Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-08 / 80. szám

jirimisEK* 1927. április 8. TiszHiselokérdés és önérzet. Azt beszélik, hogy a német császár még annak idején, hatalmának tetőpontján, meglátogatottegy falusi iskolát Poroszországban. •— Mikor a terembe lépett, a tanító tisztelettel üdvözölte, de azután a császárt az emelvény melletti helylyel kínálta meg, míg a főhelyet ő maga foglalta el. Miután a császár az előadást végighallgatta, megelégedését fejezte ki, de utóbb megkérdezte a tanítót különös eljárásának oka felől. — Felség — felelte a tanító, — tanítványaimat úgy. neveltem, hogy azt higyjék, az iskolában én vagyok a legnagyobb úr. Nem akar tam, hogy csalódjanak. A császár nem vette rossz néven az őszinte szót. Valószínű, hogy ez az anekdota nem igaz, de milyen messze estünk az ilyen anekdoták lehetőségétől is. — Korunk szürke, fáradt, roszszul fizetett robotosai, tanítók, tanárok és egyéb tisztviselők, hová lett a büszke önérzet ragyogása homlokotokról? Letörölte a nyomorúság. Ma nincs megalázottabb lelkű ember, mint a magyar köztisztviselő. Éveken át nem hallott egyebet, mint hogy sok van belőle, hogy fölösleges, hogy munkája nem értékes, nem produktív. Hivatalból szólították fel őket, hogy menjenek havat lapátolni, utat' kaparni, hiszen ők olcsóbban vállalhatják ezt a munkát, mint a hivatásos utcaseprők, hólapá'olók, mert jobban rászorulnak. Éveken át fenyegetett a rémítő B-lista. — Éveken át kapták a létminimumnál is kevesebb fizetést. Éveken keresztül nem történtek előléptetések. De hagyjuk a multat. Mi van a jelenben? Mi történik a tisztviselőkérdés megoldására? Igé.etek. — Reményből és ígéretekből "élünk, mert 116—216 pengős fizetésekből úgyebár nem lehet megélni. Külföldi kultúrpalotákról beszélnek a jövő tisztviselőoszíály érdekében és elfelejtik, hc^gjy a mai nem zedék is él, lélegzik és kínlódik. — Elfelejtik, hogy a mai nemzedék legértékesebb részének a 30—50 évig levőknek ifjú derűjét megmérgezték a világháború és a forradalmak. Akik oly sokat szenvedtek fiatalságukban, azok megérdemelnék, hogy most kárpótolják őket. Olvassuk, hogy egyetemi hallgatók külföldi ösztöndíjakban részesülnek, számukra nagyszerű otthonok épülnek. Helyes! De ha én kultuszminiszter volnék, arra gondolnék elsősorban, hogy hány képzett, képesített tanár nem juthatott eddig a mostoha körülmények miatt külföldre. Ezeket részesíteném legelőbb is ösztöndíjakban, kedvezményekben. Megjavítanám a fizetésüket, hogy ne szoruljanak rá a megalázó magánórák vállalására. Visszaadnám az önérzetüket, hogy harmonikus, művelt lélekkel nevelhessék a jövő generációt. Boldoggá- tenném a jelent, hogy biztosíthassam a jövőt. ^llllll!l!llll!!!!!1!!111!l!llliinilHUIIlll!nil!!lllllllUIlK BÚTOR szükségletét megbízhatóan és olcsón müch Jenő bútoráruházéban, Vay Ádámutca 8. szerezheti be Nagy választék. Pontos kiszolgálás. Alapitva 1903. Telefen: 234 3391-2 Kállay Miklós főispán ünnepélyes Keretek között nynjtotta át Somogyi Gynlának a kormányzói kitüntetést. Az igazi érdem nemzetfenntartó erő — mondotta nagy" hat sn beszédében dr. Kállay Miklós. (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Közel egy félszázadott töltött Somogyi Gyula kir. .tanácsos, közjegyző a legnemesebb intézménynek, a Vörös Kereszt Egyesületnek szolgálatában s a rövid in terregnum után dr. Kállay Miklós főispán akciójára újraéledő nyíregyházi fiók hálatelt szivvel választotta a kiváló férfiút örökös tiszteletbeli elnökévé, A Vöröskereszt "Egyesület úi nyíregyházi fiókjának megalakulásakor feltárult Somogyi Gyula hosszú évtizedeken át kifejtett tevékenységéinek impozáns képe s példásan mun kás életét most a Kormányzó kitüntetése, a Vörös Kereszt Érdemrend díszkeresztje jutalmazta a hálás nemzet nevében. A kitüntetést tegnap délután öt órakor dr. Kállay Miklós főispán személyesen nyuj'otta át Somogyi Gyulának. A kormányzói kitüntetés átadása ünnepi keretben, a Vöröskereszt Egyesület nyíregyházi fiókjának díszközgyűlésén történt. Énekes János prépost-kanonok elnök a Hiszekegy imás szavaival nyitotta meg a díszközgyűlést, ismertette a közgyűlés célját. Indítványára ?lr. Kovach Elek es dr. Rosenberg Emil közegészségügyi tanácsos küldöttségben hívták meg dr. Kállay Miklós főispánt, és Somogyi Gyulát, akiket meleg ovációval fogadtak. Mellettük Mikecz István alispán, Szohor Pál főjegyző, majthényi Kiss Sándor rendőrfőtanácsos, Harsányi László főispáni titkár foglalták helyet a fiókegyesület tisztikarával, Énekes János elnökkel, Bodor Zsigmondné alelnökkel és dr. Gaisler Gyula titkárral. A díszközgyűlésen ezután Énekes János prépost-kanonok, a fiókegyesület elnöke rámutatott Somogyi Gyula érdemeire, a nyíregyházi Vörös Ke:esz

l-mozga!om jelentőségére. A háborús években Nyíregyháza egyik első állomása volt a harctérről jövő katonáknak, akik kö zül ezren és ezren részesültek a nyíregyházi Vöröskereszt szerető támogatásában. Később Vöröskereszt'kórházat rendezett be és tar•tott fanji a fiók és a hosszú béke után, az általános tapasztalatlanságban a kórházat vezető Somogyi Gyula nagy egyéni kvalitásai biztosították a sikert. Az ő kivételes értékű munkásságának jelentősége most a legmagasabb helyen is figyelmet és elismerést keltett s ez a kormányzói kitüntetésben kifejezésre is jutott. Kéri a díszközgyűlésen megjelent főispánt, adja át a kitüntetést az ünnepeltnek. Az igazi érdem nemzetfenntartó erő. Dr. Kállay Miklós főispán a. kormányzói kitüntetést nagyhalású beszéd kíséretében nyújtotta át. . Egy kitüntetés átadása, elnyerése, mondotta a főispán, ebben a a világban, amely körül vesz bennünket, nem olyan könnyű, mint egykor régen volt, amikor ezek a kitüntetések egyesek munkásságának sablonos jutalmazásai voltak. Ma nem azt kérdezzük; minő az elnyert kitüntetés, hanem azt, hogy a közösség milyen szemmel nézi ,miként méltányolja ázt. Nem azt kérdezzük, hogy a kitüntetett örül-e, hanem, hogy örül-e a kitüntetésnek a közönség. Ez a kitüntetés pregnáns példája annak, amikor egy hosszú elet jutalmazása erős visszhangot kelt. Ezt látjuk ebben az ünnepi teremben, ahol képviselve van Nyíregyháza közönségének minden rétege. Eljöttek, hogy köszöntsék velünk egy szívvel-lélekkel azt a férfiút, aki hajlott kora ellenére fiatalos lélekkell áll közöttünk, aki ifjú éveiben elindult egy princípiumnak, a karítász eszméjének köve'ésére és ennek átérzésében ifjan á!l közöttünk ma is. Az igazi érdemek nemzetfenntartő erők és ilyen érdemet szerez mindenki, aki á szorosabban vett mindennapi kötelességén kívül többet tesz, többlet munkát végez. Ez a több munka, több intelligencia, több erő és akarat ajándék a nemzetnek. Az a munkásság, amelyet Somogyi Gyula egy életen át a nagyszerű intézmény, a Vörös Kereszt Egyesület érdekében kifejtett, ameiy lyel ennek az intézménynek gondját vitte céltudatosan a legnehezebb háborús években is, ez a többlet munka a nemzetnek adott ajándék. Most a nemzet hálájának jele e? a kitüntetés, amelyet az itt megnyilatkozó mindenoldalú szeretet, ámely őt