Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-29 / 170. szám

1927. julius 29. J^ÍYÍRYIPÉK. 3 A menekültek nem idegenek már Nyíregyházán és viszont nem minden idegen jogosnlt a menekült szó használatára Érdeklődéssel olvastam Bartók Miklós ur cikkét a Nyirvidékben, amelynek meg is örültem, mert al­kalmat adott arra, hogy félre értett szavaimat megmagyarázhassam. 0,t kezdem a dolgot, hogy elsősorban Nyíregyháza múltjáról beszéltem amidőn a békésiek és gömöriek le­telepedéséről szóltam és helyesel­tem azt a szeretetet, amellyel a vá­ros őslakossága az ideköltözőtteket mindig szivére ölelte. Már ez is azt mutatja, hogy cikkem nem a me­nekültek ellen szólt, akiknek nagy része már a közel 10 éves itt tartóz­kodás alatt valóságban nyíregy­házi polgárrá lett. Sokan ideháza" sodtak, mások házat vettek, jó ré­szük lakositotta magát és igy to­vább. Hibát ázonban csak ott kö­vettek el, hogy nem tiltakoztak az ellen, hogy ujabb emberek jöttek és jönnek ma is Nyíregyházára, akik magukat menekülteknek tüntet ték fel csak azért, hogy ne kelljen igazolni sokszor kétes származási helyüket és eddigi magaviseletüket. Ezek az átmenekültek aztán visz­szaéltek a «menekült» szó jelentő­ségével és az életüket is kockára tett vagyonukból kifosztott, legtöbbnyi­rre betegen ideérkezett és ennek dacára titkolt fájdalommal, hang­talanul szenvedő menekülteknek ki­járó kegyeletet igyekeztek apró pénzre felváltani. Ezeket kifogá­soltam, amikor megírtam «Elmélke­dések a vendégjogról, a drágaság­ról az idegenekről és a város fej­lesztésérők c. cikkemet. Nincsen olyan zsák buza, amely­ben konkoly ne akadna és az csak emeli a tiszta buza értékéi, ha a konkolyt kiválogatják belőle. A me­nekültek közül is ki kell választani azokat, akik az utódállamoknak ne­nevezett alakulatok földjét talán so­hasem látták. S ilyen címen lett egy demecseri származású cigány székely ideg­sokkos katona, amelyhez onnan for­mált just, hogy székelyek közzé ke­rült a háborúban és felvitte egész a szimulánsságig. Leleplezése után Debrecenbe került, ahol fél évet kapott lopásért. Az ilyen idegenek ellen kell, hogy nemcsak a "ható­ság, nemcsak Nyíregyháza város itt született polgársága, de a menekül­tek is fellépjenek. A Bartók ur cikkéből olyasva­lamit olvastam ki, mintha a Fel­vidékért, Erdélyért, a Bánságért és a nyugatmagyarországi részekért csak a menekülteknek fájna a szi­ve és hogy csak nekik volna majd joguk bemenni az igéret földjére. Ez pedig tévedés, mert Nagyma­gyarországnak csak egyforma ál­lampolgárai voltak és vannak és ha majd arra kerül a sor, itt lesznek azok a nyíregyháziak is, akik nem hangoztatják a menekült szót, de azért ott voltak a világháborúban, ott ritkultak meg soraik a Kárpáto­kon és a Doberdón és igy eljegyez­ték magukat ahoz, hogy ismét ott legyenek, amikor a meghaltak iránti becsületbeli adósságaikat kell leróni. Záradékul készségesen kijelen­tem, hogy gondolatban sem kíván­tam azokat a tiszteletreméltó mene­külteket megbántani, akik Nyíregy­házán magas állásokat töltenek be, és sokat tettek az elszakított országré szeink megismertetése, az irreden­ta gondolat felszinentartása terén. Ezek olyan ismert tények, ame­lyek előtt kell, hogy meghajoljon minden hazáját szerető ember. OyermekszanaióriniEci! a Sóstóra! á népjóléti miniszter programmjába vette a gyermekszana* tóriumok létesítését. — Akciót kell indítani, hogy az állam az első gyógyszanatórinmot a Sóstón építtesse föl. Sípos Árpád. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Az a hatalmas programm, ame­lyet Vass József népjóléti minisz­ter maga elé tűzött, a gazdasági viszonyok javulásával mindinkább kezd megvalósulni. A szociális vi­szonyok javítása és az életstandard emelése az irányító elv e program keresztülvitelében. Ezért felsősor­ban is egészséges városi és falusi lakásokat építenek, az anya- és csecsemővédelmet mind Inagyobb körre terjesztik ki; a munkásbizto­sitásnak uj alapokra való átszerve­zése és szélesebb néprétegekre való kiterjesztés^ és az aggkori és rok­kant biztosítás képezi most a leg­sürgősebb feladatokat. A közegészségügy emelése érde­kében, a jövőnek mintát mutatva szervezik meg a gödöllői mintajá­rást, ahol a közegészségügy abc­jéből kiindulva akarnak jobb, hy­genikusabb viszonyokat teremteni. Tehát igyekeznek az egészséges élet első követelményeit megvalósítani: egészséges, száraz, napfényes la­kasok, tiszta levegő, jo kutak stb. révén elejét venni a különböző ár­talmaknak. Ezen programmba tartozik az iskola hygeniájának is az emelése, mikor egészséges, a tanítás modern elveinek megfelelő iskolát építenek, iskolaorvosi állásokat szerveznek, Uogy a tanulókat a különféle ártal­maktól megóvják.. Sokkal köny­nyebb egy szervezetet a betegség­től megóvni, mint a már kifejlődött bajtól megszabadítani. Az iskolán kívüli népoktatást is fejlesztik, hogy a lakosságot felvilágosítsák s ezál­tal a tudatlanság, babonák, rossz szokások hatásait — mint a beteg­ségeknek sokszor a kutforrásait — kiküszöböljék. Itt kell e helyen megemlítenem, hogy vármegyénkben e 1 kérdésnek történeti múltja van. Boldogult emlékű Jósa András, megyei fő­orvos, a jeles polyhistor elsők kö­zött volt az orszagban, ki ezzel a kérdéssel foglalkozott és még az iskolaorvosi intézmény megvalósu­lása előtt, már 1884-től az évi me­gyei összefoglaló jelentéseiben ál­landóan sürgette a kfiiesztülvitelét és a tanítóságnak alapos egészség­ügyi kiképzését nagyfontosságunak tartotta- A megvalósulás nem rajta múlott, hanem a mostoha viszo­nyokon, amelyekkel a nagy tudós­nak egész életén küzdeni kellett. Az egészséges gyermekeken ki­vül a beteges" tanulókra is kí.ecjad a gondjuk, mert különféle gyermek szanatóriumokat, üdülő telepeket, iskolafürdőket, kerti és erdei isko­lákat létesítenek, hogy visszaadják a gyermekek egészségét. Erre na^y szükség is van, mert csak a fővá­rosban a tiszti hivatal jelentése sze­rint 69000 gyermek közül 5319 tüdővészben, 14000 vérszegény­ségben, 9874 mirigymegbetegedés­ben és 3369 csontbajban szenve­dett. Vidéken még szomorúbbak lehetnek az állapotok. A népjóléti minisztérium a na­pokban küldte ki dr. Fáy Aladár államtitkárt azon vidékek megtekin­tésére, ahol sziksós talajok találha­tók és ahol sziksós tartalmú, ter­mészetes gyógyforrások lelhetők fel Ilyen a Hódmezővásárhely és Orosháza közötti Kakasszéki tó, ahol csont tuberkulózisban szen­vedő gyermekek részére szanatóri­umot fognak építeni, azon régi ta­pasztalat alapján, amelyet ezen helyek —( ösfczjejköfvte a tbc egyéb gyogytén)'ezőível, nap és légfürdő­vel, bő kalóriaadás táplálkozással stb. — a beteg csontra és a tuber­kulotikus szervezetre gyakorolnak. Ezen kérdésbe szólhatna bele Nyíregyháza, mert a Sóstó-fürdőn is fellelhetők ezek a természetes sziksós telepek és vizek és ezen a területen is emelhet az állam ha­sonló intézményt. Ezzel a város in­tézményeinek szama gyarapodna, növelné az idegenforgalmat és a Sóstó-fürdő jelentőségét fokozná.. Hiszen egykori- feljegyzések sze­rint, már több mint száz évvel ez­előtt is használták a vizét csont és izületi bántalmak gyógyítására. A Sóstó gyógyhatású vizével,az átalakítások utan, gyönyörű park­jaival, minden igényt kielégítő mo­dern szállodájával évrői-évre sza­porítja a fürdőzők számát. A für­dőteleptől kissé távolabb íétesi en­dő gyermekszanatorium csak emei­ffié a fürdő nívóját és ezzel fejlesz­tené Csonkahazánk amúgy is kevés számú fürdőit. A hely maga kitűnő, bent az erdő fái között emelkedne az épü­let, tiszta, pormentes levegőjű he­lyen; a fürdő gyógyvizét könnyen ki lehetne használni a gyógykezelés céljaira, a gyermekeknek zárt- és szabadfürdő állhatna rendelkezésre. A nap- és légfürdőkre kiválóan al­kalmas ez a terület, mely könnyen megközelíthető a városból és éle­lemmel ellátható. APOLLÓ Mis, csütörtökön utoljára 9 (Egy arc a sok közül) Eredeti Nyíregyháza környéki felvételek. A KISS ÖRDÖG Baby Pegg y legújabb filmje . Pénteken, csak 1 napig! MáMGELLA ALBANI a ,,Moszkva 1910" főszereplőjével és a német művészgárdával: Az állam megfelelő szerveivel kellene összeköttetésbe lépni, hogy állítsanak fel itt is szanatóriumot, ha a hely megfelelőnek bizonyul­na. A város hatósága bizonyára szívesen állana területtel a cé» szol­gálatába, — az állam építené és tartaná fent a szanatóriumot, — amennyiben a bevétel, melyet a város, megye és a magánosok ada­kozásából, illetőleg a szülőktől, ha ezek jómpduak, folynának be és nem fedeznék a kiadásokat. Az igy felépített gyermekszanató­riumok nagy mértekben mozdítják elő hazánk közegészségügyi viszo­nyainak javulását és egy lépéssel előbbre viszik annak a hatalmas ügynek teljes kiépítését, amely a tuberkulózis leküzdését és megelő­zését célozza. (Dr.) BÚTOR szükségletét megbízhatóan és olcsón dilück Jenő bútoráruházában, Vay Ádám­utca 8. szerezheti be. Nagy választék. Pontos kiszolgálás. Alapítva 1903. Telefen: 234. 3*91-2 Werner Schaff „Per Schneeschulaufer" c. regénye 10 felvonásban. Előadások kezdete; »/*8 és l/UO órakor. Kedvezményes utazás a pozsonyi nemzetközi Duna vásárra. A debreceni kerületi kereskje!­delmi és iparkamara közli érde­keltségével, hogy Pozsonyban augusztus 21-től szeptember 2-ig rendezik a VII. Nemzetközi Du­navásárt. A vásár 18 csoportba van be­osztva, mint 1. az építőipar, 2. elektrotechnika, 3. mezőgazdasági gépek, 4. fémipar, 5. bútor és la­kásberendezés, 6. textilipar, kon­fekci, díszműáru, 7. utazási és sport cikkek, 8. üveg, porcellán, ékszer, 9. papir és grafikai ipar, könyvek, irodai felszerelések, 10. játékszer és emléktárgyak, U. élelmiszer, 12. vegyipar, 13- hangszeripar, 14. gyógyszeripar és egészségügy, 15. turisztika, 16. viziutak, 17. üzleti propaganda, reklám, 18. állati és növényi termékek. Speciális kiállí­tás a szlovák vármegyék kiállítása, mezőgazdasági és állatkiállitás, ker­tészeti és egészségügyi kiállítás. A csehszlovák-magyar kereske­delmi szerződés a magyar ipar és kereskedelem részére jobb üzleti lehetőségeket biztosit s kívánatos azért, hogy a pozsonyi vásár al­kalmát cégeink üzletkörük és pia­caik kiterjesztése érdekében fel­használják. A m. kir. államvasutak 33 száza­lék, a hajózási vállalatok 50 szá­zalékos kedvezményt biztosítottak a vásár látogatóinak. A vásárigazol­ványt, mely a vízumot pótolja, a csehszlovák konzulátus díjmente­sen láttamozza. A vásárra vonatkozó fölvilágosi­tásokat, valamint a .kedvezményes utazásra és díjmentes vízumra jo­gosító vásárigazolványok a vásár magyarországi képviseleténél, Ma­gyar Szlovák Bank és Kereske­delmi R. T. V. Nádor-u. 28. kap­hatók. BIRTOÜ bérbeadás! Tiszanagyfalusi határban, tokaji országút mellett 100 hold kitűnő búzaföld haszonbérbe, esetleg feles gazdálkodásra azonnal ki­adó. Liptay Jenő, Kálvin tér 14. 4283-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom