Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 146-172. szám)
1927-07-17 / 160. szám
Nyíregyháza, 1937. julius 17. * Vasárnap XLVIII. évfolyam. 160 szám KMflntN*! «rak feelyton te ^MkM: Sgy feéfa 8 60 fi®5>®i. Nagyttdévre 7*60 pang& te SWB0P Íü^íott® «J69A ELEK PfeMffcmstt! Dr. 9. SZABÓ LÁSZLÓ. F«Mte smaksasiA t VERTSE ANDOR. *mm Az ügyvédi probléma. A kérdéshez jobbról is, balról is történtek hozzászólások e lap hasábjain. Mindkét részről inkább poli ikai tendenciával, mint szakmabeli és kari szempontból, épen azért szükségesnek tartom, hogy a kérdéssel ugyancsak e lap hasábjain az ügyvédi kar nézőpontjából is foglalkozzam, habár előre kijelentem, hogy e sorok irója nem érzi magát hivatva arra, hogy a kar nevében szóljon, mert a nyíregyházi kamara az itt felvetendő kérdésekben hivatalosan nem foglalt még állást, de mint a karnak egyik tagja ••mégis jónak látom a saját nézeteimet leszögezni, amelyekről felteszem, hogy legtöbb kartársamnak a helyeslésével fog találkozni. Abban mindannyian egyetértünk, hogy az ügyvédség terén sajnálatos tulprodukció, lehetetlen zsúfoltság van. Ez a zsúfoltság nem• csak az ország-csonkítás direkt és -ermészetes következménye, ami t. i. természetszerűleg idézte elő sok menekült ügyvédnek a csonka határok között való letelepedését s azonfelül a tisztviselőkérdés akut bonyodalmai és mizériái is nagyon sok helyen jogvégzett egyént kergettek a szabad ügyvédi pályára, akik lelki dispozíciójuknál fogva egyébként inkább mentek volna a tisztviselői pályára. Végeredmény8S5WW 'itasrtwsatfóaé® ktofáhlvstai: SJtÉŰHENYl-UT 9. SZÁM. TaUtfea méw 139. Postechequa KÁTÉRATOKTE MM* VTATOK. VL&UUH. Mesél a mult. I fa: Péter Káro'y. Borongós, nyári délután van. Semmi dolgom sincs, sétálni indulok. Végig megyek a Kállói-utcán, felsétálok a Kossuth-térre, ugyanaz a kép mindenfelé. Izzasztó, meleg Mgyadtság borul az egész városra. Az uttes'en egy-egy autó fut végig, vagy kiizzadt talyigás ló döcög, fáradtan vonszolva a kopott jármüvet s az: élet terhét. A villamos meg állónál koravén, blazirt fiatalember támasztja a városháza sarkát. Cígarrettázva, gondolat nélkül bámul a semmiségbe. Előtte áttetsző ruhás ifjú hölgy lépked el észrevétlenül, kíváncsian belesandítva a , rakatok tükröző üvegébe, figyelve ; elég kecses, ruganyos-e a járása, nem vont-e véletlenül áruló ' irázdát egy izzadságcsepp barackvirág színre varázsolt barna arcocskáján ? piros-e még a rúzs ? csábitó-e ajkán a mosoly ? Utána fáradt öreg parasztember kopog patkós csizmájával, mélyen barázdolt, napégette komor arcából .-•gy villan i elő sötét 'tekintete, mint egy itt felejtett régi magyar bánat, egy visszajáró kisértet, i.iely keresi a multat a jelenbenAz üzletek ajtói ásitva néznek az egyhangú térre. Meleg van. Unalmas nyári meleg. Pihenhet az üzletek személyzete, nem zavarja őket senki. Az ígész képből hiányzik egy vonás, a neve : élet.. Tovább sétálok a vasút felé. Felmegyek a nagy hidra. Érdekes kép. Amint széttekintek, balra a kihalt város, amely él ; jobbra az eleven, zöld szinben élő hősök temetője, melynek lakói örök álmukat aluszszák, alattam, prüszkölve fut keresztül egy vonat, az örökké élő, megmaradó, működő, átalakiiló energia hatalmas kifejezője. A látottak hatása alatt megyek tovább, ki a hősök temetőjébe. — Megállok, nézegetem az egymás mellett sorakozó gondozott sírokat s a képzelet szárnyán szállok vissza a múltba. ,S a néma temetőben megszólal, mesélni kezd a mult A holtak fejfái is tudnak mesélni és az egyedüllét csöndjének is vannak hangjai. Mennyi ifjú remény, energia, teremtő erő, boldogságra hivatott ifjú élet, szenvedés, csalódás, szerelem, hazaszeretet és kétségbeesés pihen a hantok alatt! Mit annyira vártak a küzdelem hevében, itt megtalálták a pihenést, a békét: — Az" érzelmeket, indulatokat, szenvedélyeket feltüntető vonások élben ez is összefüggésben áll a trianoni határokkal. A túlzsúfoltság ezen természetes okain kivül rá kell mulatnunk arra az ügyvédi szempontból káros kormányintézkedésre, amellyel az ügyvédi pályára való átlépést megkönnyítették a birói kar tagjai szám&ra, akik közül igen sokan akadtak, akik a pár évvel azelőtti nyomasztó tisztviselői javadalmazásra való tekintettel, hamarosan nyugdíjaztatták magukat és ügyvédi" irodát nyitottak. (Mondanom se kell, hogy azóta százszor is megbánták). Mindezek a koefficiensek hatottak közre a túlzsúfoltság bekövetkezésére s most a beállott helyzettel mindenképen számolni kell. Az ügyvédség túlnyomó na gv többsége a numerus clausus mellett 1 áll. Akik nem ezt az ehet vallják, azok a kérdésből politikumot esi- j nálnak és hangzatos jelszavak után mennek.. Kari szempontból a numerus clausus, vagyis a létszám maximálása elengedhetetlen korrektivum a fennálló bajok kiküszöbölésére. Ha meg- lehet maximálni a közjegyzői kar, vagy a gyógyszerészek létszámát, miért ne" lehetne megszabni azt a maximális létszámot, amelynél több ügyvédet a kamara egy város vagy "közséa területére fej nem vehet. A jogkereső közönség ügyeinek gondos, lelkiösmereíes és alapos ellátása min- ! den körülmények között van olyan fontos közérdek, mint az, hogy a gyógyszerek kiszolgáltatása körül ne forduljon elő egészségtelen konkurrencia, amiből a gyógyszerek megbízhatatlanságára és minőségbeli hiányaira származhatnának káros visszahatások.. A jogkereső közönségnek sokszor vitális érdekei, nagyjelentőségű anyagi problémái is feltétlenül megkövetelik, hogy egy olyan ügyvédi gárda álljon szolgálatára, amelynek tagjai a megélhetés tisztességes eszközeinek birtokában nincsenek kitéve az illegitim és lelkiösmeretlen eszközök csábításainak. Ezt az anyagi függetlenséget* és kari nivót pedig a jelenlegi állapot mellett elérni n m lehet s igy az igazságszolgáltatás magas érdekei parancsolólag diktálják, hogy a túlzsúfoltság egyetlen orvosságát; a numerus clausust behozzuk és alkalmazzuk. A kormányban meg van a hajlandóság ennek a reformnak a keresztülvitelére s azt — ha csak a saját kárára mindenáron poli.izálni nem akar az ügyvédi kar, — örömmel kell üdvözölni eés "két kézzel' kell megragadnia, mint egyedül gyógyító orvosságot. A probléma megoldásának van egy másik kisegítő orvossága is és pedig az ügyvédek számára nyitva álló munkaalkalmak területének szé leshése. Bizonyos ügyvédi kényszer : Í behozatala által. Ennél a kérdésnél — sajnos — összeütközésben áll a kar, főként a magánmunkálatokat végző községi jegyzői karral. Mi gyakorló ügyvédek az utóbbi évtizedek folyamán hova-tovább mind nagyobb megdöbbenéssel tapasztaljuk, hogy bizonyos úgy,leteknek jogi ellátása, amelyeket annak előtte az ügyvédi kar szolgált ki, lassacskán teljesen kicsúszik a kezeink közül, .mert azokat a községi jegyzők végzik el «magánmunkálatok« címén.. Ilyen fontos és kereseti szemr pontból igen jelentős jogi tevékenység a különböző adásvételi, haszonbérleti, csere-szerződéseknek a kötése, telekkönyvi átírások, egyéb bekebelezések foganatosítása, végrendeletek s egyéb ilyen természetű ügyleteknek kötése, amelyek már lényegüknél fogva jogi tudást és jártasságot igényelnek. Annak előtte* ezeket a jogi műveleteket az ügyvédek intézték — legalább is túlnyomó nagy részben és' csak kevés jelentéktelenebb részüket bonyolították le a községi jegyzők s más írástudó, de egyébként jogilag nem képzett egvének. Ma a helyzet az, hogy ezek az ügyletek kint a falvakban az esetek" 90 százalékánál, a jegyzői irodákban bonyolittatnak le. Világért sem állítom, hogy az esetek nagy részéhez valami küsimultak szépen, letörölte azt arcukról az enyészet halált osztó lehellete. S itt .a pusztulás honában, csendesen szendergő, egyformán hallgató halottak a bajtársak és ádáz ellenségek. Önkéntelenül gondolok az itt nyugvó ifjak bajtársaira, kik szabad hazáért, becsületes kötelességteljesítés közben véreztek el; küzdelmük céljára, eredményére. S ugy tűnik fel nekem, mintha a hősök lelke lebegne a sírok felett és mesélne nekem. Küzdelem az emberi élet. Habok tetejére dobott dióhéí az emberi sors. .Emelkedik vagy bukik, boldog parthoz ér, vagy elme rül, nincs senkinek homlokára irva. — De hivatása van mindenkinek. S ha kötelességét teljesítve küldetését befejezte, ha látszólag meddő -volt ís a munka, mit végzett, s öncélját talán egyéni véleménye szerint el nem érheté, ha az önzetlen emberi boldogitáshoz csak egy porszemnyit is adott, ha kötelességét becsületesen teljesítette, munkájának gyümölcsét hazája boldogulásában s benne utódai jövőjének biztosításában megtalálja. Nem mi intézzük a világ sorsát. A véghetetlen isteni kegyelem ahogy pártjába fog és boldogságot I ád, épugy próbára is tesz s nem a diadal, nem a boldogság az ember próbája, ^hanem a szenvedés, nehéz időkben a kitartás, nélkülözésben az önbizalom. Aki nagy veszélyben elveszti fejét, menthetetlenül elpusztul. S ez nemcsak az egyénre áll, de áll a nemzetekre is. S e tétel másként is áll. Ha a boldogság, a nyugalom, a szerencse kedvezése idején tulmegyünk a határon, ha elfeledkezünk embertársaink iránti kötelességeinkről, a tiszta erkölcsről, becsületről, ha visszaélünk a kezünkbe adott hatalommal, ha elfeledjük azt, hogv legdrágább kincsünk, életünk is, csak egy porszemnek adott véges energia, mit bármikor visszavehet alkotója, az el nem végzett munka, a ném teljesített kötelesség, az ingoványra épített erkölcsi alap nélküli élet — az első földrengéskor — ránk zúdítja az egész felépi'ett kártyavárat, romjai alá temetve alkotóját. Nem mi intéztük a világ sorsát. Nem mi indítottuk meg a nagy világháborút sem. Fegyverrel nem vertek meg bennünket sehol és mégis mi vesztettünk a legtöbbet, mert a próbát nem állotta ki a nemzet, az utolsó erőfeSzezonvégi olcsó cipővásár! Tavaszi és nyári idényből visszamaradt női, férfi és gyermekcipőket redukált árban elárusítjuk. .. . . .. _:_=r, wííí •-.<",rb<> Hrann lakb * /vsft Férfi fekete magas és | j'50 | Női vászon félcipók minden 1 (Y80 .... . , ^ p, n„ 5 szinben - . , - . 1 w Pengő színben 1 e ng° Gyermek zoknik minden nagyságban 70 fillér. - Férfi divat zoknlk 40-95 fillér. - Női divat selyemflőr harisnyák 2'80 Pengő. Nöi divat fonott cipők minden 1 K t.inKpn .... * Női divat szürke, drapp és lakk 1 Q'50 pántos cipők 1 ö Pi Pengő divat félcipők Pengő Humar>is> Cigőápuhiahain, Hyiregyháián, Egyes szám ára IS fillér.
