Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-03 / 148. szám

Nyíregyháza, 19-57, julius 3, , Vasárnap XLVIIl. évfolyam. 148 amw. Nke 8*80 tt«e?#«Mivn» 1HW p«ng&. «MKMHÍII<* tn MMknak ím* m&zimé**. Ate*H«tt» *S«&®A EXEK romtttfcWMrtft Í Dr. 8. 33ABÓ i-ÁSZLÓ. i VCIITttE Hí*. ANOOlt j atorttwttffftrfgi WtofŐMvstal: SZÉCHENYI-ÓT SZÁWt. | T«t*«c« asám Postachequa TTiTiCTL mm adunk vissza. Budapest és a vidék. Hála Istennek évről-évre eny­hül az az ellentét, amit a forra­dalom lelkiválsága mélyiett az or­szág és annak fővárosa között. Ma már mindenki tisztában van azzal, hogy _ Budapest és a magyar vidék hazafiságának összetett ereje vi­heti legsikeresebben előre a magyar ügyet azon az uton, amely a béke igazságtalanságainak helyrehozata­Iához vezet. A fenti tény felis- j merése hozza egyre közelebb és közelebb Budapestet és a vidéket egymással. Ilyen közeledési és találkozási j alkalom a Sztnt István-hét is, ame- | lyet az idén is nagy fénnyel fog 3 megülni Budapest és az ország val­lásos és hazafias közönsége. Az augusztus 18-án kezdődő és 25-éig tartó Szent István-hét évről-évre gazdagodó nemzeti kultuszt jelent, amelynek egyesítenie kell minden magyart, kicsinyt és nagyot, a leg­főbb méltóságtól a legszegényebb zsellérig. Azon a körmeneten, amely az idén még az eddigieknél is na­gyobb arányban fog végigzarán­dokolni Budavár utcáin, ott lesz a vidék minden eldugott községé­nek küldöttsége, ott lesznek az or­szág nagyjai és egy szivdobbanás­ban, egy nagy egyesülésben fog­nak összeforrni nagy királyunknak, Szent Istvánnak emlékezetében. Szent István királyunk áldott Jobbja, amelyet a körmenet körül­visz ájtatos útjában, teremtette meg a keresztény Magyarországot, vitt erőt és egységet abba a zűr­zavarba, abba a lelki meghason­lásba, amiben ezer év előtt ver­gődött Magyarország. Akkor hagy • Magyarországot kellett megterem­teni, meg is teremtődött, de eb­ből a nagyszerű örökségből mi maradt miránk? Legutóbbi megha­sonlásunkból már kezdünk íalpra­állani, kezdenek gyógyulni az or­szág lelki sebei, magyar a magyar­nak nem ellenségé, hanem meg­értő barátja kezd újból lenni. Ezt tanitja nekünk Szent István kirá­lyunk Jobbja és szimbolikus je­lentősége van annak, amidőn száz és százezer ember megy a Jobbkéz nyomában és követi annak útmu­tatását. De mi lett hazánkkal, Szent István Magyarországával?! Elvet­ték kétharmadát és a nemzetek lel­kiismerete hét esztendővel e szörnytett után most kezd ébre­dezni, hogy jóvátegyen egy hibát, amelyet nemcsak a magyarság, ha­nem a nemzetközi igazság ellen is elkövettek, ami a nemzetek biz­tonságának legerősebb fundamen­tuma. Kezd felénk fordulni a külföld belátása s annál hamarább remél­hetjük a béke hibáinak jóvá'ételéf, minél nagyobb erkölcsi erőt, egy­séget és megbízhatóságot ftidttnk mutatni. A magyar nemzet példás fegyelemmel viseli a béke terheit. De ez item a megnyugvást, ha­nem a jóvátételbe vetett bizal­mat jelenti. Szükség van azonban rá, hogy minden alkalmat meg­ragadjunk arra, hogy lássa a kül­föld, hogy itt egy erős és egy­séges nemzeti gondolat uralko­dik a lelkeken. Ennek kifejezésére | szolgálhat a Szent István napok 1 sikere is. Minél nagyobb tömeg >j sereglik össze augusztus 18-ika és | 25-ike közt, de főleg augusztus 20-án az évszázados multu gyö­nyörű körmenet napján Budapes­tén, annál jobban fennakad e z en a külföld szeme és a közönyös ide­genből barát, az ellenségből meg­becsülő ellenfél fog válni. Budapest lesz a színhelye az idén is ennek a nagy nemzeti tün­tetésnek. Ezért szólítja a magyar főváros Budapestre az ország min­den rendű és rangú lakosát, ezéri könnyíti meg félárujeggyel a vas­út, olcsó elszállásolással a város a vidékiek Budapestre özönlését. Aki teheti, jöjjön Szent Istvánra Budapestre, vegyen részt a lelket elmélyítő ünnepségeken, a szivet és elmét gyönyörködtető sokféle látnivalóban, olcsó és ingyenes szó­rakozásokban és nézze meg magát Budapestet, amely egymagában is szépsége, nagyszerűsége, Ígérete és reménysége a magyarságnak. A Szent István-hé.en találkozzon Budapesten és forrjon össze test­véri érzésben minden magyar. Huszonöt éves érettség! találkozó az ev. Kossuth reálgimnáziumban. Negyvenhat érettségiző közül huszonnégy jelent meg a találkozón, tizenhat már nincs az éiők sorában. — Talál­kozás a díszteremben, kegyeletes megemlékezés az elhunyt tanárok sírjánál. — Moravszky Terenc nevére alapítványt íognak létesíteni a hálás tanítványok. (A «Nyl'vidék» tudó l ójától.) Huszonöt év... A legszebb férfi­kor, a legteljesebb munkabírás ide­je. Sok örömnek megvalósítója, sok álomnak széttépője, vágyaknak, érzéseknek temetője. I'ís mégis, mi­kor huszonöt év multával az egy­kori diákok összejönnek az iskola padjai között, eltűnik a huszonöt év, el annak minden öröme és min­den keserűsége, a deresedő fejű fér fiak, az apák, a közélet tevékeny munkásai elfelejtik, hogy 25 év su­hant e I hirtelen felettük s ugy ér­zik, mintha csak egy nyári vaká­ciónak lett volna vege s ők ismét beleülnek a padokba, hogy tovább hallgassák az életre nevelő bölcses- . séget. f De mégis van valami ezekben a találkozókban, ami nagyon meg- . hatóvá, kissé szomorúvá teszi eze­ket a találkozókat s ez az, hogy itt is ott is hiányzik valaki a padok­ból s csak egy-két professzor alak­ja emelkedik fel a katedrák mellől a régiek közül, mert sokan-sokan már a nagy pihenés részeseivé vál­tak. Ezek a motívumok árnyékolták be az egyébként igen derűs, em­lékezésekkel telitett*" huszonötéves találkozót, melyet csütörtökön tar­tottak az 1902-ben érettségizett nyir egyhá zi ev. főgimnáziumi diákok. A találkozó első része s a leg­kedvesebb mozzanata, a a volt tanítványok és a volt professzo­rok me(eg kézfogása volt a reál­gimnázium dísztermében. Nagyon emelte a találkozó érzelmi mélysé­gét az, hogy megjelent az ünne­P' le élyen Qeduly Henrik tiszakerü­eti ev. püspök is, aki magas szár­nyalású imában fordult az egek Urához s kért áldást azokra, akik megjelentek az iskola falai között emlékezésre s a jövő munkássága számára való erőgyűjtésre. A püspök imája után dr. Kálnay Miklós honv. miniszteri tanácsos emlékezett meg személy szerint minden volt tanárukról Mindegyik­ről mondott egy-két kedves, meleg mondatot. Megrajzolta mindenik-" nek a tanítványi hála és szeretet által kialakított képét s örömmel üdvözölte az élőket, kegyelettel ha­jolt meg az elhunytak émléke előtt. Emlékbeszéde végén meghatott sza­vakkal juttatta kifejezésre, hogy eí lehet felejteni a remények szer­tefoszlásával járó szomorúságot, meg lehet nyugodni a szivünkhöz legközelebb "állók elvesztése felett is, csak egy van, ami égeti a lelket, amiben nem lehet megnyugodni s ez a Trianon által megrajzolt uj térképe az országnak. Fogadalmat tettek, hogy ennek az igazságtalan­ságnak megváltoztatására fogják fordtiani minden erejüket. A mély hatást keltő szavakra az iskola nevében dr. Vietórisz Jó­zsef válaszolt, azt kivánva, hogy az emlékezés tegye kedvessé s a kegyelet tegye áldottá a találkozást. Moravszky Ferenc ny. igazgató, mint volt osztályfőnök s a latin nyelvnek mind a nyolc éven át volt tanára köszöntötte a találko­zón megjelenteket. Visszavarázsol­ta az utolsó latin órát, amikor Ró­ma szellemi nagyságáról beszélt A klasszikus műveltség földjének emléke mindig nemes gondolato­kat fakasztott a vele foglalkozók íelkében s most is* talál olyan ese­ményt, mely tovább fejleszti a ró­maiak utódai iránt érzett tisztele­tünket. Az olasz nép volt az el­ső, amely békejobbot s támogató baráti kezet nyújtott a letiport ma.' gyar nemzetnek. Hiszi, hogy amint régen a latin klasszikusok tanul­mányozásából szellemi erő fakad i, ugy fog fakadni boldogabb jövő az olasz bará-i jobb nyújtása után is. — Az üdvözlő beszédek után felkeresték a három nyíregyházi temetőben porladó tanár sírját s koszorúkat helyeztek Martinyi Jó­zsef, Leffler Sámuel, Szlaboczky Imre, Porubszky Pál, Mészáros JTHffltl ClPOSi,flG£R£K a Hungária Cípőáruházban, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona ucca 5. Telefon: 195. Női divat vászon félcipők fehér, szürke és fekete pántos vagy fűzős Női fonott szandál cipók különböző divatszinekben Női divat szines pántos cipők szürke és drapp Női divat lakk pántos cipők minden nagyságban XO' 8 n ­pengő 15 ie 18 pengő pengő 50 pengő Férfi munkás cipók minden nagyságban .. Férfi fekete R sevró magas fűzős cipók Férfi fekete R sevró divat félcipók Férfi divat barna félcipők modern formában .. 8-50 pengő IS' 5 0 19 20 pengő pengő 80 pengő Gummitalpu szürke vászoncipők 36 —41-ig 4'20 pengő. Női selyemflór harisnyák minden színben 2"80 pangó. Férfi divatzoknik 40—95 fillér. Gyermek nyári zoknik minden nagyságban 70 fillér. Egyes szám ára IS fillér,

Next

/
Oldalképek
Tartalom