Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-15 / 134. szám

1927. junius 15 JNÍYÍKYIDEK. $ Hajdúszoboszló — világfürdő. * * * Aki újságot szokott olvasni, annak bizonyára nem kerülte el a figyelmét az az óriási szenzáció, amelyet Csonkamagyarország öszszes újságnak nevezett nyomdatermékei mintegy két évvel ezelőtt hasábokon keresztül tárgyaltak és tartottak ébren körülbelül egy éven át. Ennek a nagy hirlapi kampánynak az volt az állandó vezérmotivuma, hogy Hajdúszoboszló ez a természeti kincsekkel .megáldott alföldi város, a magyar fürdőélet jövő büszkesége, rövid időn belül — világfürdő lesz. Elfelejtettem ugyanis megemlíteni azoknak a kedvéért, akik talán nem olvaslak a hajdúszoboszlói csodaforrásról szóló vérmesreményü cikkeket, hogy ebben a különben fejlődő alföldi városkában (most aszfaltozzák az utcáit), valószínűleg kútfúrás közben, hőforrásra bukkantak, amely két év óta ontja már a 72 Celsius fokú forróvizet és puffogja az ezzel velejáró földgázt. Olyan örvendetes esemény volt ez annak idején, amelynek minden becsületes magyar ember őszintén örült, hiszen mindennek örülnünk kell, bármily kicsit kapjunk is ajándékba a természettől, miután annyi mindenünket elvettek. Örültünk és egy kicsit irigyeltük is. Hajdúszoboszlót. Milyen szerencse, milyen szerencse — mondogattuk s képzeletünkben, amelyet határtalan módon felizgattak az az újságokban megjelent és természetesen sugalmazott fantasztikus tervek, már ott ragyogott egy európai nivóju világfürdő képe, monumentális méretű strandfürdő,* thermalfürdő, gyönyörű oszlopos, kupolás csarnokok, ötemeletes szállodák, ahová csak ugy tódulnak az idegenek. A fürdőből kilépő betegek energikusan dobják el maguktól a mankót és viszik szét a világban a hajdúszoboszlói hőforrás csodatevő erejét. Akik azonban nem olyan vérmes reményüek és képzelőerejüket erősen korlátozza a józan, reális számítás, a lehetőségek határainak figyelembevétele és mérlegelése, azok is el tudtak maguknak annyit képzelni, hogy ha mindezek az álomszerű tervek nem is valósulnak meg, legalább annyi történhetik még Hajdúszoboszlón is két esztendő alatt, hogy egy 72 fok meleg forrásnak ásnak valami négyszögletű medencét, ezt körülkerítik, néhány kabint is építenek melléje, hogy legalább megfűrödhessi^ik ebbén az Istenáldotta vízben, amely valósággal ugy jött ennek a városnak, mint egy főnyeremény. Ennyit ugyebár a legjózanabb gondolkodással, a legridegebb mérlegeléssel is el lehetett várni. A földrengés által elpusztított SanFrancisco két esztendő alatt épült fel, az ugyancsak rombadőlt Tokió hat hónap alatt. Egy strandfürdőt tehát még Hajdúszoboszlón is fel lehetett volna építeni két év alatt, pláne mikor a jó Isten ingyen adja hozzá a jó forró és gyógyhatású vizet. A napokban autókirándulásra hivtak. Miután engem is megkérdeztek, hogy hova menjünk,' azt indítványoztam, menjünk Hajdúszoboszlóra, nézzük meg, tapasztaljuk meg azt a hires csodaforrást. Titokban már arra is gondoltam, hogy nyáron ott töltök két hetet, s nem megyek Hévízre, ahová eredetileg szándékom volt. A társaság indítványomat és hozzáfűzött érvelésemet "elfogadta s igy nekiindultunk Hajdúszoboszlónak. , Rövid, kellemes autózás után tényleg megérkeztünk délután 6 óra tájban. Láttunk két furótoronyféle deszkaépiíményt, majd egy ízléstelen, stílustalan téglaépületet, amelynek udvaráról 30—40 centiméter szélességű árokban folyt a gőzölgő viz, előttünk ismeretlen irányba. Megkérdeztük a járókelőktől, hogy merre van a sza/badfürdő s a nyert útbaigazítás szerint jobbra lefordultunk az országútról. Körülbelül 150 méternyi távolságra van az országúttól a hajdúszoboszlói világfürdő. Amikor megpillantottam, nem tudtam bosszankodjam-e, avagy nevessek. Képzeljék el, a forró viz egy hepehupás, cigánygödrös területre folyik, ahol apró tavacskákban 'Oszlik szét. Egy-egy tavacska nem nagyobb, mint egy szoba, néhol még akkora se. Körülbelül negy ven-ötven toprongyos koldus fürdik itt, Hajdúszoboszló proletáriátusának legalsó rétege. Mintha a bibliai bélpoklosok borzalmas, undorító légióját láttam volna, ugy hatott rám ez a siralmas kép. Természetesen kerítésnek, kabinnak, fürdőszerüségnek semmi nyoma. — Ahogyan az Úristen két esztendővel odairányitotta a vizet, az ugy van most is. A nyíregyházi téglagyárak szabályos négyszögalaku, vizzel ieit mélyedései modern strand fürdők ehez a lehetetlenül gödrös, piszkos pocsolyához képest. Igy fest a hajdúszoboszlói világfürdő. Undorodva és szégyenkezve hagy tam ef ezt a helyet, ahol valószínűleg utoljára jártam életemben. Valami azonban mégis megragadta a figyelmemet. Egy -szegény hajdúszoboszlói ember, akinek Isten kegyelméből volt egy fürdőkádja, azt oda kipicelte és 30 fillérért adja ki bérbe annak, aki n«m akar a pocsolyában fürdeni. Egy vásárokra járó, u. n. villanyos ember pedig felhasználva a «konjunkturális lehetőség»-eket, odaült masinájával a fürdőzők közé és 10-ért gyengébb, 20-ért ferősebb áramot ad annak, aki villanyoztatni akarja magát. Ebben a két emberben több élelmesség van, mint összevéve azokban, akiken múlik, hogy a természettői ilyen pazaron juttatott kincs felhasználatlanul vész kárba már két esztendeje. Hogy azonban az igazságtalanság vádjával ne illettessem, elkeli mondanom, hogy mégis csak igyekeztek valamit tenni. A forrás mellett villanytelep épült, amely Hajdúszoboszlót es még 13 községet fog ellátni energiával. Ennek a telepnek áramfeszlesztő dinamóit földgázzal akarják hajtani, de csak akarják. Egyelőre még csak a szivógáznál maradnak, amelyet drága faszénből nyernek. Idővel talán a földgázra is rákerül a sor. No és a vizet is felhasználják! Szekereken szállítják a kádfürdőbe, amelynek ekként nincs szüksége gépházra és egyéb ilyen csekélységre. Egyszóval nem lehet elvitatni, hogy a hajduszoboszlóiakban mégis csak van élelmesség. S a 72 fokos viz tovább folyik i a cigánygödrökbe, a földgáz pedig I puffog a semmibe. Vájjon ki íudná megmondani — m

eddig? A kalocsai kisgazdák búcsúja Nyíregyházától. Az utolsó napon a pazonyi Berta telep szépségében, majd a Súlyán bokor tanulságos látnivalóiban gyönyörködtek a kisgazda vendégek. (A «Nyirvidék» tudósi ójától.) A kalocsai kisgazdák, akiket dr. Markó jenő kalocsai főszolgabíró vezetett Nyíregyházára, szombaton délelőtt a város nevezetességeit tekintették meg. Kimentek a szombati állatvásárra ts, majd autóbuszon Liptay Jenő messze földön hires szőlőtelepét látogatták meg. A szőlőtelep bejáratát a magyar vendégszeretetéről neves házigazda fenyőlombbal, nemze'iszinü zászlóval ékesítette. «Isten hozott» ezt a tiszta magyar szívből jövő köszöntést olvassuk a bejárat fölött, amikor a gyönyörű fenyvesek utain be kocsizunk a telepre. A kisgazdák megilletődve, csodálattal tekintik meg az emberi szorgalom, akaraterő és tudás nagyszerű eredményét, a Berta-telepet. A szőlőtáblák, a borház, az erdőcskék, az álmodozásba ringató gyönyörű tájrészletek megtekintése után, a kisgazdákat a fenyők lombsátora alatt fejedelmi ebéd várta, amelyet Liptay Jenő gazdasági főtanácsos adott a kalocsaiak tiszteletére. A háziaszszonyi tisztben Liptay jenőné méltóságos asszony maga fáradozott felejthetetlen jósággal. Az ebéden, amelynek emlékét a kisgazdák örökké megőrzik, megjelentek Mikecz István alispán, dr. Bencs Kálmán kir. kormanyfőíanácsos, polgármester, Borbély Sándor vármegyei tb. főjegyző, Kardos István kufturtanacsnok, Zilahy Kiss Tibor, Horváth Antaf gazdasági felügyelő, Gyurikovics Lajos gazdaAPOLLÓ kedden utoljára! A francia filmirodalom remeke! NIEÜ CULPA (NAGY AZ ÉN BŰNÖM .. .) Nagyhatású dráma 2 részben, 9 felvonásban. Szerdán Csütörtökön (LÁNGOK ÉS BESTIÁK) Izgalmas artista dráma 7 felvonásban. Luftüzlet Burleszk attrakció 5 felvonásban. Előadások kezdete; Hétköznapon 5, 7 9, csütörtökön 3, 5, 7, 9 órakor. sági intéző, és még számosan Nyíregyházáról és Pazony közséfből Az ebéden Liptay jenő gazdasági főtanácsos, igaz vendégszeretettel köszöntötte a megjelenteket. Nyerges Ferenc nyirpazonyi ref. lelkész megkapó szónoki erővel, lendülettel adott kifejezést annak a mélyből fakadó csodálatnak, amelyet minden ember kifejezésre juttat, aki erre a gyönyörű földre, az e

mberi alkotásnak remekével ékesített Berta telepre jön és a jelenlévők szive érzését tolmácsolva köszöntötte Liptay je

nőt és áldott jóságú hitvesét. Tóth György gor. kath. lelkész költői képekben gazdag beszédében a kalocsaiakat köszöntötte, az idefáradt kisgazdákat és nemes lelkű, hivatásukat szerető vezetőiket. A lelkes szavakra a kisgazdák nevében Vén János szakmán kisgazda válaszolt keresetlen, meleg hangulatu beszédében. Kardos István meghatóan juttatta kifejezésre, milyen lelki értékek revelálódnak a Berta-telep szépségeiben és Liptay Jenőnét köszöntötte, akinek jótékonyságáról vallomást, mindenkor bizonyságot A kisgazdák soha ef nem mosodó élményeket szereztek a Berta telepen, ahonnan a délutáni órákban Klár Sándor uradalmába rándultak ki. Itt különösen a modern állattenyésztés eredményeit csodálták meg a kisgazdák, akiket Klár Sándor földbirtokos kitűnő uzsonnával vendégelt meg. Szombaton este a Gazdaszövetség éttermében elfogyasztott kiváló vacsora keretében "búcsúztak a kalocsaiak Nyíregyházától. Horváth Aladár gazdasági felügyelő köszöntötte a tanulni vágyásban példát mutató gazdák vezetőit, majd dr. Markó Jenő kalocsai főszolgabíró emelkedett szólásra és meghatottan köszönte meg Nyíregyháza város közönségének, a Gazdaszövetségnek és Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesületnek fáradozását, amellyel a kalocsaiakat fogadták és kalauzolták. Kijelentette a főszolgabíró, hogy a magyar vendégszeretetnek ilyen megnyilatkozását, a testvéri szeretetnek ilyen intenzív megnyilvánulását még sehol nem volt módjában tapasztalni, mint amilyennel Nyíregyházán találkozott. Meleg szavakkal köszönte meg a kalauzolás, a vendéglátás terén mutatott előzékenységet dr. Bencs Kálmán polgármesternek, Gyurikovics Lajos nyíregyházi gazdasági intézőnek, Zilahy Kiss Tibor és Horváth Aladár gazdasági felügyelőknek. Paulusz Márton gazdasági tanácsos és Jánosbokori Kovács András gazdavezéreknek. A főszolgabíró nagyhatású szavaira Janosbokori Kovács András gazdaszövetségi elnök válaszolt, aki nagy lelkesedest keltve mutatott rá, hogy nemcsak a kalocsaiak tanulnak a nyíregyháziaktól, de fordítva is. Mindenekelőtt az hat mélyen reánk, hogy a kalocsai kisgazdák élén eljött a főszolgabíró, a szolgabíró eljöttek a jegyzők. Ezt az uj idők Jelének, a szociális igazságok diadalának, a magyar együttérzés biztató megnyilvánulásának tekinti, amely azt mutatja, hogy lazulni kezdenek az osztálytagolódás korlátai. Ez az együttérzés a feltétele annak, hogy kitűzzük a Kárpátok ormára az ezeréves Magyarország szent lobogóját, azzal a győzelmi kiáltással, itt volt e

z a zászló e#r éven át, továbbra is, örökre is itt kell annak lenni. A nyíregyházi "kisgazdák vezérének le'lkes beszéde nagy hatást keltett. (*) Varrógép-Javításokat szakszerűen, gyorsan és olcsón eszközöl a Singer varrógép részvénytársaság, Vay Ádám u. 2. 2