Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-01 / 98. szám

7 Nyíregyháza, 1927. május I. * Vasárnap XLVI1I. évfolyam. 98. szám EidfUatétE árak Utybtn to ví-íéhm: Sfy Mr« fi'80 p«ng& Neeyodéw?* 7 80 KMtafriiMfoMk te ^ttőtauüc Wh m^o&mea^ Alapította JÓBA ELEK Pteefffeoastő i Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. F*laMtafeurkMxtd i VERTSE K. ANDOR, ti» Ittad&hivatais SZÉCHEMYI-UT 9. SZÁM. Talafen wím !S&. Postachaqu® : Kéxk&ialwt caaa adunte •é&aza^ A líra javul. Másfél hónappal ezelőtt még csak 25 pengőt adtunk száz líráért, ma már 30 és felet. Szédületes emelkedés. Okaira nézve különböző magyarázatok vannak. Többek közt ma azt olvasom, hogy a rendkívüli emelkedés oka egyrészt a nyugati töke megmozdulása, másrészt pedig a nagymérvű idegen valuta eladása, amit Olaszországból jelentenek. Hát persze, ez mindkettő igaz, de ebben a formában egy.kismagyarázatj-a szorul. Olaszországnak gyönyörű szép földjei több mint felerészben terméketlenek. Nem hinném, hogy mezőgazdasági termékekből kivitele lenne, sőt igen valószínűnek tartom hogy erős bevitelre szorul. K

erü veteményékből, szőlőből azonban határozottan erős a kivitele. Mindannyian ösmerjük az olasz kelvirágot, olasz borsót, a narancs-citrom s egyéb déligyümölcsféleségekről nem is beszélve. Halászata is sok tulprodukciót termel ugy, hogy abból is biztos kivi ie le van. Mindez azonban semmivel sem indokolná pénzének erős javulását. Van azonban egy olyan tétele, amely külkereskedelmi forgalmának egyensúlyát minden körülmények közt biztosítja, sőt annak aktivitását horribilis bevételi többlettel gazdagítja és ez a hihetetlen nagy idegen-forgalma. Ez az a bizonyos tényező, amely a fent emiitett két faktornak magyarázatra szoruló tétele alatt lappang. Ez az a tényező, amely megmozgatja a nyugati tőket, sőt nemcsak a nyugatit, hanem a keletit, az északit és a világ minden tájéka felől odaözönlő külföldi pénzeket. És ez a tényező, ami lehetővé teszi számukra a nagy öszszegü külföldi valuták eladását, piacra dobását. A mult hetekben jártam Olaszországban s így közvetlen tapasztalat alapján számolhatok be a minden képzeletet felülmúló idegen forgalomról, ami Olaszország nevesebb városaiban, kikötőiben, vasútjain, hajóin, üdülőhelyein észlelhető. Nagyobb városoknak százszámra menő szállodái zsúfolásig telve. Hajókon, kikötőkben alig lehet } már olasz nyelvet hallani; minden- ] j féle idegen beszéd közt szinte el- j vész. Különösen az angol dominál j — jelentve természetesen a sok ] szép dollárnak, fontnak özönlését. Hányszor jutott eszembe a mi erőlködésünk az idegenforgalom gyarapítása után. Bezzeg az olasz nem erőlködik. Sőt mondhatni, mindent elkövet, hogy az idegent elriassza. Az árak méregdrágák. Az idegent egyáltalán nem kimélik, kizsákmányolják. Szállodákban szobát nem adnak, csak penzióval együtt, a penzió pedig olyan drága, hogy közönséges halandó alig birja. — Az ott tartózkodást megkeseri ik a sok tolakodással. Az idegennek nincs nyugta a lépten-nyomon felkínálkozó utcai árustól, vezetőtől, fiakerestől, utcai fotográfustól, kéregetőtől. Legtöbb helyen kellemetlenül kiabálós, hangos a szűkös utcák túlfűtött forgalma. Nem épen kifogástalan tisztaságúak az utcák, terek... Szóval, nincsen itt bizony még csak látszata se az igyekezetnek, hogy oda-édesgessent'k, csalogassanak, messzeföldről jövő idegeneket... Az idegen azért mégis megy és tolakszik, vagy amint Hegedűs Lóránt mondaná: az idegen mégis forog. Forog és szórja a sok, a temérdek pénzt, az idegen valutát, ami milliókat, meg milliókat jelent az állami gazdaság mérlegében. így javul napról-napra az olasz külkereskedelmi mérleg aktivitása és igy tudnak ők naprólnapra nagy tömegű idegen valutát piacra dobni. Az idegenforgalom alapjait megvetették kétezer év előtt a császári Róma hatalmasai, művészei, akiknek halhatatlan müvei még romjaikban és mágneses erővel vonzzák a szépért lelkesedő idegent és megalapozták a pápai Róma és Velence 14—15-ik századbeli mecénásai, festői, szobrászai, építőmesterei, a Rafaelek, Ticiánok, Michelangelok és Bramanték, akiknek halhatatlan müvei ma is többékevésbé ép állapotban teszik az idegen előtt nélkülözhetetlenné egy olaszországi útnak a megtételét.... Maga a jelenlegi Olaszország s annak városai, mint modern városok absolute érdektelenek. Azok ugyan egy idegent sem csábitanának. Hanem a régi nagyság ezernyi ezer emléke és művészi maradványa.... azután csinálja az idegen forgalmat minden ellenkező kényelmetlenség és kellemetlenség dacára is. Ez az alapja a lira javulásának az olasz kereskedelmi mérleg boBeetísoven hajíürtje a pécsi muzeumbaD. Ma: MASGOLD REZSÓ. Beethoven halálának centennáriumát lázasan ünnepli az egész emberiség. Öt világrész kuhurtömege gyújt emlékmécsest lelkében, hogy, a legtisztább zene oltárán, a klaszszikus dal és harmónia szent apostolának hódolhasson. 1927. március 26-ika Beethoven századik halálozási évfordulója. Ez a nap mementója a művészet konyháján élősködőknek, akik a jazz posványában, artikuláüan és kannibállármás, zagyva harmóniák között kánkántáncöt járnak. Talán elhatol oda is Beethoven szelleme, ahol a zenei szépet atonalizmussal és holmi frázisos «izmusok»-kal profanizálják. Hogy ki volt Beethoven, az ember, a bölcsész, a. költő és muzsikus? Elvégezték azt már a biografusok, történészek és esztétikusok. Minket csak egy érdekel, vájjon meditálni fog-e a magát homo sapiensnek nevező kuiturember, ha a dal mai fertője helyett, Beethoven harmóniájánaic szent tisztaságát fogja hallani. Vájjon megáll-e ez a pokoli zaj, ha halhatatlan szelleméért megkondulnak a harangok, amelybe a Missa Solemnis isteni hangjai elvegyül- g nek, hogy az örök, igaz szepet: az örök dalt és szent harmóniát újra felébressze, beplántálja az Emberbe. Beethoven é Ietviszonyai minden megnyilatkozásában hátramaradt levelei, kompozíciói és általában minden ofyan tárgyi bizonyítékok, amelyek a halhatatlan Mester mivoltját jellemzik, amit csak lehetett, már felkutatták a biografusok' a kutatók. Számos partiturát és levelet rejtegetnek különösen az ostrák és más német muzeummok, de alig hinnők, hogy hasonló ereklye birtokában lennének, mint amit a pécsi múzeum rejteget. Hatalmas fejét diszitő göndör hajának egy fürtje a pécsi városi muzeumban van. E hajfürt szoros tartozéka a Beethoven történelemnek. Hogy hogyan került Pécsre, az alantiakban részletesen közlöm. 1827. március 26-án délután az agonizáló Beethoven ágyánál egynéhány barátja jelenvolt, nevezetesen dr. Schmidt Ágoston, a wieni Mámergesangsverein elnöke, Sauter Antal költő és Hölzi Sera'f Ferenc zeneszerző, utóbbi Beelhoven tanítványa, majd 1843-tól pécsi dóm karnagy. Beethoven egynegyed 6 órakor beállott halála j után Sauter Antal levágott egy fürtöt emlékként, amelyet a Beethoven hozzátartozók utólag jóvá is hagytak. Sauter megtartotta magának a hajfürtöt, míg egy későbbi megállapodás, amely Schmidt dr. és közötte történt, ugy intéződött el, hogy az véglegesen a kiváló zeneszerző és muzsikus: Hölzi tulajdonába ment át. Az erről szóló hivatalos átadási okmány, amely 1878. március 3-án kelt, igy hangzik: (eredetijeugyancsak a pécsi niuzeumban). «Ich bestáttige hiemit Augenzeuge gewesen zu sein, als der Dichter Ferdinánd Sauter, ausdem Sterbehause Beethovens zurückgekehrt, einen Kreise von Freunden eine Haarlocke vorgfezeigt habe, welche er kurz vorher von dem Haupte des vérbliechenen Meisters abgeschnitten hatte. In meinem Beisein machte Sauter seinem in der Gesellschaft anwesenden Freunde dem Compositeur Franz Seraf Hölzi diese Haarlocke mit der Bemerkung zum Geschenke, dass dieses kosfcare Andenken an den grossen Tonheros in den Hánden einer jungen TonseF zers einen -würdigeren Platz finde, als in den seinen.» Unt. St Veit bei Wien am 3. Marz 1878. Dr. August Schmidt, m. p. Dr. A. S. m. p. (monogrammos pecsét) Magyarul: Ezennel bizonyítom, mint jelen volt szemtanú, amidőn Sauter Ferdinánd költő Beethoven halottasházából visszatért, egy hajfürtöt mutatott fel barátaink körében, amelyet röviddel a boldogult Mester halála előtt fejéről vágott le. Előttem és a jelenlevő társaság előtt Sauter azzal a figyelmeztetéssel ajándékozta meg Hölzi Seraf Ferenc zeneszerzőt, hogy ez a drága ajándék, amely a nagy zenetitánra emlékeztet, egy nálánál méltóbb helyre, e fiatal zeneszerző kezeibe kerüljön. Veit bei Wien 1878. márc. 3. Dr. Árgust Schmidt, s. k. Dr. A. S. (monogrammos pecsét) Igy került tehát a hajfürt a hiteles okmánnyal együtt Hölzi kezébe. Mint már említettem, Hölzi 1843-tól 1884-ig, a pécsi székes egyház zeneszerzője és chorus dirigendije volt, aki Pécs város zenei életére már puszta jelenlété3MCólj"U.ss»Jl slágercipö Női szürke és drapp divat pántos cipők ... 23'— pengő 287.500 K I Férfi divat fél és magas divat cipők 20 — pengő 25 0.000 K Női lakk divat pántos cipők 2380 pengő 298.500 K | Kis női divat pántos fekete „Trotteur" cipők 15 80 pengő 197.500 K óriási választékban Benedekffynél a Hungária Cipőáruházban, Nyíregyháza, ,Zrinyi Ilona-utca 5. Telefon: 195. Világhírű Salamander. Commers, stb. cipőujdonsagok. Egyes szám ára 1© fillér. i-V