrot elerjesztik. Az erjedt gyümölcslé ekkor már nem édes izü és nem is tápláló hatású. Ha pedig a már kierjedt gyümölcslevet a levegő hozzájutása mellett hagyjuk állani, másfajta élesztők szaporodnak el benne és ez által ecetté változik. Ha tehát azt akarjuk, hogy a kisajtolt édesizü gyümölcslé változás nélkül, édes izét megtartva, álljon el, el kell pusztítani, meg kell ölni eme élesztőket. Ha felforraljuk a gyümölcslevet az abban lévő élesztők elpusztulnak s ha most a levegőtől elzárjuk, változás nélkül eiállA gyümölcslevek felforralás nélkül is tartóssá tehetők, ha azokat paszteurözzük. Ügy végezzük eme legutóbb említett müveletet, hogy palackban felmelegítjük 60—70 C-ra a gyümölcslévet és ennél a hőfoknál 1/2—

:Vi óra hosszáig tartjuk, majd a palackokat jól bedugaszoljuk és a levegőt hozzáférni nem engedjük. Svájcban, továbbá Dél-Németországban kedvelt ital a frissen kisajtolt alma-, vagy körtemust.. Mindkét gyümölcs kellemes izü, finom zamatu mustot szolgáltat. Vannak vidékek, ahol külön dolgozzák fel musttá az almát és a körtét is. De összekeverve is feldolgozhatók. A mustkészitésre alkalmas almafajtákat jól és gondosan átválogatjukEzután alaposan megmossák, nyers állapotban péppé őrlik és rögtön ki sajtolják. Szűrőruhán átszűrik a kisajtolt levet, majd egy éjszakára hideg helyre — pince — állítják üllepités céljából. Az a'ma, íHetve körte mustja lehetőleg ne érintkezzék se vassal, se semmiféle fémmel. A vaseszközökkel vagy tárgyakkal érintkezett almamust rövid ideig tartó állás után tintaszerüen megfeketedik. Üllepités céljából tu> ihosszu ideig állani hagyni szintén nem szabadba mustot. Mert hűvös helyen is — pincében is — megindul, ha mindjárt lassan is, az erjedés, ami nem kivanatos, ha mustot kívánunk készíteni. A képződött ül ledékről óvatosan lefejtjük a folyadék tisztáját. S azt kifogástalanul tiszta üvegekbe fejtjük s ezeket ledugaszoljuk. Ajánlatos kifogástalan, a legjobb minőségű parafadugókat felhasználni. Előzetesen eforrázzuk a dugókat is még azonmód melegen, puha állapotban hasz náljuk az üvegek lezárására. A ledugaszolt palackok dugóját a paszteurözés előtt zsineggel lekötjük. A megtelt, bedugaszolt és zsineggel lekötött üvegeket már most egymás mellé rakjuk olyan tágas üstbe, a melynek fenekére megfelelő menynyiségü szalmát vagy szénát, esetleg fadeszkát tettünk. Az egyes üvegek közé szintén kevés szalmát, vagy szénát, esetleg összehajtott újságpapírt teszünk. Az üst közepére vizzel megtöltött, be nem dugaszolt üveget állítunk és ebbe hőmérőt. A palackokkal teljesen megrakott üstbe most annyi langyos vizet töltünk, hogy az majdnem az üveg nyakáig erjen. Azután lassan melegíteni kezdjük az üstben levő vizet. Amikor a vizzel megtöltött üvegbe mártott hőmérő már 67— 70 C hőfokot mutat, most ugy- szabályozzuk a tüzet, hogy körülbelül háromnegyed óra hosszáig ezen hőmérsékletet megtartsa. Azután be takarjuk az üstöt s las;an lehagyjuk hűlni akár a tűzhelyen, akáron nan leemelve. Ha nagyon óvatosan és elővigyázatosan akarunk eljárni, a felmelegítést a közölt módon 24 óra múlva megismételjük. A paszteurözést a közölt módon elvégezve, a munka elég egyszerű. Azonban az eltartás alkalmával — pincében — az egyes palackokban liliedék képződik, amelyet <u ó^ai.is kidugaszolás fel nem kavar és amelyről a folyadék tisztája óvatosan leönthető. Dr. Windiscn Rikárd. A szabolcsi fagykár epilégnsa a fővárosi lapokban. Bádió a többtermelés szolgálatában. A Nyirvidék is adott hirt már arról, hogy a kormány törvényjavaslatot készített a rádiónak minden községházába való bevezettetéséről. Tette ezt azért, hogy a lakosság idejében értesülhessen majd a terményárak változásáról. A A tervezet sok vitára adott alkalmat. mert sokaknak az; a véleménye, hogy a piac árhullámzásai közvetlenül már csak azért sem érdekelhetik a termelőket, mert közülök senki sem tarthat birtokán készenlétben egy olyan 'kereskedőt, akinek terményét az adott pillanatban a nyakába sózhatná, már csak azért sem, mert emberemlékezet óta mindig kettőn áll a vásár. A Pesti Hírlap sem tartotta szükségesnek a rádió tervezett kiterjesztését, amivel szemben a szabolcsi eredményeket Siposs Árpád ófyan sikeresen festette le, "hogy a vitatkozásnak egészen más iránya keletkezett. A Pesti Hírlapban megjelent cikk többek között ezeket tartalmazza: A P. H. közgazdasági rovatában olvastam azt a megállapítást, hogy a gazdák nem kíváncsiak az árak óránkénti változására. Ebben igaza lehet a cikkírónak, de abban már nem, hogy a rádióra, nem volna szükség minden községben. Ez év tavaszán már tartott mezőgazdasági előadásokat a budapesti Stúdió, mely alkalommal beígázoJást nyert, hogy az a rádió 'előfizetői nek kilenctizedrészét érdekelte. Tagadhatatlan ugyanis, hogy Magyarország mezőgazdasági állam, ahol a tisztviselők kertvárosok létesítésén fáradoznak, ahol minden iparos igyekszik egy kis konyhakertészetet, vagy egy darab szőlőt vásárolni magának, ahol még az értelmiségek, tehát az orvosok, ügyvédek, mérnökök stb feleségéi' is azon vannak, hogy udvaraikat legalább egy pár virágos ággyal tegyék lakálvosabbá. Ilyen körülmények között nagyon is kapóra jött, amidőn a Földmivelésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Növényforgalmi Irodája minden vasárnap délután 1—2 órán át arról beszélt a rádióba, hogy a paradicsomot hogyan kell ültetni, a homokos talajba milyen burgbnya való stb., majd pedig a beküldött levelek mellékleteiként szereplő növényrészek megvizsgálása alapján azt üzente például a sajócsegei tizenötös előfizetőinek, hogy rózsafáit a lisztharmat támadta még, amelynek kénporozás az ellenszere. Minden rádióval biró ház valóságos minta telepe volt a helyesen való gazdálkodásnak, mert az ott látottakat eleinte megbámulta a napszámra hívott köznép, majd amikor látták, hogy azok célravezetők, maguk is kezdték követni a jó tanácsokat. Ez év tavaszán pedig Szabolcs szőlősgazdái között egyenesen vagyonmentőnek bizonyult a rádió. Jött a fagy, amely után az a nézet alakult ki, hogy a szőlővesszőket teljesen le kell vágni. A növényvédelmi osztály azonnal megkezdte a helyszíni vizsgálatokat, melyeknek alapján 48 órán belül azt a tanácsot adta, hogy senki se vágja le a veszszőket, mert azon még vannak rejtett rügyek, amelyek hozhatnak még fürtöket. Ez a bir még aznap megjelent Nyiregyházán a Napilapban, mint a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület félhivatalos lapjában, s ezenkívül csak Nyiregy házán hallotta vagy 200 rádióelőfizető, ugy, hogy sikerült a lemetszést félben hagyatni s ezzel sok millió korona értékű termést megmenteni. A Pesti Hírlap természetesen tovább is fenntartotta azt -a nézetét, hogy »a tanításnak vannak olyan fontos eszközei (napilap, képes szaklap), amelyeket rádió nem pótolhat«, de kénytelen volt az élőszóval folyó propagandisztikus előadások közvetlenségét is elismerni, amidőn kijelentette, hogy »a levél írójával egyétért abban, hogy sok hasznos ismeretet lehet meglepő gyorsasággal terjeszteni rádió utján«. A szabolcsi eredmények megismerése óta a hivatalos körök is más véleménnyel vannak a rádióról, annál is inkább, mert a szőlők lemetszését mellőztetni kívánó felhívást, oktatás, megfogalmazás, leírás után postán is szétküldte a minisztérium, amely meg is érkezett Nyíregyházára a fagyást követő 10-ik napon. Ha a rádió nem lett volna, akkor már egyeden szál vessző sem akadt volna a tőkéken és igy a jótanács kárba veszett volna. Ismét megkezdik a gazdasági előadásokat. A Ny irvidék is több jzben irt már a mezőgazdasági előadások fontosságáról. Ilyen körülmények között olvasóinkat is érdekelheti az a levél, amely azoknak ismételten való megkezdését jelenti be. Szól pedig tez a következőképpen : SZŐCS Ernő a Magyar Telefonhírmondó és RádióRt. vezető-igazgatója. Budapest, VII., Rákóczi-u. 22.. Budapest, 1927. jul 27. Nagyságos Siposs Árpád hírlapíró urn k Nyíregyházán. Van szerencsém értesíteni, hogy a mezőgazdasági előadásoknak nyáron át való folytatását a Rádió rt. szorgalmazta. Maguk a gazdasági szakkörök az OMGE stb. voltak azon a véleményen, hogy nyáron az előadásokat szüneteltessük. Szakvéleményük alapján hoztuk meg a végleges döntést és ez /az oka annak, hogy fejtegetéseit bár a legnagyobb figyelemmel olvastuk hogy a mezőgazdasági előadások tartását csak az ősszel tudjuk ismét műsorba iktatni. Fogadja a legőszintébb nagyrabecsülésem kifejezését, amellyel maradtam őszinte tisztelő híve Szőcs. Miért k

eI1?Tiek a nyári gazdasági előadásuk. Az OMGE. vezetősége ugylátszik összetévesztette a gazdák hétköznapi szorgöskodását a vasárnapi pihenő idővel. Másképpen el se tudjuk képzelni, hogy az előadásokat mellőzhetőnek tartotta volna, amikor nyáron van helye a munkáskéz helyes vezetésének, hiszen akkor kell védekezni a különféle növényi betegségek ellen. Szabolcsban ismét pusztulnak a szőlőfürtök. A fagy által meggyengített vesszők termését megtámadta valami baktérium, mert a szemek megfeketedve hulladoznak alá. Azt sem tudjuk, hogy tulajdonképpen a peronospóra, a lisztharmat, vagy valami ujabb betegség tizedeli a gerezdeket, melyek hullásának megszüntetését célzó jóíanácsokat de szívesen hallaná minden gazda. E7 nem gátolná meg még a vasárnap délutáni pihenésben sem. Kemechey A(*) Arcképes igazolványokhoz. fényképek legszebben, leggyorsabban, legolcsóbban Csépánynál készülnek, Bessenyei-tér 7. (Telefoni 456.)