Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-23 / 140. szám

JSÍYÍRYIDÉK. 1927. junius 23 Ne hanyagold el nemesebb Hajlamaidat! Irta: J. W. Cappel'en. J. (W. Cappelen a norvég közélet egyik legszimpatikusabb alakía, ki az északi államok szépirodalmában közismert nevet vivott ki magának s müveit a legtöbb európai nyelv­re is lefordították. Hozzánk magyarokhoz különö­sen azért áll közel, mert a magyar­norvég nyaraltatási akciónak ő Volt a kezdeményezője ,és a leg­számottevőbb propagálója és ugy hozzátartozói, rokonai, valamint is­merősei körében több magyar uri­leány élvezte a friss norvég levegő áldásos hatását. írásai egy mélyen érző lelket tük­röznek vissza és sorai ugy hatnak az olvasóra, mint hazájának friss, üde levegője; áldásosán. Jelen számunkban egy kedvelt norvég lapban megjelent cikkét ad-j juk közzé, melyet egy magyar urileány juttatott hozzánk, ki több időt töltött a norvég iró családi körében, örömmel és szívesen gon­dol vissza azokra, kik annyi kel­lemes órát szereztek neki. És most jöjjön a cikk: Én itt a «Nemesebb Hajlamon» valakinek olyan foglalkozások irán^ érzett kedvét értem, amely foglalko­zás kivül, vagy fölötte áll az élethi­vatásával járó mindennapos mun­káján. Gyakran találkozunk régi ismerő­seinkkel, akikről tudtuk, hogy a korább időben sok mindenféle lé­leknemesitő, nem szakszerű foglal­kozást űztek és most hirtelen meg­csappant a buzgalmuk. Az érdeklő­désűk szinte elpárolgott. Emiatt persze nem minden eset­ben szabad őket okolnunk, sokszor a körülmények a hibásak. — Ig en gyakran a környezet nem hogy buz­dítaná az ifjakat, hogy kifejlesszék szunyadó tehetségüket, hanem még ráadásul csúfot is üz a még ki nem forrott művészből. . Vegyünk egy példát a zene köré­ből. Mindenki tudja, hogy a kez­dő muzsikus nem kerülheti el a hibás hangokat. És amig tanul és gyakorol, rendesen mentes marad a' kritikától, de ha a rossz sorsa kárhoztatja, hogy mások előtt ad­jon elő valamit és eközben «fog félre» rögtön kész a lesújtó éles kritika. Persze a legtöbb ember eléggé jó fülü ahoz, hogy meghall­ja a hamis hangokat, még ha nem is ért a zenéhez, vagy a hang­szerekhez. A gúnyolódás elkedvet­leníti a dilettánst," megereszkednek buzgalmának húrjai. Meghalt a ze­ne iránt érzett kedve. Házasfelek közt sokszor előfor­dul, hogy az egyiknek olyan művé­szi hajlamai vannak, amelyeknek tulajdonképen szorosabban egymás hoz kellene füzniök a két házastár­sat, de mivel a másik nem értékeli a párja tehetségét, az is elveszti a kedvét. Hogy a «dilettáns» szóval sok­szor kissé lebecsülünk valakit, az onnan ered, hogy a szakemberek magaslatáról Ítélkezünk, holott ma­gunk talán még dilettánsok sem vagyunk. Pedig semmivel sem ke­vésbé elismerésre méltó, ha valaki bár milyen művészettel, vagy tudo­mánnyal a maga vagy hozzátarto­zói mulatságára foglalkozik, mint­Harry Piel 75 ik jubileumi filmje. ha azt élete főfoglalkozásaként mű­veli. Figyelmen kivül hagyjuk leg­többször, hogy az ilyen foglalkozás nemcsak nemes időtöltés, hanem egyúttal éles világot vet az illető természetére és hivatására. A mel­lékfoglalkozásként gyakorolt művé­szi foglalkozások mindig értékes (ráadják aliíyatásos munkára és föl­tétlenül magasabb kulturáltság jele. A művészi hajlamok ápolása hasz­nos minden életkorban és" minden foglalkozás mellett. Sok kísértést elkérül az olyan fiatalember, aki szereti a sportot vagy a zenét. A munkás, ha szabad idejében ker­tészkedik, felüdül napi munkájá­nak egyhangúsága után. Ilyen mó­don a napi munkán kivül «pasz­szióból üzött» mellékfoglalkozások­nak szociális jelentőségük is van. Hány nyugalmazott hivatalnok, vagy az üzletétől visszavonult ke­reskedő szeretné, ha megszabadul­hatna keserű világszemléletétől, amelyet az unalom erjeszt benne és amely nem is csíráznék ki a lel­kében, ha ifjabb korában tanult volna olyan foglalkozást, amely .most elfoglalná az idejét és a gon­dolatait. A történelemmel, filozófiával, nyelvészettel, vagy régészettel való foglalkozás, zene, versírás, vágy valamely gyakorlati foglalkozás, mint a fényképezés, rajzolás, festés, kertészkedés, könyvkötészet vagy faragás és más ehez hasonló nagy­szerű és értékes eszközök a szél­lem és a test fölfrissitésére szol­gálnak. Aligha van normális alkotású ember, akinek nem volna veleszületett tehetsége valamilyen művészi ághoz. Ha fejleszti ezt a tehetségét, hasznára szolgál saját magának, mert tartalmasabbá teszi az életét és derűsebbé az öregko­rát. Hagyjuk a fiatalságot, had űz­ze kedvtelését és rideg meg nem értéssel ne fojtsuk el a tüzet még szikra korában. Nyíregyháza város a Sóstófürdő naggyá­építéséhez a kormány támogatását kéri. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) . A napokban a népjóléti minisz­térium közreműködésével nagysza­bású balneologiai kongresszus volt Budapesten. A kongresszus főkép­pen a balatoni fürdők fellendítésé­nek feltételeiről tárgyalt, de szóba került a vidéki fürdőhelyek forgal­mának fellendítése is. A vidéki für­dő és üdülőhelyek sorában szóhoz jutott Nyiregyháza is. A város át­iratban fejti ki, hogy a Sóstón a fürdő és üdülőhely naggyá tétele milyen jelentős országos közegész­ségügyi szempontból és rámutat, hogy a gyógyintézet kiépítéséhez nagyszabású allami támogatásra volna szükség. Nyiregyháza érvelé­sét a népjóléti miniszter képviselője élénk figyelemmel és érdeklődéssel fogadta és ígéretet tett, hogy a Sóstó fejlesztését a kormány ko­fj moly megfontolás tárgyává teszi. Lukács György a képviselőház mai ülésén Interpellációban foglalkozik a magyar-román agrárkonfliktussal. A Budapesti Hirlap irja: Lukács György mai interpellációjában föl fogja tárni az egesz magyar—ro­mán agrár-konfliktus történelét, mely a népszövetség előtt eddig csak elodázást tudott elérni. A ma­gyar türelem már-már elszakadó­ban van. Ugylátszik, hogy mig mi betű szerint" megtartjuk a trianoni békeszerződés rendelkezéseit, az utódállamok lábbal tiporják azokat a pontokat, amelyek nekünk is koncedálnak bizonyos jogokat. — Fel kell vetni egész komolysággal azt a kérdést, hogy ilyen körülmé­nyek között van-e 'értelme annak, a népszövetségben helyet foglal­junk. A lap arról értesül, hogy a felsőházban Berzeviczy Albert fog­ja interpelláció formájában a dön­tőbírósági konfliktust szóvá tenni. LEVENTEÜGY. rwiv v •»*rww wnnr' »• » iumpt Nyíregyháza város testnevelési ügyosztálya felhívja a folyó isk. évben érettségizett nyíregyházi le­ven tekö teles ifjakat, hogy az 1921. évi L. III. t.-c. 10. §-a értelmében a Levente Egyesületbe való fel­vételük tárgyában — büntetés térne mellett — legkésőbb folyó hó vé­géig jelentkezzenek. 3x APOLLÓ Szerdán MARCEL PREVOST Csütörtökön világhírű regénye filmen: Félszüzek Regényes történet 8 felvnásban. Ott túl a rácson... Burleszk attrakció. E műsort csak felnőttek nézhetik meg! Pénteken, csak egy napig! Claude Farrere „LajBataille" c. regénye: A CSATA Regény az orosz-japán háborúból. Előadások kezdete; V*8 és 9 órakor. Városi udvarok. Napról-napra örülünk a város külső átalakulásának. Az utcák kö­vezése, parkírozása szemmellátható­lag viszi előre ezt á metamorfózist, amely pár év alatt városunkat egyi­kévé fogja varázsolni az ország leg­szebb vidéki városainak... Ennek az átalakulásnak jótéko­nyan kell befolyásolnia a lakosok Ízlésének fejlődését is. A példa, amit a közterek, közutak csinossáiga mutat, a polgárok esztétikáját is át formálja.... A város közterein és utcáin ta­pasztalt izlést, rendet, csínt a ház­tulajdonosok átveszik és beviszik a saját portájukra. Nincs annál üdítőbb látvány a szemnek, mint mikor elhalad egy nyitva felejtett kapu előtt és bepil­lantva a Ház udvarára, ott szépen rendben tartott, virággal, pázsit­tal díszített udvar mosolyog ki reá... És milyen kedvetlenséggel halad el az ember viszont egy olyan ház előtt, amelynek udvaráról a ren­detlenség, a piszok, a szétszórt sze­mét éktelenkedik ki... Vájjon nem lehetne-e a háztulaj­donosok idevonatkozó érdeklődé­sét, jó ízlését, gondosságát a köz­terek és az utcák jótékony példáján kivül egyébbel is fejleszteni, fo­kozni? A jó békevilágban rendeztek a városok ablak-disz-versenyeket... Az emeleti ablakok párkányzatának vi­rágdíszeiről volt szó... Ki tudja ab­lakát szebben, csinosabban, ízlé­sesebben díszíteni s ezzel az egész utca képét is színessé, "kedvessé tenni... Azt hiszem, hogy ezt a kedves dolgot fel lehetne ujitani és ki le­hetne bővíteni udvar- és kert-ver­sennyel. Ki tudja udvarát, kis házi kertjét szebben, ízlésesebben rendezni? Az ilyen kis vetélkedések mind több és több hivet szereznének a gondo­latnak és néhány év alatt nem vol­na a városban gondozatlan, sze­metes, elhanyagolt, elgazosodott udvar. Hasznát yenné a hygiéniá is. Szótő­Súlyos szerencsétlenség lett a tréfa vége. (A Nyirvidék tudósi ójától.) Deák János 19 éves dombrádi lakos, panaszt tett a csendőrségen, hogy Tóbiás József őt minden ok nélkül földhöz vágta s ennek kö­vetkeztében a jobb felső karjának csontja elrepedt. Az orvosi vizs­gálat megállapította, hogy Deák sérülése súlyos, husz 'napon tul gyógyuló s éppen ezért kórházi ápolásra van a sérültnek szüksége. A csendőrség kihallgatta Tóbiást, aki maga sajnálja legjobban az esetet, mert vallomása szerint csak tréfából akarta földhöz vágni Deá­kot. Semmi oka sem volt arra> hogy Deákot megsértse. Tóbiás el­len az eljárás megindult. (*) 2—3 szobás modern lakást keresek kizárólag a város belterü­letén. Cim az Ujságboitban. 3x Harry Piel 75 ik juhileumi filmje

Next

/
Oldalképek
Tartalom