Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-17 / 87. szám

12 JNÍYÍRYIDÉK. 1927. április 17. 8P. TELEFOM: 982-85. Mint a bömbölő orkán, süvített búgva valami s az egész épület remegni látszott, mintha az elhunyt tiltakozása lenne ez, hogy földi maradványait ily erőszakosan változtatják porrá... idő előtt! Most már ráért hozzám jönni az én emberem és megmagyarázni, hogy a kemencéket előzőleg fával és kokszszal áttüzesitik, majd a hullára erős gázlángot — egy rögtönzött pokol füzét bocsátva — hamvasztják el azt percek alatt. Szédelegve menekültem ki e borzalmak tanyájából s hálát adtam az Egek Urának, hogy végre ismét a szabad levegőn lehetek. A templomban várakozó türelmetlen közönséget egy másik szónok igyekezett szóval tartani, vigasztalni. Beszédjét félbeszakította egy fekete egyenruhás szolga, jelentve, hogy a hamvasztás megtörtént. Feltárva a diszkoporsó ajtaját, ott állott egy alacsony, lapos, fedővel ellátott porcellán (vagy kő) edény, benne az elhunyt maréknyi pora. Hogy ennek láttára mily borzasztó fájdalmat váltott ki a hozzátartozókban — az vérfagyasztó volt, — leírni meg sem kísérlem. Nagy fájdalom az is, ha a drága halotto! — őt testi épségében tudva — kell megválni, de igy, egy marék por alakjában viszontlátni — ez valami leírhatatlan érzés lehet. A halott hamvait átvitték a kolumbariumba, melynek egy apró rekeszében fogja a szegény elhunyt örök álmait aludni. A krematórium gyászos épületeit félköralakban veszi körül a kolumbarium (a hamvak elhelyezésére szolgálo sirbolt-oszlopesar nok). Tágas, oszlopos körépület ez, amelynek fala — mint a fűszeres fiókos polca — apró arasznyi, de befelé mélyebb, számtalan rekeszkékre van felosztva. Erős vasbeton alkotmány. Függőleges irányban vagy 25, vízszintesen pedig mintegy 200 rekesze van egy-egy épületrésznek; egy emelet fölötte, egy pincesor alatta ugyanilyen beosztással, töménytelen sok halott hamvainak befogadására alkalmas. Két ilyen szakasznak már csaknem minden fülkéje telve volt, de még két szakasz üresen várja lakóit. A fülke nyílásán egy kis beton, vagy márványtáblácska, rajta a név és adatok; ez minden, ami a halott emlékét őrzi. Igazán vallásos és jóérzésű nép ide nem temetkezik. A római katholikus egyház élénken tiltakozik e barbár szokás ellen, de erre nin.s is szükség, mert egy jó keresztény család erre nem is gondol. Amely pedig gondol, azon ugy sem lehet segíteni. Régen, az ókori népeknél a halotthamvasztás igen gyakori volt, az ázsiai népek némelyikénél mai napig is honos; talán e nép égalji 1 viszonyainak és felfogásának meg §s felel e mód, hiszen India sötét országaiban a népek ma is a «hallgatás tornyába* hordják halottaikat, ahol sasok, dögkeselyük ütnek lakomát rajtuk. Nekik ez a liegsjebb temetés, sőt vallásuk is előírja, de kulturnépnek erre gondolni semmi oka sincs, mert egyelőre semmi kényszerítő körülmény ezt nem parancsolja. Az kétségtelen, hogy a halotthamvasztásnak is vannak előnyei — főleg egészségügyi szempontból, de hátrányai oly .számosak (hogy mást ne is említsek, lehetetlenné teszi a néha olyan döntőfontosságú exhumálást, valamely bűnügyben) — hogy nálunk, a mi körülményeinkhez képest sok időn keresztül még nem kerülhet rá a sor. Nálunk Magyarországon minden ezirányü propagandisztikus törekvés csődöt mondott. A magyar nép természetes kegyeletérzése ősi fcredetü s a halottak eltakarj ásának jelenlegi módjától el nem tér, ezt jóérzése, igaz vallásossága is, igy parancsolja. Királyi herceg, miniszterek, államtitkárok, politikusok, irók, művészek és művésznők a pazonyí Berta-telep vendégkönyvében. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tu~ dósitójától.) Mi az a Berta-telep? Messze földön ismerték nevét, mert szinrőlszinre látták ott a magyar ész, a magyar szorgalom csodáit. Berta-telep az a szabolcsi, közelről pazonyí szőlő, amelyet megtekintve, ha iró vagy költeményt, himnuszt irsz, ha muzsikus vagy dalt komponálsz, ha gazda vagy, jegyzeteket ké.

: zi ,e,z és tanácsokat kérsz a telep nagynevű megteremthető], Liptay Jenő kormányfőtanácsostól, a legkiválóbb magyar gazdák egyikétől. Berta az ő jóságos hitvesének a neve, őt örökíti meg a szeretet hatalmas ereje ebben az elnevezésében, mert az ő magyar asszonyi szivének jósága, kitartó gondossága egyik motívuma mind,annak a szépnek és csodálatosnak, amit a pazonyi Berta-telepen lát hatunk. De a gazdasági és szociális vonatkozásokon "kívül ván Liptay Jenő házában valami, ami muzeális jelentőségű és ez a Bertatelep vendégkönyve. Királyi herceg, miniszterek, államtitkárok, tudós kutatók, lelkes művészek, rajongó érdeklődők örökítették meg a nevüket ebben az emlékkönyvben, amely 1908-tól, tehát csaknem két évtized előtti időtől kezdve feljegyzi mindazokat, akik a pazonyi szőlőtelepen, vagy <<Jenő bácsiék» nyíregyházi urilakában megfordult, az emlékkönyvben ihlettel, lelkesedéssel jegyezték be nevüket. Az aláírások közül most engemet különösen a művészek, művésznők neve érdekel. Liptay Jenő azok közé a kevesek közé tartozik, akik a régi nagy magyar mecénások utódjaként, szives magyar készséggel adnak otthont Nyíregyházán a betoppanó művészeknek, íróknak, előadóművészeknek, muzsikusoknak, költőknek, tudósoknak. Csokonay Vitéz Mihály volt az utolsó magyar irók között, aki még 'kénytelen volt mecénások után futkosni, hogy isteni gondolatait közkinccsé tegye. Az utána következő Kisfaludy Károly már a maga kenyerén élt és azóta az irodalom is olyan foglalkozássá Iőn, amiből — ugy ahogy — meg lehet élni. A mecénások régi kora tehát letűnt, de irók, művészek, visszasóvárogják ma is azt a multat, amikor a szépet, az égi ihlet pillanataiban fogantatott érzést, gondolatot vagy melódiát megértő gazdagok érezték meg, akik aztán függetlenítették a múzsák kegyeltjét a brutális anyagi gondoktól. Ma is jól esik a vidékre érkező fővárosi művésznek, ha otthonra talál, meleg szívű, tiszta kedélyű, őszinte szavú igazi magyar család fogadja, mint gyermekét' mint rokonát. Ilyen otthon Lip

fay Jenő háza és az ő müvészetpártolásának híre az ország legjelesebb írói és művészi köreiben ismeretes. De a helyi közművelődési egyesületek, törekvések érvényesülését is milyen nagy mértékben elősegíti az a körülmény, hogy a városban van olyan uri család, akiknek vendégszeretetére bármikor számítani lehet, amikor nagyobb művészi esemény következtében több idegen művészt kell a városban elhelyezni. A város kulturális fejlődésének egyik leginkább szembetűnő és bizonyító erejű tényei a várorban lezajló művészeti és irodalmi események. Ezeknek a lehetősége nem kis mértékben függ azoktól az anyagi feltételektől, amelyek közé a művészek elhelyezése, otthona is tartozik. Liptay Jenő családja évtizedeken át a művészek, tudósok egész sorát látta vendégül és ez a magyaros vendégszeretet, ez az áldozathozatal jelentékeny tényezője a város kulturális sikereine'k. Legutóbb Telmányi Emil és felesége, Anna Marié Telmányi voltak Liptayék müvészvendégei. Tejmányi Liptay Jenőnek régi aradi ismerőse. Mikor Aradról beszéltek, Jenő bácsi magyar szivének leplezhetetlen fájdalma 'könnyekben jutott kifejezésre. Ennek láttára az aradi Telmányi is könynyezett és könny csillant meg a dán hitvesnek s "Marié Carl Nielsen-nek a szemében is. Mig a társaság uti élményeit mesélte, alkalmam volt Liptayék neveze'es emlékkönyvében lapoznom. Ott találtam csaknem minden nyíregyházi vagy Nyíregyházán megfordult előkelőség nevét. József Ferenc kir. herceg neve, a legfényesebb az albumban, de sok jeles, előkelő név sorakozik husz esztendő során a Berta-telep emlékkönyvében. A minisztereket Pesthy" Pál igazságügyi és Mayer János földmivelésügyi miniszter képviseli, államtitkár több van, közöttük Vadász Lipót, Rottenbíller, Tahy államtitkárok, miniszteri tanácsosok, előkelő közéletü funkcionáriusok, magasrangu katonatisztek, tudósok, egyházi férfiak jegyezték be nevüket a Berta-telep könyvébe, amely valamikor a város vagy a varmegye múzeumának vagy a család relikviagyüjíeményének értékes darabja lesz. Vannak a bejegyzések között a jókedv, a baráti társaság fesztelen hangulatának kifejezői is. Jósa András 1909-ben október 6-an ezt irja be:: Itt nyaralva kitűnően éreztem magamat. Kálnay Bandi 1909. julius 24-én irja: Viszontagság közt és kipuk.Jcant gummival megérkeztünk. Prőhle Vilmos több helyt szerepel a könyvben török bejegyzéssel. Ilyen beírások vannak a vendégkönyvben a török gazdasági akadémia hallgatóinak látogatása alkalmával történt beírások között is. 1909. szeptember 8-án yadásztársulati tagok látogatták a telepet. Ekkor író Görcs aláírással valószínűleg Vietórisz József irja a következő derűs rigmust a könyvbe: Vadászok vagyunk bár, nem vadászni jöttünk, Közgyü ési béke lakozott közöttünk Mindenben megtettük kötellességiinket, B Tartsa meg az Isten gazdánkat — ; s bennünket. A művésznők közül először Gazdy Aranka nevével találkozom. 1910. julius 2-án irja be a nevét. Liptay Jenő még Aradról ismerte e nagytehetségű kiváló primadonnát. Érdekes bejegyzések százai csábítanak arra, hogy foglalkozzunk velük, Vay grófok, Dessewffy grófok, Inczédy Lajos, a Nyirvidék neves szerkesztője, Nagy Ákos, Mayer Béla, aki az elsők között halt hősi halált. Kállay Andrást vármegyénk halhatatlan' nevü főispánját több lapon ott talajuk, jellegzetes Írásával és a vendégkönyv több alkalomból örökíti meg fiának, Kállay Miklós főispánnak nevét is. 1912-ben gyenge szüret lehetett, mert ebben az évben ezt jegyzi be Kállay András: Szép a szüret, ha a szőlő édes és jól fizet, Az idei bornál inkább iszom vizet Fgy kiváló nyíregyházi ügyvéd, akinek neve többször szerepel a könyvben, lendületes versben köszönti a házigazdát, akit többek között igy aposztrofál: Kedves ember, okos ember, jó ember a gazda, Mesebeli Hétországon nincs több ilyen gazda. Szeretik is, tisztelik is sok ezernyi helyen, S kívánják, hogy az életben sok örömet leljen. Hosszú hasábokat töltene be, ha minden nagy nevet megemlítenék. Alig van ^jy szereplője a vármegye vagy a város közéletének az elmúlt husz év alatt, akinek nevét itt ne látnánk. A művésznők közül 1913. julius 9-én jegyzi be nevét a bűvös szépségű, páratlan tehetséggel megáldott Borbély Lili. A müvésztársaságok, színészek között itt találjuk Heltaiék nevét, Máthé László, a korán elhunyt Halmágyi Mihály karmester, és feleségük nevét. Találkozunk Csortos Gyulával, aki ezt irja be: A fejedelmi vendéglátás emlékére. Irodalomtörténeti jelentőségű Krúdy Gyula neve is, aki 1924. májusá. nak 30-án irja be: A régi Magyarország emlékére — egy májusi délután... Érdekes név az illlusztris nevek sorában Lendvay Istváné, aki igy ír: Lendvay István iró, Cegléd követe... Találkozunk Tormay Cecil, Ernszt Sándor, Czettler Jenő nevével. Itt volt a nagy előadóművészek legjelesebbje, Grill Lola, Dessewffy Bella, az Operaház művésznője, Zsámboky gordonka-mü vész, akinek hangszere itt is felsírt ezekben a szobákban, Tarnay Lajos, a magyar dalköltészet apostola. Kosáry Emmi ezt irja a vendégkönyvbe: Köszönöm. B. Kosáry Ella. Butykay bejegyzése: Hálásan hozzájárulok, Butykay Ákos. Király Ernő bejegyzése: Nagyon szépen köszönöm. Walter Rózsi énekesnő, A Nemzeti Színház művészei közül Abonyi Géza. Szathmáry Lajos nevével találkozunk. Bartus Ödön a festőművésze ket képviseli, mert, a művészet és irodalom minden ágából találunk itt neveket, akiknek viselői örök hálával mondják, hogy itt, Szabolcs vezér földjén magyar vendégszeretet legendás emlékét látták uj életre kelni. Azt hiszem, hogy az itt járt művészek közös meggyőződését fejezi ki az, amit Szigethy Annus, Gulyás társulatának bájos szubrettje fejezi ki a vendégkönyvbe írt bejegyzésében: Mindig ilyen kedves, nagyon kedves emberek