Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-08 / 80. szám

1927. április 8, j^Ytmwm*. mmmmmmmmmm rem. Szivem, lelkem legbensőbb hála­érzetével köszönöm fiókegyesüle­tünk működésű elnökének és min­den egyes tagjának legbecsesebb szeretetteljes üdvözlését, amelyet szivem utolsó dobbanásáig a leg­drágább kincsemként megőrzők. Mélyen tisztelt ünnepi Közgyű­lés! A nekem mai napon hivatalosan átadott legf elsőbb kitün te léssel és a központi országos Igazgatóság­nak üdvözlő leiratával, de egyben az ezek átadását ünneppé avató ténnyel szemben azt érzem, hi­szem és vallom, hogy Magyaror­szág legfőbb vezetőinek, a magyar országos Vörös Kereszt Egyletnek és ebben különösen a nyíregyházi Vörös Kereszt Fiókegyletnek, ek­ként minden egyes tagjának ünne­pélyes megnyilatkozása ezen ki­tüntetés, ez ünnepség által arról, hogv a magyar Vörös Kereszt Egy­let alapszabályszerű céljainak, az emberbaráti és a magyar haza iránti igaz szeretetnek hűséges, tett készséges gyakorlását az ember és pedig elsősorban a müveit em-. oer egyik legnemesebb, Isten ál­tal megáldott életcéljának és élet­tevékenységének minősiti; ezt a sa­ját legfőbb Ítélete alapján közelis­merésre méltónak és ekként úgy a mai, mint a későbbi nemzedék elé hűséges követésre méltó példá­nak megállapí'ja. Hálatelt szivvel-léiekkti áldom az Istent azon véghetetlen kegyele­mért és örök szeretetéért, hogy ezt a mai, nekem életem legnagyobb ünnepét íevő, éle 'em végét a le­áldozó nap visszatükröző fénysu­garaival bearanyozó napot megér­nem és közéleti egész tevékenysé­gem egyik legnagyobb és legbecse­sebb jutalmat elnyernem megen­gedte. A magyar Vörös Kereszt Egyletnek, elsősorban a nyíregy­házi Vörös Kereszt Fíókegyletnék és minden igaz hű tagiának szi­vcm-lelkem mélyéből azt kívánom, hogy ennek az egyletnek alapsza­bályszerű, legnemesebb és igazán áldást hozó céljait szolgálja örök időkön át szívvel-lélekkel híven, tettkészséggel önzetlenfii édes ma­gyar hazánknak minden, egyes hű fia és leánya; hogy így Isten által megáldott hűséges és fáradhatat­lan életmunkásság által édes ha­zánk területben, szellemileg és va­gvonilag újból erős és hatalmas ennek minden igaz és hü gyer­meke pedig igazán boldog legyen örökké! Adja a Mindenható, hogy így legyen! Somogyi Gyula köszönő szavai után Énekes János prépost kano­nok elnök annak a reményének ad kifejezést, hogy a Vörös KCie.-zí Fiók fejlődésnek indul, hogy min­denkit át fog hatni a Vörös Kereszt Egyesület célkitűzése megerősí e­ni a jövő nemzedéket testben, lé­lekben előkészíteni a nagy küzde­lemre. Hálás köszönetet mond Kállay Miklós főispánnak, akinek kezdeményezésére kelt életre az egyesület. Felhívja a díszközgyűlés figyelmét az egyesületbe való be­lépésre s a Vörös # KWSzt Egye­sület Almanachjára. Az impozáns, lelkes ünnepi közgyűlésről a Vörös Kereszt iránt fokozódó szimpátiá­val és érdeklődéssel távoztak a megjelentek. Egy aradi származása fiatalember világkörüli utján tegnap délután Nyíregyházára érkezett. Az elmúlt év december havában indáit ntjára s a feltételek szerint hat év múlva, 1932 decemberében kell jelentkeznie. Útját mindenütt rendórható­sagiíag igazoltatja , (A »Nyirvidék« tudóbitójától.)­Tegnap délután négy óra után egy erősen kreol fiatal ember ál­lított be szerkesztőségünkbe. Kar­ján nemzeti színű szalag volt, melynek hímzéséről lelehetett ol­vasni, hogy világjáró emberrel ál­lunk szemben. Az érdekes arcú ember rövid pár szóban előterjesz­tett kérése után felmutatta előt­tünk okmányait s ebből igen érde­kes dolgokat tudtunk meg. A világkörüli útra induló fiatal­ember Kalánka János,, aradi szü­letésű tisztviselő. Egy ame.ikai nemzetközi díj kitűzése után ked­vet kapott arra, hogy körül járja a világot s magát kellően felsze­relve okmányokkal és az aradi Torna Egylet pártoló soraival, a •'oman Kormánv engedélye alap­tan kuscsukOo'I 1926 december 7-én indult útjára. Utja Bulgárián át vezetett. Bulgáriából Romániá­ba ment vissza, Erdélyen át jutott a magyar határig s a határt Be­rettyóújfalunál lépte át április el­sején. Magyar területen vezető eddigi utvonala Debrecenbe vitte, ahol a hivatalos aláírásokon kivül beleír­ták nevüket az igazoló vaskos nap­lóba dr. Balthazár Dezső, a tiszán­túli ref. egyházkerület püspöke és vi'éz fllyefalvi Géza egyetemi rek­tor is. "Debrecenből a Nviregy­háza felé vezető országúton ért Uj­fehértóra és tegnap délután Nyír­egyházára . Innen Miskolc-felé fogja íoly tatni az útját. Magyarországból Ausztriába megy, Bécsből lefelé viszi az utja Stájerországon, Ka­rinthián és Krajnán át Olaszor­szágba. Olaszországból átmegy Afrikába. Egyelőre ez a programm­ja. A további programm majd az uton alakul ki. Az egyedül utazó és nem kis merészséggel rendelkező fiatalem­ber mindenütt a sportegyesületeket keresi fel, melyek mindenütt szí­vesen adnak szállást és ellátást az "aradi Torna Egylet tagjának. Ahol pedig megszorulna, ott en­gedélyt kér arra, hogy levelező­lapot áruljon s tbből fedezi kiadá­sait. Az ut a feltételek szerint hat év­nél nem tarthat tovább. Utazá­sának határideje 1932 december elején jár le s akkor kell jelen r keznie Aradon, ahonnan sport­egyesülete felterjeszti a nemzet­közi díjra. A világkörül vezető uton meg­figyeléseket is kell eszközölnie. Naplót kell vezetnie és ettől is függ a dij elnyerése. Igy tehát még meg is van szorítva a versenyzés s ugyancsak helyén kell lennie szí­vének és eszének annak, aki e nagy feladatra vállalkozni mer. Mi csak örömmel láthatjuk, ha egy ma­gyarul érző és tősgyökeres ma­gyarsággal beszélő ifjú is vállal­kozott ennek a nagy feladatnak « teljesítésére s teljes bizalommal indul a még előtte álló óriási útra s hiszi, hogy feladatát sikerrel is fogja megoldani. Rugonfaiví Kiss István eléadása Mohácsról a Leánykálvineum ismeretterjesztő délutánján. A Leánykálvineum rendes szerdai, előadásai során tegnap délutín tu­gonfalvi K|;s Is'.ván debre eni Tisza István tudományegyetemi tinár tartott előadást Mohácsról. A tu­dós előadó egyénisége, előadásá­sának közvetlen módja, az a vilá­gosan szemléltető, az okokat mé­lyeikben kutató eljárás, mellyel té­máját fejtegette, több mint" egy órán át a legteljesebb mértékben lebilincselte a hallgatóságot. Rámutatva bevezető szavaiban arra az örök mementóra, mely a mohácsi tragédiából sugárzik min­den idők magyarjai elé, különösen pedig felénk, második Mohács ma­gyarjai felé, kívánja, vajha a nem­zet összességében megtudná érteni tragédiáink okozóját, a pártos szét­húzást s ne jutna többé e nem­zet a két Mohácshoz hason'ó meg­próbáltatás közé. Beszéde folyamán, mellyel a fel­vetett tárgyat világította meg rész­letesen s nagy elevenséggel, a mo­hácsi vész előzményeit, a politikai' műveltségi, gazdasági és társadal­mi állapotokat rajzolja meg. Itt tülönös mértékben kiterjeszkedik arra a küzdelemre, mely nemze­tünk egész életén keresztül húzódik s ez a német befolyás ^iFni küz­CsStörtokön, csak 1 napig! A SZENT HEGY Fil«rapszódia előjátékkal 8 felvonásban. Leni Riefenstáhl a főszerepben. Pinteken, csak egy napiéi! GUNNAR TOLNAES az ünnepelt dán művésE jubiláris filnjének reprize •• zsa gyöngye Szerelem a keleten 0 felvonásban. Eifiadástk kezdete: 5, 7 és • árakor. delem, melynek veszélyével min­denkor tisztában van a nemzet azonban ellene már hem küzd az­zal az eréllyel, mely képes fenne a bajokat el is hárítani. Kiterjesz­kedik arra az európai küzdelemr-, melyben tevékeny részt vett egy­felől a német világhegemóniára való törekvés, másfelől pedig az ez ellen alakult szövetkezés. Az eseményekbe belekerült a török is, melynek célja hasonló volt, a né­metek letörése. Itt került azután Magyarország az események ütkö­zőpontjába, melynek folyamán sa­ját hibái miatt eljut Mohácshoz. Nagy gondot fordít a tudós ef(> adó annak megvilágítására, hogy milyen körülmények játszottak közre a történelmi alakulás folya­mán részben abban az irányban, melynek értékelésével el lehetett volna kerülni a nagy katasztrófát, másfelől pedig kidomborítja azt a vétkes könnyelműséget, mellyel 'nemcsak hogy nem veszik figyt* ,lembe a fenyegető veszélyt, sőt el­lenkezőleg « legkevesebb az, amit az ország érdekében cselekszenek fcrijácskozásaik alkalmával. > Külön fejezetet szentel a király egyéniségének kidomboritására. Hi­ven rajzolja környezetét, az ide­gen befolyást, az erkölcsi feslett­ségét, a tekintély leromlását, me­lyeknek elkerülhetetlen eredője volt a katasztrófa. Az erre a célra megrajzolt és alaposan áttekinthető térképen be­mutatja a hadseregek fejlődésé­nek útját, ismertetve a mindkét o.'­oldalon felmerült akadályokat, az elkövetett hibákat, majd szemlél­teti a csata lefolyását az egyes csa­patok hadmozdulatainak jelzésével. A csatavesztés leírásával tulaj­donképen be is fejezte a témájá­ról való mondanivalóit, azonban még szükségesnek tartja azt, Iloí y kitérjen az ujabban még hírlapok­ban is megjelent egyes felfogá­sokra, melyek a király halálát akar­ják megvilágítani s melyeknek él­tékét kellő színvonalra szállítja e­A nagy tetszéssel fogadott elő­adást azzal a reménnyel zárja .be, hegy okulni fog a nemzet végre valahára a nagy megpróbáltatások tanúságaiból. Az előadást a jelenlevők nevé­ben Ferenczy Károly, a Leány­kálvineum lelkésze köszönte meg s a közönség elénekelte' a Himnuszt Ort teljesen új darabot láthat sokkal olcsóbban, ka bérel a színházban

Next

/
Oldalképek
Tartalom