Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-14 / 109. szám

1997. májú 14. JNÍYÍRYIDEK. nincs a mi számunkra. A kenyér­harc soha olyan nagy és olyan éles nem rolt az építőiparban, mint manapság. Ez érthető is. A háború előtt Nyíregyházán mindössze négy öt építési vállal­kozó volt, ma harminc van. Az építészek helyzetét nehezítik a mérnöki karral rálő súrlódások is. Legfőbb baj azonban az adó­teher súlyossága. Addig, amig ezek a terhek lényegesen nem csökkenek, kereseti lehetőségről nem lehet sző, addig csak ten­gődünk, ha van is munkánk. Valódi francia crépe de Chine nyakkendők csodás szép és nagy választékban: FARAGÓNAL 3 Műkedvelő előadás Dombrádon. (A Nyirvidék tudósítójától.) Az Iparosok és Kereskedők Ol­vasóköre 1927 május 8-án tánc­mulatsággal egybekötött műked­velő előadást tartott, melyen Szig­ligeti E. »Cigány« c. néps 2inmüve került előadásra. A jól sikerült elő­adást nagy tetszéssel honorálta a közönség. A nehéz darab sikeres előadásának a magyarázjaata az ügyes rendezésen kivüt az, hogy a szereplők egyik-másika igazán mű­vészi érzékkél alakította szerepét Orosz Lászlónál Zsiga, öreg ci­gány szerepében olyan rutint lát­tunk, amellyel merjük állítani, még városi színpadon is megkeres­né a kenyerét. Bubán Ilonka ügyes alakítását is nagy dicséret iiléti. Nagyon rokonszenves szereplője volt a darabnak az életben először játszó Szántó Boriska, aki fiatalsá­gát megcáfoló otthonossággal moz­gott és énekelt. Danczinger Rudi, Kassai Sándor, Veress András is ügyesen alakította szerepét. Az előadást a község fáradhatatlan ref. lelkésze: Hankóczy József rendezett. Az előadás sikerének legkézelfoghatóbb bizonyítéka az, hogy vasárnap este közkívánatra újra előadják. Harry Piel m olló szombaton vasárnap ElbADÓ ANDESITET tartalmazó hőbánia a vasútállomás mellett. Telepenge­délyezés megvan, azonnal megnyit­ható. Válaszbélyeget kér: Kreplin Árpád, Tekaj. 2727-3 Kállay Miklós főispán a szabolcsi fagykárokról kimerítő statisztika készítését és a károsodott gazdák helyzetének segítését sürgős szükségnek tartja. A Tármegye közigazgatási bizottsága íelir a kultuszminiszterhez, hogy a tanyai iskolákhoz példás magaviseletű és elsőrendű tanerőket nevezzenek ki. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága tegnap délelőtt 10 óra­kor tartotta rendes havi ülését, amelyen dr. Kállay Miklós főispán elnökölt. A közigazgatási bizottsági ülésen ezalkalommal jelent meg először Marossy Imre, a szabolcs­vármegyei államépitészeíi hivatal uj főnöke, akit dr. Kállay Miklós főispán mutatott be a közigazga­tási bizottságnak. A bizottsági ülés kiemelkedő mozzanata ezalkalom­mal is Mikecz István alispán jelen­tése volt. A jelentés, amelyet Vi­rányi Sándor vármegyei főjegy­ző olvasott fel, a következő: A határment: fontos csendőrkülönitmények. Közigazgatásunk mult április ha­vi helyzetéről és eseményeiről a következőkben számolok be a te­kintetes közigazgatási Bizottság­nak. A m. kir. belügyminiszter ur 83.558—1927. Vl-b számú rendel­kezésével a tiszabezdédi és tisza­kerecsenyi csendőrkülönitmények működését május hó 15-től kezdő­dőleg megszüntette. Miután ugy a főszolgabíró jelentése, mint saját közvetlen tapasztalataim szerint fon tos érdekek fűződnek ahoz, hogy a jelenlegi országhatár közelében fekvő s igy a határforgalom szem­pontjából fokozott ellenőrzést és felügyeletet igénylő területek köz­biztonsági szolgálatában fennaka­dás ne 'legyen s ezért az ott mű­ködő csendőrkülönitmények meg­hagyassanak, nyomban lépéseket tettem az iránt, hogy a Belügy­miniszter ur említett "rendelkezését lehetőleg megváltoztassa. A Belügyminiszter ur az ez iránt iránt tett előterjesztések alapján a különítmények feloszlatását egyelő­re függőben is hagyta s a debrece­ni csendőrkerületi parancsnokság­tól ujabb javaslatot kívánt be, amelv parancsnokságot a különít­mények, fenntartásáról illetőleg el­foglalt álláspontomról s annak in­dokairól kellőleg tájékoztattam. A tanya kultúrájáért A folyó hó 3-án a Belügyminisz­ter ur "meghívása folytán a Mi­niszter ur elnöklése mellett Buda­pesten a belügyminisztériumban tartott fontos tárgyaláson vettünk Főispán ur őméltóságával részt, amelyen a tanyavilág igazgatásá­nak, a mostoha viszonyok folytán jóformán teljesen elhanyagolt köz­lekedési, egészségügyi, oktatási, gazdálkodási és kulturális viszonyai nak égetően szükséges megjavítása került beható megvitatás alá s miután e fontos és valóban sürgő­sen megoldandó kérdéssel a Bel­ügyminiszter ur a legmelegebb ér­deklődéssel foglalkozik, remélhető, hogy a tárgyaláson elnangzott cél­ravezető javaslatok és felvetett gya­korlati intézkedések mielőbbi meg­valósításával az az elszomoritóan sötét helyzet, amelyben a magyar tanyavilág az ország legtöbb he­lyén ma is sínylődik, lényegesen s örvendetesen "meg fog "javulni. Április hó 29-én Nagyhalász köz­ségben megalakult a község és vi­dékére a tejtermelést ellenőrző Egyesület. Az első lépés ez a szak­szerű és gazdaságos szarvasmar­ha tenyésztésnek a tejtermelésnek kisgazdáink körében is ismét szé­lesebb körben terjesztésére s igy ez ügy nagyfontosságára tekintettel a vármegyei gazdasági főfelügyelő kí­séretében személyesen részt vet­tem az alakuló értekezleten. A m. kir. kereskedelemügyi Mi­niszter ur 72.836—1927. II. szám alatt vett értesítése szerint intéz­kedni fog a Nyíregyháza—vásáros­naményi államosítandó közút Nyir­bakta községig terjedő szakaszának az 1927—28. költségvetési év fo­lyamán rendelkezésre bocsátandó hitelek terhére kiépítése iránt. Közigazgatási viszonyaink a mult hó folyamán is kielégitőek voltak s azt zavaró fontosabb események nem fordultak elő. Az alispáni jelentés tudomásul vétele után a tiszti jelentések követ­keztek. Megszűntek a járványok Mikecz Miklós dr. vármegyei fő­orvos rámutatott arra az örvende­tes tényre, hogy a tavaszi hóna­pokban pusztító járványok meg­szűntek. Az Erzsébet közkórházban 669, a kisvárdai kórházban 250 beteg volt ápolás alatt május hó elsején. Mennyi adót fizettünk? Tóth Bálint min. tanácsos, pénz­ügyigazgató részletes adatokat tárt fel a vármegye financiális viszo­nyairól. A pénzügyigazgató jelen­téséből kitűnt, hogy 733.329 pen­gő folyt be az elmúlt hónapban egyenes adókból. Forgalmi adó és illetékek címén 803.160 pengőt fi­zettek a pénzügyigazgatóság te­rületén, mig egyéb adónemekből 135.455 pengő volt a kincstár be­vétele. A B-lista egészséges sze­lekció is volt _ állapí­totta meg a főispán. Általános megdöbbenést keltett Benkő András kir. tanfelügyelőnek az a megállapítása, hogy a vár­megye területén újonnan épült, a kormányzó ur őfőméltósága által szimbolikusan felavatott tanyai is­kolák látogatása közben több he­lyen kirivó és elszomorító rendel­lenességeket talált. Ezek az iskolák féltett kincseink, kulturális felsőbbségünk büszke­ségre jogosító dokumentumai és akadtak olyan tanerők, akik rövid pár hónapi működés után hihetet­len cinizmussal nézték a drága épü­letek megrongálását. A kir. tanfel­ügyelő bejárta az iskolákat, tanács, kozott az elöljárósággal, a taní­tókkal, felhívta figyelmüket az uj tanyai iskolákban uralkodó állapo­tok" tarthatatlanságára, de volt két olyan esete, mindakettő Ujfehértón, amelyekkel kapcsolatban okvetlen szigorú megtorlásra van szükség. Mind a két esetben B-listás taní­tókról van szó. Az uj tanyai isko­lákban a kultuszminiszter humá­nus érzéstől áthatva B-listásokat helyezett el, de a kir. tanfelügyelő adatai azt mutatják, hogy a B. listások több helyen nem felelnek meg magasztos hivatásuknak. — Egyik ujfehértói uj tanyai iskolá­ban azt kellett látnia, hogy a fa­lak már meg vannak rongálva, az ajtót az iskolába zárt kutya, ha­rapta össze, a tanitó összeférhe­tetlen és eltiltja a lakosokat a kut használatától is, káromkodik ugy, hogy a lakosság panaszt emelt el­lene) Hasonló rendellenességeket talált egy másik tanyai iskolában is. — Kállay Miklós dr. főispán igen figyelemreméltó szemponto­kat fűzött az elszomorító adatok­hoz. Kifejtette, hogy a kir. tanfel­ügyelő adatai mutatják a B-listára helyezések egy részének indokolt­ságát. A B-lista nemcsak gazdasá­gi okokból, de más mélyebben fek­vő jelenségek miatt is szükséges szelekció volt. — Selejtes ele­mek minden kategóriákba bejut­hattak, ettől nem lehetett megóvni az egyébként kiváló tanítótestülete­ket se m és a B-lista ezektől - az elemektől tisztította meg igen sok esetben a tanitóságot. Éppen az uj tanyai iskola olyan kulturális őr­szem, olyan érzékeny pozíciója a magyar kulturának, hogy talpig embert, példás magaviseletű, tiszta életfelfogásu, hivatásszeretettől át­hatott .elsőrendű tanerőket kell odaállítani, ahol most törték a rö^ göt a kultura számára. Javasolja, irjon tef S zab 0lcsvármegye közigazgatási bizottsága a kul­tuszkormányhoz, a tanyai is­kolákban szerzett tapasztala­tok alapján és mutasson rá a B-Üstások újra alkalmaztatásánál felmerült ujszem pontokra. Kállay Miklós főispán a tagykárt szen vedett gazdákért A közigazgatási bizottsági ülés­nek ezalkalommal mélyen elszomo­rító mozzanata volt a vármegye gazdasági főfelügyelőjének {elein­tése, amely azokról a fagykárokról számol be, amelyeknek pontos ada­tait a felügyelőséghez érkezett je­lentések alapján a Nyirvidék teg­nap közreadta. A vármegye gaz­dáit megrendítette az egész megye területén pusztító fagy. Kállay Miklós főispán megnyug­tató hatással szólalt fel a fagyka­rokra vonatkozó jelentés után. A jelentés szomorú adatait ma­ga is megerősíti. Sürgős szükség­nek tartja, hogy pontos, részletes adatokat gyűjtsenek járásonként és községenként minden egyes gaz­da elszenvedett káráról, hogy igy az adózásnál és más .szempontok­nál figyelembe vehessék á káro­sult gazdák helyzetét, amelyen a súlyos csapás után hathatósan se­gíteni kell. Évtizedek óta Steyr niftmrifnrn a vezető világmárka, valamint Styria, Dürkopp, Puch, Wittler stb. német, francia és angol, verseny, luxus és strapa kerékpárok gyári lerakatff. Olcsó, szolid, szabott árak, kedvező * részletfizetésre is beszerezhetők. Kerékpár javítás, tüz-zománcozás és alkatrészek legolcsóbb be­szerzési forrása. Külsőgumi 7'30 tói. Kuharek Ferenc •űlakatos, pusk? mf res, fürdőberen­deiö, kerékpár és varrógép üzlete Nyíregyháza, Nyirriz-palota. 1886 ? Telefon: 476.

Next

/
Oldalképek
Tartalom