körülfogja, még Városi Mozgókép Színház Április hó 7 én és 8-án, csütörtökön éb pénteken 5, 7 és 9 órai kezdetfel FAUST Goethe halhatatlan remekműve filmen, 10 felvonásban. Főszereplők; Emil Jannings, Göste Eckmann, Camille Horn. Kísérő műsor; Éljenek: a múmiák, Tinta Slatyi Kalandja és Ufa Híradó. A 7 és 9 órai előadások katonazenekisérettelSzombaton Vasárnap Jégaradat Amiről az egész város beszél... szebbé, fényesebbé tesz. A nemzetért való munkásságért köszönettel nyújtja át a kitüntetést őfőméltósága nevében. Énekes János prépost-kanonok köszönetet mond a főispánnak az elhangzott lendületes, tartalmas, értékes beszédért, amelynek kísértében átadta a kitüntetést. A kikitüntetettet ő a fiókegyesület és az Országos Központ elnöke Gróf Széchenyi Emil megbízásából is üdvözli. Ha Somogyi Gyula életén végig tekintünk, azt látjuk, hogy ebben az életben a közjóért való munkásságnak predominációs szeren jutott. Ez a közgyűlési terem hallotta a közjóért küzdő szavait, indítványait. A társadalmi téren nem mulasztotta el egy olyan attribútumnak megszerzését sem, amellyel városát a provinciálásnál magasabb nívóra emelhette. És minden tevékenységét az önzetlenség hatotta át. Az a karitász vezérelte, amelynek lényege az isten szeretete után következő második parancs, az embertársak szeretete. De ez több, mint emberszeretet, ez felebaráti szeretet. Az emberszeretet csődöt mondott a világháború öldöklő vadságában, de a gyűlölet felett tisztán lobogott a VörösKereszt lobogója, az igazi felebaráti szeretet tiszta zászlója. — Ezi lobogtatta Somogyi Gyula is becsülettel az utolsó lépésig, az öszs^eomlásig. Ha Somogyi Gyula visszatekint éle é «, a legértékesebbnek és leginkább megnyugtatónak azt a tevékenységet tártja, amelyet a Vörös Kereszt Egyesület fiókja élén a háborúban kifejtett. Az életben annak a tevékenységnek emléke a legmegnyugtatóbb, amelyet a közjóért fejtettünk ki felebaráti szeretetből, önzetlenül. Mikor Somogyi Gyulát tisz'elettel üdvözli, felolvassa gróf Széchenyi Emilnek, a központi elnök melegen üdvözlő sorait és kívánja, hogy Somogyi Gyula a kitünte'ést minél tovább élvezhesse. Ezután Somogyi Gyula mond meghatottan köszönetet a kitüntetétésért és az üdvözlésekért a következőken : Méltóságos Főtisztelendő közgyűlési Elnök ur! Mélyen tisztelt közgyűlési tagok, úrnők és urak! Méltóságos Főispán ur! Édes hazánk Kormányzója ő Főm éltóságának a mi szeretett és nagyrabecsült Főispánunk Ő Méltóságának mélyen megtisztelő, üdvözlő szavaival ezen az ünnepi közgyűlésen nekem hivatalosan átadott legmagasabb kitüntetését alattvalói hódolattal fogadom és ezt szivem, lelkem mélyéből hálát mondva — a Kormányzó ur Ő Föméltóságának és a határozatot ellenjegyző Kormányelnök ur Ő Nagyméltóságának magyar honpolgári hűséggel köszönöm, mély tisztelettel kérve Méltóságodat/ hogy ezt illetékes helyen hivatalosan tolmácsolni méltóztassék. Méltóságodnak ezt a nagy jóságát pedig, hogy ezen hivatalos tisztében eljárni és ezáltal a megboldogult, közéletü működéséért ö.ökké nagybecsű édesatyjának, reám évtizedeken át kiterjesztett kiiüntető barátságát újból élővé tenni kegyeskedett, hála'elt szivvel köszönöm! Méltóságos Főtisztelendő közgyűlési Elnök úr! A Magyar Vörös Kereszt Egylet országos "központi Igazgatóságának a Főtisztelendő közgyűlési Elnök úr által a mai közgyűlésen velem hivatalosan tudatott nagybecsű és engemet a legnagyobb kitüntetés-, ben részesítő leiratát hálatelt sziv vei, lelkem mélyéből köszönöm és azt hivatalosan tolmácsolni ké-