Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-17 / 87. szám

1927. április 17. JSTyíkvidékl 15 A megszállott Pozsony magyar újságja Nyíregyházáról. Irta: Sándor Móric. A Pozsonyban megjele­lenő és propaganda célo­kat szolgáló »Magyar Új­ságírók Lapia« minden ma gyar városról egy 100 sor­ból álló cikket közöl. Nyír­egyházáról a következő cikket közli: Mi, régi nyíregyháziak szeretjük legjobban városunkat, mert előt­tünk nőtt és fejlődött, a kis mezít­lábas paraszt lányka, szép, elegáns, modern hölggyé. Mi emlékszünk még, mikor a Vasuti-ut két oldalát mély árok sze­gélyezte a járdát, még szénsalakkal feltöltött gyalogút helyeiesitette, ház a mostani kétemeletes szép pénzügyi palotáig egy-kettő volt. A gyönyörű Széchenyi ut két ol­dalan külvároi épületfaraktárak vol­tak. A Dessewffy és Károlyi tér he­lyén a város szemét lerakodó he­lye volt; télen át, tavasszal az el­olvadt hó tavat képezett, mikor pe­dig ez kiszáradt, disznótököt és marharépát termett. Még a belvá­rosban is elakadt a szekér a sárban . Ma, ha a vasúttól hová na­ponta hatvan vonat fut be — a vá­rosba indul az ember, a szép Népkerten át, a meglepően szép, négysor, buja lombozatú fák által szegélyezett nyílegyenes ut két ol­dalan aszfaltozott; a baloldali két sorfa között, a villamos vasút fut, a jobboldali a lovaglóknak van fenntartva, középen a rengeteg ko­csi és autó kergeti egymást. En­nek végén bármelyik világvárosba beillő Dessewffy-tér a színházzal; a Károlyi-tér a város közepén, me­sésen parkírozott sétatereivel és kora tavasztól télig pompázó virág­ágyaival. Kioszkjában nyüzsög a nép, fővárosi elegánciával öltöz­ködve, a katona és cigányzeneka­rok hangversenyeit élvezve. — Az egész város telve, akác, vadgesz­tenye és nyárfa sorokkal, melyek a levegőt keílemessé teszik. Tiszta, szép utcái gondozottak, ma már jól locsoltak.'Ez a város amerikai módon fejlődött, rövid idő alatt. Ha nem is dicsekedhetünk na­gyon sok monumentális épület­tel, sem pedig középkori paloták­kal — ezekben többnyire dohos a levegő ellenben uj épületeink­ben az élet. A szép városháza előtt, a bájos v irággruppokkal pompázó Kossuth tér a Kossuth szoborral; ennek közelében az impozáns vármegye­háza előtt az elragadó Bessenyei­tér, a kiváló alkotású Bessenyei szo borral. Itt a vármegyeházán van a nevezetes [ósa-muzeum, hol Kö­zépeurópa '(a területhez viszonyít­va) leggazdagabb őskori, különö­sen bronzkori leletei vannak; az igazgatója Kiss Lajos, még nem »méltóságos«, csak tudós. Ha e térről, a villamosvasúton a város­ból kiérünk, kezdődik a több száz holdas városi tölgyfaerdő, elején villasorral és szőlős kertekkel. Az erdő közepén a nagyszerű Sóstó­gyógyfürdő; hová villamos vasút és jól gondozott körút vezet. — A fürdőtelep és környéke több ezer holdas szőlőivel igazán nagyon szép. A fürdő gyogyhatása ismere­tes. Gyógyhatását az is bizonyítja, hogy a kisgazda, ki minden pün­kösdre kivált egy kádfürdőt, mely­ben családostul megfürdik — a következő pünkösdig rtem érzi a fürdés hiányát. Uj ez £ mi városunk 175 évvel ezelőtt még puszta volt; igazi ha­ladást azonban az utóbbi 5—6 év alatt tett. Nyíregyházát sorsa azzal áldotta meg, hogy fennállása áta mindig megfelelő vezetőket állított élére, ennek köszönheti nagy haladását. Dr. Bencs Kálmán 'kormányfőta­nácsos polgármester. Nyolc évvel ezelőtt mint egészen fiatal e mber került a varos élére es igazi nagy haladást az ő vezetése alatt tett a város. Szernecsés kézzel ugy in­tézte Nyíregyháza ügyeit, hogy dacára a nagy invesztícióknak, a város nem adósodott el. A sors abban is kedvezett neki, hogy csupa fiatal munkatársait jól vá­laszthatta meg. Neki köszönheti a város, kiváló papjai mellett — két püspöke van — hogy az utóbbi évek felfordult világában, itt nem »dühöngött az egyetértés«, de igazi felekezeti és tarsadalmi béke honolt mindig. — Erre vagyunk mi büszkék. Az itte­ni őslakosság, az evangélikus »tir­pákok« sohasem voltak kaphatók semmiféle ekcessusokra. Talán tu­datában annak a mérhetetlen szen­vedésnek, amit ők is szenvedtek vallásukért, sohasem nyúltak más ember lelki kenyeréhez." Utóbbi években a népboldogitók itt is próbálkoztak; meghallgatták őket és azt mondták: smenekül 11 beszéd.