Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-16 / 159. szám

6 JiYÍRYIDÉK, 1927 . julius 16. Szabolcsvármegye közönsége felháborodással tiltakozik az ujabb 5600 vasúti kocsinak az antant részére leendő kiszolgáltatása ellen. Egyhangú lelkesedéssel járult hozzá Kecskemét szabad királyi Táros hasonló állást foglaló határozatához. (A <cNyirvidék» tudósítójától). Szabolcs és Ung, közigazgatá­silag egyesitett vármegyék törvényhatósági bizottságának legutóbbi közgyűlésén targyal­tak Kecskemét szabad királyi vá­ros közönségének a kisantant által követelt 5600 vasúti kocsi kiszol­gáltatása elleni tiltakozása tárgyá­ban hozott, s hasonló állásfogla­lás végett megküldött határozatát. A közgyűlés egyhangúan járult Kecskemét város állásfoglalásához, s a legnagyobb felháborodással utasítva vissza a jogtalan követe­lést, a következő határozatot hozta: A törvényhatósági bizottság a legnagyobb felháborodással latja, hogy az úgynevezett kisantant Ma­gyarországgal szemben ujabban is­mét 5600 vasúti kocsi kiszolgálta­tása iránt támasztott követelést. Eltekintve attól, hogy a trianoni békeszerződéssel területének és ösz­szes gazdasági errőforrásainak több mint kétharmadából kifosztott Ma­gyarország minden jog és igazság durva megsértésével már eddig is felbecsülhetetlen értékű anyagi szol­gáltatásokat volt kénytelen teljesí­teni jórészt épen azoknak az álla­moknak, amelyek a trianoni szerző dés igazságtalan és jogtalan intéz­kedéseiből Magyarország rovására jogosulatlan előnyökhöz jutottak : ez az ujabb követelés nemcsak mél­tánytalan és igazságtalan, de egy­ben Magyarország legelemibb lét­érdekét is veszélyezteti azzal, hogy az országot vasúti berendezésének egyik legfontosabb és nélkülözhe­tetlen tényezőjétől, a vasúti kocsi­park egynegyed részétől megfoszt­va, ezzel nemcsak a belföldi és nem zetközi forgalom lebonyolítása elé gördit elháritih atatlan lakadályo kat, de az előálló hiány pótlását, mint az államgazdaság rendjét s a lakosság teherbírását a legsúlyo­sabban veszélyeztető,, elviselhetet­len tehertételt hárítja a magyar ál­lam polgáraira. Ezek alapján a törvényhatósági bizottság csatlakozva Kecskemét sz. kir. város Törvényhatóságának állásfoglalásához, — tiltakozik a magyar állam létet is veszélyeztető ez ujabb követelés ellen, és felirat­ban kéri a magyar kir. kormányt oly irányú lépések megtételére, — hogy az ország e követelés teljesí­tésének kötelezettsége alól mente­sittessék. — A Tündérujjak, agyar kézi­munkaujság juliusi száma megje­lent. Ára mintaívvel együtt 1 pengő 20 fillér. (*) Elegáns, olcsó, finom levél­papír az Ujságboltban kapható. A Leánykálvineum egy éves működésével is beigazolta, hogy kiválóan elsőrendű nevelő intézet. A kir. tanfelügyelő elismeréssel szól az iskolánkiviili népművelés eredményeiről. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Benkő András kir. tanfelügyelő most terjesztette be jelentését a közigazgatási bizottsághoz Sza­bolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék is­kolai és isKolánkivüli munkájának junius havi eredményéről. A je­lentés tulajdonkénen koronája a rendes havi jelentéseknek s egy be­fejeződött tanév eredményének ki­válóbb mozzanatait örökíti meg. A lelkiismeretesen folyó tanító és nevelő munkásságról a jelentés a következőkép emlékezik meg. A tanév második felében főgon­domat az újonnan megszervezett tanyai iskolák működésének mi­nél jobb biztosítása képezte, e cél­ból az összes működését beható vizsgálat alá vettem. Ezen iskolák­működésének feltüntetésére kimu­tatást szerkesztettem és tisztelettel kérem a tek. Közigazgatási Bizott­ságot, méltóztassék e kimutatást fel­terjeszteni. A kimutatás feltünteti a megállapított szembetűnő hiányo­kat és igyekszik meggyőzni a Mi­niszter urat arról, hogy a sok re­ménnyel és sok várakozással léte­sített "uj iskolák működésének aka­dályait, ahol vannak ilyen akadá­lyok, sürgősen el kell hárítani. A leánykálvineum nagy kuüurmissziót teljesít vá­rosunkban. örömmel jelentem, hogy Nyír­egyháza város középfokú oktatása egy kiváló iskolával gyarapodott. Ez az uj iskola a leánykálvineum, amely a lefolyt tanév elején egy­szerre 4 osztállyal nyílt meg 152 növendékkel. Jóllehet, hogy e nö­vendéksereg különböző iskolákból jött össze és sok közülök igen gyenge bizonyítvánnyal valóság­gal menekült az addigi iskolákból, év végére egységes, rendkívül szé­pen fejlődött és fegyelmezett ta­nuló sereg alakult ki ezen iskolá­ban. 3 teljes napi látogatás alkal­mával megállapítottam, hogy e ki­tűnő igazgatású iskolában egy ki­válóan elsőrendű nevelő intézetet nyertünk, melynek egész tanári ka­ra a legnemesebb hivatásszere­tettel működik. Ez a működés fel­tétlenül nevelő hatású lesz a többi hasonló fokú intézetre is és ne­mes verseny létrejöttét várom ezen iskola kiváló működésétől. Igen részletes jelentésem alapján az is­kola a nyilvánossági jogot ritka ki­vételképen véglegesen kapta meg. Az iskolánkiviili népmű­velés fokozott eredménye ket mutat fel. Az iskolánkivüli népnevelés ered­ményéről nemrég számoltunk be a törvényhatósági választmányi ülé­sen. Itt csak főbb eredményeit érin­tem. A népmüvelés emelését célzóan 1181 előadás tartatott az analfa­béta és továbbképző tanfolyamokon 1595 hallgató vett részt. Uj vetítő gépeket is sikerült szerezni, melyek az érdeklődést és az előadások ok­tatói sikerét nagyon emelik. Az előadások nagy, népes hall­gatóság előtt tarainak meg. Gyak­ran nem férnek be az előadói ter­mekbe. Ép azért nagy része már órákkal előbb beül a terembe, hogy a nagy zsúfoltság miatt nehogy ki­szoruljon az előadásból. Fájda­lommal mutatok itt rá arra, hogy a vidék értelmisége, intelligenciája teljes közönnyel viseltetik a nagy ltordenejü ®épnevelés nagy 'mun­kája iránt. Ha el tudnók érni, hogy az intelligencia egy jobb jövő érdekeiért a magyar nemzet értel­mi és anyagi felvirágoztatását célzó munkába betudna kapcsolódni, en­nek a bekapcsolódásnak mérhetet­len értékei ma áttekinthe etlenek. Bizom abban, hogy törekvéseink állandó és folyton fejlődő munkál­kodásunk meg fogja törni a fagyos közönyt. A vetítő gépeken kívül az ui nép­könyvtárak segítik elő a népműve­lés nagy érdekeit. Sikerült Sza­bolcsvármegye területére egyelőre 7 nagy könyvtárt, 6 középfokút, 35 kis és 12 tanyai fokozatú könyvtárt kieszközölni. Ez csak a megindulás, mely évről-évre gyarapodni fog íés a legjobb könyveket adja a nép kezébe. Forgatásától hivő lélekkel sokat várok. Engedtessék meg, hogy itt is a legnagyobb hálával mondhassak köszönetet az alispán urnák azért az eléggé nem értékelhető támo­gatásért, mellyel Őméltósága a népmüvelésügyet felkarolni szi­ves volt. Ha ez igy foly minden megyében, együttes akarattal fel­építjük a faji. jöntudjattal bíró 'jnagy. Magyarországot. Hála és köszönet mindenkinek, aki e nagy munkát elősegíti. f Intézkedések a mulasztá­sok csökkentésére. A tanév folyamán állandóan fi­gyeltem és számba vetem az isko­lamulasztásokat. A lehető minden szempontból való megfigyelések és elbírálások alapján jelenthetem, hogy annál több a mulasztás, mi­nél gyengébb az iskola. Minél jobb, minél szeretetteljesebb a tanító munkája és ennek folytán minél vonzóbb és népszerűbb az iskola, annál kevesebb a mulasztás. Az iskolák munkájának eredmé­nye-ebbé tétele indított arra, hogy minden hóban egy napon 10 órai kezdettel 3 órás tanítói értekezle­tek tartatnak a tanítói hivatás mi­nél eredményesebbé tétele céljából. Nyíregyházán minden hó első szombatján foly ez a, munka 120— 150 tanitó részvételével. A másik módozat az, hogy foly­ton szaporodnak a Magy. Ifj. Vö­rös Kereszt Egyesületek. Ahol az Egyesület megszerveztetett, ott lüktető élet vonul be az iskolába.. Ily helyeken alig van mulasztás. Jelentésem kiegészíti £z előző hónapokban tett jelentésemet, me­lyek együtt a vármegye népokta­tásügyét bevi'lágitjá'k annak fejlő­dését igazolják. Hangold Béla Kolos leírja a „Nyirvidék" olvasóinak a színes íéríiruhák legújabb divatját (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A divat hébekorba a férfiakat is érdekli, épen ezért a férfidivat leg­kiválóbb szakértőjéhez, Mangold Béla Koloshoz fordultunk, monda­ná el véleményét a színes férfi­divat legújabb problémájáról. A ki­váló divatszakértő kérdésünkre a következőket irta a «Nyirvidék» ol­vasóinak: «Többször jeleztem már a szí­nes férfiruhák divatbajövetelét és felhívtam a közönség figyelmét e nevezetes változás közeledésére. Voltak ,akik hitelt adtak sza­vamnak és velem együtt örömmel fogadják a bevonuló szines diva­tot, de nagyon sokan vannak még, akik ezentúl is ragaszkodni fognak az ő jó öreg sötétszürke ruháikhoz. ök ugy tűnnek föl előttem, mint a mocsári rák, melynek szomorú szürkesége csak akkor válik ^szí­nessé, mikor a forróvizes fazékba kerül. Ezeknek az uraknak külső megjelenése is csak akkor lesz szí­nes, mikor a modern nő «főzni» kezdi őket. A nő kedvéért mindent, a divat kedvéért semmit, ez a leg­több férfiú jelszava. Pedig okul­hatnának a nőkön, akik viszont azt vallják: a divat kedvéért mindent, a férfiak kedvéért — semmit! Divatszinek A Riviérán mult tavaszkor és Londonban az őszkor viselték már a szines férfiruhát. A londoni «Savoy»-szálloda halljában láttunk egy előkelő urat, aki cédrusfabarna zakóöltönyt viselt. A szövet felületét halvány vörös kockák tették érde­kessé. Nyersselyemszinü Poplinin­get, ugyanolyan keményített dupla gallért és szin-szinben mintázott rozsdabarna nyakkendőt viselt. — Barna selyem zsebkendő, barna ha­risnya, barna svédbőr félcipő bar­na kalap és barna keztyü egészítette ki elég érdekes, de összhatásában semmitmondó árnyalt öltözetét. — Bár a ruha minden részlete kor­rekt összeállítású volt, mégsem fe­lejt meg a mai divatnak, mert nem az egyszínű vagy az árnyalt öltöny, hanem a több- vagy sokszínű férfi ruha fejezi ki a modern irányt. Ezek között a barna szín min­den árnyalata első helyen áll. A ta­vaszra megjelent öltönyszövetek közt a halványsárgától a legsöté­tebb u. n. négerbarnáig választha­tunk ízlésünknek megfelelőt. — A második divatszin a kék minden árnyalata, mig harmadik helyen az ólom és ezüstszürke szövetek kö­retkeznek. Mindezek csak ritkán si­mán egyszinüek, mert az uj di­vatszöveteket vagy szin-szinben mintázott kisebb-nagyobb kockák, vagy stilizált halszálkasávok díszí­tik, vagy szinmejlirozások tarkítják. Barna arcszinhez legjobban állnak a barna árnyalatok, szőkéknek vi­szont. A vöröses-kék mellirozások, a sárga és vörös szálakkal átszőtt ezüstszürke árnyalatok felelnek meg inkább. Szövetek A városi viseletre való kamgarn szövetek vékonyak, színeik tom­pábbak és mintáik sokkkai szoli­dabbak, mint a seviot, Homespun, shetland és más különféle elne­vezésű gyártmányok. Az utóbbiak mntáikkal, színezésük és minősé­gük finomságával és nagyszerűsé­gével majdnem kivétel nélkül min­den eddigit felülmúlnak, miért is előre látható, hogy a különleges új­donságokat kedvelő közönség nagy érdeklődéssel fogja szemlélni ezen szövészeíi remekeket. A kis és nagy kockák, a Jacauard-szövésü egyszínű és mellírozott alapok lassan, de biz­tosan kiszorítják a sávos di­vatot és ami sávos újdonság még megjelent, az inkább díszített vonalakkal vagy stilizált halszálka­mintákkal ékes. Hosszú idő után ez idén találkozunk ismét az u. n. block-kockás (pepita) szövetekkel is, melyek a tavaszra csak kísérlet­képen hozattak ugyan, de el lehe­tünk rá készülve, hogy őszre telje­sen divatba jönnek. Az u. n. divatszövetek merész, szinössztetelekben lesznek látha­tók. Különösen a skót szövetek oly élénk színűek, mintáik pedig — kevés kivétellel — oly nagyok és erősek, hogy konzervatív ízlésű urak kezdetben tartózkodással fog­iák fogadni ezen újdonságokat, de bizonyos, hogy legalább 1—2 öl­tönnyel behódolnak majd mégis, mert a színes öltözetek divatja oly nagy mértékben fog elterjedni,^ hogy nem egykönnyen vonhatja ki magát bárki is annak befolyása alól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom