Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-24 / 117. szám

Nyíregyháza, 1927. május 24, * Kedd XLVIII. évfolyam. 117 szám JS(YÍR¥IDÉK 6l«n««tMÍ émk vMMicm: | Alapította OÓBA KLEK } Steeífcwrtesé® ém kifetfáhlVatalí Mr« a «0 osnefl. N*«ya<i*vr* 7-60 ptngö. i Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. T 3J2ÉCKENYI-UT 9. SZÁM. W

Mhl

Hi

Hin

— Mitalk e^nény. NAuÉ.y

M

!»; WERTUiT K. AMDOR. Tal9fo

R í

3®" , , ^ohequft W ' Mázliitokat oaae wiunk. viuz&. A nyíregyházi törvényszék Szirmay-tanácsa ma délelőtt kezdte meg a csobaji gyilkosság íőtárgyalását. „Gyűlölöm őket - mosdotta Csobaji Gyula a mai főtárgyaláson — mert meg vagyok győződve, hogy ők ölték mes a bátyámat!" (A „Nyirvidék" tudósítójától.) Fél 9 órakor lépek be a nyíregyházi törvényszék főtárgyalási termébe. Az öreg teremőr, aki jól ismer és tudja ki vagyok, nem akar beengedni, csak amikor felmutatom belépőjegyemet. Ugy \ látszik szigorú parancsa van a közönség ellenőrzésére. Még üres a terem, amikor elfoglalom a helyemet az újságírók részére kijelölt helyen, a rozoga, ócska esküdt padban, azután lassan szállingóznak az érdeklődők, jön nek a fővárosi lapok tudósítói, rajzolói, a védők, a fegyverszakértők, tanuk, mig végre pont 9 órakor bevonul a tanács, Szirmay István kúriai biró elnök, Borody Dezső és Rácz István birák, Paksy István jegyző; a vádat Jeney Qábor kir. ügyész képviseli. Két szuronyos őr vezeti elő a vádlottakat, Begre AlberteJ és Begre Bélát Begre Albert magas, vékony alak, a Béla robusztus, szélesvállu, agyafúrt Jejü. Albert alig érti a kérdéseket, határozatlan válaszokat ad, csak igennel, vagy nemmel felel, de Béla, a C;Obaji nincstelenek vezére, tisztában van a kérdésekkel, azonnal és határozottan, néha megfontoltan válaszol. Jó! ismeri a c-'obaji birtokpolitikai viszonyokat, tisztában van mindenoels nem keveredik ellentmondásba. Szirmay István elnök megnyitja a tárgyalást és kikérdezi a vádlottakat személyi viszonyaikra vonatkozólag. Begre Albert 1905. november 16-án született Csobcjon, odavaló illetőségű és lakos, anyanyelve magyar, református, a baptista szektának hive, nőtlen, cipészmester, földmiveléssel is foglalkozik, katona nem volt, 3 elemi osztályt végzett, 1 hold földje és felerész háza van, amelynek másik fele húgáé, apját Begre Mihálynak, anyját Rácz Zsuzsannának hívták. Háromszor volt büntetve. 1922-ben disznóhúst lopott Csobaji József bezárt éléskamrájából, ezért egy havi fogházra Ítélték; 1923ban könnyű testi sértés vétsége miatt (megverte sógornőjét) 200 ezer korona fő és 100 ezer kor. mellék büntetésre Ítélték; végül 4 hónapi fogházat kapott 1924ben azért, mert Csobaji Józseftől 2 vadászfegyvert ellopott. Begre Béla, nős Szilágyi Máíiával, 1894. január 21-én született Csobajon, odavaló illetőségű és lakos, a magyar nyelven kivül oroszul is beszél, katonai szolgálatot teljesített a 65. gyalog ezredben, 1 gyermeke van, földmives, 1915. májusában esett hadifogságba és 1919. október 6 án szabadult. Oroszországban is földmiveléssel, erdővágással foglalkoztatták, több fogolytáborban volt az Ural hegységben és Szibériában, állítólag igazoló ok mánya van arról, hogy a Kolcsákféle ellenforradalmi pártnak tagja volt, 3 elemi osztályt véglett, 10 hold földje van, büntetve volt két izben csendnáboritásért, egy ízben pedig becsületsértésért. Begre Albert védője Bálint István, Begre Béláé Porkoláb Károly ügyvéd, Csobaji Gyula sértett képviselője Székely Farkas ügyvéd. Miután a tanuk közül többen nem jelentek meg, az ügyész indítványára elrendelik azoknak távbeszélőn leendő beidézését. Ezután felolvassák a vádhatározatot, amely szerint Begre Albertet gyilkosság büntette miatt, mint tettest, Begre Bélát pedig mint bünsegédi bűnrészest helyezik vád alá azért, mert Begre Albert 1926. augusztus 7-én este 9 óra tájban Csobaji József sértettet az ablakon keresztül előzetes megfoatolás után lelőtte, Begre Béla pedig ezen cselekményét elősegítette azáltal, hogy a fegyvert átadta öccsének. Begre Albert vallomása. Elsőnek Begre Albertet hallgatja ki az elnök. Megértette a vádat, nem érzi magát bűnösnek. Bár a legutolsó lopásból származó kárt, 5 millió 400 ezer koronát és a perköltségeket Csobaji József bekebeleztette az ő ingatlanára, mégsem h ragszik rá. Nem ő lőtte le Csobajit s a vádbeli bűncselekményről nincs tudomása. Igyekszik alibit bizonyítani. Elmondja, hogy Kiss János gátőrnél volt látogatóban, a gyilkosság napjának késő délutánján és onnan fél 8 óra tájban érkezett haza. Útközben hallott egy puskalövést, de még akkor szürkület volt. Hazaérkezve, megette a nagyanyja által kikészített vacsorát, azután ingujjban kiment a méhesbe és ott lefeküdt. Később hallotta, hogy bátyja hazaérkezik a lovakkal és valamiért üti azokat, Több puskalövést a már emiitetten kivül nem hallott. Beszélt bátyjával s szidta is őt a lovak ütlegelésé irt, de a gyilkosságról csak reggel 5 órakor értesült Vékony Mihálytól, aki pénzt jött hozzá váltani. — K

eH fel, mert nagy hir van, az este meglőtték Csobajit! ezzel köszöntött be hozzá Vékony. — Nekem hihetetlen volt az eset s el sem tudtam képzelni, hogy ki ölhette meg Csobaji Józsefet, fejezi be vallomását Bégre Albert, aki állhatatosan megmarad tagadása mellett. Begre Béla vallomása. ö sem érzi magát bűnösnek, bár megértette a vádat. Nekem fegyverem nem volt _ mondja — s nem is szereztem. Hajdútól azért kérdeztem, hogy van-e fegyvere, mert Kiss Lajos szomszédomnak nagyon sok kutyája van, amelyeknek nem ad enni. Ezek az éhes kutyák azután a közellakók házaiban rengeteg kárt okoznak.. Egy al kálómmal Szilágyi Sámuel sógoromnak egy régi elültöltő rövidcsövű fegyverével kettőt le is lőttem közülök. Azért kellett volna nekem egy fegyver, hogy ezeket a kutyákat távol tartsam a házamtól. De Hajdúnak nem volt fegyvere s igv nem is vehettem tőle. Elnök kérdéséie azután részletesen elmondja a csobaji földbirtokpolüikai viszonyokat. Arról semmit sem tud, hogy a nép el lett volna keseredve amiatt, hogy Csobaji József megvásárolta a báró Radvánszky-féle birtokot s igy annak bérletétől a csobaji nincstelenek elestek. Ő maga összesen 20 hold földön gazdálkodott, mert a sajátján kivül még feles földet is bérelt. Az igaz, hogy jobban szerette volna a többség, ha a bérlet megmaradt volna. Szó volt arról, hogy a község megveszi a Radvánszky-birtokot, de én sokallottam a 6 millió holdankénti árat. Ugy látszik nem tetszett Csobaji Józsefnek, hogy én a földigénylők érdekében néha szót emelek, mert egy ízben magához hivatott és 20 millióval le akart kenyerezni; amikor én erre hajlandó nem voltam, akkor ő a jegyzővel olyan kérvényt íratott a földbirtokrendező bírósághoz, hogy mi beleegyeztünk a cserébe. Ezt én megtudtam, s egy ellenkérvényt irtam, amivel meghiúsítottam az ő tervét. Ekkor Csobaji más tervet eszelt ki. — Meg-megállitgatta az utcán az igénylőket és azt az ajánlatot tette nekik, hogy ő megveszi a Radványszky birtokot négy miilójával s csak legelőt hasit magának belőle, a többit pedig ugyanolyan áron juttatja ma^'d a csobaii földigénylőknek. Ezért aztán sokan visszaléptek azok közül, akik a községnél hivatalosan jelentkeztek a Radvánszky-féle birtokvásárlásra. A gyilkosság napján késő estig gazdasági munkával volt elfoglalva. Késő este tért haza s miután lovait kicsapta a legelőre, aludni ment. Albert akkor már otthon volt, mert hallotta a köhögését a méhes felől. A ló kifogása közben hallotta a lövést, de nem tünt fel neki, mert a csűrös kertben gyakran szoktak lövöldöni. Csobaji Gyula dr. vallomása. Csobaji Gyula dr., 34 éves r. kath. vallású, csobaji születésü és lakos, nőtlen, földbirtokos, diplomás orvos. Elnök kérdésére kijelenti, hogy Begréékkel haragban van. — Gyűlölöm őket, mert megvagyok róla győződve, hogy ők ölték meg a batyámat! Elnök figyelmezteti, hogy ennek dacára igyekezzék objektív vallomást tenni, mire tanú igy folytatja. Augusztus 7-én délután néhány barátomat láttam vendégül vadkacsavadászatra, Virányi Sándor vármegyei főjegyzőt, Reök István ny. alezredest, Mikecz Miklós bányavezérigazgatót és Weiszer Artúrt, a Cukoripar főintézőjét. Vacsora után ugy körülbelül 9 és fél 10 óra között a gyámleányom ijedten szaladt be és jelentette, hogy cseng a telefon. Miután ilyenkor a községekben kor látóit telefonszolgálat szokott lenni, arra gondoltam, hogy tüz van. Dolgozószobámba mentem, felvettem; a kagylót, amikor Stein László' bátyám unokaöccse és intézője azt mondotta, hogy jöjjek azonnal' mert Józsit az ablakon át meglőtték. A zavar első pillanatában puskát ragadtam és gyalog akartam Csobajba menni. Már ötven lépésre lehettem, amikor a soffőr az autóval utánam jött. Beültem' a gépkocsiba és a legnagyobb sebességgel mentünk Csobaj felé. Közben Bájon beszóltam a csendőrségre, de a setétbői egy hang azt mondotta, hogy a csendőrök és az orvos is elmentek már. S csakugyan észre is vettük a porról, hogy egy jármű ment közvetlen előttünk. Amint megérkeztem, azonnal bátyámhoz siettem és őt megcsókolva, megvizsgáltam. A bal mellbimbó alatt jött ki a golyó. Ezen a seben vizes törülköző volt. Lassan felemeltem bátyámat, hogy megvizsgáljam, érkötést kell-e alkalmazni. Miután erre szükség nem volt, csak arra kértem, hogy ne beszéljen, mert tüdőlövése van, a seb súlyos, de okvetlen megmentjük az életnek. Azonban ő folyton beszélni akart s egyik úrhölgy vendégére vonalkozó kijeFolytatájsa a 4-* oldalon Egyes szám ára 1© fillér.