Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-22 / 164. szám

2 JSÍYÍRYIDÉK. 1927. julius 22 A kis ország nagy kancellárja. A nagy nyári zivatar, amely minden ' esztendőben esedékes a Kaiserstadtban, az idén vérvörös színeivel, hulláival És egész pokoli kivilágításával megdöbbentette a bécsi spiszbürgereket és magát Európát. Az eddigi osztrák zavar­gásokat az uj kontinenstérkép alko­tói beszámították a szabályszerűen visszatérő üzemi balesetek közé. Jelnek vették, amely azt mutatja, hogy a mesterségesen életbentar­tott államgépezet szijjazatai és kerekei nem működnek kifogástala­nul, uj olajozást kivánnak: népszö­vetségi segítséget, nemzetközi köl­csönt. Forradalom volt ez is, de csak laboratóriumi lombikokban, a kísérletezők keze nem látszott, de recsegett-ropogott minden, vér is folyt vagy inkább pirosra festett lé, kirakatüvegek hullottak csöröm­pölve, aztán kisütött a nap, a csá­szári parkokban, a ringen felcsen­dültek a valceráriák. Mi lelte az idén Bécset, hogy forradalmában eltér a bohózati stílustól, hogy tényleges hallottakat, palotaüszkö­ket, vérvörös vért produkál? Olyan súlyos a bai, vagy olyan komoly mondani valója van Európának, amely metressznek fogadta a régi osztrák császári hitves helyett? Erre feleletkép több alternatívát állíthatnánk fel, de hagyjuk in­kább abba. Ehelyett rajzoljunk meg egy bronzból és acélból mintázott arcot. A férfi, Seipel kancellár, akinek fölényes, hideg tekintetétől elsi­multak a forradalmi hullámok, ta" lányosan keveset beszéltet magá­ról. Inkább cselekszik, de a pappolitikusok módjára: elsötétí­tett háttérben, zajtalan, föltétlenül hatékony és mindig korszerű esz­közökkel. Nem mai politikus, az 50 milliós monarchia államférfia, Korosec, aki a belgrádi szkupstiná­ban dirigálja a maga párthiveit, éppenugy fegyvertársa a mult har- j caiban és a jövő reményeiben, ! mintahogy Prágában, Varsóban is akadnak súlyos politikai egyénisé- ; gek, akik vele közös konvenció alapján intézik a diplomáciai stra­tégia műveleteit. Amikor az újságírók beszéltek vele és fölvetették a Németország­hoz való csatlakozást, szemei még szürkébbek lettek, halk, sejtelmes hangon mondotta: — Az az álláspontom, hogy ne tegyük magunkévá a németországi pénzegységet, tanulságosan igazo­lódott a későbbi események által. Seypel kancellár tekintete távo­labbi horizontokat bűvöl meg, mint az általa kormányzott mai homunkulusz állam határai, nem, nem akarja a csatlakozást, hanem akarja nagy Ausztriát, Németor­szág riválisát. Ezért talányos, ezért nyugodt a forradalmi zivatarban, mint minden férfi, akit sokkal nagyobb célok lendítenek előre. Ezért halkszavu, ezért mindig kor­szerű. Eszközei nem a fegyverek, nem a diplomáciai konfliktusok, eszközei gazdaságiak, a szén, a vas, a kereskedelmi konjunktúrák, amelyek alkalmazásával napról­napra közelebb igyekszik ki nem mondott céljához. A kis ország nagy kanoel'árja még meglepe'ések­kel szolgálhat Európának, amely 8 év óta csak bohózati látványo­kat vár Bécsből. Az ejső figyel­meztető robbanás mintha most dördült volna el. 116 daiegyesület, 5200 közreműködővel vesz részt az augusztus 14-én kezdődő szegedi országos dalosversenyen. Szabolcsvármegye és Nyíregyháza város értékes dijat ajánlottak fel. — A versenyen résztvesznek a nyiregyházi dalegyletek is. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Az augusztus 14-én kezdődő 3 napos országos dalosversenyre ugy Budapesten a központban, mint Szegeden nagyban folynak az előkészületek. A szegedi versenyre jelentkezett 116 dalegyesület mint­egy 5200 közreműködővel, kik­négy helyen fognak versenyezni és pedig a városi színházban, a Tisza szálloda nagytermében és a város két legnagyobb mozihelyiségében. A Ferenc József által 1912. év­ben alapított királydijért, a Stróbl mester által mintázott félméter magas, 15 kg. nehéz vert ezüstből készült Tinódi szoborért az or­szág három legjobb dalárdája ver­senyez és pedig a legrégibb arany érmes: a Debreceni Városi Dalár­da, a hires koszorús Egri Dalkör és a legújabban szépen fejlődő Veszprémi Dalegyesület. Mind a három dalárda mintegy 60—60 taggal készülődik, hogy el­nyerje a most a Pécsi Dalárda ál­tal őrzött vándor-királydijat. A versenyző dalárdák részére feddig igen értékes tiszteletdijak érkez­tek be a budapesti központba és pedig: Frigyes, József és Albrecht királyi hercegek részéről. Impo­záns mennyiségben ajánlott fel di­jakat a vendéglátó Szeged város közönsége: mintegy 40 díjat. Ezen­kívül a következő vármegyék: Csongrád, Csanád, Békés, Heves, Borsod, Szabolcs, Veszprém, Bor­sod és Gömör egyesült vármegyék és Pest Pilis Solt Kiskun megye közönsége, Dréhr államtitkár, Mai­láth Géza és Zichy Géza Lipót grófok és az Alföldi Közművelő­dési Egyesület részéről Zichy Já­nos gróf elnök. A városok részé­ről Budapest székesfőváros közön­sége, Debrecen,, Kecskemét, Nyír­egyháza, Eger, Miskolc, Sopron, Székesfehérvár, Veszprém, Péc^ Szombathely, Mezőtúr, Hajdúná­nás, Budafok és Pesterzsébet. Ezenkívül számos dalárda, küldött versenydijat. Ezenkívül kilátásban van, hogy a Szeged környéke és a csongrádi és bekésvármegyei uradalmak, úgymint Pallavicini őrgrófék, valamint Békésmegyébő. a Károlyi és Wenckheim uradal­mak egy-egy versenydijat adomá­nyoznak. A háromnapos dalosünnepély fénypontja lesz az augusztus 15-én Nagy Boldogasszony napján kez­dődő dalosszövetségi 60 éves ju­bileum napján rendezendő dísz­közgyűlés és nagymise a szegedi uj fogadalmi templomban. Előtte való este a hagyományos lampionos felvonulások a 116 leg­szebb szegedi koszorúslány lakása elé, ahol mindegyik dalárda ko­szorúslányának egy-egy magyar dallal kedveskedik a nagy Szeged város különböző 90 uccájában. A díszközgyűlésen Zseny József, az Országos Magyar Dalosszövet­ség alapító tagja indítványt tesz a jazz-band zenekarok megfékezésé­re és e tárgyban feliratot készüf­nek a belügyminiszterhez intézni, amely szerint a magyar nemzetnek a legdrágább kincsét, a dalt és a muzsikát támadja 'meg létében a lélektelen, nemzetietlen zene és annak művelőit, a cigányzenésze­ket eznekre menő számban állásta­lanná teszi. A szegedi dalárda és a város részéről a nagyszabású előkészüle­teket vitéz dr. Dobó József máv. főfelügyelő intézi. A versenyen értesülésünk szírint a nyiregyházi dalegyletek is részt­vesznek, sőt a költségek részben való fedezésére közös népünnepélyt is akarnak tartani a Sóstón. Erről legközelebbi számunkban hozunk tudósítást. BÚTOR szükségletét megbízhatóan és olcsón QSiicfc Jenő bútoráruházában, Vay Ádám­utca 8. szerezheti be. Nagy választék. Pontos kiszolgálás. Alapítva 1903. Telefon: 234. 339lr2 DIADAL MOZI V KERT MOZI hétköznap 5 és 7 órakor, vasárnap 3,5,7,9 órakor. mindennap 9 órakor. Katonazene kísérettel. Julius hó 21-én, csütörtökön utoljára: TITKOS HÁZA Filmregény 2 részben, 1 (felvonásban. — A főszerepben; IVáK mOSJQUKINE Julius hó 22-én, pénteken. Csak 1 napig! Asszonyok királynője 6 felvonásban. Főszereplők; Bebe Daniels és Nita Naldi. Szerelmi express Vígjáték 7 felv. Főszereplők; Ossy Osvalda, Willy Fritsch. Kedvezőtlen idő esetén a Kert Mozi előadása a Városi Színházban. I Összeállították a rokkant ­ellátási adóra vonatkozó rendelkezéseket. A hivatalos lap vasárnapi száma közli a rokkantellátási adóra vo­natkozó törvényes rendelkezések hivatalos összeállítását és a pénz­ügyminiszternek ebben a tároyban kiadott végrehajtási utasítását. _ Rokkantelíá'ási adót kell fizet­ni mindenkinek, aki földadó, társulati adó, tandem adó, kérése i, jövedelmi és vagyon­adó fizetésre Van kötelezve. A rokkantellátási adót az alap­adok együttes összege alapján vetik ki. Igy például 10 pengőig a rokkantellátási' adó J0 fillér, 50 pengőnél 60 fillér, 100 pengőnél 2 pengő, 240 pengőnél nagyobb adó­összeg esetében pedig 5 százalék a rokkan tellátásí adó. A szolgála'i viszonyban álló adó­zóknak rokkant ellátási adóját a munkaadó köteles levonni az al­kalmazott fizetéséből vagy munka­béréből. A rokkantellátási adó után sem­mifele pótadót ne m szabad ki­vetni. A hivatalos összeállítás 1927. január l^vel kezdődő ha­tallyal a kihirdetés napján lépett eletbe s 1930. december 3 lV ér­venyes. ö | Értesítők szemléje. V. "Jókai Mór» polgári fiúiskola. ' A nyiregyházi községi Jókai Mor Polgári Fiúiskola huszadik 'Értesítőjében számol be Tamáska Endre igazgató az iskola elmúlt évi eseményeiről. A magyar Hiszekegy sorai után melyreható értekezésben számol be az igazgató az 1927.. XXXIV. tör­vénycikkről, mely uj utakat van hi­vatva kijelölni a polgári iskolai ok­tatásügy terén. A törvény rendelke­zéseit világos okfejtéssel ismerteti az igazgató, s egyben rámutat azokra a sérelmekre, melyeket a pol­gári iskolai tanárok szenvednek s azokra a kívánalmakra is rámutat, amelyektől az fcgészséges nevelés várható. Az iskolai év története a követ­kezőkben foglalható össze. Törvé­nyes időben kezdte meg működését az iskola. Összesen 368 tanuló irat­kozott be, tehát 31-gye^ kevesebb, mint az előző évben s 62-vel keve­sebb, mint az azt megelőző évben. Ennekafogyá:nak természetes oko­fcói a háborús viszonyok s az; hogy négy polgári iskola nyiltmega vár­megyében. A gazdasági helyzet is erősen hatott közre. A tanári karban a hitoktatók so­rában történtek változások. Megvált az iskolától Csanády Béla gazda­sági szaktanár is. A tanári kar tagjai élénk tevé­kenységet fejtettek ki az iskolán kí­vül, társadalmi szereplésük által is. Nagyobbszabásu tanulmányi ki­rándulást rendezett az iskola Eger­be és Párádra. Az önképzés négjr ifjúsági egye­sület keieteben történt. Az iskolai ünnepélyek'keretében hódolt az ifjúság a nemzet nagyjai § a történelmi nagy események em­lékének. Az ünnepélyek egyik igen ked­ves, kiemelkedő mozzanata volt Ta­máska Endre igazgatónak 25 éves tanári jubileuma s a tanári karnak és az ifjúságnak Tamáska Endre Ajtók, ablakok, bútorok, gépek festéséhez valódi lenolaj firnisben őrölt kész festékek, zománcok, padlómázak Izsay festéküzletében, Luther u. 6. Telefon: 245. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom