Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 123-145. szám)
1927-06-14 / 133. szám
JNfYÍRYIDÉK. 1927. junius 14 Elektromos centrálék és vármegyei önkormányzat. A „Nyirvidék* számára irta: Dr. Rakovszky Iván ny. t elügyminiszter, orsz. jjyüi. képviselő. A közelmúlt napokban véletlenségből több izben hallottam tervekről, amelyek különböző vidékek úgynevezett electrifikálásáról — magyarul mondva — elektromos árammal való ellátásáról szólnak. Ezeket a terveket nagyrészt a vármegyék vezetői dolgoztatták ugyan ki, a végrehajtást magát, a vállakózást azonban majdnem kivétel nélkül, magánérdekeltségek veszik a kezükbe, sőt egyik vármegyében, ahol ugy látszik rájöttek arra, hogy a községek villamos árammal való ellátása közfeladat, az érdekeltek külön electrificálási társaságot alakítottak, ez is azonban az önkormányzati testülettől teljesen elkülönítve működik. Nagy örömmel tölt el, ha a vidék fejlődését látom. Legjobban azt szeretném, ha már minden községnek meg lenne a maga villamos telepe, ha minden vályogházban villamos lámpa égné és ha a mezőgazdaság modern gépeit, kint a pusztán is, elektromos erő hajtaná. Energiaforrásokban szegény hazánkat ily módon tudnánk ellátni mechanikus munkaerővel. Ami azonban meglep és szomorúsággal tölt el, az a vidéki önkormányzatoknak vállalkozási szellemben "való hiánya, amelyet ugyan gyakran konstatáltunk már, de amelyik egy-egy ilyen országos akciónál, mindig újra és újra élesen kiütközik. Magyarországon nagyon sokan szeretnek beszélni önkormányzatról. Mindenki, bármelyik pillanatban hajlandó hősi pózba vágni magát az önkormányzat védelmében. Mikor azonban arról van szó, hogy elsősorban vármegyei önkormányzatunkat komoly tartalommal töltsék meg, egyszerre vége a nagy lelkesedésnek és szinte kér telkedünk benne, vájjon az önkormányzat védői mindnyájan tisztában vannak-e azzal, hogy mi az önkormányzat lényegé. A mi jóléti önkormányzatunk még alig-alig hozott létre egyebet á országban, mint minden vármegyében egy-egy kórházat. Itt-ott valamely más caritativ jellegű intézmény is szerepel. Mindazok az intézmények azonban, amelyek a tágabb értelemben vett jóléti boldogulása előfeltételeinek megteremtése, gyökeresen hiányzik a mi középfokú önkormányzatunkból. - Mindig fájó szívvel ''gondolok rá, hogy amikor évtizedekké, ezelőtt, páratlan buzgósággal és lelkesedésse. "fogtunk hozzá folyamaink és be.vizeink rendezéséhez, az önkormányzat hivei és védelmezői közül senki sem tiltakozott, ellene, hogy ezt a feladatot elvegyék a varmegyéktől és külön vizitársulatokra bízzák. Amikor megindult országszerte a helyi vasutak építése, ugy tudom, hogy nagy Magyarországon mindössze egyetlen vármegye akadt, amelyik saját szám Iájára épittett, a megye életében nagy jelentőséggel biró vasútvonalat. És igy ment ez minden téren több évtizeden keresztül. A legkülönbözőbb intézmények születtek njeg, amelyeket, ha az önkormányzat tagjai érdekeik közösségét valóban átérezték volna, önkormányzati utón kellett volna megteremteni. A vármegyék azonban mozdulatlanok maradtak s a feladatot ellátta az állam, külön érdekszövetkezet vagy magánvállalkozás. Ugyanez ta helyzetet találjuk most" is, amikor arról volna szó, hogy a villamos energiával való gazdálkodást az önkormányzat ne adja ki a kezéből, holott az energiák mikénti kezelése, elosztása, fel használása a gazdasági életre mélységes befolyással van. Évtizedekre szóló programútokat dolgozhatnának ki a vármegyék, ha a német «Kreisek» mintájára ők maguk építenék ki nagy központi telepeiket, látnák el árammal a községeket és a magángazdaságot. De az önkormányzat ismét mozdulatlan. Lelkes emberek, főispánok, alispánok, megyei vezető egyéniségek fáradoznak az uj intézmények létrehozatalában, de arra, hogy ez a berendezkedés azután a vármegye kezében, kezelésében, vagy legalább ellenőrzése alatt működjék, nem is gondolnak. A magyar mérnöki kar, a magyar vállalkozók és a magyar munkások kitűnően meg fogják teremteni azt a villamos hálózatot, amely az egész országot elektromos sággal elláthatja. N em is tőlük akarom elvenni ezt a vállalkozást, de elvégre az ő szakértelmük, az ő szakmájuk bizonyos fokig, az ő tőkéjük érvényesül akkor is, hogyha a vármegyék vezetése alatt és a vármegyei törvényhatóságok intézményeiként állítják fel, vezetik és használják ki telepeiket. Nem helyeslem, ha az önkormányzatok, az üzemek szaporításának a terén túlzásba mennek, amint az egy-két városunknál megtörtént. Ennek káros hatásai nyilvánvalóak. Egyrészt a magánvállalkozást bénítják, másrészt az egészséges ooncurentia kizárásával, a szükségletek olcsó és tökéletes ellátását veszélyeztetik. Viszont azonban, vannak olyan gazdasági berendezkedések, amelyeknél nem szabad egyedül a jövedelmezőség, a kedvező mérleg, vagy a vállalatok érdekei szerint dolgozni. Vannak berendezkedések, ahol áldozatot kell hozni a közérdekeknek. El kell látni olyan körzeteket is, ahol a fogyasztók csekély száma folytán talán az nem gazdaságos. A konjunktúrát csak akkor szabad kihasz nálni, ha azt a fogyasztó hasznára tehetem s a termelőnek meg kell elégednie a minimálisnál is kevesebb haszonnal. A villamos centrálék elsősorban ilyen berendezkedések és kétségtelen, hogy ezeknek akár városról, akár falusi vármegyéről legyen szó, közkézben a helye. Egynéhány nagy hazai vállalat .kiváló eredményeket ért el már is, az ország electrifikálása terén. — Nem ezeknek az érdemeit akarom kisebbíteni, nem az ő üzletüket akarom rontani, amikor az önkormányzatok figyelmét erre a kérdésre ráterelem. Nézetem szerint, ők a telepek felépítésével és az üzemanyagoknak az uj fogyasztók bekapcsolódása folytán előálló nagy mértékű kelendőségével, úgyis nagy mértékben kiterjeszthetik működésüket. Sőt ha a közüzemi részvénytársaságok szervezéséről végre, egyszer, uj törvény születik, ugy hogy a közületeknek magánosokkal közös vállalkozásait, nem kell a kereskedelmi törvényeknek ilyen alakulatokra egyáltalában nem illő szakaszaiba beleszorítani, még a vállalkozásban is részesek lehetnek. Azonban az áram előállításának, mikénti elosztásának s az árak kialakításának önkormányzati kézben a helye. Szeretem a vármegyét, abban nevelkedtem, és minden tradícióm ahhoz fűz. De sokkal őszintébben és férfiasabban szeretem, sem mint hogy a hibáit eltitkolnám akár magam előtt, akár mások előtt, akik azt tppen ugy szeretik, mint én. íme, itt az önkormányzatnak egy uj terrénuma. Ha rálépünk, önkormányzatunkat gazdagabbá, tartalmasabbá és termékenyebbé tehetjük, a közönség érdekeinek értékes szolgálatot tehetünk és egyben az önkormányzat népszerűségén is len dithetünk egyet. Ha megállunk előtte: önkormányzatunk tehetetlenségét igazoljuk vele. Harmincnégy tiszteletdíjat osztanak ki a Tiszántúli Automobil Club junius 19-iki turaútján. A TTAC egymaga tizenkilenc díjat ajánlott fel. (A „Nyirvidék" tudósítójától.) A Tiszántúli Automobil Club junius 19-1 túraútjának előkészítésére vonatkozólag az agilis versenyrendezőség már mindent megtett. A túratít nemcsak a nevezések számarányánál fogva múlja felül az eddigi autóversenyeket, hanem a kiosztandó dijak értékét és számát is tekintetbe véve, mert ezen a versenyen összesen 34 darab tiszteletdijat fognak kiosztani. És pedig : Automobiloknál 6 első dijat, 6 másodikat és 6 plakettet. Motorkerékpároknál 5 első dijat, 5 második dijat és 5 plakettet. Ezenkivül az automobiloknál a győztesek a következő dijakat kapják : Egy vándordijat az abszolút győztes, egy dijat a sikverseny győztes, egy dijat a homokverseny győztes és egyet a hölgyek. DIADAIn MOZGÓ Junius hó 13, 14, hétfőn és kedden 5, 7 és 9, órakor Rin-Tin-Tin A csodakutya legújabb filmje. 3, hóme^őh hőse Alaskai történet 6 felvonásban. A héh szalag hőse Izgalmas turftörténet 7 felvonásban. Előzetes jelentés: Junius 15, 16, »zerdán és csütörtökön lámfel Lee Parry Jk detektív táltos Art. Acord A motorkerékpároknál pedig egy dijat kap az abszolút győztes, egyet a sikverseny győztes s egyet a homokverseny győztes. A TTAC által vásárolt és ki. tüzötl 19 darab tiszteletdíjon kivüi a következők ajánlottak fel értékes dijakat: KMAC egy vándordijat, Nyíregyháza város, Szabolcsvármegye, Szentimrey Pál, Orosz Sándor (a homokverseny győztesének) Báró Vay Miklós, gróf Vay László, Stéger György „STEAUA" (a legjobb ,.Rex" benzinmenőnek) Klár István, Papp Lajos, a FIAT autógyár, a ,,VACUUM" (vándordíj a legjobb ,,Sphinx" benzinmenőnek) KMAC es gróf Andrássy Sándor. P—s P ergament P apír az Ujságboltban kapható. — Uj mérnöki iroda. Vágó Dániel nyug. kir. műszaki főtanácsos, a budapesti mérnöki kamara tagja, Nyíregyházi lakásán, városi kislakások, Bencs László házban magánmérnöki irodáját megnyitotta. 3322-3x JönneK ase I.s'&^é.Isl 7
