Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-07 / 79. szám

2 J&imtWEK. ií>27. április 7. A római ut. Az európai közérdeklődés homlokterében Bethlen miniszterelnök római utja áll s a világsajtó hozzáfűzött különféle magyarázatai mutatják, mekkora jelentőséget tulajdonítanak a két ország barátságos közeledésének. A kombinációk azonban bennünket nem téríthetnek el a való tények méltatásától és mérlegelésétől, mivel akűlíöldi találgatások rendszerint meg sem közelitik a szándékok és célok helyes megvilágítását. Olvasunk olasz-szerb feszültségről, hallunk mende-mondákat alkotmányos magyar problémák, másfelől messzemenő külpolitikai szövetségszerzés vonatkozásairól, amelyek a kívülálló tényezők talánykereséseiben, mint háttér szolgálnak a magyar miniszterelnök utja ismeretéhez. Ezek az illető politikai körök és sajtótényezők kedve szerinti találgatások természetesen éppenséggel nem fedik a helyzetet, inkább óhajokat vagy féltékenységet tükröznek vissza, holott, ha a római ut okát és céliát kívánjuk tudni, egyedül a legilletékesebb helyre: magára a miniszterelnöknek nyilatkozatára kell utalnunk, mert az mutat rá arra, hogy kizárólag egy barátsági és döntőbírósági "szerződés formájában kifejezésre juttatható megállapodásról, különösképen a magyar tengeri kijáró kérdésével összefüggő gazdasági kölcsönösségről lesz ott szó. Ez a külpolitikai aktivitás nem " uj keletű belső óhaja a nemzetnek s valószínű, hogy megelőzte Itália és Magyarország diplomáciai érintkezését képviselő szerveknek sikerre jutott tárgyalása és egyforma melegséggel ápolt törekvése.. A két országot közösen érdeklő nagyfontosságú kérdéseken belül, mint konkrétum leginkább a fiumei kikötő használatának biztosítása áll azoknak a bensőséges kapcsolatoknak kimélyitése mellett, amelyek egész szellemi és gazdasági életünket a rokonszenv érzéseivel fűzik Itáliához. Hogy eredménnyel nézzünk Bethlen István gróf utja glé s az olasz nagyhatalom állami képviselőivel most közelről bekövetkező érintkezése és megállapodásai hazánkat haladásában feliétlenül erőre fogják lendíteni, arra a feltevésre följogosítanak azok ,az előfeltételek, amelyek fennállanak a fontos diplomáciai lépés számára s a kettős érdekek összeegyeztetése előtt. Biztosan tudjuk, hogy olyan kérdések, amelyek ennek a nemzetnek államformai önjoguságát és alkotmányos jövőjét érintik, belé nem fognak vonatni a külpolitikai természetű és gazdasági célú tárgyalásokba, de annál inkább beléfolynak majd a nemzeti erejében ujjászületett Itáliának és a gazdasági erejében meggyarapodott Magyarországnak külön és csakis egymással rendezhető dolgai, amelyek a két nemzet békeszeretetének alapjá

rn s a tradicionális jó viszony jogán zálogai lesznek* egyszer s mind az európa. konszolidációnak s á népek harmóniájának is. Nekünk a tengerhez jutás nem politikai fixa idea, hanem a magyar munka produktumai számára gazdasági szükség, amelyet egyébként a ránk oly terhes s velünk szemben oly igazságtalan trianoni békeszerződés is kifejezetten biztosított. Ott, ahol kölcsönös a nemzetek rokonszenve, s , az államférfiak nagyságában is • visszatükröződő állami életnek ha~ i tározott irányvonala, ahol a hasonló lelki életből fakadó rokonvágyak teljesen kongruensek a ro| koncélu gazdasági törekvésekkel, sőt : a politikai megnyilvánulások egyes indítékaival, ott kilátás van arra' hogy a barátsági megállapodást nem csupán a tüntető ünneplések által kifejezett szinszerüségek jelentik, hanem mély és igaz okok és szükségek támogatják és fogják gyakorlatilag is gyümölcsöztetni. Megbüntetik azokat, akik nem jelentik be, hogy kéményt égetnek. lost égeiik a nyíregyházi kéményeket és a tűzoltóság sokszor kivonni, mert azt hiszi, hogy tűz van. Nyíregyháza. (A «Nyirvidék» tudósitójától.) A nyíregyházi tűzoltóságnak az utóbbi napokban többször ki kellett vonulnia, mert itt is, ott is tüzet jeleztek, de legtöbb esetben kiderült, hogy kéményégetésről van szó csupán. A tűzoltóságnak be kell jelenteni minden kéményégetést, mert azokat, akik bejelentés nélkül égetik a kéményüket és igy azt a látszatot keltik, mintha tüz volna, megbüntetik. Ilyen eset már többször megismétlődött és ezért most a tűzoltóság különös nyomatékkal fordul a nyíregyházi közönséghez és ez uton is felhívja figyelmüket a kéményégetés be nem jelentése esetén előálló kellemetlenségekre. Mindenkinek érdeke hogy ezeket a kellemetlenségeket elkerülje

t azért jól teszik azok, akik kéményt akarnak égetni, hogy a bejelentést idejekorán megteszik. Kik a kirakaíyerseny mosdás győzői ? Séta a kirakat versenyen a zsűri döntése ntán. (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A Nyírvidéknek az volt az álláspontja, hogy addig, mig a bizottság hivatalos döntése nyilvánosságra nem jut, a kirakatokkal bővebben nem foglalkozik, nem akarván előbevágnia szakemberekből álló bizottság határozatának. A döntés azóta megtörtént, a Nyírvidék tegnapi számából értesült róla a közönség. Most az első helyen álló kirakatokkal foglalkozva, rá kell mutatnunk azokra, akik a kirakatrendezés tevékeny résztvevői. A legtöbb kirakatot az üzlet alkalmazottjai közül az rendezte, akinek ezen a téren kialakult gyakorlata, invenciója, ízlése van és csak ritkább esetben történt meg, hogy idegen segítséggel dolgoztak kereskedőink. Az első d"ijat nyert Kovács András-féle vaskereskedés kirakatában feltűnt a magyar címer és a kifosztott, megtört címer alatt heverő korona az ország fájdalmat keltő csonkított térképe. Minden a vasszakmába tartozó tárgyakból volt nagyon ötletesen és ízlésesen összeállítva. Szinte bravúros kézügyesség, hazafias szellem és művészi ízlés jellemezte ezt a kirakatot. Az egyik debreceni kiküldöttnek az első pillanatba, amikor még messzebbről nézte a kirakatot, nem tünt fel a korona anyagszerüsége. Közelebbről megtekintve, meglepetéssel látta, hogy a korona minden darabja színes lemezekből, vasalkatrészekből van összeállítva. Frappírozta a közönséget a fehér konyha is. ízléssel, kellemes vonzó szinhátassal rendezett konyha volt, piros edényei kívánatosak voltak minden gazdasszony számára. A kirakatokat Demeter Sándor rendezte. Az első dijat mindenképpen megérdemelte és azt a meleg elismerést is amellyel az üzlet vezetőjét, Stiiner KSrolyt elhalmozták. Intenziven gyönyörködtette a közönséget a Hosek-féle vvagüzleí | kirakata is, amellyel a második ® helyre került a gazdagon berendeI zett, fővárosi nívójú virágkereskeVárosi Mozgókép Színház Április hó 7 én és 8-án, csütörtökön és pénteken 5, 7 és 9 órai kezdettel FAUST Goethe halhatatlan remekműve filmen, 10 felvonásban. Főszereplők; Emil Jannings, Göste Eckmann, Catnille Horn. Kisérő műsor; Éljenek a múmiák, Tinta MatyE Kalandja ás Ufa Híradó, A 7 és 9 órai előadások katonazenekisérettelSzombaton Vasárnap Jégáradat Amiről az egész város beszél... dés. A virágok színhatása, az előtérben ragyogó, finom ízléssel beállított esküvői csokrok, a galambos és fehér nyulas kompozíció, a háttérben a két gyönyörű művész és ünnepi koszorú valóságos költemény volt. A kirakat Hősek Győzőné finomult Ízlésének nagyszerű megnyilatkoztatója volt. A harmadik dijat Stern Síndo. divatáru üzlete érdemelte. Méltán, mert a kirakatban előtárt nagyon finom kelmék kolorítja és formációja, a kirakat előkelőséget árasztó hatása, a nagy gonddal és választékos ízléssel elhelyezett különböző árucikkek azt a szellemet juttatták kifejezésre, amelyet egy mai modem divatáru üzlet áraszt. Csín és kellem hatott ránk a kirakatból, amelynek rendezéséért Britz Lászlót illeti a dicséret. Állandóan nagy csoport gyönyörködött a Köztisztviselők Szövetkezetinek ötletgazdagsággal, magyar szívvel és invencióval megrendezett kirakata előtt, amelyet a negyedik dijjal jutalmaztak és amelyet az üzlet egyik kiváló tehetségű alkalmazottja, Rákossy Imre tervezett. Mélyen megható volt a nag\ Magyarország gazdagságát jelképező térképpel szemben a csonka haza, szegény meggyötört hazánk képe. Minden porcikája fűszer és csemegeárukból való mind a két térképnek. Nagymagyarországon csupa jó és drága fűszer, izes csemege jelzi a sikvidéket és a bérces felföldeket, a csonkított o

rszág térképét olcsóbb árukkal rakta ki a tervező, Színes cimer van a középen, minden cukor, csokoládé, minden olyan anyag, amelyet az üzletben kaphatunk. A korona drágakövei, nagy szines, 'fényes cukorkák. Csokoládé betűk hirdetik a magyar hitvallás igéit, a gálic (tulipán a magyar értékek szimbóluma és felette a szárnyát kiterjesztő sas harcos gondolat jelképezűje. Beütött az olcsóság, hirdeti a kirakat üvegen maszkírozott törés. Sokan gratulálnak a megkapóa i szép, figyelemre méltó asszocíásiókat keltő kirakatért Heh/ing Dezső üzletvezetőnek. Az ötödik díj nyertese a Hangya Szövetkezet Vay Ádám utcai üzlete. Szerencsés rendezői invencióval megáldott ember müve. Egy magyar ruhás kislány bőségszarut tart, amelyből a Hangya telepein készült áruk ömlenek gazdagon. A magyar föld áldására, a magyar szövetkezeti mozgalom nemzeti gondolatvilágára utal, egyébként is figyelemre méltó a kirakat. Minden fűszeráru képviselve van, ami szak és anyagszerüség tekinte;ében elsősorban elvárható a kirakattól, mely hívogat, felvilágosít, tájékoztat és vásárlási kedve, ébreszt. A Hangyabolt cikkei kellemesen ható elosztódással és arüsztikus formákkal hatnak. A rendezésért Miskolczi Kálmáné az érdem. Irinyi Sándor a hatodik dijat kapta. Ez a divatáru üzlet a centennáriumi kiállítás évében is nagyon jelentős sikerrel vett részt a kirakatversenyben A debreceni kiküldöttek élénken emlékeztek a művészi hatású kirakatra. Most is a szinhatással és a fény és szín esztétikájával haott a két kirakat. A férfidivat kirakata kivált e tekintetben. Diszkrét, kellemes tónusa megállásra késztette és gyönyörködtette a járókelőt. Finom kelmékpuha érintését éreztük, selymeksuha násának halk neszét hallottuk ezeknél az előkelő ízléssel rendezeti kiraI

E hét szenzációja Zsiv