Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-20 / 162. szám

JSÍYÍRYIDÉK. 1927. iulius 20 Tanifók, óvósok, polgári iskolai tanárok A „Nyirvidék" számára irts: Dr. Alföldy Béla egészségügyi főtaná­csos, orszáRpyű ési képviselő. A gyermek és az ifjúság festi, erkölcsi és kulturális nevelését első­sorban a tanitói és óvónői kar van hivatva ugy az iskolán belül, mint az iskolán kivül irányítani. És e fontos kulturális és nemzeti misz­sziónál fogva kell sürgetnünk azok jogos panaszainak meghallga;ását s orvoslását, annál is inkább, mert a tanítóságra, a leventék és a felnőt­tek oktatása révén egyre nagyobb és nagyobb teher hárul ; az állam És a társadalom egyre több és több feladat teljesítését követeli tőlük mely munkatöbbletet, ép ugy, mint általában azt a nagy felelősségtel­jes munkát, melyet ez a derék, any­nyit nélkülöző, mindig csak mos­toha gyermekként fezeit testület állandóan végez, az államnak min­den körülmények közt honorálni kell. A folytonos nélkülözés suíya alatt testileg és lelkileg megviselt és megtört emberektől, akiknek ar­cáról valósággal lerí a létért való küzdelem minden kegyetlensége és szenvedés?, rongyokban járó, foly­ton elégedetlenkedő egyénektől ön­zetlen, lelkes és nagy ideáloktól át­hatott munkát elvárni nem lehet. Nem elegendő csak felépíteni azt az ezernyi népiskolát, de megfelelő szellemet is kell azokba belevin­nünk, hogy nemcsak tanulási, ha­nem tanítási kedvet és készségest is lássunk ezekben az iskolákban. Munkakedvet és.nemes törekvéseket pedig joggal csak olyan emberektől tételezhetünk fel és várhatunk el, akiket nem irritálnak állandóan a megélhetés súlyos gondjai és ke­se rvei. Meg vagyok győződve arról, hogy a tanítóság jogos panaszai­nak meghallgassa, sérclmíiek or­voslása elől nem fog elzárkózni a kormány, amelynek pénzügyminisz­tere mindig oly nagy megértéssel vi seltetett épen a népoktatás ügyé­vel szemben, s amely kormánynak olyan kultuszminisztere van, aki megmutatta, hogy megérti az idők szavát, valóban átérzi az:t a njagy fe­lelősséget, amely ezekben a nehéz időkben reáhárul, és aki megmutat­ta, hogv fáradhatatlan munkával és vasakarattal még ma is meny­nyit lehet tenni a nagy; nEmzetl cé­lok érdekében. És ez a kiváló ma­gyar kultuszminiszter jól tudja, hogy pl. Németországot, ahol ő olyan szívesen szokott megfordul­ni, alapjában véve épen a tanitói kar tette naggyá és fogja még na­gyobbá tenni, mint valaha volt. Is­merve azt a szellemet, amely a né­met tanítóságot vezérli, ez a jóslá­som, amelyet különben nem csak én teszek, bizonyára be is fog tel­jesülni. Igaz,hogT>\ ott mindenkor másképen honorálták a tanítóság munkáját, amelyet a mindenkori ne met kormányok mindig elsőrendű nemzeti munkának tekintettek. Helyezze a kormány mindenek előtt hatályon kivül a tanító- és óvónői karra mélyen sértő, lefoko­zásnak minősíthető 1925 : 7000. M. E. státusrendele.et, hogy ezáltal a hivatását és fontos nemzeti mis­szióját mindenkor dicséretreméltó ügybuzgósággal és becsületes oda­adással teljesítő tanítói és óvónői kar visszanyerhesse az 1922. évi 7000. M. E. rendelettel biztosított és 1923. évi 6000. M. E. kormány­rendelettel megerősített jogait, — mely felette méltányos intézkedés annál inkább teljesíthető, mert ez az államra nézve különösebb meg­terheléssel nem járna. Ugy tudom, hogy összesen egymillió pengő­vel közmegnyugvást lehetne itt te­remteni. Azt hiszem, mindenki előtt isme­retes az, hogy nemcsak a tanítók