Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-02 / 75. szám

jsíyíryidsic. 1927. április 2. Évtizedek óta Steyr L/h a vezető világmárka, valamint Styria, Dürkopp, Puch, Wittler stb. német, francia és angol, verseny, luxus és strapa kerékpárok gyári lerakata. Olcsó, szolid, szabó!! árak, kedvező részletfizetésre is beszerezhetők. Kerékpár javítás, ixiz-zománcozás és alkatrészek legolcsóbb be­szerzési forrása. Külsőguni 7-30 tói. Kuharek Ferenc mülakatos, puskr műves, fördőheren­tiezö, keréfcp?r ea varrógép üzlete Nyíregyháza, Nyirviz-palota. 1886 ? I Miskolcon még a tavasszal meg­kezdik az állami gyermekmen hely építését. Debrecen város megszavazta a két és fél millió aranykoronát a központi egyetem építésére. Eltörte a lábát Marék Emil bé­csi mérnök, hogy megkaphassa a 4 milliárdos biztosítási összeget. Alsóausztriában hatósági enge. dély kell a kutya- és macskaevés­hez. Két bronzkori temetőt ástak ki Ószentiván mellett. Vilmos császár kijelentette, hogy a köztársasági Németországba egyáltalában nem kiván vissza­térni. Évente 4000 ifjú szerez Magyar­országon egyetemi diplomát. A cseh leányiskolákban betiltot­ták a púder és a rúzs használatát. A Máv-nál állandósítják a juta­lékrendszert. A Nagykikindán talált lefejezett halottról kiderült, hogy egy mosó­nő 19 éves szép leánya, akit 9 évvel ezelőtt a megyeházán elszál­lásolt néger katonák daraboltak szét. Sérüléseibe belehalt az a 70 éves asszony, aki Budapesten az Üllői ut egyik házának második emeletéről leugrott s akiről azt a hírt terjesztették, hogy »semmibaja sem történt«. A pécsi dalárda eladja Beethoven hajfürtjét tízezer dollárért egy new­vorki milliárdosnak. Vadászati muzeumot állítanak fel Budapesten. A NEMITEK Hamburgot szabad kikötőül ajánlják Oláhországnak. Franciaország haza hozza a há­ború alatt Angliába szállított arany­értékeit. . (*) Ügyes kisebb leányok jó fi­zetéssel azonnal fölvétetnek köny­nyü munkára. Cím az Ujságboít­bán. 3x Három és fél millió magfar katona vonult fee a habomba. Minden hatodik meghalt, min­den negyedik fogságba esett és csak 15 százalék jött haza épea. Budapest. Most mutatták be a sajtó képviselői előtt annak a fá­radalmas kulturmunkának az ered­ményét, amellyel a Hadtörténelmi Levéltár anyagát összeáili.ották és az intézet régebbi dokumentum anyagát a legújabb hadtörténelmi adatokkal kibővítették. j A Hadtörténelmi Levéltár érde- | kes adatai és dokumemumai kö­zött nagy értékű fény képgyűjte­mény tűnik fel 80.000 példányból ájjó gyűjteményével. Egy külön album foglalja magában a Novára cirkáló hadiíényeit, amelyek Horthy Miklós paran.snoksá a alatt történtek és sok ezer fénykép szemlélteti józsef királyi herceg­harctéri élményeit. A levéltár gaz­dag anyagát nagy könyvtár és pro­paganda gyűjtemény osztálya egé­szíti ki. Rcndkivü érde ke s_ az a fény képgyűjtemény, nme y Tisza István harctéri szcrep!ésének különböző jeien eieltjs mo­mentumait öröki et" meg. Különös sulyu jelentősége van a Hadtörténelmi Levéltár statiszti­kai táblázatainak, amelyek meg­rázó összeefoglalását adják azok­nak a számadatoknak, amelyek a háborúban résztvett magyar vér veszteségeiről szólnak. Ezek szerint az összefoglaló sta­tisztikai adatok szerint három és fé.millió magyar ka­tona vonu't be a háborúba, ezek közül m nden második megsebew t, m nden h urmadik többször sebesü t meg a har­rokbcn m 'ndcn hatodik rrieg­halt. Minden negyedik katona fogságba esett és a bevonultaknak csak 15 százaléka jö t haza ép testtel. Különösen uagy veszteséget mu­tat a gyalogsági tisztek harctéri szereplésének statisz ikai táblázata. Itt a sebesültekkel együtt számí­tott veszteség 92 százalékot mutat. A Hadtörténelmi Levéltár rend­kívül gondosan összegyűjtött anyaghalmaza szinte kimeríthetet­len impressziókat nyújt a szemlélő­nek, aki előtt ezekből az adatok­ból a magyar hősiesség történelmi napjai elevenednek meg és a vi­lágháború megrázó eseményeinek néma filmjével pereg le.. habkisasszony péntek, szombat, vaeárnap a Diadalban. 170 — 1927. vaz. Árverési hirdetmény kivonata. A nyíregyházi kir. járásbíróságnak 14570 -925. szám alatt kelt kielégí­tési végrehajtást rendelő végzése foly tán Lefkovics és Strausz nyíregyházi cég javára 2.650 000 korona tőke s járulékai ereiéig 1 926. évi február hó 8. napján végrehajtás utján lefoglalt és 22.250.000 K ra becsült ingóságok, u. m.: szobai bútorok a nyíregyházi kir. járásbíróságnak Pk. 10980—926. ;j sz. alatt kelt árverést rendelő végzése következtében Nyíregyházán, Lut-er­tér 12. sz. háznál 1927. évi április hó 29. napján délelőtt 10 órakor nyíl vános bírói árverésen el fognak adatni. Nykegyháw, lt27 március 28 án. LAIAY ANTAL 6620 kir jbirósági végrehajtó. Kutyák támadása egy könyer­adományt gyűjtő apagyi asz­szony ellen. Nyíregyháza. (A «Nyirvidék» tu­dósítójától.) Apagy községben n^igy csap.ís sújtotta özv. Balog Lászlónét. A lakóháza égett le és a szegény .asszony a vármegye alispáni hi­vatalához fordult, hogy gyűjtési j engedé'yt nyerve, könyöradomány­ból építhesse fel leégett házát. Az engedélyt meg is kapta és sorra járta Apagy utcáit. A napokban ! bí'.ért Nyiirai Béla apagyi gazda házába. A gazda feleségével az ajtóban ült, Baloghné odament és a gyűjtési engedély alapján segít­séget kért háza felépítésére. Arról nem szó! a hír, hogy mennyit ka­pott, vagy egyáltalán kapott-e itt valamit, de amikor kifelé tartott Nyitraiék udvarából, a nyitva ha­gyott veréce ajtón két hatalmas kutya 'rontott rá. Az egyik ugy beléharapott a szegény kárvallott asszony lábába, hogy hosszabb ideig gyógyuló sé*ülést okozott. Balogh Lászlóné a kutyák gaz­dája ellen gondatlanságból oko­zott testi sértés miatt feljelentést tett a csendőrségen. Az eljárás megindult. Egy epilepsziás ember bele szédült a Nagyhalász melletti csatornák és megíallüdí. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tu­dósítójától.) A Nagyhalász községhez tartozó Oécze-tanyán lakott Lakó Ru­dolf 54 éves gazdasági munkás, aki már 15 esztendő óta epilep­sziában szenved. Minden második, harmadik napon görcsökkel járó roham kínozta és egy ilyen epi­lepsziás rohamnak lett az áldozata. Lakó a napokban kiment a c a.o­rta parijára, amelyet a közeledő tavaszi kaszálásra kellett előkészí­teni és az ő feladata az volt, hogy a kaszálást megakadályozó \esz­szőket vágja ki.' Meg is kezJte a Inunkat, sokan látták is, amint szor galmasan dolgozik, de délfelé va­lakinek feltűnt, hogy a ta: isznyája ott van a parton, ő maga azonban nincs sehol. Öccse is kei esésére indult, és ő volt az, aki meglátta Lakó Rudolfot a csatorna vizé­ben.. A szerencsétlen beteget mun­kaközben fojia elő a roham és a csatorna partjáról befordult fej­jel a vizbe. Aránylag sekély ott a víz, mégis belefulladt a magá­val tehetetlen beteg, akit Mikuska dr. nagyhalászi orvos vizsgált meg. Minthogy a szerenc.ét'enségért nem terhel senkit felelősség, bűncselek­ményről nem lehetett szó és igy a főszolgabiróság a te.neíési en­gedélyt megadta. A nyiregybáxi Gazdaszövet­ség elnöksége a Gazda-Otthon ud­varán felállítandó tekepálya (kuglizó) ácsmunkálataihoz pályázatot hirdet. — Feitéte'ek megtudhatók a gondnoknál. 1847-2 .. ». ..». »». nyersolajmotor, vetőgépek, meleg­ágy keretek etc továbbbá 10000 kéve I. o. nád eladó. Érdeklődni lehet özv. Erős Árminné gazdaságában, Nyirbogdány. 1812 joFFÖlL ISKOLA fiSYELEM! •••••MtamHK Az (Iityií soffőriskols autóvezető tanfolyama megkezdődött. Az oktatás 30 ától, szerdatói kezdve már folyik Külön úréshölgyvezető iskola. Pár napon belül utólagos be­iratkozást még elfogadunk. Beiratkozás: Liskány László műszak! üzletében egé-z na­pon át 1753.1 á budapesti Üilői-ulaf SzabolcsvársegTe nagy orvos tanár fiáról Báró Korányi­aínak nevezté el. Egy nyíregyházi születésű orvos javaslatára határozták ei at uj utcanévre vonatkozó javaslattételt. A budapesti lapokban a követke­ző napihir jelent meg: »A Lipótvárosi Orvostársaság a napokban tartott ülésén elhatároz­ta, hogy az Orvosszövetség utján javaslatot tesz, hogy a klinikák környékén levő utcákat nevezzék el kiváló magyar orvosokról. így javasolják, hogy az Üllői utat Báró Korányi-utnak, a Mária utcát pedig Báró Ké.ly Károly utcának nevez­zék el. A Lipótvárosi Orvostársa­ság egyhangúlag magáévá tette ezt az indítványt, amelyet dr. Bajor Dezső főtitkár terjeszteti elő és föl­kérik az Orvosszövetséget, hogy járjon el a Közmunkák Tanácsá­nál a terv megvalósítása érdeké­ben.« Ez a határozat bennünket, Sza­bolcsiakat nem csak azért érde­kel közelebbről, mert vármegyénk nagy szülöttének, a Nagykállóban született Korányi professzornak ne­vét ieszi halhatatlanná, hanem azért is, mert a javaslatból jólesően látjuk, hogy azok, akik városunk­ból, vármegyénkből elkerülnek, min denhol igyekszenek az otthoni ér­tékek, a szabolcsi vonatkozások kultuszát ébrentartani. Az indít­ványtevő dr. 'Bayor Dezső orvos nyíregyházi ember, itt született, in­nen került a fővárosba, ahol in­tenziven érzi a szülőföld iránt való szeretelét és örök Gyanas körülmények között elíöní egy miskolci wtazó. Szerdán délelőtt megjelent a miskolci renSőrség biinügyi osz­tályában Puskás Edéné és beje­lentette, hogy férje, Puskás Ede nyomtalanul eltűnt. Az asszony pa­nasza szerint férje kedden este tá­vozott el otthonról és azóta nem adott életjelt magáról. A bej'elen'és nyomán Hegedűs Zoltán dr. rend­őrkapitány elrendelte a nyomozást az eltűnt utazó felkutatására. Mi­vel Puskás Edéné szerint férjét kedden délután az ózdi csendőrőrs egyik járőre kereste, ;elefonon kér­dést intéztek ebben az ügyben az ózdi csendőrőrshöz, azonban azt a választ kaprák, hogy Puskás Edét nem ismerik és vele egyetlen ügy jpjatt sincsenek kapcsolatban, sainka meegindLása, a filmeke)

Next

/
Oldalképek
Tartalom