Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-17 / 87. szám

22 iiu-ii iunvimrmnin JNíVíRYXDÉK. BWSBHBHtfBBHKB RBMm 197. ápr 17. A nyiregyházi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. 1020—1927. ss. Árverési hirdetmény kivonat. Sikorszky Ferenc végrehajtatónak lakosi Béla végrehajtást szenvedett ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881. LX tc. 144., 146. és 147. § ai értelmé­ben elrendeli a végrehajtási árverést (1.360.000 kor.) 108 pengő 80 fii!, tőkekövetelés, ennek 1926. évi »o vember hó 14. napjától járó •% kamata, (60 000 kor.) 4 80 pengő megállapított per és végrehajtási és az árverési kérvényért ezúttal meg­állapított (»0.000 kor,) 7-20 pengő, valamint a esatlakozottnak kimondott Newyork életbiztosító társaság magyar országi képviselősége 60 forint 18 krajczár, Vancsisin József (102.000 korona) 8'16 P és 1200 kgr. buza tőkekövetelése és járulékai behajtása végett; a nyiregyházi kir. járásbíróság terü­letén lévő, Tiszabercel községben fekvő s a tiszaberceli !>78. szám* betétben A+l sorsz, 543/4. hrsz. alatt foglalt Bakosi Béla nevén álló, a beltelekben fekvő 145 D-öl terü­letű szántóból álló ingatlanra egész ben (2.800.000 kor.) 224 pengő kikiáltási árban. Azután a liszabereeli 920. számú betétben A-j-1. sorsz, 542. hrsz. alatt foglalt Rákosi Béla nevén álló, a beltelekben fekvő 200 Q öl terü­letü szántóból álló ingatlanra, egész ben (4 000.000 kor.) 320 pengő kikiáltási árban C. 3. sorsz. alatt Imi Erzsébet kiskorú javára bekebe­lezett haszonélvezeti jog sérelme nélkül. Végül a tiszabereeli 480. számú betétben A-j-1. sorsz., 541. hrsz. alatt foglalt Bakosi Béla nevén álló, a beltelekben fekvő 157 Q-öl területű ház és udvarból álló ingatlanra egész­ben (26.000.000 kor.) 2080 pengő kikiáltási árban, C. 9. sorsz. alatt Imi Andrásné Stefán Erzsébet javára bekebelezett özvegyi jog sérelme nél­kül és a C. 14. sorsz. alatt Imi Er zsébet javára bekebelezett haszonélve­zeti jog sérelme nélkül. A telekkönyvi hatóság az árverés­nek Tiszabercel község házánál meg­tartására 1927. évi május hó 12. napjának délelőtt 9 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. LX. t. c. 150. § a alapján a követ­kezőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási árnál kétharmadánál alacso­nyabb áron eladni nem lehet. (1908. XLI. tc. 26. §.) 2. Az árverelni szándékozók köte­lesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 •/o-át készpénzben vagy az 1881 LX t.-c. 42. §-ában meghatározott árfo­lyammal számított, óvadékképes érték­papirosban a kiküldöttnél letenni vagy a bánatpénznek előlegesen bírói le­tétbe helyezéséről kiállított letéti elis­mervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881. LX. t.-c. 147., 150, 170 §§.; 1908. XLI. U 21. §.) 3. A kincstár, valamint a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövet­sége mint árverelő bánatpénzt le­tenni nem köteles. Nem kötelesek bánatpénzt letenni az 1889. XXX. tc. 10 §-ának második bekezdése alapján adómentes záloglevelek kibocsátására jogosított és Budapesten székelő részvénytársaságok és szövetkezetek, valamint az 1898. XXIII. tc. alapján alakult Központi Hitelszövetkezet, a javukra zálogjoggal megterhelt ingatlan elárverezésénél. Abban az esetben, melyben az árverelő a törvény értel­mében a bánatpénzt elveszti, a bánat pénz letétele alól felmentett árverelő a telekkönyvi hatóság felhívásának kézhezvételétől számított nyolc nap alatt a bánatpénznek megfelelő ösz­szeget biroi letétbe helyezni köteles. (1908. XLI. tc. 21. §., 1911. XV. tc. 15. §.) 4. Az, aki az ingatlanért a kiki­áltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet igérni senki sem akar, köteles nyombari a kikiáltási ár szá­zaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi száza lékáig kiegészíteni. Ha ennek a köte­lezettségének eleget nem tesz, ígérete figyelmen kivül marad és az* ár­verésben, melyet haladéktalanul foly­tatni kell, részt nem rehet. A bánatpénz letétele alól felmen­tett árverelő a bánatpénz kiegészité sének megfelelő összeget sem kö­teles letenni. (1908. XLI. tc. 25. §.) Nyíregyháza, 1927. január 26-án. Dr. HETEY, s. k. kir. járásbiró. A kiadmány hiteleül: 2170 BENEDEK, kiadó hirdetmény. Közhírré teszem, hogy ügy­feleim, Bartos Klára és társai a néhai Halmos Márton és felesége, Wollner Terézia hagyatékához tartozott, nevezetteknek osztat­lanul közös tulajdonában álló házi-, vendéglői- és konyha­berendezési ingóságokat f. évi április 25-én d. e. 9 órakor Nyíregyházán, a Bessenyei-tér 14. számú házban közben jöttöm­mel nyilvános árverésen eladják. A vételárat azonnal fizetni, a megvett ingókat azonnal elszál­lítani kell. Vevó'k a vételáron felül fizetik a vételi illetéket. A többi feltételeket nálam lehet megtudni. Nyíregyháza, 1927. március 18. Dr. Horthy István 2021—3 kir. közjegyző. K. 8985—1927. Hirdetmény. A m. kir. földművelésügyi miniszter ur 36089—1926. számú rendeletével az 1894. XII. tc. 58. §-ában nyert felhatalmazás alapján a kukoricamoly elleni védekezést kötelezővé tette é* annak irtását hatósági ellenőrzés alá helyezte. Felhívjuk az érdekelt gazdál­kodókat, hogy a városháza hirdető tábláján kifüggesztett, valamint az összes tanyabiróknak e tárgyban ki­adott részletes utasítást tanulmányoz­zák át és annak rendelkezéseit pon­tosan tartsák be, mert a mulasztók ellen a legszigorúbb eljárás fog meg­indittatni. Nyíregyháza, tt27. április 8. 2130-2 VÁROSI TANÁCS 80 fillérért közöl le a „Nyirvidék" egy tízszavas apróhirdetést, ka állást kapni, vagy alkalmzattat fogadni akar! Amerikai ujságiró cikke a vencsellői magyarokról. Kemény György író útja a szabolcsi falvakban. — A Kra­komperger és a Szumer család. A nagy ezüst érmet is meg Kel­lett kapnia, de időközben foglyul esett és évekig volt Szibériában. Igazán rászolgált arra, hogy őt is vitézzé avassák.. Az említetteken kívül ott ér-, deklődött még Pajer Mihály sqgor is,, aki ugyancsak vitéz katona volt és sokáig szenvedett orosz hadi­fogságban. Türk György, Türk Ja­kab és a felesége egyre azon ér­deklődtek, hogy van Krakomperger sógor meg a felesége, aki nekik testvérük. Krakomperger .Ferenc se marad­hatott el, aki ugyancsak megjárta Amerikát és a spórolt pénzen vett birtoka révén a legmódosabb gaz­dák egyike Vencsellő nagyközség, ben. Krakomperger Gyö>rgy nem­régiben járt Amerikában, de ba­lul ütött ki a dolga, mert Kanadán keresztül jutott Amerikába és ift Buffalo mellett levő Lockporton elcsípték és visszaküldték Euró­pába. Igy aztán igen költséges volt neki a kirándulás. Gyönyörűen verőfényes őszi na­pon kapaszkodtunk fel a Nyír­egyháza vidéki kisvasutak néven ismert kocsisor apró fülké­jébe és elindultunk Vencsellő felé. Útközben érintettük Buj, Pa­szab, Tiszabercel, Gáva és Oáva­Vencsellő községeket. .Szép, ren­des és jómódúnak látszó szabol­csi községek ezek s igazán nagy kár, hogy nem járhattuk be ko­csin ezt a szép vidéket. Ismerősök a Tisza mellett. Gáva-Vencsellőnél egyszer csak nevemen szólított valaki és egy szép szál, pirospozsgás képű fiatal magyar lepett a kocsiba, akiről azonnal megállapítottam, hogy a buffaloi Krakomperger «Csáii>> ve­je. nevezet szerint Szumer And­rás, aki szörnyen megörült a jö­vetelünknek, mert szerinte, «ugy vártak már bennünket, akárcsak a zsidók a Messiást». Vencsellőn azután szép lassan bekocogtunk a Szumer Mihály uram tisztes portájára, amely ha­marosan megelevenedett a "Kra­komperger és a Szumer családok tagjaival, de lassankint jöttek még nagyon sokan, akiknek rokonaik vagy ismerőseik vannak Ameriká­ban. De nem is csoda, mert hiszen mindenki tudni akart valamitazok­ról, _akik olyan szerencsések, hogy Amerikában lehetnek. Különösen is nagyon boldog volt a fiatal Szumer Andrásné, született Krakomperger Marcsa, akit egy­éves korától kezdve n^m láttak Amerikában lakó szülei. Könybe" lábadt szemekkel kérdezősködött az édesapja, édesanyja és a fiútest­vére felől, akiket íge n szeretne látni és vágyik hozzájuk Ameri­kába. A valósággal gyerekme­nyecske kissé szégyenlősen hozta elő kérésemre néhány hetes mag­zatát, az október 19-én született Katókát. Az Amerikában fakó nagyszülők kívánságára lefényké­peztem a fiatal mamát Katókával együtt és elküldtem Buffaloba, hogy gyönyörködhessenek bennük a boldog nagyszülők. Diskurálás közben hazajött a mezőről a családfő, idős Szumer Mihály és igaz magyar barátság­gal köszöntött minket hajlékában. Már az első látásnál nagyon meg­kedveltem ezt a tagbaszakadt, ér­telmes magyar embert, akinek né­metesen hangzó neve mellett nagy­szerű magyar sziv van a keblében. Hogy^ ránkborult az este, pom­pásan magyar vacsorához ültünk, megtelt az első szoba rokonok­kal és ismerősökkel, két szál ci­gány is Jcerülközött s nagyhirtele­nében megtartottuk magyarosan a komaságot. Ittunk egypárszor ugy a "kislány, mint a szülők és nagy­szülők egészségére, no meg a ro­konok és barátok jóvoltára is, de még Szt. János se maradt ki a hosszú áldomásból. Elkövetkezett oda hamarosan Futkos Jakab is, aki valamikor Buffaloban lakott és Zimmer Ig­nác barátunknál bártendereskedett. Odakerült Knayer Ferenc is, aki szintén sok ideig volt Ameriká­ban és pedig Newyorkban lakott. Knauer Ferencné, született Kerecz­ki Mária se maradhatott el, mert hiszen ő volt a hivatalos «gólya néni», aki a kis Katókát hozta Szumerék házához. Ott voltak még ifi, Szumer Mihály aki a háború alatt a 65-ik gyalogezred vitéz őrmestere volt és 1914. október 5-én ő kapta az első kitüntetést­Sok vencsellői ember él kint Amerikában. Vencsellőről egyébként nagyon sokan mennek az utóbbi időben Kanadába. Elégedetlenek az em­berek, mert nagy az adó. A ter­més ugyan elég jó lett volna, de az őszön nem igen volt ára a búzának, mert csak 360.000 ko­ronát kaptak érte métermázsán kint. Krakomperger Keresztélynénagy. sirások közepette kérdezősködött a Károly fia, a menye és az uno­kája felől. Tiszteli, csókolja őket mindközönségesen és nagyon sze­retné még őket látni az életben. Bátor öreg asszony, aki megje­gyezte, hogy öregsége mellett is nagyon szeretne kimenni Ameri­kába. Özvegy Krakomperger Mihály­né a Buffaloban lakó Miska fia iránt érdeklődött és nagyon meg­örült, amikor elmondtam neki, hogy személyesen ismenem a Mis­ka gyereket. Fene egy jó táncos, annyit mondhatok. Megcsillant az öregasszony szeme valamicskét az anyai büszkeségtől, de minc^árt hozzá is tette, mondanám meg a Miska gyereknek, hogy valamicské­vel kevesebbet táncoljon és gon­doljon néha az őt nagyon /Szerető öreg édesanyjára, mert a szegény embert még Vencsellőn is húzza az ág. Türk Mihályné a leányának. Türk Borbálának küj^i szives üd­vözletét. Türk Borbálának Posta Mihály volt a férje. Jelenleg Buf­faloban lakik. Szumer .Mihályné a Buffaloban lakó Cserpák Andrást és családját tisztelteti lélekkel. Cserpák János az ugyancsak Buf­faloban lakó testvérét, Cserpák Andrást tisztelteti és értesiti, hogy hálistennek felépítette már a házát. Polyák Jánosné, szül. Cserpák An­na az uráról szeretne tudni, aki huszonnégy év előtt került ki Ame­rikába és állítólag Chicagóban la­kik jelenleg. Az Ohio állambeli Loraínban lakó Bezerédy János iránt a jelenleg Vencsellőn lakó, de tokaji származású testvére, Be­zerédy Mária érdeklődik. Poharazás mellett. Szóval nagy az érdeklődés, ál­talános a kérdezősködés meg a szives tiszteltetés minden vonalon. Poharazás közben ifj. Szumer és Pajer Ferenc katonaélmény ekről be-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom