Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 123-145. szám)
1927-06-15 / 134. szám
6 JSÍYÍRYIDÉK. 1927, j unius 15. Közgazdaság Az Országos Mezőgazdasági Kamara jelentése. Ez a jelentés szervesen é& szorosan kapcsolódik a mult évihez. Tavaly főleg a mezőgazdasági termelés megismertetését tűzte feladatául. Foglalkozik ezzel, pótolva és kiegészítve a műit évi vizsgálódás anyagát ez alkalommal is. De a fősúlyt a termények értékesítésével összefüggő vizsgálódások eredményeinek összefoglalására veti. A jelen fés kilenctized része közvetve vagy közvetlenül, az értékesítési problémáknak van szentelve. A mult évi aratás eredményeit tárgyalván, rámutat a jelentés, hogy a szántóföldnek még mindig ötvenöt—ötvenhat százalékát fog 1; lalja el a gabona. A termelési arany, — az ötven év előtti 68— 70 százalékhoz képest javult ugyan. De még mindig egyoldalú és kevés hasznú az ilyen termelés. És bár a bizonytalan értékesítési viszonyok között a gabonatermelés szereny haszna aránylag a legbiztosabb, még sem lehet a magyar köz" és mezőgazdaság sorsát a buzater més esélyeire bizni. A terméseredmények ismertetésénéi az alacsony termésátlagokért a szaktudás hiányát teszi felelőssé. Érdekesek a jelentésnek az ipari és mezőgazdasági oktatást összehasonlító adatai. Kisbirtokosaink száma 900.000 és csak 18.221 részesült a legelemibb gazdasági oktatásban. Ellenben a 410 ipari tanonciskolába 96.000 növendék járt. Az összes mezőgazdasági oktatási intézeteknek 1221 tanítványa volt. A feisőbb ipari szakiskoláknak 3656. Vagyis az egész lakosság 55.8 százalékát adó őstermelő népesség aránytalanul kevesebbet tanul a maga szakmájából, mint a 19.1 százalékos iparosság. Az Országos Kamara fölkarolta a modem talajkémia és tafajbiológia ügyét s közbelépésére a Mezőgazdasági Kisérletügyi Szaktanács; megállapította az e terén elért vívmányok nagy gyakorlati hasznát. Az Országos Kémiai Intézetben felállíttatott az uj osztály: azagricultur kémiai. Ez búvárkodik, szakszerű kiképzést is ad. Győrben és Kecskeméten talajtani és biologiai laboratóriumot rendeztek be a kerületi, kamarák. Rámutat a jelenes a műtrágyázás fontosságára. Hiszen Csehország is kétszerannyi műtrágyát használt el kat. holdanként l"925-ben mint mink. Belgiumban Dániában, Spanyolországban és Olaszországban 30—90 százalékkal emelkedett a mü trágyafogyasztás a békeidővel szemben." A kamarák több mint hatszázötven községben tartottak már második évben idevágó szaktanitást. Az Országos Kamara a népszerűsítő szakirodalmat támogatta. A 36 helyen végzett mütrágyázási kísérteiből 3 nem ho zott eredményt, 6 haszon nélkül maradt, 27 pedig 32—572 klg. közötti többtermeléssel járt. A mult őszön és tavaszon 150-re szaporodott az ilyen kísérletező heiyek száma. Szakszerű irányító: az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás Magyaróvár. Jelentős eredményekkel folytatódott a szikes és homokos talajok hasznosítására irányuló akció, valamint a növénynemesitési is. Ezek eredményei a termésátlagok szaporodásában főszerepet fognak játszani. Állatállományunk az 1925-ikihez képest apadt. Rámutat a jelentés hogy nemcsak közélelmezésünknek, de egész mezőgazdaságunknak is nagy veszedelme ez. Csökken az ligáserő, a trágya, az üzemi haszon. A jelentés ezt főleg a rossz értékesítési viszonyoknak tulajdonítja. — A mezőgazdasági kamarák élénken tevékenykedtek állattenyésztésünk fejlesztese érdekében. A minőség tekintetében mutatkozik is javulás. De a számszerű szaporodás is nagyon fontos. Ehhez messzemenő és sokoldalú gazdaságpolitikai intézkedések szükségesek. Az értékesítésnek szenteít fejezet önmagában is a legterjedelmesebb. Sorra elemzi a fontosabb mezőgazdasági termények belföldi és külföldi értékesítési viszonyait. Megkapó adatok vannak itten. Példáu' borkivitelünk 1920-ban még 960 ezer hektoliter voü, 1925-ben már csak 26 ezer mm., 1926-ban 43 ezer mm. Jelentékenyen fogyott szarvasmarha és ló kivitelünk és értékben alig emelkedett sertés kivitelünk. Az értékesi'ést nagyon megnehezíti a termelési költségek magassága. A termelési költségekben főszerepet játszanak: a kartellek utján is drágított üzemanyagok beszerzése, a súlyos adóterhek, a hitel drágasága, az utak rossz állapota és a vasutak aránylag magas tarifája. Az ipari protekcionizmus is drágítja a mezőgazdasági termelést, mert ez is szerepet játszik az üzemanyagok áralakulásánál. Az ipari cikkek drágulási arányszáma 1926-ban 130. A legfontosabb mezőgazdasági cikkeké 100.2. Rendkívül érdekesek az egyes birtokkategóriák közterheit összehasonlító kimutatások az 1914 és 1926-ra vonatkoztatva. A közterhekből az 5 holdas birtokkategóriánál 1914-ben 1 holdra 11.25 pengő, 1926-ban 17.75 pengő esik. Vagyis az emelkedés ugy holdankint, mint a kataszteri tiszta jövedelem 1 koronájára 57.5 százalékot tesz. A 6 holdas birtoknál 50 százalék, a 10 holdas birtoknál 64 százalék, a 18 holdas birtoknál 87 százalék az emelkedés. A közép- és nagybirtoknál a közterhek emelkedése 70 és 246 százalék között van. E kimutatások gyakorlati jelentősége szembeszökő. A magyar termelés fokozott mértékben van a kivitelre utalva. De a vámpolitika legfeljebb annyit segíthet ebben, hogy a tűrhetetlenül rossz állapotot az elérhető nemzetközi megállapodásokkal tűrhetőbbé lehet tenni. Az ipari importra szorult államok is prohibitív agrár vámpolitikát igyekeznek követni. Mezőgazdaságunk az elmúlt évben egész kivitelünknek 81.63 százalékát szolgáltatta. Legfontosabb kiviteli piacaink a felsorolás sorrendjében: Ausztria, Csehországi Németország és Itália. A mult évben csak Ausztriába, a Szerb, Horvát, Szlovén államba és Svájcba emelkedett a kivitelünk. Csak ezeknél mutat valamelyes kiviteli többletet. A kedvezőtlen értékesítésnek itt is meg van a külön befolyása. Például sertés kivitelünk szám szerint 44 százalékkal növekedett, a kapott érték azonban csak 29 százalékkaf. A gabona és lisztnél az árvesztesség 33 millió koronát tesz. Fontos, hogy Németországgal állategészségügyi egyezményt kössünk. Mert ma csak Ausztria közvetítésével tudunk e legfontosabb piacunkra állatokat küldeni és a közvetítés hasznát a mi gazdáink fizetik meg. Uj fejezete a jelentésnek a mezőgazdasági munkásügyekről szóló. Az Országos Kamara mindenekelőtt a földbirtokreformnak a gazdasági cselédekre és munkásokra való kihatását vizsgálta és ennek eredményeit közli. A Feisődunántuli Mezőgazdasági Kamara indítványára adta ki a földművelésügyi miniszter a gazdasági munkavállalkozókról szóló rendeletet. Ez számos visszaélést szüntetett meg, amelyet a munkavállalkozók a munkások rovására követtek el. Az Országos Mezőgazdasági Kamara tárgyalást folytat a földmüvelésügyi kormánnyal aziránt, hogy a munkásközvetifést ruházza a kamarákra. Mert alkalmasabbak arra, hogy a kerületükön belül jelentkező igényeket kiegyenlítsék. De állandó egymásközti érintkezésük folytán az ország különböző vidékein is jobban kiegyenlíthetik a keresletet és kínálatot. Kiterjesztette a Kamara vizsgálódását a mezőgazdasági lakosság kivándorlására is. Ez a népesség főleg Canadába törekszik és az ide kivándorlók mult éven 3000^en voltak.^Behatóan foglalkozik a jelentésnek ez a része a mezőgazdasági munkások szociális gondozásával, nevezetesen a baleset, a betegség, aggkor és rokkantság esetére szóló biztosításával is. Fontos adat, hogy a gazdák 1925. évben 9.5 milliárdot fizettek az Országos Gazdasági MunkáSpénz* tárba és 150 milliárdot gyermekvédelmi és betegápolási pótadóra. Ez is jelentékeny szerepet játszik a termelési költségek emelkedésénél. De a Kamara a munkások szociális gondozásának rendezése és fejlesztése mellett foglal állást. Minden áldozatot meg is kell hoznia a mezőgazdaságnak, hogy a maga munkásnépét a társadalombontó törekvésekkel szemben megoltalmazza. A jelentés utolsó fejezete a győri, kaposvári, kecskeméti, miskolci és debreceni kerületi kamarák tevékenységéről számol be. Nagy munkásságot fejtettek ki e kamarák a mezőgazdasági ismeie.ek terjesztése, a mütrágyázási kísérletek szaporítása, szakegyesületek támogatása, különféle termelési kísértetek végzése, a szikes talajok javítása, a gépmüvelés elterjesztése, a növényvédelem, az állaftenyész'és javítása, a gazdasági számtartási ismeretek terjesztése terén. A kamarai jelentés gazdag adattára valósággal hü tükre hazánk mezőgazdasági termelési és értékesítési képének. Egyes részletei még bizonyára sokszor fogják foglalkoztatni a magyar publicisztikát és a mezőgazdasági szakirodalmat. A 198 lapra terjedő kötet gondosan részletezett tárgymutatóval van ellátva s az egyes fejezetek marginális alcímei nagyon könynyitik a használatát. mai * wx f c iwi ai wi Valódi lenolaj firnisben őrölt kész festékek a— in— minden színben és legolcsóbban IzsE^nál, Luther ucca 6., Telefon: 245. 2865.? LEVENTEÜGY. hallatlan olcsó árban vásárolhatja bútorait az 52 év óta ismeretes szakképzett Suhanesz cégnél, hol óriási választékban a legfinomabb butoiok és mindenemü lakberendezési cikkek kerülnek eladásra. Sün Lajos • bútorgyáros Üzlet: Kállói-utca 4. Műhely: Nádor-utca 11. Telefon: 319. 1890 Felhívás a róm. kath. vallású leventékhez. Folyó hó 16-án csütörtökön az összes róm. kath. vallású leventék az urnapi körmenetben való részvétel céljából reggel 8 órakor a róm. kath. iskola udvarán büntetés terhe mellett jelentkezni tartoznak. Levente-sajka viselése kötelező. 2x Testnevelési ügyosztály. Legújabb bivatlapok az UJSÁGBOLTBAN pengő bolti ár helyett havi 4 pengős részletre 20 20 pengőért szállítunk pompás könyvet, amelyek nem hiányozhatnak müveit magyar családok könyvtárából: Nagyráti Ádám Erzsi: Arany hid. Regény. 141 oldal. .. Barla Lajos: Örvény. Színmű. 5 felvonásban. 131 oldal. Barla Lajos: Az elsiilyedt világ. Elbeszélések. 161 oldal. Bazin: Donatienne. 130 oldal. Dánielné, Lengyel Laura: Az Adlersfeldi Szent Ágnes. Regény. 125 oldal. Daudet: Jack. Regény. 447 oldal. Farkas Imre: Szent tavasz. Elbeszélések. Színdarabok. 135 oldal. Farkas Imié: Melódia. Új versek. 90 oldal. Hajú Sándor: Az ötvenéves férfi. 3 felvonásos tragikomédia. 12) oldal. Harsányt Zsolt: A féltékeny költő. Kuplék, dalok, sanzonok. 142 oldal. Jörgensen János: Dánia nagyasszonya. Regény. 180 oldal. Kaffka Maiéit: Csendes válságok. Elbeszélések. 352 oldal Karinthy rrlgyes:' Ne bántsuk egymást. I Ujabb tréfák. 215 oldal. Kossuth Lajos levelei egy fiatal leányhoz. 208 oldal. i Kosztolányi Dezső: A rosz orvos. Regény. 108 oldal. l Liptai Imre: Kegyelmes uram! Színpadi koI média és más jelenetek. lüO oldal. Lovászy Károly: A szivem. Válogatott versek. 62 oldal. Szederkényi Anna: Sorsok ha találkoznak. Regény. 160. oldal. ; Szép Ernő: Régi kedvünk. Krónikás versek. | 225 oldal. | Szomory Dezső: II. József császár. Színmű. 110 oldal. Vágja ki, töltse kJ, küldje be alanti rendelőlapot és postafordultával megkapja a 20 kötet könyvet. — Bérmentesítésért és csomagolásért 1 pengőt számltunk. 334S-8 T. Palladis könyvosztálya Budapest, V., Alkotmány- u. 4. Megrendelem 5 havi részletre a cimtl lapban hirdetett húsz könyvet. Az első 4 pengős részletet a bérmentesítési és csomagolást dijjal kérem a küldeménynél utánvételezni város utca sz. Név Foglalkozás 1927. hó épek rég bevált jó minőségben jVee/i-ezö fizetési feltételek. SINGER VA RHÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Singer varrógép fióküzlet: Nyíregyháza, Vay Ádám ucca 2.