« Most kicsit haragszanak a pol­gármesterre a képviselőválasztás óta, szólják-szapulják. Ha otthon, a bokor-tanyán összeülnek, izgat­ják egymást, hogy az ő pénzükön most is mit csinálnak a városban — pedig nem egészen az ő pén­zükért, mert az" ötvenezernyi la­kosú városban ma már mások is viselik a közterheket — meg, hogy több négyes diszfogat szállítja az urakat. Befele azonban büszkék a polgármesterre, mert mégis csak közülök való. Meg aztán olyan ötös fogata legfeljebb Debrecen­nek, ha van. Kitűnt ez az utób­bi ünnepélyeken, midőn egy ide­gen ur látta a város ötös diszfoga­tát és azt kérdezte egy tirpák gaz­dától, hogy ki hajtat azon? A polgármesterünk! Ilyen szép foga­ton jár? Hát urat szolgál! volt a válasz. Mióta, — fájdalom, — határszéli város lettünk, igen nagy itt a for­galom és ha ezidőszerint, ipar és kereskedelem pang, még is nagy­jövő elé néz városunk. Hisz e vi­déken terem a híres nyíri rozs, a kitűnő csemegeszőlő és rizling bor, a legjobb homoki dohány, a sok zsíros mangalica sertés és az ország határán tul ismert szép ló, meg amit legelői kellett volna em­líteni, a világhírű nyíri burgonya és mindebből jó pénzért el is adunk . ^ —• — *• -i •••• ^ m. ^ f. . LEVENTEÜGY. MP w w*t vw 'www !ww*>»ne w w w 9 Nyíregyháza város testne velési ügyosztálya felhívja a város belterületén lakó róm. kath. vallású leventéket, hogy f. hó 16-án (szombatom d. u. Va5 órakor a feltámadás magasztos ünnepére való kivonulás céljából a róm. kath. iskola udvarán föltétlenül jelenjenek meg. Felkéri az ügyosztály a szülőket és munka­adókat, hogy levente köteles ifjaikat a maguk részéről is pontos megjelenésre utasítsák. Levente sapka viselése kötelezó. A test­nevelési foglalkozás ápri is 18 án, ünnep másodnapján a rendes időben fog megtartatni. (2x) Kemény György utí jegyzetei. „Amerikai ujságiró cikke a vencsellői magyarokról c. cikkünkhöz". Ezen a cimen jelentette meg Kemény György, a jeles amerikai magyar újságíró és költő magyar­országi é'ményejt az «Amerika| Ma­gyar Népszava» cimü elterjedt nagy világlapban. Beszámol 'soro­zatosan minden helyről s giirran érdekességeiről, az ott szerzett él­ményeiről külön-külön egy-egy cikkben. Ezek a cikfcek az amerikai magyarság között osztatlan elisme­rést szereztek az írónak, s egy­ben nagy erkölcsi tőkét is biztosí­tottak Kemény Györgynek, a hires «Vas András» cimü eposz szerzőjének további, írói működé­sére. Az iró volt szíves nekem megkülden ikérésemre a cikkeket, hogy a Nyirvidék-ben, a tek. szer kesztőség jóvoltából közreadhas­sam. Az első cikk, mely «Szabol­csi tájakon» címmel jelent meg az «Amerikai Magyar Népszavá»-ban, már a Nyirvidékben megjelent. Mai számunkban «A vencsellői ma­gyarokról» cimü szép és érdekes cikkét, mely az előbbi cikknek foly­tatása. Kemény György ma Ameriká­nak legnagyobb költő-irója, szá­mos ottani magyar lap és angol újság munkatársa, mondhatni: az amerikai magyarságnak egyik szel­lemi vezére, Hozzáfogható csak Tarnóczy Árpád, 5zecskay György, Pólya László és Szabó László, a költészet terén. «Vas András» cí­mű verses regényével óriási ha­tást ért el ugy a külföldön, mint idehaza, Magyarországon is. Jelen­leg, az amerikai ne mzet époszán dolgozik, mely először angol nyel­ven fog megjelenni. A nyáron, ismét Magyarorszságra jön, Ak­korára a Bessenyei irodalmi kör tekintetes vezetőségének is oda kell hatnia, hogy ez a monumen­tális méretű költő, itt, a szabolcsi deszkákon is elmondhassa vélemé­nyét; itt is hallhassák a nyíregyhá­ziak az ő zengően szép, tősgyö­keres magyar líráját és epikáját. Egyébként," Kemény György iro­dalmi pályáját már ismertették a fővárosi lapok, »tt csak annyit jegy­zek meg, hogy jelenleg az ameri­kai magyar irók egyik legrégibb és legkiválóbb munkása. Irodalmi pályáját egy későbbi cikkben fo­gom megvilágítani, most csak Sfnyit tartottam szűkségesnek róla elmondani. ifi. R. S. (*) Plymouth-fajbaromfi, kelte­tőtojás állandóan kapható Tomcsik­nál, Ujkisteleki szőlő. Megrendel­hető Reskó Gépésznél, Nagytaka­rék. 1628-10x Nyíregyháza egyik gócpontja lesz a Tiszántúli Építő­iparosok Szövetségének. Pisszer János vezeti a Szabolcs-, Szatmár-, Beregmegyei szervezke­dést. A Tiszántúli Építőiparosok Szö­vetségének alapvető munkálatait a legnagyobb lendülettel indították meg azon az értekezleten, amelyet Tóth Lajos építész elnökletével Debrecenben tartottak a karaara székházában. Ezen az értekezleten arra az egyértelmű megállapodás­ra jutottak a tiszántúli építőiparo­sok vezérférfiai, hogy a Tiszántúli Építőiparosok Szövetségének hatalmas szerve­zetét teljesen egységes alapsza­bályokkal körzetenként építik ki A körzetek magukban foglalják az egyes ipartestületek építőiparosait s a körzetek együttes szerve lesz a Tiszántúli Építőiparosok Szövet­sége, a tiszántúli építőiparosok­egyetlen nagysúlyú érdekképvise­lete. A Tiszántúli Építőiparosok Szö­vetségének egyik legjelentősebb gócpontja Nyíregyháza lesz s Pisz­szer János epitész — a mozgalom lelkes megindítója — kapott meg­bízást arra, hogy Szabolcs, Bereg, Szatmármegye építőiparosainak szervezkedesét irányítsa. Ehelyekről tehát minden felvi­lágosításért Pisszer János építész úrhoz (Nyíregyháza," Körte-u 5.) kell fordulni. A Szövetség a legélesebben fog harcolni a kontárok, a stróhmanok ellen, a legerőteljesebben kívánja, hogy a tiszántúli munkák elsősor­ban a helyi, illetőleg a tiszántúli építőiparosoknak biztosíttassanak s orvoslást sürget a tiszántúli épí­tőiparosság sok súlyos sérelmére. Minden tiszántúli építőiparosnak tehát a saját jól felfogott érdeke, hogy tagja legyen a Tiszántúli Épí­tőiparosok Szövetségének. A tiszántúli építőiparosok érte­kez'e'e egyébként kimondotta, hogy a Tiszántúli Ipar és Kereskede­lem szaklapot (Szerkesztőség és kiadóhivatal Debrecen, fózsef kir­herceg u. 1.) az egész Tiszántúlt il­letőleg félhivatalos lapjának tekinti, miután ez a lap eddig is a legna­gyobb odaadással és áldozatkész­séggel támogatta a tiszántúli épí­tőiparosok érdekeit. — BERETVAS PASZTILLA a legmakacsabb fejfájást is elmu­lasztja. I a Selyem mellű ing két gallérral, dupla mellei 7*20 Pengőért Kemény Ignácnál (Kossuth-tár 10,) l a Pouplin ingek 15 Pengőért Kemény Ignácnál (Kossuth-tér 10.) 2169 vagy jobb ispáni állást keres a megyében mielőbbi vagy újévi be­lépéssel 45 éves,nős, szerény gazda, fáradhatatlan szorgalmú, jozanéletű, 16 éves bérgazdasági, szeszgyári és kereskedelmi gyakorlattal. — Szíves megkereséseket „Kassán végzett" jelige alatt a kiadóhivatal továbbit. 2188-1 Figyelem 1 Női szalma és selyem kalap átalakítása a legújabb divat formák után 3 20 pengő. — Férfi puha és kemény kalap tisztítása és formálása 2 pengő. — Női filz kalap átalakítása 2 pengő. — Szalma és filz kalap festését bármilyen színre vállalok — Vala­mint raktáron tartok a legszebb színek és formákban női szalma kalapokat 6 pengőtől kezdve. Szter&nka Nándor kalapis mester. Toapa Mihály itci 33.

Next

/
Oldalképek
Tartalom