Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-28 / 144. szám

2 üvkw JSfYÍRYIDÉK. 1927. junius 28 ^^ : ~ u i uu w .r m mfwwto , 11 1 » »|»' 1 WI<»> I jii .iwaaw————i Elégedetlenkednek a Népszövetséggel. A magyar-román biriokperben való döntésnek őszre halasztása sokkal nagyobb visszhangot kel­tett európaszerte, mintsem ezt a vesztes országok elleni összeeskü­vésszerü légkörben várni lehetett volna. Alig pár napja jelent meg Lord Rothermere cikke a Daily Mail-ben s ime már nyomon követi egy másik, amely egy jelentékeny­bajor lap hasábjain látott napvilá­got. A bajor lap érvei, a Népszövet­ség működéséről mondott kriükájai mindazok szivéhez szólnak, akik mint Németország is, elszenvedik az átkos békeszerződések igazság­talan következményeit. Ha valaha intézmény szörnyű csalódást kel­tett, ha valaha megcsalódott az emberiség boldog várakozásában, hogy ime létesült egy olyan nem­zetközi szerv, mely békés módon, az igazság szempontjai szerint igyekszik elintézni a felmerült né­zeteltéréseket s ezzel elejét verni későbbi komplikációknak, ugy a. Népszövetséggel kapcsolatban ez az eset forog fenn. Bizvást el­mondhatjuk, hogy nem volt egvetlen alkalom sem, amikor ne a pillanatnyi politikai konstelláció ne a nagyhatalmi érdekek szabták volna meg állásfoglalását, amely bizony szöges ellentétben állott a joggal és igazsággal — S még ha nem látszana ki e dön­tések mögül olyannyira a lóláb, akkor talán illúzióba ringathatná magát az ember, hogy valami az egész emberiség szempontjából fontos ok kényszeritiette a Nép­szövetséget arra, hogy igy és ne máskép döntsön. A jelen pillanat­ban azonban Anglia tétovázó ma­gatartása tjsztára azzal a törekvésül magyarázható, hogy Oroszország­gal való konfliktusában szövetsé­geseket keres s valósággal félve kerüli a román nemzet érzékeny­ségének megsértését. De kérdezzük mi, hát Magyarországinak az a tette, hogy Középeurópa 'szivéből kiirtotta a bolsevizmus mételyét s ma sem xüri meg határai között ezt a romboló agitációt, kevesebbet ér­ne egy teljesen bizonytalan román magatartásnál ? Hiszen tapasztal­hatta az egész világ, hogy Romá­nia mily álnokul járt el a háború megindításánál és még nagyon sok más kérdésben, amelyeknél tisz­tára a sacro egoismo álláspont­jára helyezkedve felrúgott köte­lező érvényű szerződéseket, meg­szegett adott szavakat s ezzel a teljés megbízhatatlanság minden ismérvét elárulta. Magyarországnak bizony nagyon fáj, hogy mikor a Népszövetség előző ülésén Chamberlain elfogfadta a legfőbb döntő biró szerepét ebben a kér­désben, most az igazság és mél­tányosság követeléseinek legtelje­sebb megcsúfolásával a taktikázás alapjaira helyezkedik, holotc na­gyon jól tudhatja, hogy ez ezer és ezer magyar helyzetének további súlyosbításához vezet. A bajor lap cikkével minden magyar ember egyet ért és ha a Népszövetség jövőbeni magatartá­sa nem változik, másként mint ér­dekszövetségről senkisem fog róla gondolkozni. Annál szomorúbb ez a tény, mert megalakulásakor az emberiség legszentebb ideáljait tűzte zászlajára, amelyeket eddigi működésével bizony csak megcsú­folt. Magyarország nem lép ki a Népszövetségből, de legyünk tisz­tában azzal, hogy ez csak kényszer­helyzet következménye, amennyi­ben a két rossz közül a kisebbiket választjuk. Mégis reméljük, hogíy az a sok kritika, amely a Nép­szövetséget az utóbbi hónapok so- a rán érte, előbb, vagy utóbb érez- j tetni fogja a ha, !tíásáít s a békeszer­ződésekkel amúgy is igazságtala­nul megnyomorított nemzetek a jövőben nemcsak csalódást, de eredményeket is fognak magukkal hozni a genfi ülésekrőről. Az igazságtalanság és méltánytalanság mai szelleme éppen nem alkalma­sak arra, hogy az általános bekét biztosítsák, amelyre pedig soh'a nagyobb szüksége nem volt az emberiségnek, mint éppen ma. á város képviselőtestülete Konthy Gyula dr. a kéri a (A »Nyirvidék« íduósi'ójától.} Újra előállott annak szükségessé­ige, hogy a város képviselőtestülete állást foglaljon a szolgálati idejét betöltött városi ügyvezető orvos visszatartása érdekében. Mint az' el­múlt évben, ezalkalommal isf elhatá­rozta a képviselőtestület, hogy elő­terjesztést tesz a kiváló munkaerő­nek, a lelkes, példátadóan buzgó és lelkiismeretes tisztviselőnek és orvosnak a visszatartása érdekében) rámutatván azokra a jelentős érde­mekre, amelyeket dr. Konthy Gyu­la ügyvezető orvos városunk köz­egészségügye terén szerzett. A visszatartás kérését kimondó határozatot Konthy Gyula dr. ügy­vezető orvos lelkes éljenzés köz­ben enunciálta a város polgármes­tere. A Bnrger alapítványi birtok egy részét erdősiteni kell. Erdőőri lakásra, erdőőr alkalmazására van szükség. A birtok bérlete továbbra is 150 kiló rozs ára magyar koldankénl. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A Bui'ger-alapitvánv kuratoriuma jelentést tett a birtok területében az OFB. ítélete következtében be­állott változásokról. A turai rész­ből kerek számban kétszáz holdat juttattak a nyirpazonyiaknak. Itt a megmaradó területet erdősiteni kell. így ezt a részt a haszonbérbe adott területből ki kellett venni. Az orosi részből is kijelöltek már 50 kat. holdat, mig 40 holdat még nem vettek át és a jelek szerint ii nem is fognak átvenni. Ebben az esetben ezt a területet visszahelye­zik a bérletbe. Eddig huSz holdat erdősitettek, a további erdősítése­ket két három éven át végezhetik. A kuratórium szükségesnek tartja egy erdőőri lakásnak építtetését és egy erdőőr alkalmazását. A haszon­bér tekintetében az a megállapodás, hogy a bérlő magyar holdanként 150 kiló rozs árát fizeti a rozsnak nyíregyházi árfolyama szerint. a mim de javarészt a iá?, költségén. legtörtéüi ás éveken át megi (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Valóságos tengeri kígyója volt Nyíregyházának a vasúti hozzájá­ró ut megépítésének, karbantartá­sának kérdése. Egy régi' megállapo­dás szerint az utat, amely a Máv. tulajdonában van, a Máv.-nak kell megépíteni a várostól kapott föld­területek ellenében. Ez a megálla­podás azonban igy nem volt elég­gé okmányszerűen pricirozva éS> mindjobban kiéleződő vitára adott hosszú éveken át okot és alkalmat. A Máv. nem akarta megépíttetni vitás kérdésbea a békés, megegyezési. I az utat, a város sem. Dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos eré , lyének és szilárd következetességü akciójának köszönhető, hogy a kérdés végre elintézést nyert és pe­dig a város közönségének javára. A megállapodás előtt már-már ugy . állt a kérdés, hogy perre ksrül • a sor. A vasutat erősen üzoron­i gatta a legutóbbi képviselőtesiü­j tetí határozat, amely határidőt szab ! az ut felépíttetésére. Most pedig a ; vármegye hozott erélyes határoza­, tot, amikor a vasút felebbezését DIADAL MOZI V KERT MOZI 5 éft L__XI_U«J..I-IJW.».. ^ rallt0 r* Junius hó 27-én és 28-án, hétfőn és kedden: Theodor és Társa Vígjáték 8 felvonásban. — Főszereplő: CocattÜK. Dráma 7 felvonásban. — A főszerepben: Emil Jannings, Werner Krauss. Kedvezőtlen idő esetén a Kert Mozi előadása a Városi Színházban, Előzetes jelentés: Junius 29 én és 30-án, szerdán és csütörtökön Világ korbácsa 2 rész egyszere. eíu'asitva kimondotta, hogyameny­nyiben a vasút 90 napon belül nem építteti meg az utat, indítsa ímeg a város a pert. Az ügy mégse kerül a bíróság elé, mert közben a város polgármesterének sikerült megegyezésre jutni a Mávval. — Eszerint az ut aszfalttal való bur­„kofatát támfallal való ellátását, vilá­gítási bgerendezését Nyíregyháza város megépítteti ugy, hogy az út­építés 120.000 pengő költségéhez a vasút 90.000 pengővel járul hozzá és mielőtt az utburkolat kezdetét venné, az ut Nyiregyháza város tu­lajdonába megy át. A város képviselőtestületi köz­gyűlése ezt a megoldást helyeselte. Kovách Elek dr. nyomós érvekkel mutatott rá, hogy az ut mentén készült beton kerítés nem felel meg a városba vezető útvonal esztéti­kai feltételeinek. Dr. Bencs Kál­mán polgármester megnyugtatta a képviselőtestületet, hogy a vasút ezen a téren is a varos érdekeit kell, hogy szemelőtt tartsa. A hoz­zájáró utat még ebben az évben meg kell építtetni. 92 esztendés. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Nyíregyházán az uj rendőri pa­lota földszintjén van a bejelentő hivatal, amely most már tel jes ap­parátussal működik. A bejelentőla­pokat kitöltötték, beadták és a Debrecenből Nyíregyházára kikül­dött Bardócz fenő detektív szak­avaíottan, kiváló érzékkel rendezte fonetikus betűrendbe a nyíregy­háziak adatait feltüntető lapokat. A bejelentő hivatalban három nagy szárnyas szekrény van. _ ­Egyike az «Élő anyag», a másik a «HoIt anyag», a harmadik a «Háznyilvántartás» szekrénye. Ké­résünkre Bardócz detektív szinte pillanatok-alatt emelte ki a keresett nevet. Bemondottuk néhány isme­rősünk nevét és azonnal a "kezünk­be adták az ezer és ezer bejelentő lap közül kiemelt lapot. A hivatal E recizen, gyorsan működik. A ejelentőhivatalban megtudjuk, ki a legidősebb ember jelenleg Nyír­egyházán. Tomasovszky András, magánzó, aki az Ér-utcában lakik és 'aki 1835-ben született, tehát ­most 92 esztendős. A bejelentőhi­vatalban a Háznyilvántartás adatai­ból bármikor megtudhatjuk, hogy ki hová költözött esetleg. Tiz éven belüli időre terjedően őrzi meg ez a nyilvántartás a nyíregyházi la­kóházak pontos adatait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom