Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-22 / 90. szám

1927. április 22 Kyíryidék. 3. Himnusz. Előadja a m. kir. 12. h. gy. e. zenekara. 4. Szózat. Énekli a Városi Dalegylet. (Kivonulás az északi temetőbe.) 11. Emlékünnep a vértanú sírjánál 1. Gyászdal. Előadja a Tisztviselő Dalkör. 2. Pályanyertes költemény. Irta Tartallyné Stima Ilona. Előadja dr. Mayer Béla orvos. 3. Gyászinduló. Előadja a m. kir. 12." h. gy. e. zenekara. 4. Ünnepi "beszéd. Tartja Geduly Henrik, a tiszántúli ág. ev. egyházkerület püspöke. 5. Gyászdal. Előadja a Tisztviselő Dalkör. 6. Katonaság, hatóságok, egyesületek és a tanulóifjúság az eddigi évek szokása szerint virágot helyeznek a sirra. 7. Hiszekegy. Előadja a m. kir. 12. honvéd gyalogezred zenekara. Kovács István Bajtársi Egyesület. Városi Tanács. Jöjjetek el mindannyian, áldozzunk a vértanú emlékének! Minden évben mély hatást kiváltó, társadalmi nevelés tekintetében is fokozódó jelentőségű a Kovács István ünnep, amely ebben az esztendőben a szokottnál is impozánsabb lesz. Április hó 21-én, csütörtökön utoljára 5, 7 és 9 órakor: Császárnő Regény 8 felvonásban Főszereplő: POLA N6GRI Brodway csillaga Amerikai vígjáték 7 felvonásban. Főszerepben: MARION DAWIES Előzetes jelentés; Április 22-én, 23 án és 24 én, pénteken, szombaton és vasárnap Eta Páris Lubic3 remekműve. Reklámkirály Johny Hynes. M Iliül! BÚTOR szükségletét megbízhatóan és olcsón Gliick Jenő bútoráruházában, Vay Ádámutca 8. szerezheti be. Nagy választék Pontos kiszolgálás. Alapítva 1903. Telefen: 234. 3391-2 ^IIIIllfnHlUllttlllltlltHffllllllHülllü!lll!'«!iü!!ní^ Erdélyben ezután szigornan ellenőrzik az idegeneket. Súlyos illetékeket rónak rájuk a tartózkodási engedélyek meghosszabbításáért. Aradról jelentik: Az elmúlt évekhez hasonlóan ismét felmerült dz idegenek ellenőrzésének terve, ezúttal azonban —• ugy látszik — az ellenőrzést keresztül is viszik, még pedig igen szigorú formában. Május 15-én kezdődik az uj rend, amelynek az az intenciója, hogy lehetőleg romániai munkásokkal helyettesítsék azokat a külföldi munkásokat, akik az országban tarJ tózkodási engedéllyel birnak. A munkaügyi felügyelőségek má'r meg is tették a kellő előkészületeket az ellenőrzési munkálatok megkezdésére. Ellenőrző bizottságokat'állítanak fel, amelyek előtt az idegeneknek } kötelességük útlevelüket és tartózI kodási engedélyüket bemutatni. A I munkaadónak okmányokkal keli igazolni, hogy a nála foglalkoztatott külföldi munkás Erdélyben való tartózkodása milyen okoknál fogva szükséges. Most érkezett meg a hatóságokhoz a miniszteri rendelet, amely szerint tartózkodási engedélyek meghosszabbítása a jövőben különböző illetékekhez lesz kötve. Munkások vagy alkalmazottak a tartózkodási engedély meghosszabitásáért 200 íeit a speciális munkások 400 leit, az önálló vállalkozók 1000 lei illetéket fizetnek. Nagyon elszaporodtak a patkányok Nyíregyházán. A patkány a legkártékonyabb és legveszedelmesebb állat. Patkánypusztitó napot kellene rendezni Nyíregyházán. — Eondrács Ágoston közvágóhidi igazgató nyilatkozik a legújabban bevált patkányirtó szerről. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Általános a panasz, hogy a patkányok nagyon elszaporodtak Nyíregyházán s mindinkább előtérbe nyomul az a közóhaj, hogy más városok példájára, hatósági beavatkozással nálunk is patkánypusztitó napot kellene rendezni, amely egyidőre elintézné ezt a végtelenül kellemetlen problémát. Munkatársunk felkereste ez ügyben Kondrács Ágostont, a városi közvágóhíd igazgatóját, aki a patkányirtásról a következő szakszerű felvilágosítást adta: A Nyirvidék 1922. évi május hó 11-iki számában a berlini városi állategészségügyi hivatal által előirt összetételű foszforpépes husvagdalékkal végzett eredményes kísérletekről részletesen beszámoltam, ma pedig dr. Sághy Jenő orvosnak a »Ratopax« nevű patkányirtó szerével ugy a közvágóhídon, mint a város különböző részein, magánházaknál végzett kísérleti eredményekről óhajtok számot adni. Mindenki előtt ismeretes az az óriási kár, melyet a patkány világszerte okoz. "És ezt figyelembe véve, egymagában nem elég az, hogy mennél többet és jobbat termeljünk, hanem ehhez még az is szükséges, hogy amit Isten verejtékes munka árán megadott, abból semmi, vagy pedig mennél kevesebb menjen kárba. Már pedig ott, ahová a patkány egyszer magát befészkelte, lakóház, gyártelep, raktár, üzlet, műhely, pince, kamara, ól, stb. évente nagy mennyiségű élelmiszer megy tönkre. Hát még az épületek rongálásával mennyi kárt és vesződ séget okoz. Azt is nagyon jól tudjuk, hogy a patkány a pisztos, bűzös csatornákban és emésztőgödrökben szeret tanyázni s igy amellett, hogy undorító, számos emberi és állati fertőző betegség közvetítője, terjesztője. Dr. Neumark E. szerint a fertőző sárgaságot és a trichinát is a patkányok terjesztik. Dr. Kieselbach Gyula a Természettudományi Közlöny mult havi számában "fent hivatkozott német szerző előadása kapcsán részletesen felf sorolja, hogy- a pestist, a sertéspestist, a ragadós száj- és körömfájást, a baromfigümőkort, sőt nagy valószínűséggel a veszettséget is a patkányok terjesztik. Megemlíti továbbá, hogy a villanyvezetékek átrágásával rövidzárlatokat okozva, már sokszor idéztek elő tüzeseteket. Rongálásuktól még a gáz- és vizvizetékek sem mentesek, jó lenne tehát, ha mielőtt a városi vízvezetéket, melyről az utóbbi időben oly sok szó esik — megcsinálnák, előzőleg tervszerűen elkészített razziákat tartanánk a patkányok közt. Továbbá statisztikai adatokkal is szolgál, melyek szerint a patkányok évente" Angliában 15 millió font, Németországban 4—5 millió márka, Dániában 12 millió korona és Amerikában 200 millió dollár kárt okoznak. A patkány rendkívül szapora s mint első közleményemben emiitettem volt, egy indiai megfigyelés szerint egy "patkánypár utódai, ha mind életben maradnak, 1 év alatt 35 ezerre is felszaporodnak. Emellett nagyon okos, ravasz és óvatos s ezért nehéz az irtásuk, mert gyakran megtörténik, hogy a ki; tett méreghez nem nyúlnak hozzá és ha látják, hogy társaik pusztulnak, egyszerűen ' kereket oldanak s igy valósággal vándorolva másutt ütik fel tanyájukat Az itteni laktanyában egyidőben foszforpéppel irtották a patkányokat és megfigyelték, hogy akadt patkány, mely a foszforpép elfogyasztása után a farkát a torkára dugva, a mérget kihányta. Egy másik eset Tokajban történt, ahol egy társaság, melynek nyiregyházi tagja is volt, egy borpincében megfigyelte, hogy a patkányok hogyan rúgnak be. A patkányok itt is a farkukat használták különösképen még pedig ugy, hogy azt a borba mártiögattáik s a nemes nedű

1 erről nyalogatták le, migle

n eláztak s igy a vincellér könnyűszerrel agyonüthette őket. Sok patkányirtószer van forgalomban s ezek vagy növényi vagy ásványi mérgek, vagy pedig baktenumkészitmények. A patkányirtószernek, legyen az bármiből készítve, a főkövetelménye, hogy a patkány azt szívesen és gyanutlanul megegye, továbbá, hogy ölő hatását feltétlenül kifejtse és hogy az emberre és a hasznos háziállatokra ártalmas ne legyen. Ez a hármas tulajdonság a dr. Sághy-féle Ratopaxban, melyet a debreceni Rex vegyészeti gyár hoz forgalomba, meg van. Mert azt a patkányok szívesen megeszik és tőle tömegesen elpusztulnak, a kutya, macska pedig hozzá se

m nyul, legfeljebb csak körülszagolja, a tyúknak, sertésnek és lónak Dedig nem ártalmas. A Ratopax még az egerekre is ölő hatást gyakorol. Ugyanis egy esetben egy üzlethelyiségből egyszeri alkalmazás után sikerült vele az egereket teljesen kiirtani. A Ratopax kellemes ánizsszagú kávébarna folyadék, melyet használat előtt jól fel kell rázni és tiszta, lehetőleg zománcozott edényben vizze] felhígítani, mégpedig 1.0:10.0 hoz arányban. Most ebbe a folyadékba kockára vágott szárított és lehetőleg fehér kenyeret teszünk s azt ázni hagyjuk benne. Majd alkalmas eszközzel (csíptető, kanál stb.) a felszínen levő ken vérdarabokat az edény aljára nyomjuk, hogy azok is jól teleszivódjanak. Az igy jól átnedvesedett, átivódott kenyérdarabokat a már használatba vett eszközzel kirakjuk a lyukakba és a patkányjárásokba. A ratopaxos kenyérrel ne takarékoskodjunk, hanem azt bőven rakjuk ki, hogy inkább maradjon, mintsem kevés legyen. Vagy pedig .fezeket a helyeket kísérjük figyelemmel s ha "látjuk, hogy valamelyik helyről a csalétek hiányzik, azt rögtön pótoljuk, mert tapasztalatom az, hogy a rövid (órák) időközben egy s azon helyre 2—3-szor ismételre kitett ratepaxos kenyeret a patkányok szívesen elhordták és megették, mig a napok pár hét múlva ismételre kirakott ratopaxos kenyérből már csak keveset fogyasztanak. Különben is a szer 24 óra múlva elveszti hatását. A Ratopax hatása következtében ;a patkányok lábai összezsugorodnak, megmerevednek s ilyenkor már menni sem tudnak, hanem inkább gurulnak s részben a felszínem, másrészt pedig a lyukakban és fészkekben pusztulnak el. Hogy a Ratopax nem egyhamar, hanem csak órák múlva végez a patkányokkal, azt onnan gondolom, hogy a közvágóhíd mellett levő úgynevezett gulyásházban, ahol a patkányok már a szobába is bekaptak, a ratopaxos kenyér kihelyezése után a falban egész éjjel olyan erős mozgolódás (döglődés) volt, hogy alig tudtak aludni, amit azóta a patkányok elmaradásával siri csend váltott fel. A felbonoolt patkányhullák gyom rát egészen, vagy féligtelten találtam kizárólag ratapaxos kenyérrel, RATOPAX Patkány- és egérírfó! Csodás hatású készítménye a modern vegyészeti iparnak, ame'y semmiféle háziállatnak nem árt, de gyorsan és biztosan megöli az egeret és patkányt. Kapható: Dr.Szopkó Qezső „Aranysas" gyógyszertárában, Nyiregházán, \?ay Áchm ucca 5. Telefon: 427