ég óvónők, hanem a polgári iskolai ta­nárok is rendkívül nehéz helyzet­ben vannak. A kormány elé már emlékiratot is terjesztettek és rne-' morandumuk olyan sérelmekre mu­tat, amelyeknek orvoslása már nem késhet sokáig. Egyik méltányos ké­relmük az, hogy 'bejussanak a pol­gári iskolai tanárok is, bizonyos idő leteltével, bizonyos fizetési fo­kozatba, azaz kérik ők is a seniu­mos rendszert, továbbá azt, hogy a megbízott tanár, akit 1.450,000 koronával dotálnak, egy év letelté­vel neveztessék ki rendes tanárnak, végül kérik, — ez a legméltányo- [_ sabb — hogy szüntessék meg az : úgynevezett helyettes-óradíjas ta­nári állást, amelyet a lehető leg­szégyenletesebb módon dotálnak­Ezek az állások valóban szégyen­foltjai különben szépen fejlődő közoktatásunknak. Ezek a helyet­tes-óradijas tanárok 1.020,000 K-t kapnak havonta, de ezt is csak az év tiz hónapjában, a vakáció két hónapjában semmi sem kapnak. Ezek a szegény emberek sok helyen parasztviskókban kénytelenek lakni, napszámosokkal együttétkezni és jó, ha szárazkenyeret és szafonnát va­csorázhatnak.. Ez az életmód pedig absolute nem illik a kultura, a közoktatás szolgálatában élőembe­rekhez. Ezt meg kell szüntetni. A megoldás az volna, hogy a helyet­tes-óradijas tanárok neveztessenek ki megbízott tanárokká, egy év múlva pedig rendes tanárokká. Azt hiszem, ez a kérésük igazságos és méltányos és nem is igényel olyan összeget, amely túlságosan terhelné az állami költségvetést. Bepanaszoltak két fővárosi könyvkiadó vállalatot, amelyek Dumas összes műveinek ingyen adását hirdették. Budapesti Értesítő: A Pesti Nap­ló irja: A Magyar Könyvkiadok Egyesülete panaszt tett a buda­pesti ipar és kereskedelmi kamará­inál a »Gutenberg« és az »Otthon« könyvkiadó vállalatok ellen, mely vállalatok tudvalevően Dumas ösz­szes müveit, mint hirdették, ingyen adják a közönségnek. A magyar könyvkiadók és könyvkereskedők egyesületének jelentése szerint, ki­zártnak látszik, hogy a két válla­lat igéretét betartsa és az a véle­ményük,. hogy kötési dij fejében fognak a vállalatok bizonyos ösz­szegeket felszámítani. Miért drága a nyíregyházi piac í Hibás a közönség is. — Interjú a piajon. (A «Nyirviidék» tudósitójától). 7 Országos a panasz az élelmiszer- « piac drágasága ellen. Budapesten > az országgyűlés keresi a drágaság okát és drágasági detektivekkel ési piaci razziákkal szálnak szembe az újra vérszemet kapott áruzsorával. A nagyobb vidéki városokban is feljajdult a fogyasztó közönség és védelemért kiállt a hatóságokhoz. Kecskeméten, Szegeden és Debre­cenben eredménye van az erélyes megmozdulásnak, ha nem is le­törni, de legalább megállítani sike­rült a felfelé igyekvő árakat. Hogy állunk a drágasággal Nyír­egyházán ? Itt minden csendes. Még panasz­kodni se mernek. Pedig van drága­ság összehasonlíthatatlanul és aránytalanul nagyobb, mint Deb­recenben, vagy Budapesten. És az egész vonalon. E tekintetben iga­zán nincs okunk panaszra. Nincs kivétel. Az élelmiszer piac ép oly drága, mint a terménypiac, a ruha és textil ára nem marad alul a cipő áránál,' ötven százalékkál drágább a borbély nálunk, mint Budapesten, száz százalékkal drágábbak az DIADAL MOZI V KERT MOZI hétköznap 5 és 7 nrakor, vasárnap 3,5,7,9 órakor. mirdennap 9 órakor. Katonazene kísérettel. Julius hó 19-én, kedden utoljára: Repülés a halálba Jean Casale és Roland Garon tragikus repülése Párisból a Szaharan at a Rabszolgapartig, titia három férje Egy asszony, aki nem tud ,,nem"et mondani. Vígjáték 6 feiv. Főszereplők: Lee Parry és Gustav Fróhlic h Kedvezőtlen idő esetén a Kert Mozi előadása a Városi Színházban. Előzetes jelentés: Julius 20, 21, szerdán és csütörtökön Titkok háza 2 rész egyszerre — Ivan (TlOSjOUkine. építkezési anyagok, telkek és házak, mint Debrecenben. Mi az oka ennek ? Vegyük sorba őket. Legelőször mindennapi kenyerünket. Ad vo­cem : kenyér. Eltörölték a forgalmi adót a kenyérnél, olcsóbb is lett vagy két fillérrel. Ennyi minden ? Ezért kár volt eltörölni a forgalmi adót, maradt volna inkább az ál­tamiíijakf.! Az élelmiszer piacunk unikum az országban. Ilyen nincs még egy se­hol. Ravasz és szellemes. "Nem le­het megfogni őt, olyan mint a esik. Kecskemétiek mondották ezt, a kik tanulmányozni jöttek a nyíregyházi piacot. Kezükben volt a lista a kecskeméti piaci árakról. Össze­hasonlítást akartak tenni a nyír­egyházi piaci árakkal. Hát lehet? Kecskeméten kilószámra mérik a burgonyát, amint igy mérik a vi­lágon mindenütt, — nálunk kérem alájsan ? Literrel ! Literi*l mérik a krumplit. Az öregapám se hallót, ilyet. Kecskeméten kilószámra mérik a zöld babot. Debrecenben — ezt már megrontja a nyíregyházi piac közelsége — literrel mériik a zöld babo^. Nálunk kérem alássan ? Csomóval ! Csomókba rakják ki a zöldbabot. És az önkényesen vá^sz tott uj mérőeszköz nagysága, súlya mennyisége az eladó nénike marka­szoritásától függ. Ha megtermett, tenyeres, talpas a marka, akkor na­gyobb aa csomó ; ha kisded, ke­cses, rózsás, icinke-picinke a rr.ar­kocskája, akkor kisebb a csomó­Csomócska. Zöldbab csomócsKa. Az ára azonban egyforma : 6 0 fillér. Tessék összehasonlítást csinálni. A kecskemétiek a fejüket vakarták. Négy háziasszonyt szóllitottunk meg a piacon. Szakvéleményt kér­tünk tőlük a drágaságról. A pengő vei van a baj, mondották egyhan­gúlag. A kofák nem tudnak szá­molni. Legelőször meglepő olcsó­ságot eredményezett a pengő: a kofák a régi békebeli forinttal té­vesztették össze a pengőt és egy pengőért adták a sütni való csirke párját. Sajnos ez a jó világ nem sokáig tartott, hamar megjött a sütni v'alójuk és most a pengőt a békebeli hatossal tévesztik össz; ts ebből a világfelfogásukból nem engednek. Tiz pengőt kérnek két drb. zöld pihés libáért. De a kö­zönség is hibás — mondják infor­mátoraink — nem alkusznak, nem veszekednek, hanem szó nélkül ki­fizetik az árát. Meg tudjuk ne\ezni név szerint, kik azok. Ezek a piac legnagyobb ellenségei, ők az okai a drágaságnak. Ezek ellen tegye­nek valamit. Nagy baj a nyíregyházi piacon az is, mondják háziasszonyaink, hogy itt közvetítő kereskedő, aki a piaci árulásból élne, alig van. A legtöbb termelő, akinek mellék­foglalkozás, mondhatni passziózás a piaci árulás. Megszabja az árát. amint tetszik neki és azon alul nem adja. — Nyedam ! — mondja és ez ellen nincs apelláta. Legfeljebb ha­zaviszi a portékát. Megeszi ő maga, vagy kiönti a malacoknak. A leg­többje jómódú, gazdálkodó, a piaci árulás csak zsebpénzszámba megy. Ha pedig erélyes hatósági intézke­dés készül, egyszerűen ki sem jön a piacra* otthon marad. Igy tettek az ármaximáláskor is. Nekünk meg koppant a fogunk és szidtuk a maxit mi is. Érdekes : ami miatt Budapesten ankétoznak és kemény megtorlásra Rozsdavédő Bessemer festék Pef japán zománc, Lutz email, Bazalt festék kapható Lutz festékgyár egyedáru­sitójánál Izsay festékkereskedőnél, Luther u. 6. Telefon: 245. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom