Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-02 / 75. szám

J^YIRYIItíSiL 1927. április '2. Kultnrát az Alföldnek! A (örök uralom megszűnte óta a nagy magyar Alföld nem szol­gáltatott egyebet az uralomnak, mint újoncot és adót. Senki nem íö rődött az itt élő legértékesebb ős­magyar elem érdekeivel. Nem cso­da, ha az elpusztult területek, fal­vak, virágzó községek nem épül­tek újjá. Pedig sokan hangoztat­ták, hogy Magyarországot y&ak az bírhatja " igazán, aki az Alföldet hatalmában tartja, a végek bir­toklása sohasem tartott sokáig.. Év­századokon át csak a maga em­berségéből haladt, amennyit bírt az alföldi magyarság, a milliár­dokba kerülő stratégiai utakat a határokon építették, ott emelkedtek az iskolák, intézetek palotái, tnig a tanyák népeinek még tanyai is­kola sem jutott.. Trianon vette le a fátyolt a sze­mekről, amelyek nem látták az Alföld szomorú elhagyatottságát, nem hallották jajszavát pana­szait, mig végre most az «Alföldi Magyar Közművelődési Egyesü­let)) országos nagygyűlésén gróf Zichv János bontott zászlót az Al­föld' kultúrájának és szociális ér­dekeinek védelmére. Munkát hirdet az Alföld népe műveltségi színvonalának emetésé­re, a tehetségek felkarolására, a közegészségügy, a közigazgatás, a gazdasági fellendülés biztosítására, a termelés fokozására, a fásításra és erdősítésre, a terméketlen terü­letek hasznosítására, de az isko­lázás akadályainak eltüntetésére is, ugy, mint a nemzet-nevelés igaz» érvényrejuttatására, a fe'nőtek szellemi irányítására, a köznép szórakoztatására, az anya- és cse­csemővédelemnek, a népbetegsé­gek elleni küzdelemre. Es mun­katársul hívja az egész nagy ma­gyar társadalmat, annak szerve­zeteit, intézményeit, áldoza;osságát, megértését, mert nemzetmentő munkát végez. Megnyitjuk tehát a nemes célok szolgálatára lapunk hasábjait, szól­janak a dologhoz az érdekeltek, őszin'én, mondják el, hol mi fáj, mi a baj, hiány, kívánság, szük­ség? Mi mindezt regisztrálni fog­juk és eljuttatjuk útjára, ahol bi­zonyára módot talá'nak az orvos­lásra, 'kielégítésre, közvetítésre.. Diadal flMloxüó Április hó 1 én, 2 án és 3-án, I pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és Si órakor: Hans Kahlenberg nagysikerű re­génye 7 felv. —» Főszerepben: Üarr y Liedtke és Xsnisí Desny A texasi Rómeó Cowboy történet 5 felvonásban. Főszereplő: Pete Morisson Előzetes jelentés. Április 4., 5., hitfőn és kedden Hazudnak a lángok Henny Portén. A papucshős O-ssy 0.:\valda. A nyíregyházi kir. törvényszék orvosai tegnap délután boncolták fel az Erzsébet kórházban Kiss Józsefet, aki Nagykáilóban egy kazalról esett le. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Március 12-én Nagykállóból egy súlyosan sérült nyolc esztendős fiút hoztak az Erzsébet kórházba. — A kisfiú egy szalmakazalról esett le és súlyos sérüléseket szenvedett. Kiss Mihály gazdálkodónak fia, Jó­zsef a szerencsétlenség áldozata. A csendőrök nyomozása kiderítette, hogy Kiss Józsefet egyik pajtása rántotta le szándékosán a kazal te­tejéről és amikor a fiu lezuhant, a kegyetlen játszótárs még rá is tapo­r »»») A sott. Kiss József állapota a napok­ban súlyosbodni kezdett, genny­vérüség lépett fel és a legodaadóbb ápolás sem tudta megmenteni az életnek a vidám játékát tragiku­san végző kisfiút, aki tegnap meg­halt. A nyiregyházi kir. .törvény­szék vizsgalóbirájának jelenlétébén a törvényszék orvosai felboncolták Kiss [ózsef holttestét és megindult a vizsgálat, hogy kiderítse, van-e, aki bűnös okozója a kisfiú korai halálának . fegykisérleti állomás felállítása vált szük­ségessé Nyíregyházán. A piaci tej annyira fel vau vizelve, üogy emberi táplálko­zásra teljesen értéktelen. — A debreceni vegykisérleti állomás olyan ritkán küld szakértőt Nyíregyházára, hogy ennek a működése már nem elégitheti ki a fejlődő Nyír­egyháza közegészségügyét. (A «Nyii'vidék» tudósítójától.) Nap-nap mellett érkeznek hozzánk panaszok, amelyek egybehangzóan a nyiregyházi piaci tej élvezhetet­lenségéről és használhatatlanságá­ról szólnak. A piaci tej annyira fel van vizelve, hogy emberi táp­lálkozásra abszolút használhatat­lan és mint ilyen, értéktelen. Ez az állapot és még sok minden ami szoros kapcsolatban van Nyíregyháza közegészségügyével, arra indította az illetékes köröker, hogy komolyan foglalkozzanak a vegykisérleti állomásnak Nyíregy­házán való felállításával. Ezidő­szerint Nyíregyháza, egy régi el­avult intézkedésből kifolyólag, a debreceni m. kir. vegykisérleti ál­lomás hatáskörébe tartozik, amely­nek kiküldötte azonban oly rit­kán jön Nyíregyházára, hogy mű­ködése úgyszólván számba sem jö­het. Nem akarjuk kötelességmulasz­tással vádolni a debreceni vegy­kisérleti állomást, mert jól tud­juk, hogy untig elég neki Debre­cen 'közegészségügyének ellátása. Arról van szó, hogy Nyíregyházá­nak teljesen különálló vegykisér­leti állomásra van szüksége, amely­nek nem volna egyéb feladata, csak az, hogy Nyíregyháza igényeit ki­elégítse. Amikor még a debreceni vegykisérleti állomást felállították, akkor Nyíregyháza még nagyon kisváros volt. Azóta azonban so­kat fejlődött s ezt a fejlődést el kell ismerniök azoknak, ak'kre tar­tozik a nyiregyházi vegykisérleti állomás létesítése, amely immáron elodázhatatlan tennivaló. Titokzatos öngyilkosság történt a Kisyárda melletti Herskoviestanya dohásvpajtájában. Nyíregyháza. (A «NyirviJék-> tu­dósítójától.) A Kisvárda melletti H rskovics­tanya egyik dohánypajtájába:] ti­tokzatos öngyilkosság történt. E^y fiatal dohánykertészt, Oncsó Mi­hályt holtan találták a pajtában. A fiu arccal a padlóra borul,a feküdt, a nyakára dohányzsineg­ből készült hurok szorult és ami­kor megtalálták a kora reggeli órákban, már halott volt. A fiatal dohánykertészt, akit mindenki sze­retett, becsült és aki jómódú szü­lei házában minden civakodás, per­patvar nélkü. élt, kétségbee ettéc'es­anyja találta meg. Özv. Oncsó Pe­temé, a szerencsétlen anya már előtte való nap.estéjén kerest: fiát, aki érthetetlenül elmaradt a va­Városi Mozgókép Színhá z I Április hó l én, 2 án és 3-án, pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Cowboy gigerli Vadnyugati kalandor történet 6 felvonásban. A főszerepben: PETE K30RRIS0N. Az üldözött (A Wells cirkusz titka ) Cirkuszdráma egy hatalmas cirkusz éleiéből 7 felvonásban Főszerepben: Marion DÍX, Pat O'Wallev. Pénteken és szombaton a 7 és 9. vasárnap az 5,7 és 9 órai előadások katonazenekisérettell Hétfőn, kedden é3 szerdán nincs előadás. Csütörtökön FAUST Pénteken H csoráról. Tűvé tették az egész ta­nyát, nem találták, csak másnap reggel lelte meg édesanyja a pai­tában, de már holtan. Nagy si­koltozására odarohantak a tánya­beliek, akik nem tudják, mi vitte halálba a fiatalembert, aki soha nem panaszkodott senkinek, aki látszólag boldog, megelégedett, örökké derűs kedvű volt. Mint­hogy külső erőszaknak nem lát­szott semmi nyoma, a ható-ágmeg­adta az engedélyt a temetésre és az öngyilkost a tanya részvéte mel­lett temették el. Hallatlan olcsó árban vásárolhatja bútorait az 52 év óta ismeretes szakképzett Suhanes: cégnél, hol rriási választékban a legfinomabb butoiok és mindenemü lakberendezési cik­kek kerülnek eladásra, bútorgyáros Üzlet: Kállói-utca 4. Műhely: Nádor-utca 11. telefon: 319. 1890 Sozák István tanár egy százesztendős értékes céh­könyvet ajándékozott a lósa Museumnak (A »Nyirvídék« tudósítójától.) Kozák István tanár már több ér­tékes tárggyal gazdagította a Sza­bolcsvármegyei Jósa Muzeumot. -­Nem régen "egy eredeti Pósa-leve­let majd több emléktárgyat, közöt­tük egv értékes, festettlapu órát ajánlott fel a muzeumnak, most pedig a rimaszombati szürszabócéh articulusait, cikkelyeit tartalmazó nagy muzeális bécsü céhkönyvet ajánlotta fel. A céhkönyv több min 1 százesztendővel ezelőtt' készült. — Ott őrizték egy évszázad óta a rimaszombati céhládában. Piros bár sony a kötése, szép aranyzsinóron függ nagy pecsétje. Pergamen lap­jain a császári okirat van díszes grafikai keretben. »Nos Franciscus primus divina favente elemen ti i Austriae imperátor. Első Ferenc Isten kegyelméből Ausztria császár, ja. Hatalmas kétfejüsas és kis ma­gyar cimer, ez jellemzi a száz év előtti Magyarország szomorú köz­jogi helyzetét, a Metternich állam­kancellár mindenhatóságának ko­rát. Fbben az időben kapta az ér­demes szürszabó céh a császári ok­irattal megerősi ett articulusokav. A céhkönyv nagyon értékes tár­gya lesz a Jósa Múzeumnak, amely" nék birtokában eddig szürszabócéh könyv nem volt. A cikkelyek jel­lemzőek a száz év előtti magyar iparra. A céhkönyv első cikkelyei az iparostanulókról szólnak, akik­nek három évig kell szolgálniok. »Ne merészeljen ez alatt igy szól az egyik cikkely Mesteréi akármely szin alatt elhagyni vagy éjjelenként kimaradni s csava­rogni, hanem mindenekben ugy viselje magát, valamint egy becsü­letes, jóerkölcsü s iparkodó ifjú­hoz illik, mindenkor hiv, szorgal­matos és engedelmes legyen. El­lenben a Mester is jó móddal bán­jon az inassal, ne fogja többet a házi munkára, minsem a mt's erség tanulására« Valamint a mester, ugy legényei és családjai is embersége­sen bánjanak az inassal«? Az articulusok második része a mesterlegényekről szól, akiknek akár Mesterfia, akár idegen legyen,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom