Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-04 / 100. szám

XLVI11, évfolyam. 100 szám Nyíregyháza, 1937. május 4. * Szerda 'mimmmmisxssm&mmmsismmmmmmummími £ieils«to»f ármlr é* «M»m: M/"* 9'60 p«ngS. W»s!f»xi*OT® 7-60 $>«ngö. lOWaatvMIékatö é* awstátanak ;•>*/• ng^imeny. AtepJiotta JÓBA ELEK S*«aa*rt«»et6: Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. Petaiö*sxarVcMatAtVERTSE K.ANDOR* SM«l»*ztős«e én krarfáhivitat: S2ÉCHENY1-UT ö. SZÁM. T«l«ton tónm 138. Postachaque. Kj&xk«laiut& wáui> íiöunk vís&za. á képviselőház mai ülése. A képviselőház mai ülését fél 11 óra után nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. Kegyeleies szavak­kal parentálta el Darányi Ignác volt földmivelésügyi minisztert. Az elnök beszédét a képviselők állva hallgatták végig. Az elnök indítványozta, hogy Darányi Ig­nác emlékét jegyzőkönyben örö­kítsék meg, amihez a Ház hozzá­járult. Ezután benyújtotta az enyingi kerületben megválasztott Söpkéz Sándor megbízó levelét és bejelentette, hogy Egry Lóránt főispánná történt kinevezése miatt lemond mandátumáról. Az elnök fölhatalmazást kért arra, hogy Egry volt kerületében az időközi választás kiírására az előkészü­leteket megtehesse. A ház a föl­hatalmazást megadta. Az elnöki bejelentések után Walkó Lajos külügyminiszter benyújtotta az Olaszországgal ez év április 5 én megkötött barátsági és döntő­bírósági egyezmény becikkelyezé­séről szóló javaslatot (éljenzés.). Benyújtotta továbbá a Törökor­szággal 1926. december 20-án Angorában kötött letelepedési egyezmény becikkelyezéséről és az ugyancsak Törökországgal kötött kereskedelmi egyezmeny becikkelyezéséről szóló két tör­vényjavaslatot. Továbbá benyúj­totta az 1926. julius 24 ént a szerb-horvát-szlovén királysággal a közlekedési kérdések szabályo­zása tárgyában kötött egyezmény cikkelyezéséről szóló törvényjavas latot, melyeket az egyes bizott­ságokhoz utaltak tárgyalás céljá­ból. Napirend előtt Pakots József szólalt töl: Pakots bejelentette mentelmi jo­gának megsértését. Ezután áttér­tek az igazságügyi tárca költség­vetésének tárgyalására. Örffy Imre, a tárca előadója ismertette a tárca egyes tételeit, örömmel állapította meg, hogy a tárca összege 4 szá­zalék emelkedést mutat. Kitért ez­után az igazságügyi tárcához tar­tozó egyes intézkedésekre és azokra a törvényjavaslatokra, amelyeket a mult évben az igazságügyi kor­mány készített elő, illetve nyújtott be. Ezzel kapcsolatban fölemlí­tette, hogy a magyar bíróságok­túlterhelése napról-napra fokozó­dik. Különösen a telekkönyvi ha­tóságoknál torlódik összie a munka. Az igazságügy miniszter megkísé­relte, hogy ezeken a bajokon kon­krét intézkedésekkel segíthessen. Hosszasan foglalkozott ezután az ügyvédek anyagi helyzetével. A tárca első szónoka Baracs Marcel. Baracs Marcel: Általában foglal­kozott a bíráskodás rendszerévei és helyteleníti az igazságügyi kar­ban keresztül vitt létszámcsökken­tést, valamint azokat az intézke­déseket, amelyekkel az igazság­ügyi kormány az összetorlódott poranyagokat elintéztetni kívánja. A mi polgári pörjogunk antiszo­ciális. A törvényszék egyes bírás­kodásnál módfelett meghosszabit­ja a perek lefolyását. Az ítélő táb­lák megszüntetését kéri. Majd é!es szavakkai támadja a kormánynak azt az intervencióját, melyei a leg­utóbbi kommnistapört statáriálís bí­róság előtt akarta tárgyalni. Propper: Osztály bíróság! El­nök ezért a kifejezésért Proppert rendre utasítja. Baracs: Visszauta­sítja Marschallnak az egységespárt tegnapi értekezletén az ügyvédi ka­mara legutóbbi közgyűlése kapcsán tett megállapításait. Tiltakozik az ellen, hogy az ügy­védi kamarát destruktívnak nevez­zék. Egyik-másik elkeseredett ügy­véd kifakadásait nem lehet forra­dalmi hangnak, vagy tekintélyrom­bolásnak minősíteni. (MTI.) Zichy János nyilatkozatának visszhangja a Ház folyosóján. A képviselőház folyosóján ma egy csoport élénken tárgyalta Zichy Jánosnak ismert nyilatkozatát, me­lyet a királykérdésben tett. A vitat­kozásban főleg Gömbös Gyula, Rakovszky Iván, Berky Gyula, Ko­vács Nagy Sándor és Csizmadia András vettek részt, de körülöttük hatalmas csoport verődött össze. A vitatkozók megállapították, hogy Zichy János gróf kirohanása nem fedi az összes legitimisták ál­láspontját s azok körében is hang­zott el elitélő nyilatkozat, mert ők sem tartják időszerűnek e problé­mának erőszakos Elvetését. A sza­badkirályválasztók csoportja éppen ezért ugy gondolja, hogy nem is kell válaszolni Zichy János nyilat­kozatára. (MTI.) s • a • B • A folyók vízállása. A földmivelésügyi minisztérium vízrajzi osztálya jelenti. A Duna Komáromig árad, lejebb apad. Bajáig közepes, lejebb magas viz­áüásu. A Tisza Tiszabecsig árad, lejebb apad. Tokajig alacsony, le­jebb közepes vizállásu. (MTI.) »«»*t Dohnányinak ma adták át Debrecenben a város dísz­polgári oklevelét. Debrecenből jelentik: Debrecen város törvényhatósága mintegy fél évvel ezelőtt a város díszpolgárává választotta Dohnányi Ernőt. — A díszpolgári oklevélnek átadása ma délelőtt ment végbe ünnepélyes ke­retek között. Dohnányi meghatott szavakkal mondott , köszönetet a város törvényhatóságának a ki­tüntetésért. Az időjárás. A Meteorológiai Intézet jelenti: Hazánkban a hőmérséklet főleg éjjel alacsonyabb volt a normális­nál. Egyes helyeken kisebb na­gyobb zivatarok is voltak. Időprog" nozis: Túlnyomóan száraz, enyhe jellegű idő várható. • • • • • Tőzsde. A pengő Zürichben nyitáskor 90.60, zárlatkor 90.60 volt. VALUTÁK: Angol font 27.81 — 27.97, Cseh korona 16.92—17.00, Dollár 571.20—573.60, Frank 22.55 —22.85, Leu 3.52—3.67, Líra 29.35 —29.90, Márka 135.55—136.05, — Osztrák korona 80.52 és fél—80.87 és fél, Svájci frank 110.05—110.45. Terménypiac: Határidős. Buza májusi zárlat 34.12—34.14, októberi zárlat 29.12—29.14, Rozs májusi zárlat 2p.00—30.10, augusztusi zár­lat 22.88—22.90, októberi zárlat 22.88—22-90. Wai&ó külügyminiszter ma terjesztette a képviselőház elé a magyar-olasz barátsági szerződés becikkelyezéséről szóló törvény­javaslatot. A szerződés pontos szövege. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Walkó Lajos külügyminiszter a képviselőház mai ülésén beterjesz­tette az Olaszországgal 1927. évi április 5-én Rómában kötött ba­rátsági, békéltető eljárási és válasz­tott bírósági szerződés becikkelye­zéséről szóló törvényjavaslatot. A javaslat első szakasza kimond­ja, hogy a szerződés a hozzátarto­zó jegyzőkönyvvel együtt az or­szág törvényei közé iktattatik. A javaslat második szakasza tar­talmazza az említett szerződések és jegyzőkönyvek eredeti francia szövegét és hivatalos magyar for­dítását. A magyar szöveg a követ­kező: Barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződés Ma­gyarország és Olaszország között. ő Főméltósága a Magyar Király­ság kormányzója és Őfelsége Olasz­ország királya megállapítván a két nemzet számos közös érdeke tekin­tetében fennálló összhangot, áthat­va attól az őszinte vágytól, hogy államaik között az igaz barátsag kötelékét létesítsék és gondoskod­ni kívánván arról, hogy a béke és a rend fenntartására irányuló törekvéseiket egyesítsék avégből, hogy ilymódon a két népnek jö­vendő fejlődésükre nézve ujabb biz tositékot adjanak, elhatározták, hogy e célból megkötik ezt a ba­rátsági, békéltető eljárási és vá­lasztott bírósági szerződést és meg­hatalmazó ttaikká kijelölték, mégpe­dig; őfőméltósága a Magyar Ki­rályság kormányzója gróf Bethlen István miniszterelnök ur nagymél­tóságát és őfelsége Olaszország királya lovag Mussolini Benito olasz miniszterelnök ur nagy-méltó­ságát, akik jó és kellő alakban ta­lált meghatalmazásaik tudomásul­vétele után a következő rendelkezé­sekben állapodtak meg: 1. cikk. A Magyar Királyság és az Olasz Királyság között állandó béke és örökös barátság fog fenn­állani . 2. cikk. A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy békéltető eljárás és a felmerülő esethez ké­pest, választott bírósági eljárás elé bocsátják azokat a bármilyen ter­mészetű vitás kérdéseket, amelyek közöttük felmerülnek és amelyeket diplomáciai uton megfelelő időn belül megoldani nem lehetett. Ez a rendelkezés nem nyer alkal­mazást oly tényekből erédő vitás kérdésekre, amely tények a jelen szerződés megkötését megelőzték és amelyek a múlthoz tartoznak. Azok a vitás kérdések, amelyek­nek megoldására nézve a mágas szerződő felek között érvényben le­vő más egyezmények különös eljá­rást irnak elő, ezeknek az egyez­ményeknek rendelkezései szerint nyernek szabályozást. 3. cikk. Ha a békéltetés nem jön létre, a magas szerződő felek min­degyike kívánhatja, hogy a vitás kérdés — feltéve, hogy jogi termé­szetű vitáról van szó — választott bírósági eljárás alá bocsáttassék. 4. cikk. A békéltető és a válasz­tott bírósági eljárás módozatai a jelen szerződéshez csatolt eljárási jegyzőkönyvben vannak megálla­pítva. 5. cikk. A jelen szerződés meg fog e rősittetni és a megerősítő ok­iratok kicserélése Rómában a le­hető legrövidebb időn belül meg fog történni. A szerződés a megerősítő okira­tok kicserélésétől számítandó 10 év tartamára köttetett. Amennyiben e határidő lejárta előtt legalább egy évvel fel nem mondják, ujabb 10 évi időtartamra hatályban marad és igy tovább. Ennek hiteléül a meghatalmazot­tak a jelen szerződést aláírták. Kelt Rómában, az 1927. évi áp­rilis hó 5-ik napján. Bethlen s. k. Mussolini s .k. A jegyzőkönyv további része a békéltető és választott bírósági el­járás szabályait tartalmazza. Egyes szám ára 16 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom