Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-20 / 162. szám

4 JNftfRYIDBK. 1927. julius 20. városban található művészeti, pae­dagogiai, természettudományi, vagy mezőgazdasági szempontból érté­kes nevezetességeket. A tanitónövendékek gyakorlati kiképzése az épülethez csatlakozó gyakorlati elemi iskolában történt. Az önképzésnek legkiválóbb egye-/ sülete az Ifjúsági Bessenyei önkép­zőkör volt. Ezenkívül az Ifj. Se­gitőegyesület, a Sportkör és a Vö­röskereszt Egyesület szolgálták az önképzés céljait. Az egészségügy az influenzajár­vány idejét leszámítva, amikor nyolc napra be is kellett zárni az iskola kapuit, Kielégítő volt. Há­rom halottja is volt az iskolának. Hrubi Jenő If. éves növendék még a nagy vakációban, augusz­tus 24-én halt meg tragikus kö­rülmények között, két növendék, Nagy Elek V. és Vincze Endre IV. éves növendékek pedig betegségük miatt már korábban kimaradtak az iskolából s hosszú szenvedéstől vál­totta meg mindkettőt a halál. Az iskolai év statisztikájából a következő érdekesebb adatokat vesz­szük ki: Felvétetett 151 tanuló, osz­tályvizsgálatot tett 143. A vizsgála­IvanMosjoukine 2 rész egyszerre. Szerda, csütörtök Diadal és Kert Mozi tot tett tanulók közül javítóvizsgád latr autasittatott 35, osztályismét­lésre utasíttatott 5 tanuló. A tanu­lók közül 63 szabolcsvármegyei il­letőségű volt. Tanítói oklevelet nyert az 1925. évi szabályzat szerint 17 tanuló, az 1914. évi szabályzat szerint ma­gyar és németnyelvű iskolára 1 tanuló. A tanítóképző intézettel kapcso­latos gyakorló elemi iskolának az ev végén hat osztályban 73 tanu­lója volt. Igen érdekes statisztikai táblázatok foglalkoznak a tanulók magaviseletí, szorgalmi és előmene­teli eredményeivel. Az értesítő végül a jövő évre vonatkozó tudnivalókat közli. A statisztika adatai szerint jnniusban alig drágult a megélhetés. Mégis mindenki keservesen érzi a drágaságot. (A Nyirvidék tudósítójától.) A Központi Statisztikai Hivatal most adta közre a juniusra vonat­kozó indexszámokat. Ezek szerint a iétfentartási költségek indexszáma lakbérrel együtt számítva 112.5-ről 112.7-re emelkedett, tehát a növe­kedés alig két tized százalék. Ezzel szemben alig kell bőveb­ben magyarázni, hogy a drágulás ragyon sokszorosa a fent kimu­tatottnak, különben aligha indul­nának országos akciók. Ezt egyéb­ént mindenki a saját pénztárcá­ján érzi legjobban. Fejjel esett a moslékos dézsába és belefúlt egy három éves kisfiú. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A ízatmárvármegyei Fülpös köz­ségben Sörtént f. hó 12-én, hogy Miki Gyula odavaló földműves és felesége elmentek napszámba s három éves Józsi fiukat nagyany­jukra özv. Miki Károlynéra bízták. Az öregasszony ugy déltájban en­ni adott a malacoknak a torná­con elhelyezett mintegy 40 liter­nyi űrtartalmú moslékos dézsá­ból s eízen idő alatt a dézsát, amely rendes körülmények között leta­karva szokott lenni, nyitva hagy­ta. A Jóska gyerek, aki addig a tornácon tipegett, felhasználta az alkalmat és kíváncsiságból a dé­zsához ment, abba belehajolt s i eközben egyensúlyt veszítve, fej­! jel belezuhant a moslékba s mire a nagymama visszajött a sertésól" tói, hogy még egy adagot mér­jen a malacoknak, már csak holt unokáját húzhatta ki a mocskos, bűzös folyadékból. A gondatlan nagyszülő ellen megindult a bűn­vádi eljárás. 1563-ban még halállal büntették a káromkodót Rendkívül érdekes értekezés hagyta el nemrégiben a sajtót, amely a magyarok káromkodásá­nak kérdésével foglalkozik. A kis müvet dr. Makoldy Sándor irta, aki ezzel a munkájával kétségte­lenül értékes szolgálatot tett a ma­gyar néprajzi tudománynak. Az első káromkodás feljegyzése Nagy Lajos korából való, amikor a magyarok a zürichi csatában rettenetesen megverték a németeket s közben kacskaringós káromko­dásokat kiáltozva mondták: Wesz­teg ebadtha zajos Nemeth, iwtta­tok werenkewth, ma yzywk thy wyieket«, mai helyesírásunkkal : Veszteg ebadta, szájas német, it­tátok vérünket, ma mi isszuk a ti véreteket. Az összes káromkodás tengelyét az ördög adta, teremtette, ördög anyáju, ördög ágyában szü­letett kifejezések képezték, amik­hez hozzájárultak a fene, fránya, manó kiszólások. Az 1563. évi törvénycikk azon­ban a káromkodást súlyos bün­cselekményszámba vette és a leg­szigorúbb büntetésekkel próbálták leszoktatni az embereket erről az ocsmány beszédről. Elrendelték, hogy az alispánok évenkint megyei nyomozó utjuk alkalmával ne fe­ledkezzenek meg első helyen fel­tenni azt a kérdést, hogy »Primó: Istenünk dicsősége mindenek felett elsőbb lévén a fatens tud-é, hallott é valakit, hogy adta, teremtette szitkokkal és más hasonló károm­kodó szókkal az Istent káromolta volna, nevezett szerént ki légyen, vallja meg.« A büntetés, amellyel az elitéltet sújtották, a mai 80 pejigős tarifához képest bizony eleg szi­gorú volt, amennyiben az. »Isteni Felség« személyének káromlását ha iállal büntették. Ezt a büntetést enyhítő körülmények esetén 30— 25 botütésre, illetőleg vesszőcsa­pásra, szégyenpadra vagy pénz­büntetésre változtatták. Egy XVII. századbeli feljegyzés ijesztő képet rajzol arról, hogy miként történt a megvesszőzés. »A vétkezőt a bíró háza előtt a darabontok földre fektették és há­rom korbáccsal verték a hátát, néha annyira, hogy egy tekenőben borbélyhoz kellett vinni.« Ugyanez a névtelen írja le a megkövezés rémességét. »A bű­nöst a vesztőhelyen hátára fektet­ték, karóhoz kötötték kezét és lá­bát. Mellette egy rakás kő yolt elő­készítve. A négy tagból álló hó­hérszemélyzef először is egy nagy követ ejtett a mjlére, azután ap­róbb kövekkel addig dobálták a fe­jét, amíg ki nem mult.« Igen ked­velt büntetési módszer volt amyelv­kiszakitás is, amit szintén gyakran alkalmaztak. A büntetés kirovásánál az asz­szonyokkal sem bántak valami kí­méletesen és csak a lovagias Győr vármegye rendeli 1688-ban, hogy »ha pedig asszonyember káromko­dik, tétessék a tömlöcbe és ott egy hétig tartassék, miglen erről más­képpen rendől a nemes vármegye.« A tudós szerző kimutatja, hogy az ujabb káromkodások aljassá­gával a régi periratokban nem ta­lálkoztunk, mert ezek az ujabb ká­romlási formulák oláh és szerb eredetűek, amelyeket maga a ma­gyar nép is megvet. Végül rámutat a szerző arra is, hogy a magyar ember, ha nem is tudott leszokni a káromkodásról, a rossz szavak durvaságát elferdi'ett kifejezésekkel enyhíti, mint pél­dául az árgyélusát, a tagadóiát, csak ugy, mint a nyugati káromko­dó nemzetek, a spanyol, az olasz vagy a francia. (*) Fehér- és ajourhhnzésre a varrógépen teljesen ingyen tanitja meg vevőit a Singer-varrógép rész­vénytársaság. Vay Ádám-u. 2. 3 HÍREK. kishaptak Julius 20. Szerda. Róm. katli­feromos. Gör. kath. Illés. Prot. Illés. Izr. Thamus 20. Diadal Mozgó: A titkok háza, Ivain Mosjoukin főszereplésé­vel. (5 és 7 órakor.) Városi Kert Mozgó: A Diadal műsora (9 órakor). Az elő­adást kedvezőtlen idő esetén a Városi Színházban tartják meg. Apolló Mozgó: »U 777« (Az Öce­án ura) 7 fejezetben és 2 Fox-burleszk. (Negyed 8 és negyed 10 órakor.) Rudolfi cirkusz előadása. (Fél 9 órakor.) Városi gőz- és kádfürdő nyitva reggel 6 órától. A gőzfürdő kedden és pénteken csak nők részére van nyitva. Vasárnap csak déli 12 óráig ván a fürdő üzemben. Sóstógyógyfürdő: nyitva reggel 6 órától. Strandfürdő: nyitva egész napon át. Szabolcsvármegyei Jósa-Muzeum nyitva 9—13 óráig. » Egész héten át az Osgyám és Haissinger-gyógyszertárak ta r tanak éjjeli szolgálatot. Vásárok jegyzéke. Julius 20-án, szerdán. Állat- és kirakodóvásár: Böhönye (ser­tésvásár bizonytalan), Hosz­szuhetény, Szalkszentmárton. Julius 21-én, csütörtökön. Állat­ps kirakodóvásár: Kaposmérő>. Julius 22-én, pénteken. Állat- Es kirakodóvásár: Szentgotthárd J lóvásár nélkül), Zalaegerszeg sertésvásár bizonytalan)]. Julius 23-án, szombaton.' Nin­csen vásár. KOLOSTORKERTBEN. Forrószáju napsugárgyerekek, Kékmáslis, édes árvácskafejek, Égőpiros, pompás georginák Kacagnak. És illatoznak a magnóliák. I .1 ; Zum, zum. Ott karcsú és barna méhek. Ringócsipőjü mályvaasszonyok. A hárs alatt egy húszéves lány Zokog, zokog, zokog. —ter. — Ujiíás a jövedelem és va­gyonadónál. A jövedelem- és vagyonadó módosítással kapcsolat­ban uj végrehajtási utasítás jelent meg. Változás, hogy az eddigi 800 aranykoronás összeggel Szemben adómentes marad az 1000 pengőt meg nem haladó összes jövedelem A magánalkalmazottak és egyházi javadalmasok szolgálati illetménye 3600 pengőig mentes a jövedelmi adó alól. — Belügyminiszteri rendelet a gabonának a tűztől való megóvása érdekében. A belügyminiszter a mezőgazdasági terményeknek tűz­vésztől való megóvásáról 1924-ben kiadott rendelet módosifásaként el­rendelte, hogy közös szérűk min­den egész holdnyi területét 15 mé­ter széles tüzuttal kell a rakodó többi részétől minden oldal felől elválasztani. Az egyes asztagok kö­zött legalább négy méter széles utat kell hagyni. — Rabszolgakereskedéssel vádol­ják egy francia hajó tisztikarát. Az ausztráliai Queesland állam vám­hatóságai különös esetben indították meg á vizsgálatot. Egy francia gyarmati hajónak az egész tiszti-

Next

/
Oldalképek
Tartalom