Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-01 / 146. szám

2 JSÍYÍRYIDÉK. 1927. julius 1. Az ügyvédi numerus clausus. Az ügyvedek számának korlátozása nagyon rég idő óta felszínen levő kérdés. Sokat irtak és beszéltek pro et contra erről a dologról s az országnak igen sok ügyvéidi kamarája kívánta a numerus clausus behozatalát. Ezzel az intézkedéssel akarták az ügyvédi kar színvonalát emelni abban az időben már, amikor aggasztóak . sokan kezdtek tolongani az ügyvédi pályára. Az igazságügymíniszters atisztikai adatai szerint a háború előtti állapotokhoz képest még kiáltóbb eltolódások történtek az ügyvédek száma tekintetében. Budapesten egymagában több, mint kétszeresére emelkedett a gyakorló ügyvédek száma a tíz év előttihez képest s épen ilyen arányifcm eltolódás mutatkozik az ország többi részeiben. Perek és kliensek szűkében az ügyvédek kénytelenek egymás elől megenni a kenyeret s iez* a verseny egyáltalán nem mozdítja elő sem a kar színvonalát, sem a megélhetés biztosságát Márpedig a magyar ügyvédi karnak igen érdemes tradíciói vannak, amelyeket mindenáron konzerválnunk kell a jövő számára. Ha tehát a szabadelvüség jelszaváért beavatkozás nélkül nézzük a helyzet folytonos romlását végeredményben nem teszünk egyebetmint hogy elősegítjük az ügyvédi hivatás csődjét. Ez nem oélja a magyar igazságügyi politikának s így örömmel üdvözöljük Pesthy Pal igazságügyi miniszternek ama kijelentését, hogy konknét javaslat készül az ügyvédi pálya ;tulzsufoltságának megakadályozására. Bár ennek az: intézkedésnek szerintünk már évtizedekkel ezelőtt meg kellett volna történnie, megnyugvással vesszük tudomásul, hogy végre mégis sorra kerül valahára. Annak a bizonyos tudományos proletariátusnak nagyrésze van abban, hogy nálunk még mindig szabad pálya az ügyvédség. A magában bizó fiatalság már lényegénél fogva nem szívesen hiszi el egyedenként magáról, hogy egyénileg nem fog, vagy csak nehezen tudhat az életben érvényesülni. Hiába mondják hát a bölcsek és a tapasztaltak, hogy az ügyvédi pálya nem rózsás, azért mégis oda tolong javarésze, azt hívén, hogy személyes [képessége és szerencséje megfogja segíteni. Pár év múlva aztán beköszönt a csalódások korszaka és súlyosbodva a családi gondokkal, a bizalomteljes reménykedés, a csüggedés és a mindenáron való megélhetés kényszere váltja fel. Későn látja be, hogy az öreg tapasztaltaknak' volt igazuk, ez azonban nem változ tat a következő generáció felfogásán, mert a még egyetemi padban ülők, a fiatalság "képzeletévei színeznek ki maguknak szép jövőt, szintén az ügyvédi pályán. És ez így meg)' a végtelenig. Szenvednek ezáltal az ügyvédek kereseti lehetőségei, a sok eszkimó közt a fókából nagyon kis darab jut egyre s aa existencia romlásával természetesen csökken a joggal való foglalkozás kedve, de az erkölcsi nivó is. Mi nagy véleménynyel vagyunk a magyar ügyvédi karról s épen ezért örvendünk, ha a numerus clausus után kisebb, de válogatottabb csapat fog küzdeni az igazság érdekében a tudás fegyvereivel, nyugodtabb .existencia birtokában. — Lesz maga juszí is az enyém • Szokoíay Olly, Szfklay József, Radó Sándor, Eisemann Mihály. Vá.osi Színház. A tiszavidéki ev. egyházmegye tegnap tartotta évi rendes közgyűlését Nyíregyházán. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A tiszavidéki ág. h. ev. egyházmegye évi rendes közgyűlését tegnap tartotta varosunkban Dómján Elek sátoraljaújhelyi lelkész esperes és 3r. Haendel Vilmos egyetemi tanár, egyházmegyei felügyelő elnöklete mellett. A ' közgyűlést megelőző napon, junius 28-án különféle bizottságok üléseztek s este gyámintézeti istentisztelet volt, melynek szónoka Lábossá Lajos debreceni vallástanár volt. A szerdai közgyűlést reggel 8 órakor tartott áhítat vezette be, maga a tanácskozás 9 órakor kezdődött az ev. központi elemi iskola kis tanácstermében. Az egyházmegye egyházközségének képviselői tekintélyes számmal vetlek részt a közgyűlésen s a nagyobb vita nélkül lefolyó közgyűlés déli 1 órakor véget is ért. A közgyűlés legkiemelkedőbb mozzanata dr. Haendel Vilmos egyházmegyei felügyelőnek az állami és egyházi célról tartott, mélységes filozófiai és szociálpolitikai előadás volt. Előadása során megvilágította az idealisztikus és empirikus állami célelméleteket, azoknak a korok folyamán való változásait, az egyénnek a boldogságra való törekvését, az államnak a közjó elérésére irányuló s az egyénnel sokszor nem törődő rendszabályait s ezekkel szemben reámutatott az egyházi célra, mely nem külső gazdasági rendszerben akarja az egyén boldogságát megteremteni, hanem az ember lelkét akraja olyanná formálni, mely által az egyén önmagában képessé lesz a boldogság keresésére s feltalálására. A lelki ^óság kialakításában kétségkívül nagyobb szerepe van az egyháznak, mint az államnak. Haendel Vilmos egyházmegyei felügyelő megnyitó beszédét a legteljesebb elismeréssel fogadta a közgyűlés s az elismerésnek Geduly Henrik püspök adott kifejezést a közgyűlés nevében. Dómján Elek esperes részletes jelentésben számolt be az egyházmegye életében egy év alatt feljegyzett nevezetesebb mozzanatokról, melyet a közgyűlés a határozati javaslatokkal együtt elfogadott. A közgyűlés foglalkozott a l

Nkisvárda iev .egyházközség megalakításának kérdesével is, melyről kimerítő és hü helyzetképet rajzolt Werner Gyula, az alakulóban levő anyaegyházközség felügyelője. A Bérczy-alap, melyből Ínséges sorsban levő lelkész és tanitóözvegyelcet segélyezett az egyházmegye, a gazdasági viszonyok " következtében, mint más alapítvány is, teljesen összeomlott. A közgyűlés a helyszínen eszközöli gyűjtéssel akarta az alap áldásos célját biztosítani s a gyűjtés eredményének megfelelően 73 pengőt adományozott Droppa Edéné tanitóözvegy

1 nek. Egy közgyűlési t^g felvetette azt az indítványt, hogy állítsa helyre az egyházmegye az alapítványi s ennek céljára nevének megjelölése nélkül nyomban le is tett 50 pengőt a közgyűlés asztalára. A Zsedényi ösztöndíjat kiváló sikerű tanítói munkásságának elismeréséül Huray Gyula nyíregyházi tanitó kapta. N

agy figyelemmel hallgatta a közgyűlés Paulik János lelkész beszámolóját az egyetemes lelkészi nyugdijintézeti bizottság tárgyalásairól. A lelkészi nyugdíjintézet tud valevőleg teljesen " tönkre ment, ugy hogy annak alapjait újra kell lerakni. A közgyűlés teljes egészében elfogadta Paulik János előterjesztésében a nyugdijintézeti bizottsá gáltal kidolgozott tervezetet, melynek értelmében a 40 évi szolgálát után nyugalomba vonuló lelkész minimális nyugdija 3600 pengő lesz. Az ev. lelkészi kar szociális érzékének nagyszerű bizonyságául szolgál az a pontja a .javaslatnak, mely kimondja, hogy a lelkész özvegye özvegye még" abban az esetben" is, ha mindössze két napot élte gyütt férjével, évi 1600 pengő nyugdijat kap. Természetesen a férj hosszabb szolgálati ideje után az özvegyi nyugdíj is automatikusan emelkadik. A közgyűlés u'án közebéd volt, majd délután 5 órakor az egyházmegyei törvényszék ülésezett. A julius 3-i dalárdai zászlóavatási ünnepély koszorúslányai. (A «N\i."vidék» tudósítójától. A Nyíregyházi Tisztviselői Dalkör agilis rendezősége teljesen befejezte a julius 3-i zászlószentetelési és dalosverseny kettős ünnepség előkészületeit' és az előjelekből következtetve lelkes és nagyszabású ünnepélyek színtere biadal KertHozi hétköznap 5 és 7 orakor. mindennap 9 órakor. Kert Mozgó előadása katonazenekisérettel

. Junius hó 30-án, csütörtökön utoljára A világ korbácsa Egy titokzatos kémszervezet küzdelme egy világraszóló találmány birtokáért. 2 részben 16 felvonásban. Mindkét rész egyszerre kerül bemutatásra. — Főszereplő: |ack Dogerthy. A kertmozi előadása kedvezőtlen idő esetén a Városi Színházban lesz megtartva, Előzetes jelentés: julius hó 1, 2. péntek, szombat: ORAEULA Chaplin éa » nők. lesz Nyíregyháza a most következő szombat és vasárnapon. A tisztviselői dalkör rendezősége autón járta be a lányos házakat és a koszorúslányt tisztségre a következő úrhölgyeket kérte fel: Nagy koszorús lányok Bata Gizi, Brenner Erzsébet, Brenner Mária, Dobay Sára, Gabrieny Mária, Glódy Rózsa, Harsányi Bözsi, Heringh Baba, Kiss Lulu, Kosinszky Erzsébe;, Kosinszky Emmi, Kovács Elza, Kovács, Mici, Krieger Ilona, Leschák Bözsi, Mauer Kató, Mikler Sári, Oltványi Bözsi, Palicz Lulu, Pintér Gizi, Reöck Gabi. Rótt Röske, Ruszinkó Emmi, Salzmann Berta, Salzmann Olga, Serzták Olga, Simonides Olga, Szitha Jolán, Szuchy Klárika, Takács Mária és Timarovszky Cuca. Kis koszorús lányok Fekete Kató, Fekete Márta, Galló Galló Éviké, Heringh Ágnes, Heringh Márta, Kovács Kató, Olchváry jalkó, Rácz Bözsi, Rácz Évi, Rácz Magda, Rácz Patya, Rokosinyi Edit, Rokosinyi Klári, Rokosinví Mimi, Szabó lánykák, Szemere" Ella, Szemere Icai Szemere Ibolya, A Torris Ella és Wa|:er Iliké. A házépítő közszolgálati alkalmazottak figyelmébe. Tudomására hozom á családi' házat építeni szándékozó közszolgálati alkalmazottaknak, hogy Appel Károly építész és egyúttal a Földművesek, Iparosok és Kereskedők országös szövetkezetének megbízottja folyó hó '28-án előttem személyesen kijelentette, hogy fent em litett szövetkezet házépítési célra 25 éves amortizáció mellett 81/2 (nyolc és fél) százalékra kölcsönt nyújt. Ezen 81/2 százalékban bennfoglaltatik a kamat, törlesztés és az életbiztosítás is. Egyúttal pozitív kijelentést tett, hogy a szövetkezet bőséges pénzkészlettel rendelkezik erre a célra. — A kölcsön az építtető fél által 2 évi fennállás után felmondható és eonvertálható. Az építéssel az illető építtetni szándékozó bármelyik helybeli épí eszt megbízhatja, 'de esetleg a szövetkezet is vállalkozik a£ építésre és épi ési terv elkészítésére. — A kölcsön a lakpénz lekötése ellenében folyósittatík. még pedig az épités előre haladásához képest érdembe hozott részletekben. — A kölcsön elnyeréséhez tehermentes telek kívántatik. Ezenkívül kölcsön kérőnek i,azolni kell az életkort, hivatali állását és 1927. november 1. lakpénz összegét. Beküldendő a 'elekkönyvi kivonat, az épi ésre vonatkozó terv. költségve és és műszaki leirás. A kölcsön kérés két héten belül elintéztetik, hogy az építkezés minél előbb megkezdhető legyen;. — Esetleges bővebb felvilágosítással alóiirott, vagy Appel Károly Sátoraljaújhely, készségesen szolgái Feliratkozó ív a kir. törvényszék kapusánál aláírható. Runyay József ny. m. k. állam pénzt. fői;azgató. . Fagylalt, jegeskávé naponta kapható a Sípos cukrászdában, Zrínyi Ilona ucca 3., az udvarban. TELEFOS : 3-13. 2498