Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-21 / 89. szám

1927. április 2i. JSÍYÍRYIDÉK. 3 De legalább láttuk s fogalmat alkothattunk magunknak erről is. Félreértések elkerülése végett azonban ki kell jelentenem, hogy ezen az esti kiránduláson természetesen csak' felnőttek vettek részt. /\z oroszlán bosszúja. Másnap délelőtt a világhírű Hagenbeck állatkertet néztük meg, amelynek bejáratánál ott áll a vállalat alapitójának, az öreg Hagenbecknek ércszobra kedvenc szelídített oroszlánjával. Felejthetetlen látvány volt a kedves pinguinek csoportja, az oroszlánok félelmetes falkája, a kis elefánt, a játszadozó jegesmedvék és a rengeteg többi állat, amelyeknek a felsorolása is hosszú időbe és papirosba kerülne. A társaság két tagjának, egyébként komoly afférja is támadt az egyik oroszlán ketrec előtt. Az egyik him oroszlánt ugyanis nagyon idegesítette és bosszantotta a szokatlanul nagy érdeklődés, s hogy bosszút álljon a nézőkön, olyan illetlenséget követett el, amely beleütközik az állatkerti illemszabályokba is. Az oroszlán nemtelen bosszújának két néző esett áldozatul, akik azonban kedélyesen fogták föl a dolgot s nem mentek panaszkodni az állatkert igazgatóságához. Ezzel a derűs epizóddal ért véget hamburgi kirándulásunk. Délután 4 órakor vonatra ültünk és 20 óra 25 perckor érkeztünk vissza Berlinbe. V. Diadal Mozgó Április hó 20 án és 2l én, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órakor: Császárnő Regény 8 felvonásban Főszereplő: POLA NCGRI Brodway csillaga Amerikai vígjáték 7 felvonásban. Főszerepben: MARION DAWIES Előzetes jelentés; Április 22 én, 23 án és 24 én, pénteken, szombaton és v«sátnp Ez Párxs Lubici remekműve. Hók Iá mk irály Johny Hynes Egy tnzséri gazda öngyilkos lett, mert nem tudta elviselni, hogy elhagyta felesége (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Tuzséron egy Révész Boldizsár nevü fiatal gazda, aki nem régen nősült és feleségével együtt édes atyja házában lakott, egy reggel felakasztotta magát az udvarukon lévő almafára és meghalt. Az öngyilkosságot a fiatal gazda felesége után való bánatában követte el. Az asszony elhagyta, elköltözött tőle szüleihez, mert nem tudta elviselni, ahogyan a férj szülei bántak vele. Révész annyira a szivére vette a válást és búskomor lett. Mindig azt hajtogatta, hogy nem tudja elviselni ezt a szégyent és azt, hogy a falu szájára jutott. — A fiatalasszony nem akart visszatérni hozzá csak ugy, ha máshová költöznek, dé Révész ezt sem akarta, mert igy is beszéltek volna róla a falubeliek. Az öngyilkos előtt való este egy konyhakést vett magához, kiment az udvarra és ott } agyon akarta magát szúrni, de szándékát észrevették és a kést kicsavarták a kezéből. Ekkor elhivatták a fiatalasszonyt is, aki kérlelte férjét, hogy jöjjön innen el, ő követini fogja bárhová, még cselédnek is szívesen elmegy vele, anynyira szereti. Abban állapodtak meg hogy Révész ki fog menni Kanadába és az asszony is kimegy később utána. Révész azonban nem tudta elviselni tovább sorsát és mégis csak véget vetett életének. Fgy harmonikusan szép, apostoli élet teljesedett be. Ma reggel elhunyt a tanitótársadalom egyik örök büszkesége, a félszázados nevelői munka utján ideálokért élő és ideálokkal ható nagy magyar tanító, a nemzedékekei nagy emberi értékekre nevelő pedagógus, meghalt Orsovszky Gyula a nyíregyházi róm. kath. elemi iskola örökös tiszteletbeli igazgatója, a vármegyei törvényhatóságnak, a város képviselőtestületének tagja, a vármegye tanítóságának év.izedeken át vezére, számos kitüntetésnek részese. Nem régen ott állott az ünneplők előtt, himnuszok szárnyalását hallotta, glóriát font feje köré a hála, a tanítványok hálája, tanitótestvérek csodálata, szeretete. Akkor tünt ki, hogy egész generációk viselik szivökben az ó képét, akkor tünt ki, milyen igazán nagy és nemes munkásságot adott nemzetének, amikor a vármegye főispánjának meghatódott tanítványi köszönetéhez és hüségfogadalmához egy vármegye, egy város szívverése csatlakozott. Azóta a mindennapi munkát a pihenés váltotta fel. Családjának, tanitótársainak, forrón szeretett városa fejlődésének örvendett és amikor testben meggyengültén járt már, csak eljött a vármegyei és városi közgyűlésekre, mint a kötelességtudás papja. Vérében élt, tüzelt a munka vágya, az a lángolás, amelynek energiatermése tesz naggyá nemzetet emberiséget, a kötelességtudás, a lelkiismeret serkentő lángja, a felelőségérzet hatalmas etikai feszítő ereje, amely ha művészben él, remekmüvekét teremt, ha műszaki em berben,. technikai csodákat alkot, há papban, apostoli életre képesít és ha tanítóban, akkor valami csodálatos alázat és megbékéltség harmonikus emberét formálja, akinek minden mozdulata, minden szemvillanása; érlel, nevel, lelki javakat gyarapit. Orsovszky Gyula ez a tanító volt: élettel nevelj, akinek mindennapi csendes élete maga a gyönyörű tanítás. Tiszta fehér zászló fénylett a kezében, a szeretet fehér lobogója. Csillogó arany nyal volt szőve ra egyházához való hűségének virága és a drága háromszin szegélyezte a zászlót: soha nem lankadó,' soha nem hangoskodó, mindig az imádság áhítatos tisztaságában őrzött hotjszerelme. Egyházának, nemzetének tanítója, iskolájának naggyá fejlesztője, tanitótest-véreinek szeretve tiszteltt vezére, félszázados utján virágok fakadtak, csillag fénye lobbant. — A neve fogalom, a tanítói kötelességtudás, hivatásszeretet fogalma. — Munkássága bennt él a kulturafoly tonosságában, él a jövőbe áramló jelenben, részese, atomja a lüktető, élő, halhatatlan magyar (művelődésnek. * Orsovszky Gyula ma reggel 7 órakor 74 éves korában végelgyengülésben hunyt el csendesen. Gyula napján, ezelőtt egy héttel Énekes János prépost-kanonok járt nála, szelíden, örömmel vette magához az Ur Jézust, az utolsó szentségek utján.'Temetése pénteken délután 3 órakor lesz a Kossuth utcai gyászházból. Az engesztelő szent mise áldozatot pénteken reggel fél9-kor mutatják be lelkiüdvéért. * Ötven évvel ezelőtt 1876-ban jött Nyíregyházára az akkor négy tanerős róm. kath. iskolához. Vezető tanitó majd igazgató és 1924-ig nyugdíjba vonulásáig áll az iskola élén. Virágzóvá, nevessé, naggyá fejleszti iskoláját. Vezéri hiva'ottságat felismerik canitótársai, előbb járási, majd vármegyei tanitóegyesületi elnök lesz. A Tanitók Országos Szövetségének is alelnöke* az Országos Katholikus tanítóegyesületnek választmányi tagja, majd alelnöke, az Országos Közoktatási Tanács tagja. Pedagógus munkásságát az Akadémia a Wodiáner díjjal jutalmazza. Az egyházi nevelés terén, az egyház szolgálatában elért példás eredményeit a pápa 1915-ben a Pro Ecclesia et Pontifice érdemrenddel ju'.almazza. A hadiévekben a III. o. hadiérdemkereszttel tüntetik ki, majd 1924ben, nyugalombavonulása alkalmával a IV. o. polgári érdemkereszttel tünteti ki Magyarország kormányzója. 1923. október 15-én az egész ország tanítóságának képviselői, a vármegye, a város, az egyházi, polgári társadalom előkelőségeinek részvételével ünnepelték Orsovszky Gyula tanítói pályájának ötven éves évfordulóját. — A vármegyeháza dísztermében lefolyt impozáns ünnepség hatalmas matt ifesztáció volt. Szabolcsvármegye és Nyíregyháza egész társadalma, hatóságok, egyesületek reprezen'.álói, tanítványok, kartársak és szülők impozáns sokasága felejthetetlen ünnepi percek áhítatában tisztelgett a jubiláló Orsovszky Gyula, a nemzetnevelés apostola, a nagymagyar feltámadás útját tör» hős és benne a tanítóság előtt. A Nyirvidék hasábokon át méltatta akkor az ünnepség nagy kulturális jelentőségét, a Szabolcsi Tanitó pedig 1924. évi centennáriumi számában örökítette meg a nagy ünnepség minden mozzanatát. De,,. Orsovszky Gyula nemcsak a szorosabban vett népnevelői téren, a róm. kath. elemi iskola és az iparostanonciskola felvirágoztatása terén, hanem társadalmi téren, a város képviselőtestületében, a vármegye törvényhatóságában is jelentős munkásságot fejtett ki. Nyugalombavonulása után ís ott láttuk a közgyűléseken, fáradtantörődötten is eljött, hogy példát Csütörtöktől—vasárnapig! Az idei szezon sláger operettje! Aranyhattyu Nevetni fog! — Fényes kiállítás! — Nevetni fog! Sírni is fog!